Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-26 / 200. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2000. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Forrás Taron, folklór Bujákon, andezitoszlopok Béren meteként éli mindennapjait. Ké­sőbb Szent Benedek szabályát ala­pul véve kolostort alapított, mely­nek apátja lett. Halálát követően szentté avatták. Ha a Bujákhoz közeli Béren jár­nak, feltétlenül ejtsék útba az euró­pai hírű andezit oszlopképződ­ményt, amely a községtől észak­nyugatra magasodó Nagyhegy északi oldalán egy világviszonylat­ban is ritka vulkanológiai érdekes­ség. A páratlan feltárás egyedi vol­ta abban rejlik, hogy az andezitből felépülő hegyek között ilyen oszlo­pos szerkezetű láva képződésre igen kevés példa akad, egész Euró­pa területén sem ismer ehhez ha­sonlót a tudomány. A viszonylag tömör megjelenésű, sötétszürke Európában is egyedülálló látványosság FOTÓ: DR. HÍR JÁNOS Utunk következő állomása a Cserhát északi peremén, a Zagyva folyó völgyének mátrai oldalán fekvő település, Tar, amely szintén sok érdekességet tartogat a szá­munkra. Egykor erős vulkáni tevé­kenység jellemezte ezt a tájat, amelyet helyenként a hatszáz mé­ter vastagságot is elérő andezit ré­teg példáz. Az utóvulkáni műkö­dés során feltörő gőzök-gázok, gej­zírek emlékét őrzi a Taron előfor­duló, gazdag széndioxid tartalom­mal rendelkező savanyú csevice- víz. Ha a forrás tiszta vizénél egy pillanatra megpihentünk és szom- junkat oltottuk, folytassuk utunkat a Tuzson-arborétum irányába, melyet félórai járással érhetünk el. Az 1976-ban védetté nyilvánított fenyvespusztai élőfa-gyűjtemény alapjait Dr. Tuzson János egyetemi tanár teremtette meg és 1928-1940 között 30 hold kiterjedésű kísérleti telep létrehozását kezdeményezte. Majd a gyűjteményt egzotikus fa­jokkal, de elsődlegesen tűlevelűk­kel gazdagította. A telepítésen túl­menően figyelemmel kísérte a nö­vények szaporításának módjait és új fajok kialakításával és értékesíté­sével is foglalkozott. Idegenforgal­mi szempontból mindenképpen érdemes lenne megfontolni a fa­gyűjtemény bemutathatóvá tételé­nek gondolatát és esetleg a rózsatő szaporítási kísérletek folytatásának lehetőségét is. Pásztót elhagyva, attól mintegy 30 km-re találjuk következő cél­pontunkat, az egyik legsajátságo­sabb Nógrád megyei népviselettel büszkélkedő települést, Bujákot. A felsőtestet hangsúlyozó sokujjas réklik mellett a térdig érő felső­szoknyák voltak - és ünnepek al­kalmával még ma is ezek - a női öl­tözék legfeltűnőbb részletei. Ez utóbbi ruhadarabot a bujákiak sa-' ját ízlésük szerint alakították a leg­rövidebbre és a legtöbb alsószok­nya felkötésével a legkerekebbre is. Az itteni táj szépségének legna­gyobb felismerője és népszerűsítő­je Glatz Oszkár volt, akinek fest­ményei a települést országosan is ismertté tették. A művész évtize­dekig Bujákon élt, alkotott, műter­met rendezett be és megörökítette a falu népszokásait és színpompás népviseletét. Erről tanúskodik a „Bujáki menyecske kancsóvaT’c. legismertebb képe is. Buják váráról mára csak a bás­tya és a kapumaradványok hirde­tik, hogy valaha királyi erősség állt itt. Feltehetően IV. Béla tatárjárást követő várépítésre vonatko­zó rendelete eredményezte az erődítmény felállítását. Az 1552-es török támadás ide­jén, Drégely várának pusztu­lását követően Ali basa a bujáki várat sem kímélte, a kis létszámú őrség hamar feladta a harcot. A tizenötéves háború alatt Bá­thory István visszahódította, az 1663-as török ellentáma­dás idején a védelmi pont azonban ismét az ellenség kezére került. Bujákon, Tarhoz hasonló­an szintén megbúvik egy for­rás, amelyet jelen esetben Egidius névvel illettek. Az 1943-ban védetté nyilvání­tott üdítő tiszta vízhez egy szelíden kanyargó erdei út vezet. Az árnyas, régen ked­velt táborozó helyet a falu határában, a Selyemrét szé­lén kell keresnünk, látogatása