Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

f 2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP 2000. NOVEMBER 3., PÉNTEK Egy falu, egy nap, egy lap - Mátramindszent T--------------:-----:----------------------------------------7 —:-----------------—-—“7-----;-■— --------- ..............-;/ M eg kell menteni a munkahelyet! A rendszerváltást követő me­zőgazdasági szövetkezetek elle­ni folyamatos, ellehetetlenülést, szétbomlasztást szorgalmazó támadások ellenére - kivéve a Horn-kormány idejét, amikor szóban nem bántották a nagy­üzemeket- az elmúlt tíz évben, ha megfogyatkozva is, de sike­rült a helybeli Mátra Gyöngye mezőgazdasági nagyüzemnek a legtöbb dolgozót foglalkoztatni és a munkahelyeket megtartani a szövetkezethez tartozó térség­ben - tudtuk meg André László­tól, a szövetkezet elnökétől. A szövetkezet igazgatósága igyekszik a művelt területeket megóvni, a működést szinten tartani. Az 1999-ben bekövetke­zett jelentős vízkár, majd 2000- ben az aszálykár elvitte a bevé­tel és a jövedelem nagy részét. Az aszálykár eléri az 50-60 mil­liót. Az előbb említett bevételki­esést a jelentős szállítási költsé­gek miatt a fafeldolgozó sem tudja érdemben csökkenteni. A szükség törvényt bont alapján az igazgatóság úgy döntött, hogy a nagyüzemileg nem mű­velhető területeken a bérleteket megszünteti. Ez szerencsére nem vonatkozik Mátramind­szent környékére.- A nagyüzem tagjai ismerik az ellenük indított újabb táma­dást, ami a külső üzletrészek megváltásával kapcsolatos. Amíg megszületik az FVM veze­tése által előterjesztett törvény, - ami egy csapásra megszünteti a nagyüzemeket - a helybeliek úgy vélik, hogy addig is élni kell, mégpedig a végzett munka ered­ményéből. Ugyan nagyon rosszak a me­zőgazdasági szövetkezet pénz­ügyi feltételei a már ismert okok miatt, leleményesen igyekeznek az időszerű munkákhoz a lehető legjobb megoldást megtalálni. Ennek jegyében döntöttek, hogy André László ■ őszi kalászosból 600 hektárt vet­nek, mégpedig saját vetőmag­ból. Minden szem a jól előkészí­tett magágyban van. A nagyüzem igazgatósága, vezetősége tudja, hogy a község lakóinak az a legnagyobb segít­ség, ha a nagyüzem minél több dolgozónak meg tudja tartani munkahelyét. Őrzik a hagyományokat- Amatőr csoport va­gyunk, a magunk kedvé­re énekelünk az öregek­kel, hogy hagyománya­ink ne vesszenek el. Régen a lányok sétáltak, énekeltek a falu főterén, utána pedig táncoltak. Énekkarunk alapítója Orosz Mihályné szóló­énekes volt és Kun Imréné,jki eredeti ízes, szép palóc hangon énekelt. Ők ketten vitték a prímet - foglalja tömören össze az asszonykó­rus elődjeinek tevékenységét Orosz Józsefné, a hagyományőrző csoport vezetője, aki ellátja az óvoda vezetői tisztet is. Az asszonykórus tagjai: Sándor Istvánná, Tóth Lászlóné, Orosz Józsefné, Oláh Tibomé, Hives Istvánná, Kiss Vidomé, Bakos Tibomé, Bakos Vera, Hajas Attiláné, Stork Csabáné, Suha Ferencné, Varga Tibomé, Dóczi Márta, Tóthné Kun Anna. A színjátszók népes csapa­tát az alábbiak alkotják: Usák László, Kun Nor­bert, Kovács Krisztián, Kun Tibor, Molnár Ti­bor, Sipos Péter, Gulyás Csaba, Varga Attila, Molnár Réka, Molnár Éva, Dóczi Krisztián, Tóth Gertrud, Gulyás Erika, Kiss Bálint.- Ha szükséges az asszonykórus tagjai szín­játszók, viszont a színjátszók között is vannak énekesek - egészíti ki az előbbit Oroszné. A színjátszók által előadottakat idős Kiss Mátyásné saját maga írja meg. Jeleneteik, így a Fonó, a Lakodalmas, a Summás, az 1930-40-es évekről szólnak, régi szöveg tolmácsolásával poénokkal tarkítva.- A jelenetekhez szükséges7 dalokat is együtt válogatjuk ki. Csak palóc ihletésűek és a második világháború előtti időket pergetik vissza. A mindszenti falvak találkozóján a Summás jelenetünket adtuk elő helyben. Ez annyira megtetszett a seregélyesieknek, hogy Grosz Józsefné, a hagyományórzpó csoport vezetője ■ meghívtak fellépésre. A megyén kívül még Mindszenten is bemutattuk palóc hagyo­mányőrző kincsünk egy részét. Egyébként a környékbeli falvakban: Szuhán, Mátrate- renyén, Homokterenyén ismernek bennün­ket. Az utazással járó költségeket eddig az ön- kormányzat vállalta magára. Az utóbbi időben a vendéglátók állják az utaztatási kiadásokat.- Hogyan készülnek a fellépésekre?- A darabok bemuta­tása előtt énekkel együtt ujásfél hónappal előbb kezdjük. Hetenként ta­lálkozunk a művelődési házban. Télen ritkáb­ban, örömmel mondom, hogy egyre több fia­tal csatlakozik hozzánk.- Szívesen látja el a vezetői teendőkkel járó feladatokat?- Nem okoz gondot, inkább örömet jelent.- Mit szól ehhez kedves férje?- Ha szükség van férfira, őt is bevesszük. Nem ellenkezik, sőt. A palóc népdalcsokrot Körmendi Ferencné nyugdíjas pedagógus, énektanár állítja össze. Ő mondja meg, mikor kell lassabban, ritmuso- sabban dalolnunk, mikor épülnek egymásra a dallamok.- A községben honos, népi hagyományt kép­viselő ruhákban lépnek fel?- Igen. Van, aki saját ruhával rendelkezik, mások az idősebbektől vásárolták meg. A szín­játszók kölcsönruhákban lépnek fel.- Korábban errüítette, hogy lesz utánpótlás. Mire gondolt?- Az óvodában teremtjük meg az alapokat, a gyerekek hangneméhez igazodva. Nagysze­rű velük együtt fellépni - hangsúlyozza az óvo­davezető, aki a felsőfokú óvónői képzettségét Esztergomban szerezte meg. Télen is vonzó a hegyvidék A turistaház tulajdonosa az önkormányzat, kezelője az általános művelődési köz­pont. Vezetője Molnár József iskolaigazgató.- Bakancsos turizmusról van szó. A szervező- és egyéb mun­kákat Czank Vincéné gazdasági vezető végzi. Amennyiben igény van rá, az iskolai szüne­tekben a gyerekekkel népesül be az épület. Ha jó idő van, ak­kor szeptemberben az iskola­időben a környékbeli középis­kolások és az erdei iskolaprog­ramhoz pénzt kapott budapesti oktatási intézmények veszik birtokukba a szállást. Kisebb létszámú felnőttcsoportok kora tavasszal és késő ősszel keresik fel a községet pihenés, üdülés céljából. Iskolások jönnek Bu­dapestről, az Alföldről, Szolnok­ról. A szálláson kívül - ameny- nyiben igénylik - az étkezést, a helyi óvoda biztosítja. Van te­nisz-, kézilabdapálya, a betű szerelmeseit fogadja a könyvtár, amennyiben szükség van rá filmvetítésre is van lehetőség. A túrázni szeretők sem maradnak program nélkül. A helyi autó­busz-vállalkozó a kívánt helyre - Galyatető, Párád, Parádsasvár, csökkent a fizetőképes kereslet. Az idén a tavalyihoz képest is kevesebben kerestek fel ben­nünket, ami bevételkiesést oko­zott nekünk.- A cseretáboroztatással segí­teni tudnák anyagi bevételeiket?- Nehéz időpontot egyeztet­ni, ráadásul a cserefeltételek sem azonosak.- Mennyire ismerik önöket az országban?- Szerepelünk idegenforgal­mi kiadványokban, ismertsé­günk, keresettségünk bővítése céljából az Interneten is be kívá­nunk mutatkozni, közös prog­ramfüzet kiadását is tervezzük. Amennyiben megvalósul falu­házunk, akkor újabb érdekessé­gekben lesz részük az idekíván­kozó bakancsos turistáknak. A hagyományőrző csoport öt tagja - Cank Vinczéné, Dóczi Lászlóné, Orosz Józsefné, Tóth Lászlóné, Usák Lászlóné - táj- házalapítványt hozott létre. A kiszemelt házat az önkormány­zat megvette, felújítását célzó, ezzel kapcsolatos pályázat vi­szont nem sikerült. Az alapít­vány által létrehozandó újabb idegenforgalmi érdekesség kel­lemes látnivalókat kínál majd a turistaház látogatóinak. Bátonyterenye, Salgótarján, Hollókő, Bükkszék, Eger - szál­lítja a szolgáltatását igénylőket. Az országos túrautak mellett a turisták saját maguk által vá­lasztott erdei utakon is sétálhat­nak.- Milyen a forgalmuk?- A korábbiakhoz képest- A Mátra nemcsak nyáron, hanem télen is szép és vonzó. Érdeklődés is van a téli pihenés iránt. A gázfűtés bevezetésével - ha erre lesz pénzünk - tovább tudjuk növelni turistaházunk kihasználtságát, bevételünket - állítja Molnár József. Az oldalt írta: Venesz Károly Fotók: Rigó Tibor Szegény önkormányzat panasza: pénztelenül A Mátra északi lejtőjén települt község évtizedeken át köz- igazgatási egységben élt két szomszédos kistelepüléssel, Szuhával és Mátraalmással, az egykori Szuhahutával, s ezáltal különösen hangsúlyozottá váltak az egész térség természeti értékei, komplex idegenforgalmi fejlesztési lehetőségei. A téli napfényben igen gazdag, s általában jelentős hótakaróval fe­dett Galyatetőtől mindössze tíz kilométer a falu a piros jelzésű turistaúton, s a levegő is csaknem ugyanolyan ózondús, tiszta, gyógyító, mint a hegység 800-900 méter feletti területein. A sportolásra, síelésre alkalmas hó 30-40 napon át megmarad a környező hegyoldalakon. (Részlet a község önkormányzata cí­mű kiadványából.) A község lakóinak száma 982 fő. Molnár Gábort harmadszorra választották meg polgármester­nek. A rendszerváltás előtt is be­töltötte a falu első emberével já­ró tisztet. Az alpolgármesteri fel­adatokat Usák László látja el. A képviselő-testület tagjai: Gulyás Imre, Hajas Ervin, Hajas Istvánná, dr. Hevesi András Dá­vid, Kun Miklós, Tóth László, Usák László. Jegyző: Babjákné Bocsok Anna. Óvodavezető: Orosz Józsefné, az általános isko­la igazgatója Molnár József, a be­tegek gyógyulásukért dr. Hevesi András Dávidhoz fordulhatnak.- Jól indult az önkormányzati rendszer. Az új kormány többet juttatott az önkormányzatok­nak, mint a tanácsi rendszer. Az első ciklusban a három helyen működő általános iskolánkat egybevontuk, a főépületet há­rom tanteremmel és egy számí­tógépes laboratóriummal bőví­tettük. Ebben az időszakban ol­dottuk meg az egészséges ivó- vízellátást, felújítottuk útjainkat, hogy az esős időszakban is le­hessen rajtuk közlekedni. Aki igényelte, megkapta telefonját. A hálózatra való további rákö­tésre még van lehetőség. A má­sodik cildusban a tíz település­sel közösen kivitelezett gázköz­mű-hálózatunkat eladtuk. A ka­pott pénzből kifizettük a kivite­lezéshez felvett hitelt és maradt még egy kis pénzünk útkarban­tartásra. A harmadik, a mostani ciklus a legszegényebb. Szűkül­nek a pénzforrások, a község működtetése, fenntartása egyre többe kerül - foglalja tömören össze az elmúlt tíz év lényeges eseményeit Molnár Gábor.- Az előbbi azt jelenti, hogy forráshiányosak?- Igen. Ebben az évben 9,5 millió költségvetési hiányunk mérsékléséhez 6 millió pótlóla­gos támogatást kaptunk. Jelenle­gi helyzetünk legnagyobb átka, hogy eleve nem pályázhatunk, mert nincs saját pénzünk. A kép­viselő-testület joggal ódzkodik a hitelfelvételtől, mert a kamat még most is igen magas.- Melyek a község legégetőbb gondjai, tennivalói?- Hat község által szennyvíz közmű építését szolgáló céltá­mogatásos pályázatunkat elfo­gadták, keret hiányában nem kaptunk támogatást. Bevezeté­sével kapcsolatos vélemények viszont megoszlanak. Sokak szerint szükség van rá, mások az ellenkezőjét állítják. Az ár­kokba, és más helyre kiöntött szennyvízzel magunkat, jövőn­ket tesszük tönkre. Jó érzéssel mondhatom, hogy az esőzések okozta rombolások helyreállítá­sára több csatornán hatmilliót szereztünk.- A községben is gondot okoz a munkanélküliség?- A bányászkodás megszűné­se, a mezőgazdasági és erdőgaz­dasági üzemek tevékenységének csökkenése vezetett a munka­Molnár Gábor polgármester __■ n élküliséghez. Jelenleg öt köz­munkást foglalkoztatunk.- Többen mondják, hogy a község arculatát az ide kívánko- zók gazdagítják. Kik ezek?- Az ország más területein élő magyarok és külföldiek régi há­zakat vásárolnak meg, azokat felújítják és hétvégi háznak hasz­nálják. Ehhez a témához szoro­san kapcsolódik a turizmusunk. Bővítése érdekében a gyereke­ken keresztül idecsalogatjuk azokat, akik jó, tiszta levegőre, nyugodt helyre vágyakoznak. Még ebben a ciklusban felül kell vizsgálnunk rendezési tervün­ket, s ennek megfelelően megha­tározni a további tennivalókat.- Milyennek ítéli meg a képvi­selő-testület irányító, községért végzett munkáját?- Összetartó testület, nincs ve­szekedés. Bizottságok sincse­nek. A két és fél ciklus alatt a képviselő-testület tagjaiból négy személy cserélődött, ebből hár­man nem is indultak. Az önkor­mányzatiság első idejét jellemző végtelen ülésezések erősen le­csökkentek, a képviselő-testület tagjai a község javát szolgáló lé­nyegre szorítkoznak. Középkori település, de első írásos említése csak 1546-ból származik: az idő tájt mindössze három adó­köteles jobbágyportát találtak itt, ugyanakkor több ne­mesi család osztozott a falu határán. A XVI. század közepén elnéptele­nedett a török előrenyomulás miatt. 1684-ben Nemes Pál volt a falu földbirtokosa. 1693-ban Gyürky Ferenc tulajdonába ke­rült, s ekkor tizenhárom volt itt a jobbágytelkek száma. A falu barokk római katolikus temploma 1750-ben épült, a bejárati ajtó kilincse Fazola Henik egri kovácsmester műhelyé­ben készült. A község 1950 előtt Heves megyéhez tartozott. F. Z. Múltidéző Elvetették a gabonát a mindszenti határban, mégpedig saját vetőmagból Interneten is bemutatkozik a turistaház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents