Nógrád Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-04 / 207. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2000. SZEPTEMBER 4., HÉTFŐ Biztonságért szolgálnak A Salgótarjánban működő polgárőrszervezetek között a Somlyó és Forgács kör­nyékiek szilvási csoportja a legfiatalabb szervezet. A 14 tagú csoport fiatal kora elle­nére tekintélyt vívott ki te­vékenységével. A kezdeti alkalomszerű szolgálatot felváltotta a na­ponkénti járőrözés, aminek eredményeként az előző évi 18 bejelentett betöréssel szemben 1998-ban az áprilisi alakulástól az év végéig egyetlen betörés sem történt. A bűnmegelőzés mellett ki­vették részüket a telkes-autó­buszjárat útvonalának tisztí­tásában is. A balesetmentes közlekedés érdekében majd egy kilométeren irtották ki az út két oldalán az elburjánzott növényzetet. Még abban az évben megakadályoztak egy öngyilkosságot, s elfogtak egy körözött Lada személy- gépkocsit. Tavaly kedvezőtlenebb évet zártak, mivel négy betö­rés történt. Orvvadászokat zavartak meg működés köz­ben, gyanús egyéneket kisér­tek lti a Szilvás területéről, tüzet oltottak, egy pincéből egyikük búvárszivattyújával szívták ki a vizet, s a vihar ál­tal kidöntött fát távolítottak el az autóbusz útjából. Ők ta­lálták meg a rendőrség által keresett kislányt, mentőt hív­tak a rosszul lett telkesekhez. Tavaly is megtisztították az út mentét, hogy a telkesjárat biztonságosan közlekedhes­sen. Kérésükre a KNC segély­kérő telefont telepített a terü­letre, amelynek költségeit a polgárőrök fedezik. Gondot okoz azonban nekik az egyetlen rádiójuk, amellyel az átjátszóállomás hibája mi­att több esetben meghiúsult a forgalmazás. Szeretnének nagyobb biztonságot, hiszen a külterületi szolgálat sok ve­széllyel jár. Az idén rossz irányban j változott a helyzet a Szilvás­ban, hiszen eddig már hat j betörés történt. Ezekre jel­lemző, hogy a tettesek Csak élelmiszert vittek el. Közre­működtek egy elmebeteg személy két alkalommal mentővel történő elszállítá­sában, és eredményesen se­gítették a rendőrséget egy el­tűnt idős személy felkutatá­sában. Az erdészet kérésére segítettek a telkesek által ki­dobált háztartási hulladék összegyűjtésében, s egy for­rás környezetének kitakarítá­sában. Egyik járőrszolgála- [ tűk során eloltották az avar- j tüzet. Időközben egy fővel gya- ! rapodott a létszámuk, most már tizenöten vannak. A j megalakulásuk óta eddig | majdnem 5800 óra szolgálati j időt teljesítettek. Nemrégi­ben pedig az eddigi tevé­kenység értékelése alkalmá­val úgy döntöttek, hogy a csoport különválik a Somlyói szervezettől és Polgárőrség Szilvás néven folytatják a munkát. Az önálló szervezet ! azért is biztat hatásosabb bűnmegelőzési eredmény­nyel, mivel a csoportban jó­részt telektulajdonosok telje­sítenek szolgálatot. PADÁR ANDRÁS Megemlékezések az 50. évfordulón A bányásztársadalommal számolniuk kell a döntéshozóknak Szeptember első napjai a bányásznapi megemlékezések jegyében zajlottak Nógrád- ban. Baglyasalján pénteken a hagyományoknak megfelelően koszorúzással emlékez­tek az 1926-os Sára-lejtaknai sújtólégrobbanás áldozatairól, valamint Targos István­ról, akinek fiatal életét az első csendőrsortűz oltotta ki. A hétközi diákotthon parkjában, a Bizalmi férfi szobránál Cserháti József, a salgótarjáni városrész önkormányzati képviselője mondott emlékbeszédet. Többek között méltatta azo­kat az esztendőket, amelyek a bányászkodás legreményteljesebb időszakát jelentették a szénmedencében. Ám a válságágazatok sorsa, a visszafejlesztés elsőként érte el a nógrádi bá­nyákat. Hangsúlyozta az összefogás, a szolida­ritás fontosságát a rendszerváltás kárvallottjai, a legszegényebb rétegek helyzetének javításá­ért. Vizsláson bányászemlékművet avattak szombaton annak a 23 bányásznak az emléké­re, akik 1903 és 1958 között bányaszerencsét­lenség áldozatául estek. Avatóbeszédet Czerván Mártonná, az MSZOSZ nyugdíjasvá­lasztmányának elnöke mondott. Többek kö­zött hangsúlyozta, hogy a félmilliós magyar bányásztársadalom ma is óriási erőt jelent, amelyet a döntéshozóknak figyelembe kell venniük Az ágazat rászolgált arra, hogy érde­mei szerint kezelje a kormányzat. Salgóbányán a 130 éves bányászkodás tör­ténetére Fiikor Balázs, a bányászszakszerve­zet Nógrád megyei nyugdíjasbizottságának el­nöke emlékeztette a résztvevőket. Hangsú­lyozta, hogy annak idején a bányászszakszer­vezet javaslatára hozta meg döntését a kor­mány a bányászat fejlesztéséről, a bányamun­ka biztonságának növeléséről, szociális hely­zetük javításáról. Kitüntetéseket alapítottak, bevezették a hűségjutalmat, s a kedvezmé­nyek egész sorát kapták a bányászok. Döntöt­tek arról is, hogy minden év szeptember első vasárnapján megünneplik a bányászok napját. Salgóbányán és környékén 18 bánya műkö­dött, közülük az első István-táró volt, több mil­lió tonna szénvagyonnal. A bánya, a szén lefej­tése után is a közösséget szolgálja, hiszen tisz­ta, bő vizű forrása látja el ivóvízzel az 540 la­kosú települést. A bányamunka azonban áldo­zatokat is követelt. A Salgó környéki bányák­ban 29-et, a megyében csaknem ezret. A salgói bányásznyugdíjasok kezdeményezését karol­ta fel a bányászszakszervezet, valamint Salgótarján város önkormányzata és emléktáblát állított a régi István-táró be­járatánál a bányász áldozatok tiszteleté­re. A táblát Puszta Béla, Salgótarján pol­gármestere és Orosz Ferenc, a bányász­szakszervezet helyi titkára leplezte le. A bányamúzeumnál a szombati ko- szorúzási ünnepségen Sarló Béla, Sal­gótarján alpolgármestere emlékezett a szénbányászat múltjára. Mint mondot­ta, mára ebből sok minden megkérdője­leződött, s a bányászat jövőjét illetően sok a bizonytalanság. A város azonban becsüli múltját. Salgótarjánt a szén indí­totta el az iparosodás, a városi fejlődés útján. A fekete gyémánt olyan erős fun­damentumot hozott létre, amelyre rá­épülhet a város jövője. Salgótarján ma már baloldali értékekre alapozott, mo­dern, a társadalmi változásokat követni tudó polgárosodó város. A polgárosodás folyamatába, új értékrendszerébe be­építi a munkás-, a bányászkultúra leg­nemesebb értékeit. A hajdani bányásztelepüléseken mindenütt megemlékeztek a bányásznapról oly módon is, hogy köszöntötték az idős embereket, akik fél évszázada tagjai a bányászszakszervezet­nek. Salgótarjánban ma teszik ezt, 21 nyugdí­jasnak adnak elismerő oklevelet hűségükért. A nyugdíjasok országos képviseletének Nógrád megyei szervezete levélben köszöntötte a me­gye bányásztársadalmát az 50. bányásznap al­kalmából. Mülenniumi falunap Szurdokpüspökiben Páratlan történelmi előrelátás Ezer évvel ezelőtt alakult meg a keresztény magyarság. Ezt ün­nepeljük most, amikor megalakultunk, amikor Géza fejedelem, Szent István és a magyar nemzet közös akaratából a keresztény Európa tagjai lettünk - mondta ünnepi beszédében dr. Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos Szurdokpüspö­kiben, a millenniumi zászló átadására rendezett ünnepségen. Abban, hogy ma, egy évezred elmúltával, megfogyva bár, de törve nem, fennmaradtunk a történelem sodró viharai között, kimagasló szerep jutott első nagy királyunk tehetségének és hatalmas életművének - fogalmazta meg szombaton a vizslási falunap keretében zajló millenniumi zászlóátadáson Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára. Hajlamosak vagyunk - főleg azóta, hogy az elmúlt évszázad­ban a nemzeti önérzetünket ma­gunk is tépázgattuk, mások még inkább tépázták - azt gondolni, hogy egy rendezett, megalakult, a miénknél magasabb rendszerű, fejlettebb államrendszer fogadott be minket nem nagy örömmel. Akkor Európának még egyetlen országa sem volt, nem létezett abban az alakban, amiben ma lé­tezik. Büszkén mondhatjuk, hogy a magyar királyság volt az első olyan állam Európában, ami azóta, ezer éve, mint keresztény állam létezik. Mi tehát nem bele­csöppentünk ide, hanem először is tudatosan érkeztünk, mert a honfoglalás egy tudatos cselek­vés végeredményben. Másod­szor pedig segítettünk létrehozni azt az Európát, ami ma Európa, és ami oly vonakodva és töpren­gések között igyekszik nekünk ajtót nyitni. Büszkén tölthet tehát el bennünket, hogy a keresztény Magyarország ezeréves. Dr. Nemeskürty István beszé­dében kitért ara is, hogy tíz éve vagyunk szabadok és élnünk kell ezzel itt most ebben a falu­ban is, de amíg ennek a község­nek ilyen nagy tömege vesz részt ezen a nagy nemzeti ün­nepen és a szentmisén, akkor tényleg bizakodhatunk. Az ünnepi beszédet követő­en dr. Nemeskürty István átadta a zászlót Kovács Józsefnek, a község polgármesterének, aki meleg szavakkal köszönte meg. A zászlóra Fent Lajosné zászló­anya kötötte fel a szalagot, majd Gáspár István plébános meg­szentelte. A zászló átadásánál jelen volt Mádl Ferencné, a köz- társasági elnök felesége, Antall Józsefné, a néhai miniszterel­nök özvegye, Nemeskürty Istvánné és Juhász Gábor, a vá­lasztókerület országgyűlési képviselője. A hivatalos ünnep­séget követően dr. Nemeskürty István nyitotta meg az iskola Radnai Galériájában Antall Pé­ter és Gedai Csaba fotóművé­szek Magyar királyi városok cí­mű fotókiállását. Ezen közre­működött Kovács Zoltán klari­néttal. A délután folyamán hagyo­mányőrző együttesek léptek föl, játékos gyermekprogramok voltak, Szentendrei Klára-nóta- délután, valamint komolyzenei koncert volL Az egész napos rendezvény bállal zárult. Térzene ébresztette a vizslási- akat a szombati falunap nyitá­nyaként, majd a Hősök parkjá­ban folytatódott az ünnepség, ahol Sándor Tibor polgármester köszöntőjével kezdődött meg a bányászemlékmű felavatása. A programon részt vett Homoki Já­nos államtitkár is, aki a többi résztvevővel együtt sétált át a szomszédos művelődési házba az amatőr művészeti és hagyo­mányőrző kiállítás megnyitásá­ra. A kispálya melletti téren ke­rült sor délelőtt a kopjafaavatás­ra és a millenniumi emlékzászló átadására, amelynek keretében mondott köszöntőjében az ál­lamtitkár felidézte: Magyaror­szág egy évezrede döntő válasz­út előtt állt. Vagy továbbra is megmarad Isten ostoraként fe­nyegető rémnek, s ekkor elein­ket is eléri a keleti nomád népek sorsa, az enyészet, vagy csatla­kozik Európához, átveszi annak vallását, kultúráját, szokásait. István, elődeinél még nagyobb bátorsággal és páratlan történel­mi előrelátással a Nyugat útját választotta - folytatta Homoki János. A Honvédelmi Minisztérium államtitkára kiemelte: természe­tesen nem csak hadi érdemei miatt szeretjük és becsüljük Ist­ván király emlékezetét, hanem mindenekelőtt hatalmas or­szágszervező tevékenysége mi­att. Hiszen félnomád törzsi tár­sadalomból rövid néhány évti­zed alatt egyre korszerűbbé vá­ló, európai jellegű társadalmat épített ki. A történelmi esemé­nyek felidézése közben a politi­kus arra is kitért, tragikus fordu­lata a sorsnak, hogy leginkább a magyar etnikum pusztult, a nemzetiségek viszont gyarapod­tak. Példaként idézte, hogy Ang­lia, amely Mátyás korában ha­sonló lélekszámmal bírt, mint hazánk, csaknem megnégysze­rezte lakosságát. A nehéz, de dicsőséges múlt emlékét őrzik a nógrádi várak, Nógrád, Hollókő, Drégely romjai - mondta az államtitkár, aki arra is kitért, hogy Vizslás nevét elő­ször 1456-ban említik írott törté­neti források, ekkor a falut V. László a vizslási Darócz Mihály­nak adományozta. Homoki Já­nos végül megfogalmazta: köte­lességünk és történelmi felelős­ségünk átadni a fiatal nemzedék­nek hősi honvédő harcaink, for­radalmaink nemzeti örökségét, hogy példaképeket formálhassa­nak e hősök helytállásából. Dr. Nemeskürty István átadja a millenniumi zászlót Kovács Józsefnek, a község polgármes­terének FOTÓI OÓCS Művészeti kiállítást is nyitottak a falunapon, a vendégek között jobbról a harmadik Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára ____________ fotó; c. é. A Nagy Ó benne is van... Telefonkor?^ Megyei Telefonkönyv - az ön cégét is itt keresik. 2040 Budaörs, Baross u. 89. Tel.: 06 23 504 902, Fax: 06 23 504 989 Internet: www.telefonkonyv.hu , e-mail: telefonkonyv@intt.hu A salgóbányai István-táró bejáratánál márványtAbla őrzi a bányászszerencsétlenségek áldozatainak emlékét ________fotó; gócs éva

Next

/
Thumbnails
Contents