Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-16 / 243. szám
Egy falu, egy nap, egy lap - Legénd Az üdülőfalu üzleti terve már elkészült, az önkormányzat hamarosan módosítja a rendezési tervet. A holland befektető tavasszal szeretné elkezdeni a munkát. (2. oldal) Mikszáthra emlékeztek Horpácson Vasárnap Horpácson, a Mikszáth-kúria előtt tartották a Kálmán- napi ünnepséget, ahol az író dédunokája, Mikszáth Kálmán is emlékezett a „nagy palóc”-ra. (3. oldal) Háromoldalas Sporttükör Bajnokhoz méltón szerepelt a BSE, ismét egy ponttal nyertek a KNC-Fekete Sasok, gólzáporral őrizte meg vezető helyét a Mátranovák labdarúgócsapata. (9-11. oldal) NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BATONYTERENYE, PÁSZTÓ, RETSAG, SALGÓTARJÁN, SZECSENY VAROSOK ES TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2000. OKTÓBER 16., HÉTFŐ XI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM ÁRA: 43 FORINT ELŐFIZETVE: 31 FORINT a előfizet lapunkra 3HL takaríthat meg. Részletes információ: 7416-455/213-as mellék „Szép népdalok” a színpadon Mátraszőlősön szombaton azonos irányba igyekezett a falu apraja-nagyja. Az úti cél a helyi művelődési ház volt, ahol hagyományőrző együttesek „Szép népdalok” című folklórprogramja ígért kellemes délutáni szórakozást. Meghívott vendégként eljött Korényi Attiláné, a független női szövetség országos alelnöke is. A rendezvényt a független női szövetség mátraszőlősi szervezete és a helyi Gyöngyvirág énekegyüttes szervezte. Amint azt Bognár Károlyné, a helyi szervezet elnöke elmondta, a találkozó ötletét az a soksok meghívás adta, amelyeket a helyi hagyományőrzők kaptak. Úgy érezték, itt az ideje, hogy viszonozzák a meghívásokat, és egy kicsit szerették volna megmutatni magukat a falubelieknek is. Csak az idén 19 településen énekelték a szebbnél szebb népdalokat, készülnek Budapestre, a nyugdíjas „Ki mit tud?”-ra is. A helyi vállalkozók patronálják ugyan őket, de a fellépőruhát a csodaszép (Folytatás a 3. oldalon) Művészeti fesztivál Pásztón A pásztói Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ eddig négyszer rendezte meg a városban azt a vers-, mese- és prózamondóversenyt, amelyet tehetséges cigánygyermekek részére hirdettek. Az idén újdonságnak számít, hogy a millennium tiszteletére gyermekművészeti fesztivállá szeretnék bővíteni a mind nagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvényt, mindenekelőtt azzal a nemes céllal, hogy a résztvevők által választott alkotások a lehető legjobban tükrözzék a cigány nép hányatott, tragikus mozzanatokat sem nélkülöző történelmének, életszemléletének, a magyar és a cigány nép sok évszázados együttélésének legemlékezetesebb irodalmi mozzanatait és jellegzetes folklórelemeit, ezzel is mind hatékonyabban segítve egymás kultúrájának jobb megismerését, illetve kölcsönös elfogadását. A fesztivált alsó és felső tagozatos gyerekek részére hirdetik meg, öt kategóriában: vers, mese és próza maximum ötperces időtartamban, énekelt és hangszeres folklórzene, cigánytánc és hagyományőrző előadás maximum 10 percben. A fesztivál helyszíne a Teleki László Művelődési Központ, időpontja november 11. Jelentkezési határidő: október 30. Jelentkezési lap és bővebb információ a művelődési központban kapható, Antalné Prezenszki Piroska népművelőnél. Telefon: (32) 460-881. „Mi, magyar polgárok írjuk a történelmet” Népünket múltja kötelezi arra, hogy higgyen a jövőben Egy ünnepi esztendő ünnepi napján vagyunk itt - mondta tegnap Becskén Csépe Béla, a miniszterelnök személyi tanácsadója azon az ünnepségen, amelyet a millenniumi zászló átadása alkalmából rendeztek. Beszédében elmondta, hogy a millennium évében ünnepeljük a kereszténység fennállásának kétezredik, a keresztény magyar állam megalapításának ezredik évfordulóját. korona, vagy sem. Nagy viták voltak, de szerencsére a parlament 2/3-a megszavazta.- Ennek külön örülhetünk ezen az ünnepségen - hangsúlyozta Csépe Béla. - Hiszen a magyar korona eszme, amely Csépe Béla utalt arra, hogy az 1990-ben megalakult magyar parlamentnek két olyan döntése volt, amely összefüggésbe hozható a millenniumi ünnepséggel. Az egyik, hogy milyen legyen az újjáalakult Magyar Köztársaság címere: rajta legyen-e a összetartja ezt a nemzetet határokon belül és határokon túl. A másik ilyen döntés az volt, hogy melyik legyen a legnagyobb nemzeti ünnepünk: Szent István király ünnepére, augusztus 20-ra esett a választás. Most elhoztam önöknek a zászlót, amely nemcsak szimbólum, nemcsak tárgy, hanem mögötte ott van a magyar történelem, annak kiemelkedő, nagy alakja, és az egyszerű névtelenjei, mindazok, akik ezen a földön éltek, és tettek azért, hogy megmaradjon ez az ország, megmaradjon a Szent István alapította keresztény magyar állam. Csépe Béla beszédében felvillantotta a magyar történelem nagy alakjait: beszélt Szent Istvánról, Szent László királyról. Említette IV. Béla nevét, akinek a tatárjárás után szinte új honfoglalást kellett csinálnia, megemlítette a török veszedelem idején helytálló Hunyadiak nevét, kiemelve a nándorfehérvári diadalt, amelynek emlékére minden délben megszólal a harang.- A magyar nép soha nem tűrte a rabigát - mondta végezetül Csépe Béla. - A szabadságszeretet benne él a lelkekben, és ezért életüket is áldozták nagy magyarjaink. Gondoljunk II. Rákóczi Ferencre, aki összefogta a nemzetet, de lehet sorolni még nagyjainkat, Kossuthot, Széchenyit. Összefogással elérhetjük, hogy a harmadik évezredben ez az ország felvirágozzon. (Folytatás a 3. oldalon) Nem mindennapi Mélyponton a vidék és a mezőgazdaság A gazdaság egészére következményekkel járhat ez a helyzet Két kisebb - s némileg szokatlan - baleset történt szombaton a megye útjain: a 21-es főút 26-os kilométerszelvényében (Pásztó térségében) egy stoppoló gyalogos felemelt kezét ütötte meg az éppen elhaladó autó visszapillantó tükre, Salgótarjánban, a Bajcsy-Zsi- linszky úton pedig egy kerékpáros, amikor egy hátulról nagy sebességgel közeledő járművet észlelt, elvesztette egyensúlyát és elesett. Mindkét helyszínről egy-egy könnyű sérültet szállítottak kórházba. (Az ugyanaznap délelőtt történt harmadik baleset - Salgótarjánban, az úgynevezett litkei elágazóban - csak anyagi kárral járt.) A gazdasági helyzetről, az ellentmondásokról, a megoldásra váró problémákról beszélt szombaton Nagy Sándor, az MSZP gazdasági szakembere Salgótarjánban a Pénzügyi Számviteli Főiskolán a fiatal közgazdászok részére rendezett konferencia második napján. Mint mondta, ha az elmúlt egy évtizedre gondolunk, három nagyobb szakaszról beszélhetünk.- Az első szakasz az átalakulási válság, amely 1995-ig tartott - kezdte előadását Nagy Sándor. - '95 és '97 közé tehetjük az úgynevezett „kiigazítási” periódust, amely nem más, mint a stabilizációs program, illetőleg '97 után támadtak fel a remények, hogy a Magyarországon egy fenntartható fejlődés esélyei talán megerősödnek, stabilizálódnak. A politikus leszögezte: nem elkülönülő, hanem egymást átfedő szakaszokról van szó, azaz mind a mai napig jelen van az átalakulási válság, nem mentek végbe bizonyos folyamatok, alapvető példaként a mezőgazdaságot emelte ki. Nem ment végbe maradéktalanul a stabilizáció sem, hiszen rendre-másra tapasztalhatjuk: egy-egy kormányzati döntés, nemzetközi vagy világgazdasági hatás bizonyos egyensúlyinak vélt helyzeteket milyen rövid idő alatt borít fel, vagy változtat meg. Ezzel együtt is benne vagyunk a harmadik szakaszban, amelyről megállapítható: van egy nemzetközi mércével mért, imponálóan magas növekedés, mérséklődik az infláció (legalábbis tendenciájában), növekszik a foglalkoztatás, csökken a regisztrált munka- nélküliek száma, amely korántsem egyezik a valóságos munka- nélküliek számával. Makrogazdasági átlagokat tekintve növekszenek a reálkeresetek és a reáljövedelmek, nem romlik a folyó fizetési mérleg, tendenciájában (Folytatás a 3. oldalon) Szerencsevadászat ÖTÖSLOTTÓ: HATOSLOTTÓ: 14, 28, 31, 78, 88 15,17, 34, 39,41,44 Jokerszám: 420737 Pótszám: 38 Az 1983-as kettős Madách- jubileum - a költő születésének 160. és az „Az ember tragédiája” színházi bemutatásának 100. évfordulója - óta a megyei múzeumi szervezet minden év október elején - lehetőleg minél közelebb 5-hez, Madách halála napjához - irodalmi napot szervez Csesztvén, ahol Madách Imre élete néhány legszebb évét töltötte. E folyamat ez idén sem szakadt meg, s az elmúlt hét végén, október 14-én újra gazdag programmal hívta, várta az érdeklődőket az évek során - a többször átalakított, felújított múzeum és éppen az októberi ren9"771215 901000' 00243 Irodalmi „örömünnep” Csesztvén Jákiné István Erzsébet a Márai család és a Madách-leszármazottak kapcsolatairól tartott előadást a helyi művelődési házban dezvények következtében - komoly irodalmi emlékhellyé fejlődött kis faluba. Mint Limbacher Gábor, a Nógrád Megyei Múzeum élére az idén választott igazgató köszöntőszavaiban elmondta, az őszi csesztvei Madách-nap hagyománya megőrzésre érdemes, de- mintegy az országos média érdeklődését is jobban felkeltendő - bizonyos változások is várhatók rendszerében, szervezésében. A szombati szakmai előadások sorát a helyi művelődési házban Praznovszky Mihály „Örömünnepek évszázadai” című értekezése nyitotta meg. A téma - miként ünnepelték eleink a 19. század közepétől és miként ünnepük manapság az irodalom kiemelkedő alkotóit, milyen állandó már-már rituális gesztusok társulnak a születésnapokhoz, az életmű jeles napjaihoz, a halálozási dátumokhoz- és az előadó élvezetes stílusa igazán jó hangulati bevezetést jelentett az egész nap programjához, amely ugyancsak irodalmi klasszikusainkról volt hivatott megemlékezni. így például az éppen kétszáz éve született Vörösmarty Mi- hályról, akinek nemzetfogalmát Kerényi Ferenc elemezte. Többek között bemutatta, hogy a kiváló költő miért tartotta a nemzet ismérvei sorában a legfontosabb kritériumnak a nyelvet és miért fordult műveiben a függetlenségi harcok hagyományai felé. Kovács Anna - aki „Fiatal demokraták erkölcsi katekizmusa- Madách Tragédiája” címmel tartott előadást - két meghatározó elem - a gondolat szabadsága és a cselekvés kényszere - összefüggésében fejtette ki saját Madách-olvasatát. Fábri Anna „Jókai Mór népszerűségének tit- ká”-t keresve mondta el gondolatait. Bemutatta: milyen alkati, milyen alkotói sajátosságok és milyen elvi szempontok alapján magyarázható, hogy a termékeny regényírónak bár csökkenő számban, de még mindig hatalmas olvasótábora van. Jákiné István Erzsébet - akinek férje, a két éve elhunyt Jáki János, Márai Sándor végrendeletének végrehajtója volt, tekintve, hogy Grosschmid Katónak, Márai Sándor leányának volt a fia - személyes emlékek felidézésével mondta el, hogy milyen viszonyban volt a család az 1964- es Madách-centenárium idején még Csesztvén élt Madách Alizzal, akinek férje, Grosshmid Károly, Márai édesapjának, Grosschmid Gézának a testvére volt. Az irodalmi nap programja az előadásokat követően az emlékmúzeumban folytatódott. (Folytatás a 3. oldabn) A történelem az, ami itt van a szívünkben - mondta dr. Surján László _____ fotó: rigó tibor
