Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-16 / 243. szám
2000. OKTÓBER 16., HÉTFŐ MEGYEI K Ö R K É P BATONYTERENYE SZECSENY „Szép népdalok” a színpadon Házigazdák és vendégek közösen énekelnek a színpadon (Folytatás az 1. oldalról) mátraszőlősi népviselet darabjait mindenki magának szerzi be. A házigazdákkal együtt hat népdalkor mutatta be műsorát: itt volt a Mátragyöngye népdalkor Mátrakeresztesről, a hagyományőrző népdalkor Lőrinciből, a kisterenyei asszonykórus Bátonyterenyéről, eljött a karácsondi népdalkor és a berceli hagyományőrzők is. „Megrakják a tüzet, mégis el- aluszik...” - hangzott fel a megnyitón az énekegyüttesek közös nótázása. A közösen előadott népdalcsokor után az együttesek egyéni bemutatója következett, amelyen egymás után csendültek fel az ismert, és a már-már feledésbe merült, szebbnél szebb népdalok. _________ H. E. I rodalmi „örömünnep” (Folytatás az 1. oldalról) Ott nyitotta ugyanis meg ifj. Fejér László azt a kiállítást, amelyet édesapja, Fejér László Ma- dách-gyűjteményéből a Nógrádi Történeti Múzeum rendezett. A néhány tárlóban kiállított látnivalók csak ízelítőt jelentenek abból a hatalmas anyagból, amelyet az idén februárban, 91. életévében elhunyt szenvedélyes budapesti gyűjtő végrendeletében Nógrád- ra hagyományozott. A több ezer darabból - főként színháztörténeti dokumentumokból - álló komoly muzeális értéket jelentő gyűjtemény feldolgozása és nagyobb kiállítás keretében való bemutatása értelemszerűen hosz- szabb időt vesz igénybe. A kiállításmegnyitó után a római katolikus műemlék templomban Márai Enikő „Egy polgár vallomásai” címmel mutatta be Márai Sándor műveiből válogatott pódiumműsorát. A múzeum előtti ősparkban, Vígh Tamás 1964-ben felavatott Madách-szobránál Kovács Tibor, a Madách-hagyomány Ápoló Egyesületnek is otthont adó salgótarjáni Madách Imre Gimnázium igazgatója mondott beszédet. (Ennek ismertetésére a későbbiekben visszatérünk.) A koszorúzást kísérő emlékműsorban az iskola tanulói működtek közre Radnai Zsuzsa és H. Szabó Ágnes tanárnők vezetésével. CSOWGWAPY BÉLA „Mi, magyar polgárok írjuk a történelmet” (Folytatás az 1. oldalról) Ne feledjük, hogy múltunk kötelez arra, hogy higgyünk a jövőben. Ennek az alapja pedig a hit és a bizalom, mert e nélkül nincsenek eredmények. Szalatnyainé Zsigmond Éva polgármester átvette a magyar kormány millenniumi zászlaját, amelyre Monda Kálmánná, a tagiskola vezetője kötötte fel a szalagot, majd Tőzsér Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének alelnöke átadta a közgyűlés felhívását és zászlaját.- 100 évvel ezelőtt Magyarország megünnepelte a honfoglalás ezeréves évfordulóját - mondta dr. Surján László országgyűlési képviselő a millenniumi emlékoszlop avatásakor. - Annak a millenniumnak és a mostaninak van egy óriási különbsége: akkor az ország lakosságát a fővárosba várták, most az államhatalom képviselői jönnek el a településekre. Mit sem ér ez az emlékoszlop, ha az itt élők szívében nem marad meg, ha a most kicsi gyermek felnőve nem fogja majd az unokáinak elmesélni, milyen is volt ez a mai nap. Mert a történelem nem az, ami le van írva a könyvekben: a történelem az, ami itt van a szívünkben. Ezért kérem, hogy szólaljanak meg a nagymamák, a dédanyák, mondjanak el mindent, ami fájt az életükben, mert mi, magyar polgárok írjuk a történelmet. HEGEDŰS E. Mélyponton a vidék és a mezőgazdaság A gazdaság egészére következményekkel járhat ez a helyzet (Folytatás az 1. oldalról) csökken az államháztartás konszolidált mérlegének hiánya.- Ha viszont közelebbről megszemléljük ezt a képet, azt láthatjuk, hogy a növekedés mögött a multik produkciója húzódik meg, nem látható a kis- és középvállalkozások teljesítményének változása - mutatott rá Nagy Sándor. - Hasonló a helyzet az infláció vonatkozásában: volt egy kedvező tendencia '96-tól, mára azonban ez megtorpant. Valóban hozzájárult ehhez az olajár, az élelmiszer- ár felfelé ívelése, de az is, hogy véleményem szerint indokolatlanul korán döntött a jegybank a csúszóleértékelés mértékéről, illetve nem volt benne a magyar gazdaság inflációs várakozásaiban a háromszori, drasztikus jegybanki alapkamat-csökkentés sem. Hangsúlyozta azt is, hogy az utóbbi két évben tovább folytatódott a jövedelemkülönbségek drámai növekedése Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a tehetősebb rétegeknek érezhetően növekedett a jövedelme, a lecsúszott, a szegénységközeli, vagy valóságosan szegény rétegeknek pedig romlik a helyzete. Hosszasan elidőzött a mezőgazdaság és a vidék problémakörnél: rámutatott, hogy nem pusztán ágazati gondokról van szó, hanem a magyar gazdaság egészére következményekkel járó helyzettel állunk szemben. Hogy a mezőgazdaságban az utóbbi években folyamatosan csökken a kibocsátás, romlik a jövedelmezőség, tavaly az ágazat egésze veszteséges volt, azt mutatja, hogy a magyar mező- gazdaság mélyponton van, mint ahogyan ezzel összefüggésben a magyar vidék is. Mint mondta, az átalakulás összes negatívuma fokozottan sújtotta a földrajzi értelemben vett vidéket, ahol részben a mezőgazdaság, részben a gazdasági környezet megroppanása miatt drámai helyzetek alakultak ki, elsősorban Kelet-Magyarországon. Figyelmeztetett, hogy az átlagszámok letakarják a valóságos élethelyzeteket, százezres nagyságrendű az a populáció, amelyik azt hallja, hogy növekszik a gazdaság, ők pedig a megélhetés napi problémájával küszködnek. Nagy Sándor szerint az elmúlt évtized kormányzati politikái - beleértve a Hom-kormányt is - súlyos felelősséggel tartoznak a vidék és a mezőgazdaság ilyetén állapotáért. Nem ismerték fel a probléma súlyát, a Horn-kor- mány is későn nyúlt ehhez a kérdéshez, hiszen az agrárgazdaság fejlesztésről szóló törvény a ciklus végén készült el. A mezőgazdaság és a hozzá társuló vidék problematikája növekedési-fejlődési kérdéssé válik a makrogazdaság szintjén. A politikus hangot adott azon véleményének, hogy alapvetően a tőke és a koncepció hiánya okozza a kialakult helyzetet. Szerinte a következő évtizedben összehangoltabb vidék- és mezőgazdaság-fejlesztési politikára van szükség, nem lehet elválasztani, de összekeverni sem őket. Jellemzőnek tartja, hogy összekeverednek a fogalmak: nem tudni, mennyit költünk ténylegesen vidékfejlesztésre (infrastruktúra, oktatás, egészségügy) és mennyit ténylegesen a mezőgazdaság talpra állítására. HEGEDŰS „Mindig visszahúzta szíve szülőföldjére” Mikszáth Kálmánra, a nagy palócra emlékeztek Horpácson Tartalmas hét végéjük volt a nógrádi irodalombarátoknak, hiszen először fordult elő, hogy a magyar irodalom két jeles, Nógrád megyéből származó alakjára szinte egy időben emlékeztek. Szombaton Csesztvén rendezték meg immár hagyományosan a Madách irodalmi napot, vasárnap Horpácson a Mikszáth-kúria előtt tartották a Kálmán-napi ünnepséget. Molnár Zoltán polgármester üdvözlő szavai után Praz- novszky Mihály, a Mikszáth Társaság elnöke vette át a szót.- Hosszú irodalmi hét vége van Nógrád megyében - kezdte köszöntőjét. - Csütörtöktől kezdve a halhatatlanokra emlékezünk: Pásztón, a Mikszáth gimnáziumban egész napos programmal ünnepelték az író névnapját, Balassagyarmaton szintén többnapos, határokon átnyúló rendezvényt tartottak, szombaton Csesztvén a Madách irodalmi nap eseményeiről volt szó. Praznovszky Mihály elmondta, hogy a Mikszáth Társaság azt a hagyományt szeretné egyre erősebben megjeleníteni, hogy az ünnep a polgárok ünnepe. Mint mondta, 90 éve halt meg az író: a halált nem ünnepeljük, csak megemlékezünk róla.- Ezen a napon szólaljon meg a család képviselője - fejezte be köszöntőjét. - Szólaljon meg hát az író dédunokája, Mikszáth Kálmán.- Jubileumi évet írunk, Mikszáth Kálmán szempontjából is csupa kerek szám szerepel - mondta Mikszáth Kálmán. - 90 éve hunyt el, mondhatjuk, írói pályájának csúcsán. Még el sem csitult 40 éves írói jubileuma alkalmából rendezett országos ünnepség visszhangja, mikor koporsóját díszmenet vitte a Magyar Tudományos Akadémiától a Kerepesi temetőig. Mikszáth Kálmán beszélt arról, mennyire szerette dédnagy- apja Horpácsot, a nógrádi kis falut, mindig azt mondogatta: „egész életemben ilyen kis eldugott zugra, elrejtett fészekre vágytam”. Ha más fontos teendője el nem szólította, legszívesebben békésen pipázgatott az eresz alatt, itt volt berendezve dolgozószobája. Beszélt a nagy író pályafutásáról, arról, hogy mindig visszahúzta szíve szülőföldjére, itt látta vendégül baráti társaságát. Elmondta azt is, hogy az '50-es években rossz idők jártak a Mikszáth családra. Személyes holmijait, a kúria berendezési tárgyait összepakolták, később a családnak is el kellett hagyma a családi fészket. A rendszerváltás után remény látszott arra, hogy ismét családi tulajdonba kerüljön a horpácsi fundus, de legnagyobb bánatukra másként dőlt el az épület- együttes sorsa. „A kúria sorsa már egy másik XX. századi történet” - idézte dédnagyapja szavait. A megmaradt ingóságokat apránként a megyei múzeumnak ajándékozták, összegyűlt az első, még szegényes Mikszáth- kiállítás anyaga. Ez az anyag a Nógrád megyei múzeum gondos munkatársai által mindig bővítve és szépítve gyarapodott, így ma már mindenki gyönyörködhet az egyik legszebb és leggazdagabb tóállításban. HEGE Mikszáth Kálmán, a dédunoka (középen) emlékezett Megyei művészeti fesztivál Salgótarjánban Néptáncosok, színjátszók, vers- és prózamondók, hangszeres és vokális együttesek, szólisták voltak a résztvevői annak a megyei művészeti fesztiválnak, amelyet szombaton rendeztek meg Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. A „Kultúrával a Nyugat kapujában” elnevezésű nemzeti fesztivál megyei bemutatóját a térségi fesztiválok előzték meg, amelyet első ízben Balassagyarmaton rendeztek a tavasz folyamán. Jakab Ágnes hegedül fotó: rigó tibor Amint az Ablonczy Lászlóné, a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet munkatársa elmondta, a térségi fesztiválok folytatása volt a népzenei döntő, a többi művészeti ágban pedig most mérhették össze tudásukat a résztvevők. Nem kicsi a tét sem, hiszen innen az országos szakági versenyre jutnak majd tovább a versenyzők, és a szakági verseny legjobbjai vesznek majd részt jövő év augusztus 20-án Budapesten, a millenniumi nemzeti fesztiválon.- Jelentős állomásához érkezett megyénkben a „Kultúrával a Nyugat kapujában” fesztiválsorozat - mondta megnyitójában Betz József, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke. - Akik itt vannak, már túljutottak a térségi bemutatókon, kiváló teljesítménnyel érték el a megyei döntőben való részvételt. Betz József beszélt arról, hogy meg kell kísérelni elfogadtatni önmagunkkal, hogy a magyar és európai történelem egységes, összefüggő, egymáshoz illeszkedő, öszszetartozó elemekből áll. így kaphatunk megfelelő képet az európai kultúra, azon belül Magyarország fejlődéséről, szerepéről. - Nem csak államiságunk ezeréves, hanem benne megyénk múltja is - fejezte be beszédét az alelnök. - Ezért mindent meg kell tennünk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a megye gazdag kulturális értékeire, a hagyományokat ápoló, őrző, átörökítő és az új értékeket létrehozó alkotó közösségekre, művészekre, együttesekre, egyéni alkotókra, szólistákra. A fesztiválsorozat is a települési, megyei sajátosságokra épít, ezeket igyekszik közismertté tenni. Helyi ünnepekre-koncentráló jellegével, felmenő rendszerével egységes keretbe fogja azokat az eseményeket, amelyen a magyar, köztük Nógrád megye lakosai emlékeznek meg történelmünk e jeles évfordulójáról. Ennél emelkedettebb formát nem is választhattunk volna, hogy emléket állítsunk azoknak az elődöknek, akiknek mai létünket köszönhetjük. A színpadot ezután a fellépők vették át, jól összeválogatott, színvonalas előadásoknak tapsolhatott a közönség. A zsűrinek bizony nem volt könnyű dolga, hogy kiválassza: kik juthatnak tovább a szakági döntőkbe? A késő délutáni órákban végül megszületett a döntés. Vokális zene kategóriában a balassagyarmati dalegylet, vers- és prózamondásban Jakab Gabriella (Bátonyterenye), hangszeres zenében Tóth Balázs trombita (Balassagyarmat), kamarazenében a Dream Brass rézfúvós kvintett (Salgótarján), szimfonikus zenében a salgótarjáni ifjúsági szimfonikus zenekar, néptánc kategóriában Oláh József, Csercsics Ivett (Szécsény) és a Nógrád táncegyüttes (Salgótarján) képviseli Nógrád megyét a szakági döntőben. HEGE Nagy Sándor előadását tarja
