Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-26 / 200. szám
2000. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT G A Z D A S A G Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Egyéni vállalkozók gazdasági tevékenységének tapasztalatai Befejeződött az 1999. évi egyéni vállalkozói jövedelmekről tett bevallások feldolgozásának megyei értékelése. Az adóhivatalhoz beérkezett adatok alapján az elmúlt évben tovább folytatódott a vállalkozók számának növekedése. Véglegesen megfordulni látszik az 1995-97-es éveket jellemző tendencia, amit a vállalkozások csökkenése fémjelzett. 2000 első fél éve azt erősíti, hogy az 1998-ban meginduló növekedés várhatóan tovább folytatódik javítva a megye gazdasági kilátásait. Tételes költségelszámolás 1999-ben az egyéni vállalkozók száma - meghaladva a 7800 főt - 4 százalékkal emelkedett. A korábbi évekhez hasonlóan a gazdálkodók többsége főállásban végzi tevékenységét, alig negyede vállalkozik munkaviszony, illetve nyugdíj mellett. Nincs lényeges változás a választott szakmák szerinti ösz- szetételben sem. Meghatározónak továbbra is az ipar, illetve a kereskedelem számít, a vállalkozók közel háromnegyede e két területen tevékenykedik. Szellemi, illetve mezőgazdasági jellegű munkára a gazdálkodók többsége kiegészítő jelleggel vállalkozik. A gazdasági tevékenységet végző magánszemélyek közel egyharmada Salgótarjánban, egyötöde Balassagyarmaton működik, a többi Pásztó, Bátonyterenye, Rétság és Szécsény vonzáskörzetében közel azonos -10 százalék körüli - arányban tevékenykednek. Az egyéni vállalkozók gazdasági teljesítményének alakulását döntően a tételes költségelszámolást választó 6700 fő gazdálkodó tevékenysége határozza meg. Az e körbe tartozók átlagos árbevétele megközelítette a 4,5 millió forintot, melynek növekménye (10 százalék) megyénkben megegyezik az éves infláció mértékével. Valamennyi szakmában emelkedett az árbevétel, legszerényebb mértékű növekedéssel a mező- gazdaság zárta az évet. A Salgótarjánban és környékén vállalkozók a balassagyarmati térséghez hasonlóan átlag feletti bevételnövekedést értek el. E két város vonzáskörzete adja a megyei értékesítés közel 60 százalékát. A Szécsény környékén tevékenykedők árbevétele szerény mértékben bővült, míg a bátonyterenyei gazdálkodók bevételkiesést szenvedtek el. 1999. évben az egyéni vállalkozók 45 százaléka mutatott ki pozitív eredményt, míg több mint egyharmaduk veszteséges volt. Összességében a megyében 80 millió forint nyereség keletkezett. APEH A korábbi évhez képest a nyereséget realizáló gazdálkodók létszáma nem változott, azonban a nulla jövedelmet vallók száma közel egyötödével csökkent. A veszteséges egyéni vállalkozók létszáma és átlagos jövedelem kiesése is emelkedett, így egyre szélesedő szakadék nyílik a jövedelemszerzés két pontja között. A szakmák szerinti jövedelmezőségi adatok a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is nagy szóródást mutatnak. Az iparban tevékenykedők eredményessége jelentős mértékben visszaesett. Kedvező ugyanakkor, hogy az egy főre jutó veszteség összege csökkent. Nehezebbé vált a megyei kereskedők helyzete. Átlagos veszteségük tovább növekedett, 1999. évben meghaladta a 100 ezer forintos értéket. A vegyi áru kereskedőkön kívül valamennyi szakmában többségében negatívummal zártak. Nem tudták növelni nyereségük összegét a mezőgazdaságban tevékenykedők sem. Fajlagos jövedelmük nem haladja meg a 25 ezer forintot. Csökkent a szellemi szabadfoglalkozásúak átlagos jövedelme, mely 1999. évben nem érte el az előző évi összeg kétharmadát. A megyében a balassagyarmati térségben gazdálkodók rendelkeznek a legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel,. Az elért 450 ezer forint 100 ezer forinttal meghaladja a megyei átlagot. Legalacsonyabb fajlagos jövedelem Salgótarjánban és környékén (313 ezer forint) és Bátonyterenye térségében (218 ezer forint) van, ahol 1999. évben a legnagyobb mértékű visszaesés következett be. Az előző évinél közel egynegyedével alacsonyabb nyereség a megyei átlag mindössze kétharmadát képviselte. Magasabb költségek 1999-ben a vállalkozók több mint 11 százalékkal magasabb költséggel dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ez az érték meghaladja az árbevétel növekedését, melynek eredményeként az 1998. évi 99 százalékos rendkívül magas költségszint tovább romlott. A közel 4,4 millió forint egy főre jutó ráfordítás összetételében továbbra is meghatározó az anyag és árubeszerzés kiadása. Az azonos részarányt jelentő tárgyi eszközök értékcsökkenése és a vállalkozó kivét átlagot meghaladó emelkedése is a fajlagos költségek növekedését eredményezte. 1999-ben az egyéni vállalkozók több mint fele számolt el vállalkozói kivétet, átlagosan 250 ezer forint összegben. Alakulását jelentős mértékben befolyásolja a társadalombiztosítási járulék kötelezettséggel járó mindenkori minimálbér nagysága. A közterhek csökkentésére irányuló természetes vállalkozói törekvések eredményezik, hogy az esetleges későbbi veszteségelhatárolás, illetve az osztalékadó alacsonyabb mértékének érvényesítése érdekében az esetek többségében érdemes legalább a minimálbérnek megfelelő vállalkozói jövedelem kivétele. A nyereséges egyéni vállalkozók számára bizonyos feltételek teljesülése esetén az adótörvény lehetőséget ad a korábbi években keletkezett veszteségük érvényesítésére. 1999. évben ezzel a lehetőséggel minden hetedik vállalkozó élt átlagosan 260 ezer forinttal csökkentve az adóalapját. Nógrád megyében a 25 legnagyobb jövedelmet valló egyéni vállalkozó ösz- szevont jövedelme az előző évhez képest nem emelkedett. A legmagasabb jövedelmet valló vállalkozó 10 millió forint alatti eredménnyel a tavalyi első helyezett jövedelmének csupán alig több mint felét realizálta. A vállalkozók mintegy negyede foglalkoztatott alkalmazottat, átlagosan közel 2,3 főt. A részükre kifizetett egy főre eső 234 ezer forint az előző év munkabérét 12 százalékkal meghaladva sem éri el a minimálbér szintjét. Nógrád megyében az egyéni vállalkozók segítő családtagjainak száma elenyésző hányadot képvisel (80 fő). Átlagjövedelmük alig haladta meg a 150 ezer forintot. Átalányadózás 1999. évben a gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyek nem egészen 4 százaléka, kevesebb mint 300 fő alkalmazta az átalányadózás szabályait. Továbbra sincs számottevő érdeklődés e vállalkozási forma iránt, melynek következtében régiónkban sem váltotta be az adminisztrációs terhek csökkentéséhez fűzött reményeket. Ezt az adózási módot szinte kizárólag a magas élő-, vagy szellemi munkaigényű szakmát gyakorlók választják, mivel jelentős hozzáadott értéktermelésük miatt viszonylag magas az általuk realizált költségarányos vállalkozói jövedelem. A szakmák döntő többségében viszont nem ez a helyzet. Az átalányadó alapját jelentő diktált jövedelemhányadok alkalmazása lényegesen magasabb adóterhet jelent, mint a ráfordítások érvényesítésére lehetőséget adó tételes költségelszámolás szerinti adózás. Hasonló megfontolásból még kevesebben alkalmazzák a tételes átalány- adózási formát. Ezt erősíti, hogy rendkívül kevés szakmában választható. Nógrád megyében kizárólag fizető vendéglátási tevékenységet folytatva 7 fő adózó alkalmazta a vizsgált időszakban, melynek költségvetési befizetési vonzata éves szinten összesen nem éri el a félmillió forintot. Az átalányadózó vállalkozók 1999. évi egy főre jutó bevétele 933 ezer forint volt, mely csekély növekedést mutat az előző időszakhoz viszonyítva. Az ebből számított jövedelem nagysága megközelíti a 180 ezer forintot, amely lényegesen meghaladja a tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók kimutatott eredményét (12 eFt/fő). Az egyéni vállalkozókat terhelő ösz- szesített adófizetési kötelezettség 1999- ben 1,1 százalékkal emelkedett a megyében, értékben megközelítette az 1,1 milliárd forintot. A költségvetési kapcsolatok közül az általános forgalmi adó 217 millió forintos összege több mint 15 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ezzel szemben a személyi jövedelem- adó fizetési kötelezettség 800 millió forintot meghaladó értéke 1999. évben közel 8 százalékkal bővült. Kiemelten, 132 százalékkal növekedett az alkalmazottaktól levont jövedelemadó. Tekintettel arra, hogy számukban jelentős változás nem következett be, ezt a számottevő többletet a részükre kifizetett egy főre jutó jövedelem változását eredményezte. Ebben szerepet játszott az adójóváírás igénybevételének törvényi változása is. A vállalkozói kivét emelkedése következtében mintegy egy százalékponttal növekedett a vállalkozók személyi jövedelemadó befizetési kötelezettsége, csökkent ugyanakkor a bevallott forrásadó összege. 1999-ben új adónemként jelentkezett az egészségügyi hozzájárulás, amely 144 millió forinttal növelte a megyei adókötelezettség összegét. Az egyéni vállalkozók 100 millió forintos támogatási igénye 21 százalékkal meghaladja az előző évi szintet. Ennek nagy része mezőgazdasági támogatás, melyen belül számottevő a földhasznosítási támogatás közel kétszeres, és az új mezőgazdasági gépvásárlási támogatás másfélszeres emelkedése. Összegzésként az 1999-es év a vártnál szerényebb eredményt hozott az egyéni vállalkozók gazdálkodásában. Az éves árbevétel növekedése mögött nem a termelés felfutása, hanem főként az áremelkedések hatása áll. A közteherviselés területén pozitív elmozdulást tükröz, hogy egyre több vállalkozó számol el vállalkozói kivétet, melynek átlagos értéke 1999. évben elérte a negyedmillió forintot. A költségvetési kapcsolatuk egyenlege ugyanakkor továbbra is stagnál, mivel a személyi jövedelemadóban jelentkező többletkötelezettség összegét az általános forgalmi adó és munkaadói járulék csökkenése, továbbá az igényelt költségvetési támogatás előző évinél magasabb szintje ellentételezte. A megyei vállalkozók döntő többsége tételes költségelszámolást alkalmaz, továbbra sem történt elmozdulás a kevesebb adminisztratív kötöttséggel járó átalányadózási formák választásában. APEH NÓGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Egyéni vállalkozók adókötelezettségének elemei 1999. évben (adatok ezer forintban) 217000 279130 28396 B Munkaadói járulék B Munkavállalói járulék □ Egyéb kötelezettség □ Nettó ÁFA B Cégautó adó B Alkalmazott utáni SZJA Bösszevont adóalap adója E3 Elkülönült jövedelmek adója és különadó A pincekönyv nem tartozik a vámhatóság jogkörébe A jövedéki törvény módosításával kapcsolatban több cikk, nyilatkozat jelent meg, amelyekben a borszakma képviselői fejtették ki álláspontjukat, aggályaikat a bevezetett új rendelkezésekkel kapcsolatban. Egyes írásokban a valóságnak nem megfelelő információk is napvilágot láttak. A korrekt és pontos tájékoztatás érdekében a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) az alábbiakban kíván reflektálni a híranyagokban szereplő információkra.- Többen szőlőkivágásokkal, ültetvények kiirtásával rémisztgetik a laikus olvasókat. Biztosíthatunk minden termelőt, vállalkozót, hogy a bor „jö- vedékesítése” miatt egyetlen tőkét sem kell elpusztítani, kivágni.- A szőlőtermelők, bor adóraktárak és egyszerűsített adóraktárak bejelentkezési, illetve kérelem benyújtási határideje június 30-án és július 31-én lejárt. Több forrásból is elhangzott, hogy a bejelentkezések száma jelentősen elmarad az előzetes várakozásoktól. A regisztrált szőlőtermelők várható számára vonatkozó adat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatain alapult. Eddig mintegy 57 ezer engedélykérelmet nyújtottak be vámhivatalainkhoz. A vámhatóság természetesen megkezdte az ellenőrzéseket, melynek során fény derült arra, hogy valójában ki, miért és mennyien mulasztottak.- A pincekönyv megrendelése, gyártása és forgalmazása nem tartozik a VPOP kompetenciájába, így erős túlzás a vámhatóságot késlekedéssel vádolni. A pincekönyv későbbi megjelenéséből adódóan a termelőket nem érheti joghátrány, ezért a vámszervek a hitelesítéseket határidőn túl is elvégzik és méltányosan járnak el az ügyfelekkel szemben. A pincekönyv túlzó bonyolultságát illetően megjegyezzük, hogy az - tartalmát tekintve - azonos az Európai Unióban alkalmazottal. Meggyőződésünk, hogy igen rövid időn belül a hazai szőlőtermelők és borászok is megszokják a nyomtatvány alkalmazását és vezetése nem fog gondot okozni. A lehetséges egyszerűsítések lehetőségét egyébként a VPOP is keresi. Agrárkamarai választások A soron kívüli Agrárkamarai választás alkalmával a jelöltállítás az osztály jelölőgyűléseken történik. Egy gazdálkodó szervezet küldöttnek, testületi szerv tagjának, tisztségviselőnek minden tisztségre csak egy jelöltet állíthat. Az osztály jelölőgyűlésen legalább 5 gazdálkodó szervezet képviselőjének jelenléte szükséges. A jelöltként történt megválasztáshoz a jelenlévők több mint a felének a támogató szavazata, de legalább öt szavazat szükséges. A választási bizottság az osztály jelölőgyűléseket az alábbi helyekre és időpontokra összehívja: Osztály megnevezés: A jelölőgyűlés helye: Időpontja: 1. Gabonafélék osztálya Agroméra Rt. Érsekvadkert központi telep, irodahelyiség 2000. augusztus 31-én 10 óra 2. Ipari növények osztálya 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.1. emelet 101. 2000. augusztus 30-án 10 óra 3. Kertészeti növények osztálya 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.1. emelet 101. 2000. augusztus 28-án 10 óra 4. Szarvasmarha tenyésztés ágazati osztálya 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.1. emelet 1Ö1/3 2000. augusztus 29-én 10 óra 5. Sertéstenyésztés ágazati osztálya Pásztó Agroprodukt Kft. Tanácskozó helyiség 2000. augusztus 30-án 10 óra 6. Állati termékek vegyes osztálya 3100 Salgótarján, Bartók Béla u 10.1. emelet 101/3 2000. augusztus 30-án 11 óra 7. Erdőgazdálkodási és elsődleges faipari termékek osztálya 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.1 emelet 101-es helyiség 2000. szeptember 5-én de. 9 óra 8. Halászati és vadászati termékek osztálya 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.1. emelet 101/2 2000. augusztus 29-én 10 óra 9. Szakképzés, oktatás, kutatás és műszaki fejlesztés osztálya Szécsényi Lipthay Béla Szakközépiskola, Szécsény, Haynald u. 11 2000. augusztus 28-án 10 óra 10. Anyagi és műszaki ellátás, szolgáltatás osztálya, André László 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.1. emelet 101- es helyiség 2000, augusztus 29-én 11 óra 11. Növénytermesztési vegyes osztály Érsekvadkert, Agroméra Rt. központi telep, iro2000. augusztus 31-én 11 óra daépület
