Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-22 / 273. szám

Egy falu, egy nap egy lap: Becske A nem túl kicsi nógrádi falvak köréhez tartozik, s nem lóg ki a sorból abban a tekintetben sem, hogy idősödik. Az elöregedés ok a fokozott szociális ráfigyelésre. (2. oldal) Buják krónikája a kezdetektől „Bujákról is kellő gondoskodás történjék” - Buják krónikája a kezdetektől címmel látott napvilágot Szomszéd András könyve a község önkormányzatának kiadásában. (6. oldal) Bajnokságok, eredmények Mik a legutóbbi forduló eredményei labdarúgásban az ifjúsági a megyei I. osztályában és a megyei ü. osztály csoportjaiban? Ho­gyan állnak a bajnokságok? (7. oldal) BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2000. NOVEMBER 22., SZERDA XI. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM ÁRA: 43 FORINT ELŐFIZETVE: 31 FORINT o Posta Bank és Takarékpénztár Rt. Salgótarjáni Fiók Rákóczi u. 13. Az alapkő a földben, kezdődik a munka Hulladéklerakó térségi összefogással, kormányzati és uniós támogatással „Őrizd meg...” Segédkönyv lett Ács Irén albuma A 2000-2001-es tanévtől a há­Salgótarján és a hozzá csat­lakozó 27 település összefo­gásával épül meg az a kor­szerű regionális szilárdhul- ladék-lerakó, amelynek alap­kövét tegnap délután helyez­ték el a Kotyháza melletti Csókáspusztán. A bruttó 903 millió forintos összköltségű beruházás a saját erőn túl kormányzati és Phare-finan- szírozásból valósul meg. Az ír zenei aláfestéssel, szép környezetben rendezett ünnep­ségen Puszta Béla, Salgótarján polgármestere külön tisztelettel köszöntötte dr. Skultéty Sán­dort, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium közigazgatási állam­titkárát, Apáthy Endrét, a fővál­lalkozó Hídépítő Rt. vezérigaz­gatóját, valamint Boldvai László és Becsó Zsolt országgyűlési képviselőket. Mint a polgármes­ter ismertette, a hulladéklerakó a salgótarjáni és térségi projek­tek egyik legjelentősebbike, olyan, a magyar és a nemzetkö­zi környezetvédelmi feltételek­nek megfelelő beruházás, amely javítja a városi és a térsé­gi létfeltételeket. Puszta Béla köszönetét mon­dott a társuló településeknek, akikkel együtt dolgozta ki és együtt pályáztatta a megyeszék­hely a fejlesztési elképzelést, és köszönetét mondott azoknak, akik ehhez a forrásokat biztosí­tották, hiszen a beruházás euró­pai uniós (Phare), kormányzati, és területfejlesztési tanácsi for­rásokat nyert el. A hulladéklera­kóhoz összesen 89 százalékos támogatottságot sikerült meg­szerezni úgy, hogy a Phare-pénz elnyerésében a környezetvédel­mi tárca segített. A települések­nek 78 millió forintos saját erőt kell biztosítaniuk. Salgótarján vezetője arra is ki­tért, hogy jó időben épül meg a lé­tesítmény, hiszen egy-két éven be­lül megtelik a jelenlegi - 50 évvel (Folytatás a 3. oldalon) rom történelmi emléknap kö­zül minden évben április 16- án kerül sor középiskoláink­ban a holokauszt emléknapjá­ra. Az emlékezéshez az intéz­mények számára segédköny­vek is rendelkezésre állnak. Az Oktatási Minisztérium a Li­get Műhely Alapítvány kérelmé­re az 5/1998. (II. 18.) MKM ren­delet 2. § (1) bekezdésének f) pontjában felsoroltaknak, vala­mint ugyanazon rendelet 13. § (1) bekezdésének megfelelően legutóbb segédkönyvvé nyilvání­totta az „Őrizd meg...” című al­bumot, amely rövid időn belül két kiadást ért meg. A segédkönyvjegyzékre fel­vett kötet Nógrád megyében kü­lön is érdeklődésre tarthat szá­mot, Hiszen Ács Irén fotómű­vész, aki Levendel Júliának el­mondta a szécsényi zsidók meg­semmisítésének hiteles történe­tét maga is szécsényi születésű. A város távhőszolgáltatásá­nak, valamint a dr. Kenessey Al­bert Kórház-rendelőintézetének energiaellátásának helyzetéről is szó lesz Balassagyarmat önkor­mányzatának szerdán 13 órakor kezdődő ülésén, amelyen megvi­tatják az idei költségvetés eddigi végrehajtását és a 2001-2002. évi koncepciót is. Döntés várható a kórház-rendelőintézet rekonst­Ugyancsak Ács Irén és Somogyi Magda gyűjtötte, illetve állította össze a kötet képanyagát korabe­li fotográfiákból, megidézve a vá­roska egykori életét, azt a korsza­kot, amikor zsidók és nem zsi­dók még viszonylagos békében együtt éltek. Ennek a korszaknak vetett véget 1944-ben Szécsény- ben is a zsidók kirekesztése a te­lepülés közösségéből, majd pe­dig kifosztásuk és elpusztításuk. A városnak „Egy pillanat alatt összeomlott az az önvédelmi rendszere, amit évszázadok alatt vont maga köré” - írta Praznovszky Mihály a könyv utószavában. Napjainkban, amikor a jog- egyenlőség és az emberi méltó­ság megőrzése változatlanul a legidőszerűbb követelmények közé tartozik, Ács Irén emlékezé­se az elpusztított családjára és Szécsény zsidó közösségére a hi­teles tanúságtétel erejével hathat az újabb nemzedékek számára. ______________________________________(BT«| rukciójáról, a környezetvédelmi' programról, Balassagyarmat és Dés együttműködéséről, vala­mint az önkormányzat belépésé­ről a magyar önkormányzatok szövetségébe. Pályázatot írnak ki az oktatási központ és könyv­tár igazgatói állására, és dönte­nek az üresen álló önkormány­zati lakások hasznosításáról is. Távhőszolgáltatástól kórházig Balassagyarmat és Dés együttműködése? Sipeki sár: erélyes a polgármester A nógrádi települések egész során folyik a szennyvízelveze­tés megoldása, amelynek természetesen része a csatornahá­lózat kiépítése is. Ez az a munkafolyamat, amely az önkor­mányzati utakat - legyenek azok bármilyen állagúak is - a munka jellegéből adódóan leginkább károsítják, s ezzel együtt a lakosság tűrőképességét is próbára teszik. A lakos­ságét, akik közül mindenütt nagy számban voksoltak a be­ruházások mellett, tetemes összegű pénzt is áldozva életkö­rülményeik színvonalának emelésére. Csakhogy egynémely településen, éppen az őszi időszakban került sor a csatorna- építésre, s bizony az ott élők nagy bosszúságára, az ezzel já­ró útrongálásokra is. így történt ez Nógrádsipeken is, ahol jelenleg, a csatornázást követően, az út-helyreállítási munkálatokat folytatják a kivite­lezők. Örvendetesnek is tartja mindenki, hogy hosszú időt kö­vetően végre helyreáll a faluban a „rend”, járhatóak lesznek ismét az útjaik, amelyeken már majd a gépkocsival való, biztonságos közlekedés is lehetséges lesz. Csakhogy Sipeken az történt,. hogy a település egy részén az el­múlt hét végén, pénteken, az út- javítók, munkájukat felében-har- madában hagyva távoztak a munkaterületről. Pechjére az ar­rafelé lakóknak, főként, hogy az útépítők távoztával, kiadós eső­zés érkezett. A víz sározta kátyús úton, galoppozva kerülgették a gödröket a járókelők, tóár ők, ha sarasan tértek is otthonukból el vagy vissza, nagyobb károsodást nem szenvedtek el, mint a bosz- szankodást. Pórul járt viszont, aki személygépkocsival merész­kedett a befejezetlenül maradt útszakaszra, mert autójukat tör­ték. Igaz, pusztán egyről szól a fáma, de a tulajdonosának kiju­tott a bajból, különösen, hogy lé­vén üzletes, árut sem voltak ké­pesek szállítani boltjába, bár ez nemcsak neki, a környékbeli vá­sárolni szándékozóknak is oko­zott némi gondot. A lapunkhoz érkező panaszo­kat követően, a település polgár- mesterétől érdeklődtünk a náluk kialakult helyzetről. (Folytatás a 3. oldalon) TÖBB MINT JÁTÉK. Szüléink, nagyszüleink játékai címmel látható kiállítás a salgótarjáni Mesekert Óvodában. A bemutatott já­tékokban bizony nincs mikrochip, nem is villognak, de mégis „eljátszották” a szerepüket éveken át. Aztán előkerültek a padlásokról, suf- nikból, hogy megmutassák magukat a mai kicsiknek, akik közül sokan először láttak nem modern játékot... fotó; oyurián tibor Szó szerint is bebetonozták a jövőnek szóló üzenetet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents