Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-12 / 214. szám

SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. SZEPTEMBER 12., KEDD „Betegjogok...” Előadás-sorozat A mozgáskorlátozottak balas­sagyarmati egyesülete „Betegjo­gok, betegcsoportok” címmel in­dított előadás-sorozatot az el­múlt héten. A november utolsó hetéig tartó sorozatot szerdai napokon 16.30 órától 18.30 órá­ig tartják a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ ebédlőjé­ben. Az e heti, szeptember 13-i foglalkozás keretében „Megelő­zés” címmel Fábri Lászlóvá, a Vácott székelő Jávorszky Ödön Kórház szociális munkása tart előadást. A felvilágosító sorozat szeptember 20-án folytatódik. Gazdag fotósprogram Elkészült a fotóművészetet kedvelő tárlatlátogatók és az aktívan fényképezők érdek­lődésére egyaránt számító gazdag program a Nógrád Megyei Fotóklubban. A nyári szünet utáni első foglalkozáson a salgótarjáni fo­tógaléria 300. tárlatának, P. Tóth László kiállításának érté­kelésére kerül sor. December végéig a salgótarjáni fotógaléri­ában Satu Auteró (Finnország) és Eifert János (Budapest) tár­lata jelent kiemelkedő ese­ményt. A programban Brunczel Tibor dia- és videovetítései, Varga István és Veres Mihály művészet- és fotóelméleti elő­adásai, Buda László a barlan­gok világáról szóló diavetítései számíthatnak élénk érdeklő­désre. A klub továbbra is min­den csütörtökön, este 6 órakor tartja klubnapjait, amelyekre minden érdeklődőt várnak. Herencsényi millennium: emléktábla Bethlen Istvánnak „Állíttatta Orbán Viktor miniszterelnök” A Herencsényből elszármazottakat is várják a falu millenniumi ünnepére, szeptember 16-ra, szombatra, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök adja át a zászlót és felavatja az általa adományozott táblát, amely gróf Bethlen István itt-tartózkodásának állít emléket. A nem mindennapi eseményre nagy gonddal készülő falu polgármestere, Szandai József, az emléktábla-állítás előzményeiről, a rendezvényről adott tájékoztatást. Magyarország első világ­háború utáni legsikeresebb miniszter- elnöke, gróf Bethlen István volt, aki a trianoni katasztrófa után tíz évig nyilas és német hatóságok elől menekülve Herencsényben a Bolza-uradalomban rejtőzött. Ennek emlékére javasolta emléktábla állítását a faluból elszárma­zott Pékár István, a Duna TV alelnöke és az ötletet támogatta Surján László országgyűlési képviselő, valamint Szandai József polgármester, a testü­lettel egyetemben. Az ügy híre eljutott Orbán Viktor miniszterelnökhöz, aki egyik szellemi elődjének vallva gróf Bethlen Istvánt, magára vállalta az em­léktábla-állítás költségeit és annak fel­avatását, amelyet egybekötöttek a mil­lenniumi zászló átadásának ünnepével. A bronz domborműn lévő felirat aláírá­sa így szól: „Állíttatta Orbán Viktor mi­niszterelnök”. Egy másik felavatandó emléktáblát az 1944-ben menedéket adó Bolza család készített. A magyar történelem egyik kimagas­ló politikusának tartott gróf Bethlen Ist­ván országépítő munkásságát árnyék­ban tartották az elmúlt fél évszázad tör­ténetírói, pedig ő és munkatársai ala­pozták meg a trianoni békediktátum után reménytelennek látszó jövőt. Az 1874-ben született erdélyi főnemes, Bethlen István már fiatalon, 1901-ben képviselőként bekapcsolódott a politi­kai életbe. 1919-ben, a kommün idején a bécsi emigráció vezéralakja volt. A trianoni rendelkezések miatt megcson­kított Magyarországra tömegével érkez­tek a megszállt területekről menekül­tek, számuk elérte a 350 ezret. Az 1920 nyarán alakult új kormány Teleki Pál vezetésével hatalmas nehézségek meg­oldásának feladatával állt szemben. A bajokat még fokozta IV. Károly magyar király trónigénye, amelyet Horthy Mik­lós kormányzó a győztes hatalmakra hivatkozva visszautasított. Ebben a helyzetben Horthy változtatott a kabi­neten és 1921. április 14-gyel Bethlen István lett a miniszterelnök. A karakte­res erdélyi gróf nagy lendülettel állt munkához. Célja az volt, hogy a triano­ni Magyarország európai létét és fenn­maradását biztosítsa, megerősítse az ál­lami hatalmat. Ezt a folyamatot veszélyeztette IV. Károly király újabb hatalomátvételi kí­sérlete, amely a történelem tanulsága szerint veszélyeztette a nemzet sorsát. Bethlen István miniszterelnök az alkot­mányjogi problémát megoldotta és a nemzetgyűlés 1921. november 7-én ki­mondta a Habsburg-ház trónfosztását, így a királyi pár eltávolításával az ál­lamforma továbbra is megmaradt az 1920. február 27-én visszaállított füg­getlen Magyar Királyságnak. Bethlen megszervezte a kétkamarás parlamen­tet és tisztázta a választójogot. Nagy külpolitikai sikere volt a miniszterel­nöknek, hogy Magyarországot 1922. szeptember 18-án felvették a Népszö­vetségbe és ezzel hazánk kitört a rá­erőltetett elszigeteltségből. Bethlen megbízta a kiváló pénzügyi szakem­bert, Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­tert az önálló magyar pénzrendszer ki­dolgozásával. Ebben elévülhetetlen szerepet játszott Jeremiah Smith, a Népszövetség hazánkba delegált hiva­talnoka, aki kétéves tevékenysége után azt jelenthette Genfbe, hogy a kötele­zettségeinket teljesítettük, az állami költségvetésünket egyensúlyba hoztuk. Bethlen kormányában lévő kiváló, a magyarság jövőéért munkálkodó szak­emberek sorában gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter újjá­szervezte a magyar iskolaügyet, 3 ezer új tantermet, falusi és tanyasi iskolákat emeltetett. Budapest után Debrecen­ben, Pécsett és Szegeden egyetem ala­kult. Jelentős támogatást kapott a kép­zőművészet és megalapították az álla­mi ösztöndíjrendszert. Az új nemze­dékbe igyekeztek beleplántálni az er­kölcsi értékeken nyugvó nacionaliz­must és a gazdasági termelékenység gondolatát. Bethlen István indította el a legnívósabb magyar tudományos társa­dalmi folyóiratot, a Magyar Szemlét, amelynek főszerkesztője Szekfű Gyula lett. Bethlen már akkor így fogalmazott: „Tetőtől talpig européernek kell len­nünk, hiszen Európa közepén élünk." Miniszterelnöki működésének idejére esik az irodalmi, kulturális és művésze­ti élet fellendülése és rendeletével meg­alapozta a magyar filmipart. A trianoni rendelkezések miatt háttérbe szorított ipart, hadsereget a Bethlen kormány le­hetősége szerint fejlesztette. Ezt is je­lezte az 1928 májusában működni kez­dő lakihegyi rádióadó, az 1930-ban üzembe helyezett bánhidai erőmű stb. Törvény született a testnevelés fontos­ságáról, főiskola létesült és megépítet­ték a margitszigeti sportuszodát. Az if­júság honvédelmi nevelése érdekében létrehozták a levente intézményt. A Bethlen-kormány támogatta az angliai eredetű, nálunk 1913 óta létező cser­készmozgalmat. A kialakuló társadalmi békéhez a cserkészet jelentősen hozzá­járult, mert az ifjúságot, minden rang­tól és osztálytól függetlenül egybefogta és nevelte. így jöhetett létre Trianon után először, hogy kitörve a nemzetkö­zi elszigeteltségből egy magyar csapat részt vehetett az angliai nemzetközi cserkésztalálkozón. Köszönhetően gróf Bethlen István miniszterelnök és mun­katársainak befejeződött az országépí­tés időszaka. Ez időtől működött a két­kamarás országgyűlés és megjelent az új pénz, a pengő. Bethlen miniszterelnöksége alatt nagyszabású építkezések valósultak meg Budapesten és vidéken. Az ország kezdett együtt haladni a nagyvilággal. Bethlen nyitott Oroszország és Olaszor­szág felé és számos külföldi útján erősí­tette Magyarország kapcsolatait a világ államaival. Bethlen István miniszterel­nök 1928 júniusában egy küldöttséget így fogadott: „Óva intem a nemzetet, ne bízzék csodákban! Csak saját verejtékes munkánktól várhatjuk a felemelke­dést.” Szavai ma is időszerűek! Tíz­éves miniszterelnöksége alatt, 1921-31- ig Bethlen István szorosan együttmű­ködve Horthy István kormányzóval el­vezette az 1920-ban megalakult függet­len Magyar Királyságot a rendezett álla­mi létbe. Neki sikerült a lehetetlen! Az 1931. február 20-i koronatanácsi ülés után Bethlen lemondott és a hátralévő életében a felsőház tagjaként tevékeny­kedett. Ismertek voltak jó európai és tenge­rentúli kapcsolatai és az, hogy ellenér­zéssel fogadta a nácizmus előretörését, a faji megkülönböztetések bevezetését. A felsőházban Bethlen István tette szó­vá 1943 márciusában a doni katasztró­fát és azt, hogy szükséges és helyes volt-e Oroszországnak hadat üzenni. 1944 tavaszától bujkált, joggal tartva a nyilasok és németek bosszújától. így került 1944 júliusa és októbere között a herencsényi Bolza-uradalomba, ahová Lázár testőrparancsnok kíséretében ér­kezett, akit Horthy bízott meg volt mi­niszterelnöke mentésével. Bethlent, akinek továbbra is fennmaradt az ösz- szeköttetése a kormányzósági kabinet- irodával, szeretettel fogadta Bolza An­tal és családja és amíg lehetett nyugodt menedéket biztosítottak számára. Az­tán a gróf a Dunántúlra ment át, ahol egy erdei vadá ;zházban orosz fogságba esett. Gróf Bethlen István Sztálin börtö­nében halt meg , 946-ban, az akkori magyar kormány közömbösségétől kí­sérve. Herencsényi tartózkodását szá­mon tartják a helybeliek és a millenni­umi nap, emléktábla-avatója Magyaror­szág eddigi legsikeresebb miniszterel­nökének adózik. SZABÓ ENDRE Tarjáiból Hannoverbe - Rendőr volt a világkiállításon (is) A salgótarjáni Grosch Tamás zászlós eddigi rendőri pálya­futásának talán legizgalmasabb szakasza volt az a három és fél hetes szolgálat, amelyet egy fővárosi és debreceni tár­sával a hannoveri rendőrség kötelékében töltött el. A fiatal­embert felkészültsége, nyelvtudása tette alkalmassá erre a nem mindennapi feladat megoldására.- Örülök, hogy én is tagja le­hettem annak a kis csapatnak, amely a magyar rendőröket kép­viselte abban a nemzetközi cso­portban - mondja - amelynek a felállítását a németek találták ki. Ugyanis ilyen még nem volt, hogy külföldi rendőrök teljesít­senek szolgálatot Németország­ban. Nos, ennek az elképzelés­nek a megvalósítására - amely nem közömbös az Európai Unió formálódása szempontjából sem - a német rendőrség támo­gatást kapott az expo kapcsán, ezért támadt a gondolat, hogy olyat tesznek, ami még nem for­dult elő. Külföldi rendőröket hívnak a városba, és ugyanúgy dolgoztatják őket, mint saját magukat. Amikor az illetékes hannoveri kapitányságra megérkezett az angolokból, magyarokból, oro­szokból, portugálokból álló csa­pat, amelyet egyetlen amerikai sheriffhelyettes is kiegészített, a harminctagú csoport másnap el­utazott a hanmündeni rendőris­kolába, ahol négynapos oktatá­son vett részt.- Megismertettek minket a né­met törvényekkel, a rendőrök jo­gaival - magyarázza - s főként azzal, hogy mit tehetnek a német rendőrök, hogyan kell intézked­ni adott esetben. Ideiglenes rend­őrigazolványt kaptunk, amely a német kollégákéhoz hasonló jog­kört biztosított nekünk is. Fegy­vert természetesen nem viselhet­tünk, de a szolgálatban használ­hattunk gázsprayt és bilincset, ha szükségesnek ítéltük meg. Az oktatás végén tesztet ír­tak, hogy ki mennyit jegyzett meg az ismeretekből, majd visz- szatértek Hannoverbe. A beosz­tás szerint minden külföldi rendőr mellé egy helyi német rendőrt állítottak be. A nemzet­közi csapat tagjainak tíz szolgá­latot kellett adni, ugyanúgy aho­gyan a helybeliek tették.- Náluk is megvan a heti 40 óra szolgálat, mint nálunk, szá­momra azonban a három műsza­kos szolgálat szokatlan volt, mert itthon nem így dolgozunk. Én a keleti rendőrkapitányság terüle­tén dolgoztam német partnerem­mel. Gépkocsizó járőrök vol­tunk. A fiatal zászlós elragadtatással beszél arról, hogy Hannover mintegy 6-700 ezer lakosú, er­dőkkel és tavakkal gazdag, na­gyon szép város. A közlekedés érdekessége, hogy a felszíni és a földalatti villamos keverten köz­lekedik. A villamoskocsik a fel­színről a városközpontban búj­nak a föld alá, megőrizve ezzel a belváros környezeti kultúráját. A hálózat kétszer olyan hosszú, mint Budapesté.- A világkiállítás ideje alatt hat turnusban zajlik ez a szolgálat, a miénk volt a harmadik - emléke­zik. - Minden turnus három és fél hétből áll. Az én turnusomban öt nemzet rendőrei vettek részt. Az érintkezés angolul történt, az ok­tatás is így zajlott le. Aki németül is tudott, annak még könnyebb volt a kommunikálás. Ha látták, hogy valamiben bizonytalanabb vagyok, lassabban beszéltek s már érthetőbb volt a szöveg. Sze­rencsére németül is értettem vala­mennyit. Az iskola után három teljes hétig tartott a napi szolgá­lat. Nyolc szolgálatot adtam a né­met partneremmel. Nekem volt négy éjszakás szolgálatom is volt, s két szolgálatot az expo terüle­tén kellett ellátni az ottani rend­őrökkel. Ez nekem nagy örömet jelentett, mert alaposan megnéz­hettem a világkiállítást. Mint mondja, a kiállításon nem történtek kirívó bűncselek­mények, inkább a résztvevők in­formálásában segédkeztek. Em­lékezetes marad számára a ma­gyar pavilon, ahol az ott szolgála­tot teljesítő hölgyektől kimerítő tájékoztatást kaptak. Mindenki­nek nagyon tetszik a pavilon, de ami belül van, azt csak idegenve­zetővel célszerű megtekinteni. A német rendőrségről el­mondja Grosch Tamás, hogy na­gyon hasonló a mienkéhez.- Korábban gépkocsizó járőr is voltam Budapesten, s ehhez ha­sonló volt az odakinti szolgálat is. A járőrt oda küldik, ahol ép­pen történt valami és intézkedés­re van szükség. Azt tapasztal­tam, hogy ahol nem volt szüksé­ges, a német kollégák nem kö- tözködtek. De ahol kellett, ott nagyon ke­ményen léptek fel. Történt, hogy bejelentették, hogy egy kamion szórja a szeme­tet az utcán. Odaérkezve látták hogy a hatalmas kamion konté­nerével egy törékeny kis hölgy bajlódik. Bocsánatot kért és elis­merte, hogy szétszóródott a sze­mét, de máris összeszedte. Meg­bírságolhatták volna ötszáz már­kára, de nem tették, hiszen elis­merte a szabálysértést és igyeke­zett jóvátenni. A német kollégák, amit lehet figyelmeztetéssel ol­danak meg, nem feltétlenül bír­ságolnak. A segítségnyújtás az alapvető feladatuk. Ä munka mellett mód nyílt megismerni a német rendőr hét­köznapjait is.- Partnerem délután meghívott a családjához, s egy alkalommal elvitt abba a törzskocsmába, ahol hetente egyszer találkozik a bará­taival. Senki nem vojt ott csak mi ketten és a barátai. Ők nem rend­őrök voltak, hanem mindenféle foglalkozásúak, vállalkozók is. Olyanok, akik sokkal többet ke­restek, mint a partnerem. Meg­tudtam, hogy a rendőrök megíté­lése pozitív, de ha valakit megbír­ságoltak, ott is kifogásolták. Partnerének működési terüle­te gyönyörű környék, nagyon tet­szetős családi házakkal, inkább a drágább autókkal. Náluk is az autólopások, a betörések fordul­nak elő többségében. Gondot je­lentenek nekik a betelepülő kül­földi menekültek, elsősorban oroszok. A baj az, hogy a német rendőrök nem tudnak oroszul.- Nekem az egész látogatás egy nagy élmény volt. Látni a né­met rendőrséget, együtt dolgozni velük, az expón lenni. Sokat be­szélgettünk a munkáról, hogy miben különbözünk, de hamar kiderült, hogy mint emberek egyformák vagyunk. PADÁR ANDRÁS Háziorvosi pályázat Idén már a harmadik pályáza­tot írják ki a Salgótarján zagy­varónai városrészében lévő, 13. számú felnőttkörzet háziorvosi álláshelyére. A pályázatot júni­us végén elnyert orvos szerző­dését azonnali hatállyal mond­ták fel augusztusban. Januártól üresedett meg a zagyvarónai körzet háziorvosi ál­láshelye, az akkor kiírt pályázatra március 9-ig lehetett jelentkezni. A közgyűlés március végi ülésén tárgyalta meg a beérkezett pályá­zatokat, azonban egyik pályázó­val sem kívánt szerződést kötni, így a háziorvosi állásra újra meg­hirdették a pályázatot. Az ismételt pályázat határideje május 25-én járt le. A közgyűlés két pályázó közül júniusban dr. Krafcsik Ist­ván személyét támogatta, aki ak­kor megköszönte a képviselők bi­zalmát, és reményét fejezte ki, hogy megfelel majd annak. Sajnos nem így történt. A nyertes pályázóval a közgyű­lési határozat értelmében augusz­tus 31-ig kellett volna szerződést kötni. Mivel a zagyvarónai körzet­ben a szabadságolások miatt július második felében és augusztusban nem sikerült megoldani a helyette­sítést, a pályázatot elnyerő orvos az egészségügyi-szociális központ kérésére elvállalta azt, így vele há­ziorvosi helyettesítésre határozott idejű, 200. július 17-től augusztus 31-ig tartó megbízási szerződést kötött. A helyettesítés során azon­ban több probléma is felmerült dr. Krafcsik István munkájával kap­csolatban, az orvos többször meg­szakította (vagy el sem kezdte) a rendelési időt, végül a központ igazgatója augusztus 9-én azonna­li hatállyal felmondta a megbízási szerződést, az orvos ezt tudomá­sul vette és aláírta. Most tehát a harmadik pályázati kiírásra várják a jelentkezőket. ______________■ S zakmai megbeszélés a vendéglátó német kollégák körében

Next

/
Thumbnails
Contents