Nógrád Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-03 / 257. szám
2000. NOVEMBER 3., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete A tudomány „közös kosár” A tudomány szerepéről folyó vitákban néhány kardinális kérdés vissza-visszatérően megjelenik. Az egyik, hogy milyen mértékben tudjuk a tudományos kutatások anyagi bázisát, pénzügyi feltételeit biztosítani. A másik, hogy milyen hatékonysággal tudjuk eredményeit, vívmányait programjainkba beépíteni, fejlődésünk szolgálatába állítani. Gyakorta elhangzik, hogy a hazai kutatási kapacitásokat nemzeti programjaink - most például a Széchenyi- terv megvalósítására kell koncentrálni. Mindig felmerül az is, hogy nélkülözhetetlenül nagy szükségünk vagy egy „csereszabatos" eredményeket felmutatni tudó, nemzetközileg elismert kutatógárdára, élenjáró tudóscsapatra. Utóbbival kapcsolatban (is) tudni kell, hogy a tudomány abszolút nemzetközivé vált, eredményeit az egész emberiség élvezi. A tudomány - Kroó Norbert az MTA főtitkárának szavaival élve - „közös kosár”, amelynek feltöltéséhez nekünk is hozzá kell járulni, mert ellenkező esetben nem részesülhetünk belőle. így kell kezelnünk a magyar tudományt, az egész tudóstársadalmat. Még szerencse, hogy napjainkban a tudomány megítélése változáson megy át. Erre utal az Akadémia ez év májusi millenniumi közgyűlése is, ahol közjogi méltóságok, politikai előkelőség, kormánytagok és egyházi képviselők soha nem látott nagy számban jelentek meg, miként a civil szféra is képviseltette magát. Az Akadémia közgyűlésének, a tudóstársadalomnak ily módon történő elismerése, a tudomány egész társadalmat átható erejének tisztelete eredményezheti azt, hogy a költségvetés gazdái a tudományos fejlődés anyagi alapjait is biztosítják, mi több, a hosszabb távon is várható haszonnal arányosan növeljék. S hogy mi történt az akadémia májusi közgyűlése óta? A tudományos kutatók jövőre 3 milliárd forinttal kapnak többet mint tavaly, ebből elsősorban a kutatók bérét rendezik. Más anyagi kérdésekben még nem tud. előre jutni az akadémia. A meggyőzés tehát folytatódik. Ennek kitüntetett eseménye a november 3-án - a magyar tudomány napján - az Akadémia fennállásának 175. évfordulóján rendezett ünnepi közgyűlés, és a hozzákapcsolódó országszerte megtartandó több mint száz rendezvény. Megszólaltak a „Dudások” Tizennyolc éves a legfiatalabb, hetvenes éveiben jár a legidősebb tagja a szandai Dudások hagyományőrző együttesnek. Megalakulásában ugyan bíztak a szervezői, de arra nem gondoltak, hogy a megszólítottak többségének tetszik a kezdeményezés, s részt is vesznek a csoport munkájában. A húsztagú együttes megalakulásának híre gyorsan terjedt, s mostanra már jó néhány helyi és környékbeli fellépésükről őriznek emlékeket. Jártak például Bujákon, Mohorán, Magyamándorban, nemrégiben pedig a millennium alkalmából megrendezett, Kultúrával a Nyugat kapujában nemzeti fesztivál megyei bemutatóján vettek részt Salgótarjánban. ______________ ■ I poly-táji Sapard-programozás (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozás során Balga József, a kistérségi társulás elnöke, Mészáros Sándor programszerkesztő és Ocsovai Pál térségi koordinátor összegezték az eddig megtett utat és fölkérték a jelenlévőket a további aktív részvételre. A Nógrád megyei FVM-hivatal részéről dr. Döbrei Tamás szólt a vidékfejlesztés nyugati gyakorlatáról és hangsúlyozta a hosszú távú fejlesztésekben történő gondolkodás szükségességének jelentőségét, melyet követően szakmai vitára került sor. Balassagyarmat és térsége ön- kormányzati, vállalkozói és civil képviseletének három operatív alprogram - azon belül kilenc konkrét projekt - megfogalmazására nyílik módja, melynek véglegesítése érdekében a megjelentek megegyeztek abban, hogy 2000. november 20-ig lehet leadni a projektjavaslatokat a balassagyarmati vállalkozói iroda címére, 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 18. Megegyeztek továbbá abban is, hogy a munkálatok elősegítése és társadalmasítása érdekében 2000. november 9-én a balassagyarmati polgármesteri hivatal kistermében, november 14-én a drégely- palánki művelődési házban, november 17-én a berceli művelődési házban tájékoztató, egyeztető megbeszéléseket tartanak, melyre minden érintettet és érdeklődőt a szervezők szeretettel várnak. Valamennyi színhelyen a tanácskozás 17 órakor kezdődi. MAJDAN BÉLA Készen állnak, ha jön a hó Ma tartja hagyományos téli gépszemléjét a Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. S bár az időjárás még kegyes a városüzemeltetőkhöz, nem tudni, hogy egy hét múlva nem kell-e már az utakra küldeni a hóekéket. dig 30 főre. Az ügyelet telefonszáma: 32/440-366.- A gépi eszközöket a diszpécserek irányítják, szigorú terv vetkeznek a gyűjtőutak, majd a telepi belső utak. Bodnár Benedek elárulta, hogy idén is gyarapodott a technikai- November első hetében minden évben gépszemle keretében vesszük számba a téli városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatainkat - mondta el lapunknak Bodnár Benedek, a kft. ügyvezető igazgatója. - Fő feladatunk, hogy az önkormányzati utak, járdák és terek hó- és síkosságmentesítését a lehetőségeinkhez mérten elvégezzük. A VGÜ Kft. 5 nagy teljesítményű hóekével rendelkezik, amelyekre sószóró adaptereket is felszerelnek. Kisebb feladatokra 4 gépi hótoló áll rendelkezésükre. A síkosságmentesítéshez 200 tonna sót, 400 tonna salakot és 200 tonna finom őrleményű zúzalékot tartalékoltak. A megszokott helyekre hamarosan ldkerül mintegy félszáz sótároló láda, a meredek útszakaszok, lépcsők, járdák mellett pedig só-salak keverékből álló prizmákat alakítanak ki. Átlagosan 20-25 fő kézi úttisztító foglalkoztatását tervezik a téli hónapokban, ám kritikus helyzetben számítanak a rendkívüli hómunkásokra is. Idén - először - közhasznú munkásokat is kap a cég, a foglalkoztatási kht.-től. Az ügyelet november 1-jén vette kezdetét, egyelőre öt fővel. Amennyiben az időjárás indokolja, 10 főre egészítik ki az irányító személyzetet, a készenléti állományt pealapján - mondja az ügyvezető igazgató. - Ezt azért hangsúlyozom, mert gyakran előfordul, hogy megkérik a gépkocsivezetőinket egy kis maszekra. Erre nem lesz mód, hiszen elsődleges feladatunk a helyi járati buszok útvonalának a biztosítása, utána köeszköztár, miután további egy darab terepjáró teherautót tudtak beszerezni. A téli városfenntartás hatásfoka azonban nagymértékben függ a lakosság együttműködési szándékától is - hangsúlyozta az igazgató. TH.L Csak a nyersanyagnorma árát kérik a szociális étkezőktől A mátraterenyei kisnyugdíjasok értetlenül állnak az étkezési költségük október 1-jével bevezetett 50 százalékos emelésével kapcsolatban. Utánanéztünk más ön- kormányzatoknál, milyen felfogást, módszert alakítottak ki, miben érhető tetten jelenlegi gyakorlatuk.- Nálunk az óvodai, iskolai és szociális étkeztetés térítési díjai 1998-tól vannak érvényben. Az óvoda vezetője jelezte, hogy a bekövetkezett áremelések miatt az eddigi nyersanyagnormákat felül szükséges vizsgálni és azt 20 százalékkal kellene emelni. A községben húsz idős állampolgár kérte a szociális étkeztetésben való részvételét. Ők is, akárcsak a többiek, a mindenkori nyersanyagköltséget fizetik, rezsi nélkül, ami jelenleg 108 forint, plusz 12 százalék áfát jelent - kaptuk a tájékoztatást Dombai Gábortól, a drégelypalánki önkormányzat polgármesterétől. * A jobbágyi önkormányzatnál a szociális étkeztetési hozzájárulás nagyságát az egy főre eső jövedelem határozza meg. Ennek megfelelően kilenc kategóriát állítottak fel. Az az állampolgár, akinek a háziorvos javasolja a szociális étkeztetésben való vételét és a nyugdíja a létminimum alatt van, nem fizet hozzájárulást. Akinek 16600 és 18400 forint között van a nyugellátása, a nyersanyagnorma 20 százalékát köteles megfizetni. A 25500 forint nyugdíjjal rendelkezőknek a norma 70 százalékát szükséges fizetni. Akinek 27400 forintot, vagy attól többet visz ki a postás havonta, annak 100 százalékban kell eleget tenni a nyersanyagnormáknak, melyet az ön- kormányzat állapít meg. k- Községünkben az étkezési hozzájárulásnak óvodai, iskolai és szociális formája van. A fizetendő összeget jövedelemtől függően a képviselő-testület sávosan állapítja meg. Akinek az egy főre eső havi jövedelme 11600 forint, annak a nyersanyagnorma 20 százalékát kell fizetnie. A fizetendő felső határ 100 százalékos nyersanyagértéket képvisel, ami 202 forintot jelent naponta. Lehetséges, hogy az idén az önkormányzat még foglalkozik a nyersanyagnormák felülvizsgálatával - informált bennünket Lantos Sándor, Karancsalja polgármestere. k- Csak a nyersanyagnormát számítjuk fel a szociális étkeztetésben részesülőknél, mégpedig differenciáltan. Az óvodások napi háromszori étkezéséért 140 forint térítési díjat fizetnek. Az idősek közül átlagban 15-17-en kérik a szociális étkeztetést, nekik napi háromszori ellátásért csupán a nyersanyagnormát kell fizetniük, ami napi 200 forintot jelent. Szegény kis község vagyunk. Ha netán emelnék a fizetendő összeget, nem biztos, hogy ennyien vennék igénybe az étkeztetést, mint most - tájékoztatott bennünket Hrapka Lászlóné, Hont község polgármester asszonya, majd hozzáfűzte: - A képviselő-testület minden évben áprilisban tárgyalja a lehetőségeket és a követelményeket. Legközelebb 2001 áprilisában foglalkozunk e témával. A rezsiköltséget az önkormányzat vállalja magára. *-És mi a helyzet Málraterenyén?- Az általános művelődési központ által kiküldött dokumentum szerint október 1-jétől a térítési díj összege a korábbi 200 forintról 302 forintra emelkedett. Az intézményekben a térítési díj 190 forint. Ebből a nyersanyagköltség 170 forint, plusz 20 forintot képviselnek az étkezéssel kapcsolatban felmerült költségek. A jövedelemtől függően a személyi térítési díj abban az esetben, ha az ellátott jövedelme nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot, az a térítési díj 80, amennyiben az ellátott jövedelme meghaladja a nyugdíjminimumot, az intézmény térítési díja 100 százalék. V. K. Megyénkben szeptemberben 12391 munkanélkülit tartottak nyilván, vagyis a munkaképes korúak 14 százalékának nem volt állása. A munkanélküliségi mutató alapján szőkébb pátriánk változatlanul a harmadik a megyék rangsorában. Az észak-magyarországi régióban a nógrádinál rosszabb a foglalkoztatás helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a dolgozók 19,6 százaléka nem talál munkát magának, míg Heves megyében „csak” 11,6 százalékos ez az arány. Több az állástalan pályakezdő Munkaerőpiaci helyzetkép Nógrád megyében Nógrádban szeptemberben a regisztrált munkanélküliek száma csupán 192-vel volt kevesebb, mint augusztusban, ugyanakkor 5573-an átmenetileg nem szerepeltek a nyilvántartásban, mivel szünetelt az ellátásuk, a támogatásuk. E csoport létszáma hat hónapig tartó növekedés után most ismét mérséklődött. A munkanélküliek létszám- csökkenését a múlt hónapban is két ellentétes irányú folyamat határozta meg: a pályakezdők száma némiképpen emelkedett, miközben a nem pályakezdőké tovább apadt. A pályakezdő munkanélküliek 957-en voltak, s az állásnélküliek 7,7 százalékát képviselték. A regisztrálást kérő fiatalok száma 26 százalékkal haladta meg az augusztusit, több mint 41 százalékuk érettségivel rendelkezik, 34 százalékuk alacsony iskolai végzettségű. A beáramlás növekedése mögött egyrészt a sikertelen felvételik, illetve pótvizsgák, másrészt az „utolsó” nyári szünetet töltők bejelentkezése áll. Általános tapasztalat, hogy a sikertelenül felvételizők a következő évben újra próbálkoznak, s addig igyekeznek a munkaügyi központ anyagi segítségével nyelvtanfolyamot végezni, vagy szakmát szerezni. A nyilvántartott álláskeresők száma a megye öt kistérségében fogyott, a bátonyterenyei körzetben pedig minimálisan emelkedett. A munkanélküliségi ráta Salgótarjánban és környékén a legmagasabb (17,9 százalék), de Szécsényben és tájékán (17,3 százalék), továbbá Bátony- terenyén és vidékén (17 százalék) sem sokkal kedvezőbb a kép. Lényegesen alacsony a munkanélküliek aránya a rétsági (10,2 százalék), a balassagyarmati (10,1 százalék) és a pásztói (9,7 százalék) kistérségben. A munkát keresők 47,6 százaléka a gyengébb, 52,4 százaléka az erősebb nemhez tartozik. Előbbiek aránya lassuló ütemben növekszik, az utóbbiaké valamivel ütemesebben csökken. A húsz évnél fiatalabb és a 46 éven felüli munkanélküliek száma gyarapodott augusztushoz képest. Az alacsony iskolázottságú, illetőleg szakközépiskolát végzett állásnélküliek aránya emelkedett. Az állásnélküliek csaknem háromnegyede legfeljebb szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. A tartósan, tehát egy évnél régebben munkát nem találók száma 3763 volt szeptember végén, s már harmadik hónapja sokasodik. Nagy részüket a munkáltatók már megszűrték, munkaviszonyuk sokszor már a próbaidő alatt megszűnik, lehetséges foglalkoztatóként tehát már csak az önkormányzatok maradnak számukra. A megye hat munkaügyi ki- rendeltségénél a múlt hónapban 2861 munkahelyet tudtak felajánlani az állást keresőknek. Közvetítőlapot 2774-en kaptak, s 44 százalékuk talált magának megélhetést. Legnagyobb számban a 20-24 éves nők jutottak kereseti lehetőséghez, többségük betanított munkát vállalt. A támogatott munkahelyek ezúttal is túlsúlyban voltak. Szeptemberben 3908-an kaptak rövidebb-hosszabb ideig munkanélküli ellátást, létszámuk minimálisan mérséklődött. A munkanélküli-ellátásban eltöltött idő átlagosan 124 nap volt, az átlagos bruttó segély 22821 forintot tett ki. Szociális és jövedelempótló támogatásban 5358-an részesültek, számuk kissé mérséklődött. Foglalkoztatáspolitikai eszközzel 4978 munkanélkülit támogattak. Például átképzésben 679-en vettek részt, közhasznú munkát 1422-en végeztek, bértámogatást kapó munkáltatónál 906-an, munkahelyteremtő támogatásban részesülő cégnél 464-en dolgoztak. A múlt hónapban két, csoportos létszámleépítésről értesítették a Nógrád Megyei Munkaügyi Központot. Országos hálózattal rendelkező, pénzügyi tevékenységet folytató cég 23 alkalmazott munkaviszonyát szünteti meg megyénkben, közülük 19-en Salgótarjánban dolgoznak. Az erdő- gazdálkodás területén, a szécsé- nyi térségben 29, többségében betanított munkát végző nő veszíti el az állását. ________________________________IKOiAJl V ■ i Idán is gyarapodott a technikai eszköztár fotó. rigó tibor Általában a jövedelemtől függően fizetnek az étkezésért
