Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-16 / 243. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. OKTÓBER 16., HÉTFŐ Egy falu, egy nap, egy lap - Legénd A községnek 1483-ban Legéndi Miklós volt a föl­desura, a hódoltság idején, 1562-ben Pervane Rezseb török tiszt birtokolta. A régi település a hó­doltság idején teljesen elpusztult: a Záborszky és a Radványi csalá­dok szlovákokkal telepítették újra, 1702-ben. 1720-ban a faluban há­rom magyar és tizenöt szlovák háztartást írtak össze. Legénd igazi kastélyos falu: a volt Nyáry-kastély központi része a XVIII. század Hétvégi-házas falu lesz? Kitörési lehetőség az üdülőfalu Az önkormányzat hamarosan módosítja a korábbi rendezési tervet Legénd költségvetése nem tesz lehetővé nagyobb beruhá­zásokat, ugyanakkor már csak a szennyvízcsatorna kiépí­tése van hátra az infrastrukturális munkák közül. A mun­kanélküliség nem magas a községben, igaz, a legtöbben Vácra, Rétságra, Budapestre ingáznak. A terület éppen Bu­dapest közelsége miatt bizonyul népszerűnek, Legénd hét­végi-házas faluvá kezd válni. Szavlik Zoltán polgármester­rel beszélgettünk. víz. Az idei pályázatunk elbírá­lása ősszel várható. A lakosság igényelné a szennyvízberuhá­zást, főleg azok, akik talajvizes környéken laknak, így napi gya­korisággal kell szippantást vé­gezni. Azt is tudom, hogy ez nagy teher lesz a lakóknak. Itt költségvetésbe. Egy önkormányzati bérla­kás a tavaszra olyan ál­lapotba került, hogy csak a bontás maradt a megoldás, így egy négygyermekes csalá­dot másik épületbe kellett elhelyeznünk. Ez közel 500 ezer fo­rintos kiadás volt. Előt­tünk áll még a temető­bővítés. A földmérési munkák már megtör­téntek. Ennek összes költsége 8-900 ezer fo­rint lesz, és sajnos ilyen célra sehol nem lehet pályázni. Az ön- kormányzat 29-30 mil­liós költségvetéséből ki is merültek ezzel a fejlesztési lehetőségek.- Az intézmény- fenntartáson és kisebb beruházásokon kívül nem is tudnak tervezni?- Nem tudunk másban gon­dolkodni. Ha összeszámolom, mennyit költöttünk az idén fej­lesztésre, ez az éves költségve­tésünk 10 százaléka. A többit el­viszi a működés.- Van vagyona az önkor­mányzatnak?- Építési telkeink vannak a településen megtalálható teljes közműellátottsággal, vagyis a csatorna kivételével. Minden telken rajta van a víz- és gáz­csonk is. Ezer négyzetméter körüli nagyságúak a területek, így kérünk értük 400-450 ezer forintot. és ez a jelenség kapcsolatokat is hoz a falunak. Az egyik tulajdo­nos például vállalta, hogy telje­sen térítésmentesen kialakítja az önkormányzat internetes honlapját. Egy részük támogatja a legéndi focicsapatot, még ha jelképesen is.- Az infrastrukturális beruhá­zások közül tehát még a szenny­víz hiányzik.- Folyamatban van. Hét tele­pülés közös beruházása lesz Bércéi gesztorálásával. A tisztí­tótelep, illetve Bércéi és Nógrádkövesd beruházása már 90 százalékban elkészült. A központi céltámogatásokat ta­valy, mint ismert, elvitte az ár­reknek ingázniuk kell. Nagy se­gítség volt a rétsági TDK, a váci Zöllner, illetve sokan dolgoznak az építőiparban Vác és Budapest környékén. A helyi vállalkozá­sokat illetően van három kis­bolt, három vendéglátóegység, szeszfőzde, és van egy üdülte­téssel, lovagoltatással foglalko­zó idegenforgalmi vállalkozá­sunk. Legénd nem volt igazán ipa­ros település, ez Nógrádsápról és Nézsáról mondható el. Legénden inkább a földműve­lésből és az állattartásból éltek az emberek. Ez a fiatalabb gene­rációra már nem jellemző, ők az iparba mennek dolgozni- Milyen fejlesztéseket fogal­maztak meg az idei költségvetés­ben?- A közvilágítás korszerűsíté­se elkészült, ez négymilliós be­ruházás volt, amelynek 50 szá­zalékát az önkormányzat állta, az összeg másik felét a megyei területfejlesztési tanácstól nyer­tük el tavaly. Sajnos olyan fel­adatok is adódtak, amelyeket nem terveztünk be a- Legénden előfordul építke­zés?- Évek óta inkább csak egy­két felújítás. Hétvégi-házas falu­vá kezdünk válni. Ez egyrészt nem jó, mert fejkvótát nem kap az önkormányzat a nem állandó lakosok után, ugyanakkor na­gyon népszerű ez a terület, kö­zel vagyunk Budapesthez. Fel­újítják, megszépítik a házakat, az utóbbi tíz évben épült ki a ve­zetékes víz, a gáz, a telefon, és ez mind kiadás, amit elő kell te­remteni. Ugyanakkor tönkre­ment a téesz, az elmúlt öt-hat évben 18-20 százalékos volt a munkanélküliség. Szerencsére ebben az évben ez már nem jel­lemző.- Most mi mondható el?- Jelenleg nyolc százalék kö­rüli a ráta, igaz, hogy az embe­Rétságra, Vácra. Tartok is attól, hogy előbb-utóbb ott fognak le­telepedni, gondolom, ezzel nem vagyok egyedül a polgármeste­rek között. 1971-ben volt egy nagy körzetesítés, akkor 1071 la­kója volt a falunak, ez 10 év alatt lecsökkent 750-re. Az akkori 25 és 40 év közötti korosztály köl­tözött el a településről Balassa­gyarmatra, Rétságra, Rádra, Vácra.- Hogyan alakulnak a bevéte­leik és a szociális kiadásaik?- Csak iparűzési adónk van, ebből éves szinten 6-800 ezer forintos bevételünk van. Azok­nak, akik nem részesülnek gyer­mekvédelmi támogatásban, minden évben beiskolázási tá­mogatást ad az önkormányzat. Ez összesen közel félmilliós ki­adás. Nem működik igazán jól a közgyógyellátási igazolvány, miután a jogszabályok leszűkí­tették a kört. A testület inkább egyszeri gyógyszertámogatást ad a rászorulóknak. Eseti se­gélyt adunk temetésre. Kéthe­tente történik a kommunális szemétszállítás a csörögi telep­re, ez éves szinten csaknem egy­millió forintos kiadás. Ennek csak az 50 százalékát szedjük be a lakosságtól, mert nem ter­helhetők jobban.- Megint a pénzhiányhoz ju­tottunk.- A legnagyobb gondunk az alulfinanszírozottság. Azt hi­szem, ez más kistelepülésen is probléma.- Mit jelent az a maguk szá­mára, hogy a megyei intézmé­nyek jórészt Salgótarjánban van­nak? Nekünk másfél óráig tar­tott most az út Legéndre.- Ez oda-vissza 200 kilomé­ter, és minden fontosabb ügy­ben Salgótarjánba kell utazni. Az optimális az lenne, ha ezek a hivatalok Balassagyarmaton lennének, az mindenldnek egy­forma távolság lenne. Meggon­doljuk, hogy mikor utazunk be. Ha közelebb lenne, szívesen mennénk gyakrabban, mert a személyes kapcsolatok sokkal jobbak, mint az, hogy telefonon beszélünk vagy faxolunk. Vi­szont éves szinten 300 ezer fo­rint az útiköltségkeretünk, a mai benzinárak mellett ezt nem ne­héz elkölteni. Rendszeresen felmerült az utóbbi években is, hogy vala­milyen üzemet kellene telepí­teni a községbe. Csakhogy a fi­atalok már a városok üzemei­ben dolgoznak, és a közleke­déssel is vannak problémák. Télen jellemző, hogy a hókot­rók csak a harmadik napon ér­nek a településre. Azért tud­nak mégis közlekedni az au­tók és a buszok, mert az ön- kormányzat évek óta a szórás­sal bízza meg hóesés után a közhasznú munkásokat. Az üdülőfalu kiépítésére vi­szont kimondottan alkalmas Legénd, amely nem zsáktelepü­lés, de nincs át­menő forgalma. A település kül­területi része csaknem 1800 hektár. Több év­vel ezelőtt sike­rült holland tő­két vinni Legéndre, nagy szerepe volt eb­ben Takács Lászlónak, az üdültetéssel, lo­vagoltatással foglalkozó vál­lalkozónak. A holland befektető már több mint 100 hektárnyi föld tulajdonosa. Az üdülőfalura két évvel ez­előtt már készült egy rendezési Legénden idén másodszor ren­deztek versenyt a Futapest klub­bal közösen, a község a 15 kilo­méteres krosszfutás egyik állomá­sa. A kísérőket nem számítva, csak a futók száma 200 volt az ez évi programon, amelyet jövőre is folytatni akarnak. Összekötötték ezt a versenyt majális időpontjá­val, amelyet évek óta május else­jén tartanak a községben. Ez ugyan nem kötelező faluünnep, de az iskola és a körülötte lévő park megtelik a résztvevőkkel. Sportrendezvényeket, játékos ve­télkedőket szerveznek, van üyen­terv, aszerint 50-100 közötti 80-90 négyzetméteres lakóház épült volna. Ez megváltozott, ugyanis a befektető 30, az eredeti elképzeléshez viszonyítva szín­vonalasabb, jobban felszerelt há­zat akar építeni, tágasabb elhelye­zéssel, uszodával, teniszpályával. A beruházás végösszege egymilli- árd forint körül alakul. Az üzleti terv már elkészült, az önkor­mányzat hamarosan módosítja a korábbi rendezési tervet. A hol­land befektető tavasszal szeretné elkezdeni a munkát. Ez nem csak Legénd, de a kör­nyező települések számára is re­ményteli kilátás, hiszen a munka­helyek mellett felvevő piacot is biztosít. A majdani ingatlanok a befektető tulajdonában lesznek, azokat bérelni lehet majd. kor aszfaltrajzverseny, lovaglás, és az összeadott alapanyagokból készül a gulyás. A programot az önkormányzat és a helyi vállalko­zók is támogatják. Rendszeres sportélet is zajlik a községben, hi­szen néhány éves kihagyás után tavaly állt össze újra a focicsapat. Az önkormányzat 300 ezer forint­tal támogatja a megyei III. osztály­ban játszó együttest. Tizennyolc játékosa van a jelenleg a közép­mezőnyben szereplő csapatnak, amelynek középpályása Legénd polgármestere. A középpályás polgármester Az oldalt írta: Dudellai Ildikó Fényképezte: Rigó Tibor KSÄ fflB» NflVMMMtf KEVESEBBEN AZ ÓVODÁBAN. Jelenleg 15 gyerekkel működik a legéndi óvoda. A gyerekszám - mint a kistelepüléseken általában - itt is csökken, mint ahogy a lakosságszám is. 1990-ben még 650 lakója volt a falunak, most pedig 586. Az óvodába három évvel ezelőtt még 25 averek járt. A kővetkező években várhatóan átlagosan 12 lesz a létszám._______________________! Hétszáz négyzetméteren 25 gyerek villanyfű­téssel, ami évi egymil­lió forintos fűtési költ­séget ered- ményez. Szavlik Zoltán pol­gármester szerint el kellene ad­ni az épü­letet, mivel az önkor- mányzat­Legénden ragaszkodnak az iskolához Huszonötén tanulnak az alsó tagozatos általános iskolában, a Nyáry-kastélyban. A felsős diá­kok Nézsára és Nógrádsápra jár­nak, e két önkormányzattal kö­tött társulási szerződést Legénd képviselő-testülete. Az utóbbi időben azonban több gyerek már Nézsán kezdte meg a tanu­lást - a két falu közül Nézsára jobb a közlekedés. Ezer fő alatti településként pályázaton 2,3 millió forintos fejkvóta-kompen­zációt nyert az önkormányzat az óvoda és az iskola működési többleteinek rendezésére, de teljesen még ez sem fedezi a pluszkiadásokat. Az önkor­mányzatnak ezzel együtt is ki kell egészítenie a normatívát, azonban a képviselő-testület ra­gaszkodik az alsó tagozatos is­kola fenntartásához. A kétszin­tes Nyáry-kastély 700 négyzet- méter alapterületű, megörökölt nak még arra sem lesz pénze, hogy a szükséges állagmegóvást végre­hajtsák. Az iskola kiváltásáról korábban is volt szó, de a tár­gyalások megrekedtek, elállt az üzlettől a befektető, aki megvet­te volna a kastély épületét nettó 21 millió forintért a körülette lé­vő parkkal. A polgármesteri hi­vatal melletti volt áfész-épületet vásárolták volna meg az iskola kiváltására úgy, hogy azt mint­egy 70 négyzetméterrel bővítet­ték volna. Ez az épület öt éve üresen áll. Szavlik Zoltán polgármester A csend és a béke szigete közepén, barokk stílusban épült, a klasszicista Ta­kács-kúria a XIX. század elejéről származik, a barokk Káldy-kastély az 1760-as években épült. A falu köze­pén álló római katolikus harangtorony és kápolna a XIX. századból származik. Az evangélikus templom késő barokk stílusú, és 1807- ben fejezték be építését. F.Z. Múltidéző

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents