Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-16 / 243. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlalp G Á Z D ASÁ G 2000. OKTÓBER 16., HÉTFŐ Turizmus és térségfejlesztés Regionális konferencia Salgótarjánban Kalapács alatt az utolsó ezer palack Tőkebefektetésnek sem rossz az ezredforduló egri bikavére Az európai uniós csatlakozás során az idegenforgalom a területfejlesztés témakörén belül egyre hangsúlyosabb szerepet kap és egyúttal a Széchenyi-tervnek is sarkalatos pontja, különös tekintettel a gyógy-, konferencia-, és a lovasturizmusra. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében a Nógrád Megyei Köz- művelődési és Turisztikai Intézet „Turizmus és térségfejlesztés” címmel október 18-án Salgótarjánban, a megyeházán regionális, azaz három észak-magyarországi megyét (Heves, Borsod és Nógrád) érintő konferenciát szervez. A rendezvényt az Észak-magyarországi Regionális Marketingigazgatóság és Nógrád Megye Közgyűlése is támogatja. A konferencián megnyitóbeszédet mond Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, majd Hansághy Péter, a Gazdasági Minisztérium turisztikai együttműködési főosztályának vezetője tájékoztatja a résztvevőket az idegenforgalom gazdaságon belül betöltött szerepéről, jelentőségéről. A Magyar Turizmus Rt. részéről Kiskéri Krisztina, a Tourinform-irodahálózat koordinátora szól a turizmusfejlesztés eszközrendszerén belül a Tourinform-irodák jelentőségéről és fejlesztésük irányairól. A Svédországból, Örebro megyéből érkező Eszter Engström előadása során betekintést nyerhetünk a svéd területfejlesztési tevékenységen belül tapasztalható idegenforgalmi munka gyakorlatába. Egy rövid kávészünetet követően Hídvéginé Molnár Judit igazgató asszony ismerteti az Eszak-magyarországi Regionális Marketingigazgatóság munkáját, illetve bemutatja a régióról a közelmúltban elkészült, még finomítások alatt álló regionális fejlesztési koncepciót. A délutáni előadástémák a terület- és vidékfejlesztés körül csoportosulnak: Francsics László területfejlesztési igazgatótól hallunk majd a régiók terület- fejlesztésén belül betöltött szerepéről. Dr. Gadócziné dr. Fekete Éva előadása jövőképet ad arról, hogy a kistérségek hogyan illeszkednek be a területfejlesztés, turizmusfejlesztés rendszerébe. A konferenciát Török Zoltán, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója zárja majd „Regionalitás és területfejlesztés” című előadásával. A regionális konferencia résztvevői Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád megyék idegenforgalomban és területfejlesztésben érintett szakemberei, települési önkormányzatok vezetői, képviselői lesznek. TÖZSÉR ANETT A megyei agrárkamara új elnöksége Megválasztották az országos küldötteket is A Nógrád Megyei Agrárkamara október 12-én megtartott tisztújító küldöttgyűlésén az alábbi személyeket választotta meg az elnökség tagjainak: Holman József elnök, Érsekvad- kert, Agroméra Rt., dr. Halaj Ignác ügyvezető alelnök, Tóth László alelnök, Pásztó, Agro- Produkt Kft. Elnökség tagjainak választották az alábbi személyeket: Baksa Sándor Karancslapujtő, Baksa Farm, Kiss László Balassagyarmat, Ipoly-Erdő Rt., Maczkó József Ersekvadkert, Dunakenyér Sütőipari Rt., Sajgó Ferenc Patak, Pataki Szövetkezet, Scmidth Józsefné Berkenye, Berkenye Faluszövetkezet, Szabó György Rétság, egyéni vállalkozó, Tóth Alajos Salgótarján, Kambium Kft. Ellenőrző bizottság tagjai: Varga Mihály Nógfád, Naszályvölgye Mg. Szövetkezet, Kis Simon Győző Cered, Ceredvölgye Mg. Szövetkezet, Súlyán József Ipolyvece, egyéni vállalkozó, Velkovics Mihály Szügy, Serköv Kft., Falucskai Ferenc Pásztó, Gála Hungária. Etikai bizottság tagjai: Ostoróczky Józsefné Bércéi, Agrocolor Kft., Ószko Andor Szentendre, Agrobuda Kft., Szuhányi Istvánná Vizslás, egyéni vállalkozó. A Magyar Agrárkamara országos küldötteinek választott tíz fő: Baksa Sándor, dr. Halaj Ignác, Holman József, Kiss László, dr. Körmendy József, Maczkó József, Sajgó Ferenc, Tóth Alajos, Tóth László, Varga Mihály. Jövő szombaton kerül kalapács alá az utolsó ezer palack ezredforduló egri bikavére. A kuriózumnak számító eseményen elsősorban borgyűjtők, szállodák és éttermek érdeklődésére számítanak a szervezők - tudtuk meg dr. Dula Bence egri hegybírótól. Eger A nagy körültekintéssel összeállított, az egri történelmi borvidék termelőinek összefogását is szimbolizáló borkülönlegességről tudni kell: azt az államalapítás 1000. évfordulójának tiszteletére készítették az egri szőlősgazdák. Az ezredforduló egri bikavérének alapjául a pincék legkiválóbb, 1997-es évjáratú borai szolgálnak, amelyeket - miként azt két éve december 27-én, Szent János napján nyilvá- nosan is kihirdették - 119 termelő adott össze. A pinceműveletekre az Egervin ámyékszalai pincészetében került sor, s azokat olyan neves szakemberek felügyelték, mint Gál Tibor, vagy Thummerer Vilmos. A 11369 liter borral végül 12 500 palackot töltöttek meg, amelyek zömét már előjegyzésben szétkapkodták a gyűjtők. Dula szerint ők tőkebefektetés szempontjából sem csináltak rossz üzletet, ugyanis e nedűvel teli palack ára jelenleg 8-12 ezer forint között mozog. Október 21-én az 59 tételre bontott utolsó 1000 palackot árverés keretében fogják értékesíteni az Eszterházy Károly főiskola dísztermében. A legkisebb tétel egy, a legnagyobb pedig 120 palackból áll. A két világháború között még nagy népszerűségnek örvendő borárverések hagyományairól szólva elhangzott: az üyen aukciók karitatív célokat is szolgálnak. A kedvezményezett jelen esetben az Egri Szőlő- és Borkultúra Alapítvány lesz. A szervezők arra az eshetőségre is felkészültek, hogy valamely tétel nem talál gazdára. Nos, ebben az esetben a palackokat az Egri Borok Gyertyás Házában zárják el, hogy két év múlva az egri várvédők diadalának 450. évfordulója tiszteletére ismét árverésre vigyék azokat. Akik azonban meg kívánják ragadni a mostani alkalmat, úgy a zárt körű, ünnepi műsorral színesített aukcióra október 16-ig az Egri Hegyközségnél írásban még bejelentkezhetnek (3300 Eger, Deák Ferenc út 51.). KÜHNE GÁBOR Jövőre csökkenhet a tejtermelés A termelők 75 forintot kémének, a felvásárlók 72-t fizetnének Jövőre 2 milliárd liter tej termelését irányozta elő a tejterméktanács. Az önköltségek emelkedése miatt azonban megtorpanhat a termelés évek óta tartó növekedése. Budapest Istvánfalvi Miklós, a tejterméktanács elnöke lapunknak elmondta: az idén az üzemanyag és a takarmány drágulása miatt mintegy 15 százalékkal nőtt az önköltség, amit a gazdák nem tudnak érvényesíteni a felvásárlási árakban. A termelők kvótája ebben az évben összesen 1,9 milliárd liter tej, a megélénkült termelési kedvet látva kezdeményezték az agrártárcánál, hogy ezt a mennyiséget növeljék 100 millió literrel. A többletkvótáért egyszeri, literenként tízforintos megváltási díjat fizetne a terméktanács. A feldolgozóüzemek augusztus végéig a tavalyi mennyiségnél 1(6 százalékkal több tejet vásároltak fel. A termelők jelenleg literenként 65 forintot kapnak a tejért, de jövőre tízforintos áremelést szeretnének elérni. Ezzel szemben a feldolgozóüzemek csak az infláció mértékének megfelelően kívánják emelni az átvételi árat, ami az extra tej esetében literenként 71-72 forint lenne. Az idei exportból 300 millió liter tej és tejtermék sorsa azonban bizonytalan, mivel még mindig nem kapták meg az FVM által az év elején beígért 600 milliós támogatást. Pedig a kivitel folyamatossága nagyon fontos lenne a tejpiaci egyensúly fenntartásában. A termelők és a feldolgozók befizetéséből, valamint az állami támogatásból a terméktanács az idén összesen 6,8 milliárd forintot költhet a kivitel elősegítésére, de jövőre ezt az összeget 7-7,5 milli- árdra kellene emelni. Ha erre nem kerül sor, akkor a gazdák inkább csökkentik termelésüket, s ha a feltételek nem változnak, akkor elképzelhető, hogy újra kell számolni a jövőre megállapított 2 milliárd literes kvótát is. újvári BÁT-összefoglaló Élénkült a pénzpiac ___Budapest A Budapesti Árutőzsdén (BÁT) változatlanul a takarmánykukorica és az euró volt a sláger a múlt héten. A gabonapiacon valamelyest csökkent a forgalom, míg a pénzpiac jelentősen megélénkült. Az elmúlt héten a határidős gabonapiacon 5,61 milliárd forint értékben kötöttek üzletet a brókerek, míg előtte ez az összeg meghaladta a hatmilliárdot. A takarmánykukorica árai a májusi lekötés kivételével csökkentek, mégpedig 50 és 500 forint közötti mértékben. Ráadásul ez a termék volt a legkeresettebb, különösen a novemberi és decemberi lejáratokat jegyezték. Az étkezési búza ára emelkedett, volt olyan határidő, amelyiknél 700 forinttal zárt magasabban a jegyzés, mint egy hete. A takarmány- búza jövő augusztusi és szeptemberi ára ugyanakkor csökkent, egyedül a decemberi jegyzés zárt magasabban a korábbiaknál. A napraforgó piacán a jegyzések változatlanok maradtak, a szója ára emelkedett, a takarmányárpa pedig olcsóbb lett. A BAT határidős pénzpiacát jelentős élénkülés jellemezte. Az egy héttel korábbi 6,4 milliárdos forgalom után a múlt héten már 36 073 kontraktus forgott összesen 10,5 milliárd forint értékben. Az egyhetes, rövid lejáratú jegyzések mellett az euró volt a sláger, ennek ára a jövő márciusi jegyzéstől folyamatosan emelkedett egészen decemberig, akkor viszont 10 fillért csökkent. A dollár 3,20-4,30 forinttal, az angol font pedig 10,69 forinttal zárt magasabban. A japán jen és a svájci frank is erősödött. Kevesebb a lakossági bankbetét Majdnem tízszázalékos lesz az idei infláció A fogyasztói árak szeptemberben 1,2 százalékkal nőttek augusztushoz képest, és 10,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. így egyes vélemények szerint nem lehet kizárni, hogy az infláció az előző évhez hasonlóan az idén is 10 százalék lesz. Mások úgy látják, hogy az év hátralévő hónapjaiban csökken a pénzromlás üteme, és végül éves szinten 9,5 százaléknál megáll. Budapest A JEGYBANKI ALAPKAMAT MÉRTÉKÉ Év % 1999.02.01.-1999.05.31 16,0 1999.06.01.-1999. 11. 14 15,5 1999. 11. 15.-1999. 12. 21. 15,0 1999. 12. 22.-2000. 01. 19. 14,5 2000. 01. 20.-2000. 02. 29. 13,0 2000. 03. 01.-2000. 04. 02. 12,0 2000. 04. 03.-2000. 10. 11. 11,0 2000. 10. 1212,0 Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója elmondta, hogy bár legutóbbi előrejelzésük 9,2-9,6 százalékos fogyasztóiár-növekedést jelzett, valószínű, hogy az éves index ennek a sávnak a felső határán lesz. Véleménye szerint az inflációcsökkenés lelassulásának fő oka a magas világpiaci kőolajár és a hazai élelmiszerárak két számjegyű emelkedése. Hozzátette, nemzetközi prognózisok szerint az olajár rövid távon 30 dollár körül marad, az idén már nem lehet jelentős csökkenésre számítani. Az Ecostat igazgatója úgy véli, az élelmiszerárak meglódulásában szerepet játszik a szállítási költségek jelentős emelkedése. Az intézet a legutóbbi prognózisában jövőre ' 7-8 százalékos fogyasztóiár-növekedést jelzett, ám hogy ez tartható-e, arra az igazgató szerint csak az év végén, a költségvetésr, az adótörvények és a pénzügyi politikával kapcsolatos döntések ismeretében lehet választ adni. A HIVATALOS INFLACIOALAKULAS 1992-TOL és a reálkamatok szintjét is szinte a nullára csökkenti. A szakértő szerint nem engedhető meg, hogy a 2 évre szóló költségvetés tervszámai ennyire eltérjenek a valóságtól, ezért az új tények ismeretében a kormányzatnak újra kell gondolnia árfolyam- és kamatpolitikáját. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy az év hátralévő hónapjaiban mérséklődik az áremelkedés, így az év egészére az infláció 9,5 százalékos lesz. A GKI ügyvezető igazgatója szerint 1 százalékpontnál nagyobb inflációcsökkenést jövőre a bérek alakulása sem tesz lehetővé. A kutatóintézet számításai szerint a bérek jövőre 13-13,5 százalékkal emelkednek. Az infláció hazai alakulása a kutatók szerint egybeesik a nemzetközi trendekkel is, hiszen mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unió tagállamaiban az idei fogyasztóiáremelkedés 0,5 százalékponttal magasabb lesz az év eleji várakozásoknál. Miután a Központi Statisztikai Hi1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 A kormányzat által tervezett inflációt messze meghaladó tényszámokhoz a gazdaságpolitikának is alkalmazkodnia kell - jelentette ki Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. Petschnig szerint az éves inflációs ütem elérheti, sőt meg is haladhatja a 10 százalékot. A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a magas fogyasztóiárszint-növekedés veszélyezteti a közszféra idei reálbér-növekedését, 1999 Bank vezető közgazdásza is rámutatott - az is, hogy visszafordítsa az egyre csökkenő lakossági megtakarítási hajlandóságot. Ha ugyanis a mai szinten maradnak a lakossági betétek, akkor hamarosan nem lesz miből fedezni az állam és a vállalatok túlköltekezéseit. Márpedig a lakossági betétek reálkamata jelenleg alacsonyabb, mint az infláció, vagyis nem éri meg bankban kamatoztatni a pénzt - értékelte a hely- zetet a vezető közgazdász. _______________istsi G azdasági kilátásaink Budapest Az üzleti élet szereplői nem borúlátóak saját cégük és az ország gazdasági kilátásait illetően, ám a lakosság kevéssé bizakodó, mint az év első felében volt - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. most közzétett felméréséből. Az iparban dolgozók várakozásai május óta folyamatosan romlanak, ezzel szemben a kereskedelemben dolgozókra az optimizmus jellemző. A feldolgozóipari vállalatok javuló termelési színvonalról és kilátásokról számoltak be. Emelkedett a magas rendelésállományú cégek aránya, viszont kedvezőtlenebbnek ítélték exportlehetőségeiket. A vállalkozók kapacitásai a következő évben várható kereslethez képest zömében elégségesek. A cégek növekedésük fő akadályaként a kereslethiányt, a kiélezett versenyt és a tőkehiányt jelölték meg, de ezzel együtt is a korábbinál optimistábban nyilatkoztak gazdasági kilátásaikról. A kereskedők megrendeléseik bővítéséről számoltak be, többségük a következő fél évben is változatlan üzleti lehetőségekre számít. Kedvezőbben ítélték meg az ország gazdasági helyzetét, de ebben a körben jelentősen erősödtek az inflációs várakozások. A gazdaságkutatók felmérése szerint a családok egyre inkább pénzügyi helyzetük romlására panaszkodnak, és a korábbihoz képest pesszimistábbak lettek a jövőt illetően. Az ország gazdasági helyzetében sem számít további javulásra a lakosság, s várhatóan tovább csökken az emberek megtakarítási hajlandósága is. _________________________________(ÚJVÁRI)