azonban csak előzetes honvédségi engedéllyel lehetséges. A forrás névadója (Egidius) Athénban szü­letett a VII. században. A szegé­nyek között szétosztotta a vagyo­nát, majd elhatározta, hogy Fran­ciaországba utazik és a Rhone fo­lyó torkolata melletti pusztán re­hiperszténandezit 30-40 cm átmé­rőjű, 5-6 szögű oszlopokban je­lentkezik. A 8-10 m hosszú oszlo­pok alsó része a függőlegestől 70 fokos szögben elhajlik. Ez a fan­tasztikus látványosság Bértől egy­órás sétával érhető el. TŐZSÉR ANETT Miről beszél az írás A harmincas évei felé járó fi­atal anyuka elemzéséhez mel­lékelt sorai már-már feledésbe merült hagyományokat eleve­nítenek fel. A beküldőnek a tanult írás­mintát követő, de azt némi­képp átélten, visszavetítő egyenletes, szabályos írása van. A levél az elejétől a végéig egyforma gondossággal író­dott. A tetszetősségre, a formá­ra mindenkor nagy hangsúlyt fektet munkájában, otthoná­ban egyaránt. A rendezett, egy­séges, jól áttekinthető íráskép mögött egy erős belső tartással rendelkező, határozott egyén áll, aki kitartásából, szívóssá­gából adódóan nagy munkabí­rással, jó terhelhetőséggel ren­delkezik. Lelkiismeretesen, kö­telességtudattal, az akadályo­kat sikerrel leküzdve végzi fel­adatait. Következetes, ellent­mondást nem tűrő, pedáns em­ber. A körülötte zajló esemé­nyeket, emberi megnyilvánulá­sokat fenntartással kezeli. A vi­lágot kissé bizalmatlanul szem­lélő ember kételyei lepleződ- nek le az írásban. Megerősödött én-értékelése bizonyos fokú vezetési igényt hordoz magában. Bár elég ön­tudatos, s úgy érzi, adottságai, képességei ismeretében nem igazán szorul útmutatásra, elég bölcs ahhoz, hogy elfogadja mások véleményét, becsülje mások tudását. Igen jól helytáll az élet min­den területén. Megvan benne a kellő gyakorlatiasság a reális, valós életben felmerülő gon­dok megoldására. A tanult tu­dását egyrészt ügyesen építi be a hétköznapokba, másrészt fo­lyamatosan gyarapítja. Végül, de nem utolsósorban az élet bi­ológiai szinten fellelhető élmé­nyei iránt is nyitott, fogékony, azokat realizálni kész. A művészetek mellett elkö­telezett, irántuk érzékeny em­ber, kimagasló zenei tehetsége főként az írás ritmikáján érhe­tő tetten. A zenének nemcsak élvezője, de szakavatott műve­lője, mondhatnánk, művésze is. Nagybetűs írásában külde­téstudat, s egyfajta arisztokrati­kus életérzés bujkál. A mindvégig fegyelmezett vonalvezetésben az önmagával harmóniában élő, önmagát vál­laló ember kiállása, erkölcsi tartása, etikai normái tükrö­ződnek. _________________________GODÓ KRISZTINA o kleveles grafológus Ha l/n7p diluJa an cl 'fuifÁg'ic /JCJieJtLll a t>oÓcy.'7ic/Á'l'jto'ljX IíOZj ixjictjli- -h IdtintórJxtiJl a. Luthx. flohtt,^ út-rfötfái & ! /n'u-^ Ofí Uy SiMl&AM ll rt&w .MntsÁt-.i '&Ccf jj CUK V ­J6 MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Drágám, ez a macska úgy emlékeztet szegény Rezsődre. Ezerfo­rintos vásárlási utalványt nyert: Papp Katalin, Endrefalva, Csurgó u. 51. sz. Mai rejtvényünk megfejtését augusztus 31-éig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. ÁBRÁN­DOS KÉPZE­LŐDÉS ÉPÜLET­SZINT NÉMÁN SEPER ! SAVA­NYÚSÁG JELZŐJE KECSES ERDEI VAD L r KESELYŰ A DZSUNGEL KCNYVÖEN ÁLLAT­KERT CSUKÁSRA VONAT­KOZÓ VALAMINT C KET­TŐZVE: ROPOGÓS ÉDESSÉG CT" FILMCÍM ADÓ SLÁGER BEFOLYÁST LATBA­VETÖ ISKOLAI FOGLAL­KOZÁS ERSZÉNYES MEDVE ÁTMÉRŐ JELE FOG ÉS TOJÁS IS VAN ILYEN GÖRÖG BETŰ HÖEMELK EDÉS ERRE VERIK A PATKÓT A LÉGNYO MÁS EGY­SÉGE VOLT VISELKE­DÉS, MAGATAR­TÁS HOSSZÚ MORZE­HANG TURAY ...; SZÍNÉSZ­NŐ VOLT FÉK RÉSZE MÉLY ÓRAHANG NÉPI HANGSZER TAKAR­MÁNYT ERJESZTVE TARTÓSÍT Vendégház a Hargita aljában Kapcsolatokat épít és ápol az erdélyi pap Sok nógrádi embernek jó isme­rőse Mátyás Gábor atya, a Har­gita aljában fekvő Zeteváralja plébánosa. Az ismeretség, ba­rátság onnan származik, hogy áldozatos papi munkáján túl egy panziót is üzemeltet a plé­bániáján, amelyben sok Palóc­földről érkezett vendég is meg­pihent már. Járt ebben a Székely­udvarhelyhez húsz kilométerre lé­vő, hegyek között fekvő kis falu­ban több balassagyarmati csoport, köztük Zentai József az ipariskola tanára, aki jó kapcsolatokat ápol a szomszédos felsőboldogfalvai is­kola igazgatójával, Tamás Zoltán­nal. Otthonosan érezte magát a panzióban Kovács Ferenc, a Balas­si gimnázium tanára tanítványai­val és Csordás Pál családjával, vagy Markó Antal szügyi és Sán­dor István magyamándori polgár- mester barátaival. Salgótarjánból is sokan jártak már ott Gubola Ist­ván tanár, természetjáró vezetésé­vel. Gábor atya szerint csaknem ki­lencven magyarországi önkor­mányzati vezető, köztük számos polgármester látogatta már meg a zeteváraljai panziót és ezek a láto­gatások a környék települései szá­mára is számos továbbfejleszthe­tő kapcsolatot jelentettek. Az el­múlt évben ezer vendég járt a zeteváraljai plébános által igazga­tott fogadóban és ez a szám ebben az évben még szaporodik. A leg­több vendég Nógrádból érkezett és a következő hónapokra tíz cso­port jelentkezett be innen. A lényegében vállalkozásként működő panzió története is érde­kes, de a létrehozásán fáradhatat­lanul munkálkodó plébános élete is figyelemreméltó. Gyulafehérvá­ron szentelték pappá 1978-ban. Egy évet szolgált segédlelkész­ként Sepsiszentgyörgyön, majd Zetelakára helyezték. A 720 lako­sú színmagyar Zeteváralján 1985 nyarától tevékenykedik kineve­zett plébánosként Az új egyház- kerület kialakításától, 1988 óta önálló plébánosként 1426 lélek­nek szolgál és négy helyen tart szentmisét. Zeteváralján valaha nem volt templom és ahogy lett, az is egy történet. Klein Zsigmond zsidó fakereskedő erdei kisvasú­jának kocsijavító színét 1944-ben, elhurcolása előtt a katolikus egy­háznak ado­mányozta. Ta­lán maga sem gondolta, hogy adomá­nya örökké fenntartja a ne­vét. Ebből az épületből ala­kítottak ki templomot 1983-ban a zeteváraljaiak mert nem volt miséző he­lyük. Gábor atya azóta még két templom építését kezdemé­nyezte a környéken. 1990-ben kezdték el a zeteváraljai plébánia építését, amely széles körű segítséggel öt évre rá el is készült és Gábor atya tervei szerint vendégfogadóként is működhet, úgy, hogy egy pár embernek tartós munka­helyet biztosít. Mellette még tor­nyot kapott a kocsijavító színből átalakított templom is. A bevétel­ből adózik az atya és amit lehet visszaforgat az egyház és a kö­zösségépítés céljaira. Ebből jutott a zeteváraljai gyerekek magyar- országi útjára is, amelynek során sok helyen megfordultak. Szügy- ben közös programjuk volt a he­lyi fiatalokkal és műsort is adtak, amelyet félezer helybeli tekintett meg, de eljutottak Hollókőre és Salgótarjánba is. A zeteváraljai felnőttek gyakorta megfordulnak a három magyarországi testvérte­lepülésen, így ismerős számukra már Gyöngyöspata, Kismaros és Balatonfenyves. Gábor atya tevékenységét se­gíti Zetelaka polgármestere, Sán­dor László és a helyi iskola igaz­gatója, Sándor Lajos. A falu büsz­kesége a 19 éves Bokor Tünde , akinek dalai már CD-lemezen hirdetik az erdélyi népzene szép­ségeit. Kanyó János polgármester hívta meg az atyát Orhalom köz­ség millenniumi ünnepére. Ezen a szép napon együtt miséztek a helyi plébánossal, Vizy Domon­kossal és közösen szentelték meg az új kápolnát és a falu új Szent István szobrát. Az őrhalmi ünnepi vendégfogadáson Gábor atya szomorkásán említette meg, lehet, hogy jövőre áthelyezik máshová és a panziója esetleg gazdátlan marad.- Én már az alapokat lerak­tam, amelyekre építeni lehet a jö­vőt. Amióta pappá szenteltek, minden álmom sikerült, templo­mokat építhettem. Reményke­dünk, hogy Isten mindent úgy rendez, hogy az ember elérje leg­jobb céljait - mondta búcsúzóul. SZABÓ ENDRE A nógrádiak által is kedvelt zeteváraljai fogadó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents