Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-26 / 200. szám

2000. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT G A Z D A S A G Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Egyéni vállalkozók gazdasági tevékenységének tapasztalatai Befejeződött az 1999. évi egyéni vállal­kozói jövedelmekről tett bevallások fel­dolgozásának megyei értékelése. Az adóhivatalhoz beérkezett adatok alap­ján az elmúlt évben tovább folytatódott a vállalkozók számának növekedése. Véglegesen megfordulni látszik az 1995-97-es éveket jellemző tendencia, amit a vállalkozások csökkenése fém­jelzett. 2000 első fél éve azt erősíti, hogy az 1998-ban meginduló növeke­dés várhatóan tovább folytatódik javít­va a megye gazdasági kilátásait. Tételes költségelszámolás 1999-ben az egyéni vállalkozók szá­ma - meghaladva a 7800 főt - 4 száza­lékkal emelkedett. A korábbi évekhez hasonlóan a gazdálkodók többsége fő­állásban végzi tevékenységét, alig ne­gyede vállalkozik munkaviszony, illet­ve nyugdíj mellett. Nincs lényeges vál­tozás a választott szakmák szerinti ösz- szetételben sem. Meghatározónak to­vábbra is az ipar, illetve a kereskedelem számít, a vállalkozók közel háromne­gyede e két területen tevékenykedik. Szellemi, illetve mezőgazdasági jellegű munkára a gazdálkodók többsége ki­egészítő jelleggel vállalkozik. A gazda­sági tevékenységet végző magánszemé­lyek közel egyharmada Salgótarjánban, egyötöde Balassagyarmaton működik, a többi Pásztó, Bátonyterenye, Rétság és Szécsény vonzáskörzetében közel azonos -10 százalék körüli - arányban tevékenykednek. Az egyéni vállalkozók gazdasági tel­jesítményének alakulását döntően a té­teles költségelszámolást választó 6700 fő gazdálkodó tevékenysége határozza meg. Az e körbe tartozók átlagos árbe­vétele megközelítette a 4,5 millió forin­tot, melynek növekménye (10 száza­lék) megyénkben megegyezik az éves infláció mértékével. Valamennyi szak­mában emelkedett az árbevétel, legsze­rényebb mértékű növekedéssel a mező- gazdaság zárta az évet. A Salgótarján­ban és környékén vállalkozók a balas­sagyarmati térséghez hasonlóan átlag feletti bevételnövekedést értek el. E két város vonzáskörzete adja a megyei érté­kesítés közel 60 százalékát. A Szécsény környékén tevékenykedők árbevétele szerény mértékben bővült, míg a bátonyterenyei gazdálkodók bevételki­esést szenvedtek el. 1999. évben az egyéni vállalkozók 45 százaléka mutatott ki pozitív ered­ményt, míg több mint egyharmaduk veszteséges volt. Összességében a me­gyében 80 millió forint nyereség kelet­kezett. APEH A korábbi évhez képest a nyereséget realizáló gazdálkodók létszáma nem változott, azonban a nulla jövedelmet vallók száma közel egyötödével csök­kent. A veszteséges egyéni vállalkozók létszáma és átlagos jövedelem kiesése is emelkedett, így egyre szélesedő sza­kadék nyílik a jövedelemszerzés két pontja között. A szakmák szerinti jövedelmezőségi adatok a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is nagy szóródást mutatnak. Az iparban tevékenykedők eredmé­nyessége jelentős mértékben vissza­esett. Kedvező ugyanakkor, hogy az egy főre jutó veszteség összege csök­kent. Nehezebbé vált a megyei keres­kedők helyzete. Átlagos veszteségük tovább növekedett, 1999. évben meg­haladta a 100 ezer forintos értéket. A vegyi áru kereskedőkön kívül vala­mennyi szakmában többségében nega­tívummal zártak. Nem tudták növelni nyereségük összegét a mezőgazdaság­ban tevékenykedők sem. Fajlagos jöve­delmük nem haladja meg a 25 ezer fo­rintot. Csökkent a szellemi szabadfog­lalkozásúak átlagos jövedelme, mely 1999. évben nem érte el az előző évi összeg kétharmadát. A megyében a balassagyarmati tér­ségben gazdálkodók rendelkeznek a legmagasabb egy főre jutó jövedelem­mel,. Az elért 450 ezer forint 100 ezer forinttal meghaladja a megyei átlagot. Legalacsonyabb fajlagos jövedelem Salgótarjánban és környékén (313 ezer forint) és Bátonyterenye térségében (218 ezer forint) van, ahol 1999. évben a legnagyobb mértékű visszaesés kö­vetkezett be. Az előző évinél közel egy­negyedével alacsonyabb nyereség a megyei átlag mindössze kétharmadát képviselte. Magasabb költségek 1999-ben a vállalkozók több mint 11 százalékkal magasabb költséggel dol­goztak, mint egy évvel korábban. Ez az érték meghaladja az árbevétel növeke­dését, melynek eredményeként az 1998. évi 99 százalékos rendkívül ma­gas költségszint tovább romlott. A közel 4,4 millió forint egy főre jutó ráfordítás összetételében továbbra is meghatározó az anyag és árubeszerzés kiadása. Az azonos részarányt jelentő tárgyi eszközök értékcsökkenése és a vállalkozó kivét átlagot meghaladó emelkedése is a fajlagos költségek nö­vekedését eredményezte. 1999-ben az egyéni vállalkozók több mint fele számolt el vállalkozói kivétet, átlagosan 250 ezer forint összegben. Alakulását jelentős mértékben befolyá­solja a társadalombiztosítási járulék kö­telezettséggel járó mindenkori mini­málbér nagysága. A közterhek csökken­tésére irányuló természetes vállalkozói törekvések eredményezik, hogy az esetleges későbbi veszteségelhatárolás, illetve az osztalékadó alacsonyabb mér­tékének érvényesítése érdekében az esetek többségében érdemes legalább a minimálbérnek megfelelő vállalkozói jövedelem kivétele. A nyereséges egyéni vállalkozók szá­mára bizonyos feltételek teljesülése esetén az adótörvény lehetőséget ad a korábbi években keletkezett vesztesé­gük érvényesítésére. 1999. évben ezzel a lehetőséggel minden hetedik vállalko­zó élt átlagosan 260 ezer forinttal csök­kentve az adóalapját. Nógrád megyében a 25 legnagyobb jövedelmet valló egyéni vállalkozó ösz- szevont jövedelme az előző évhez ké­pest nem emelkedett. A legmagasabb jövedelmet valló vállalkozó 10 millió fo­rint alatti eredménnyel a tavalyi első helyezett jövedelmének csupán alig több mint felét realizálta. A vállalkozók mintegy negyede fog­lalkoztatott alkalmazottat, átlagosan közel 2,3 főt. A részükre kifizetett egy főre eső 234 ezer forint az előző év munkabérét 12 százalékkal meghalad­va sem éri el a minimálbér szintjét. Nógrád megyében az egyéni vállal­kozók segítő családtagjainak száma ele­nyésző hányadot képvisel (80 fő). Át­lagjövedelmük alig haladta meg a 150 ezer forintot. Átalányadózás 1999. évben a gazdasági tevékeny­séget folytató magánszemélyek nem egészen 4 százaléka, kevesebb mint 300 fő alkalmazta az átalányadózás szabályait. Továbbra sincs számottevő érdeklődés e vállalkozási forma iránt, melynek következtében régiónkban sem váltotta be az adminisztrációs ter­hek csökkentéséhez fűzött reménye­ket. Ezt az adózási módot szinte kizá­rólag a magas élő-, vagy szellemi mun­kaigényű szakmát gyakorlók választ­ják, mivel jelentős hozzáadott érték­termelésük miatt viszonylag magas az általuk realizált költségarányos vállal­kozói jövedelem. A szakmák döntő többségében viszont nem ez a helyzet. Az átalányadó alapját jelentő diktált jövedelemhányadok alkalmazása lé­nyegesen magasabb adóterhet jelent, mint a ráfordítások érvényesítésére le­hetőséget adó tételes költségelszámo­lás szerinti adózás. Hasonló megfontolásból még keve­sebben alkalmazzák a tételes átalány- adózási formát. Ezt erősíti, hogy rend­kívül kevés szakmában választható. Nógrád megyében kizárólag fizető ven­déglátási tevékenységet folytatva 7 fő adózó alkalmazta a vizsgált időszak­ban, melynek költségvetési befizetési vonzata éves szinten összesen nem éri el a félmillió forintot. Az átalányadózó vállalkozók 1999. évi egy főre jutó bevétele 933 ezer forint volt, mely csekély növekedést mutat az előző időszakhoz viszonyítva. Az ebből számított jövedelem nagysága megkö­zelíti a 180 ezer forintot, amely lényege­sen meghaladja a tételes költségelszá­molást alkalmazó egyéni vállalkozók kimutatott eredményét (12 eFt/fő). Az egyéni vállalkozókat terhelő ösz- szesített adófizetési kötelezettség 1999- ben 1,1 százalékkal emelkedett a me­gyében, értékben megközelítette az 1,1 milliárd forintot. A költségvetési kapcsolatok közül az általános forgalmi adó 217 millió forin­tos összege több mint 15 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ezzel szemben a személyi jövedelem- adó fizetési kötelezettség 800 millió fo­rintot meghaladó értéke 1999. évben közel 8 százalékkal bővült. Kiemelten, 132 százalékkal növekedett az alkalma­zottaktól levont jövedelemadó. Tekin­tettel arra, hogy számukban jelentős változás nem következett be, ezt a szá­mottevő többletet a részükre kifizetett egy főre jutó jövedelem változását ered­ményezte. Ebben szerepet játszott az adójóváírás igénybevételének törvényi változása is. A vállalkozói kivét emelkedése kö­vetkeztében mintegy egy százalékpont­tal növekedett a vállalkozók személyi jövedelemadó befizetési kötelezettsége, csökkent ugyanakkor a bevallott forrás­adó összege. 1999-ben új adónemként jelentke­zett az egészségügyi hozzájárulás, amely 144 millió forinttal növelte a me­gyei adókötelezettség összegét. Az egyéni vállalkozók 100 millió fo­rintos támogatási igénye 21 százalékkal meghaladja az előző évi szintet. Ennek nagy része mezőgazdasági támogatás, melyen belül számottevő a földhaszno­sítási támogatás közel kétszeres, és az új mezőgazdasági gépvásárlási támoga­tás másfélszeres emelkedése. Összegzésként az 1999-es év a várt­nál szerényebb eredményt hozott az egyéni vállalkozók gazdálkodásában. Az éves árbevétel növekedése mögött nem a termelés felfutása, hanem főként az áremelkedések hatása áll. A közte­herviselés területén pozitív elmozdu­lást tükröz, hogy egyre több vállalkozó számol el vállalkozói kivétet, melynek átlagos értéke 1999. évben elérte a ne­gyedmillió forintot. A költségvetési kap­csolatuk egyenlege ugyanakkor tovább­ra is stagnál, mivel a személyi jövede­lemadóban jelentkező többletkötele­zettség összegét az általános forgalmi adó és munkaadói járulék csökkenése, továbbá az igé­nyelt költségvetési támogatás előző évi­nél magasabb szintje ellentételezte. A megyei vállalkozók döntő többsége té­teles költségelszámolást alkalmaz, to­vábbra sem történt elmozdulás a keve­sebb adminisztratív kötöttséggel járó átalányadózási formák választásában. APEH NÓGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Egyéni vállalkozók adókötelezettségének elemei 1999. évben (adatok ezer forintban) 217000 279130 28396 B Munkaadói járulék B Munkavállalói járulék □ Egyéb kötelezettség □ Nettó ÁFA B Cégautó adó B Alkalmazott utáni SZJA Bösszevont adóalap adója E3 Elkülönült jövedelmek adója és különadó A pincekönyv nem tartozik a vámhatóság jogkörébe A jövedéki törvény módosí­tásával kapcsolatban több cikk, nyilatkozat jelent meg, amelyekben a borszakma képviselői fejtették ki állás­pontjukat, aggályaikat a be­vezetett új rendelkezésekkel kapcsolatban. Egyes írások­ban a valóságnak nem megfe­lelő információk is napvilágot láttak. A korrekt és pontos tá­jékoztatás érdekében a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) az alábbiakban kíván reflektálni a híranyagokban szereplő in­formációkra.- Többen szőlőkivágások­kal, ültetvények kiirtásával ré­misztgetik a laikus olvasókat. Biztosíthatunk minden terme­lőt, vállalkozót, hogy a bor „jö- vedékesítése” miatt egyetlen tőkét sem kell elpusztítani, ki­vágni.- A szőlőtermelők, bor adó­raktárak és egyszerűsített adó­raktárak bejelentkezési, illetve kérelem benyújtási határideje június 30-án és július 31-én le­járt. Több forrásból is elhang­zott, hogy a bejelentkezések száma jelentősen elmarad az előzetes várakozásoktól. A re­gisztrált szőlőtermelők várható számára vonatkozó adat a Hegyközségek Nemzeti Taná­csának adatain alapult. Eddig mintegy 57 ezer engedélykérel­met nyújtottak be vámhivatala­inkhoz. A vámhatóság termé­szetesen megkezdte az ellenőr­zéseket, melynek során fény derült arra, hogy valójában ki, miért és mennyien mulasztot­tak.- A pincekönyv megrendelé­se, gyártása és forgalmazása nem tartozik a VPOP kompe­tenciájába, így erős túlzás a vámhatóságot késlekedéssel vádolni. A pincekönyv későbbi megjelenéséből adódóan a ter­melőket nem érheti joghátrány, ezért a vámszervek a hitelesíté­seket határidőn túl is elvégzik és méltányosan járnak el az ügyfelekkel szemben. A pince­könyv túlzó bonyolultságát il­letően megjegyezzük, hogy az - tartalmát tekintve - azonos az Európai Unióban alkalmazot­tal. Meggyőződésünk, hogy igen rövid időn belül a hazai szőlőtermelők és borászok is megszokják a nyomtatvány al­kalmazását és vezetése nem fog gondot okozni. A lehetsé­ges egyszerűsítések lehetősé­gét egyébként a VPOP is keresi. Agrárkamarai választások A soron kívüli Agrárkamarai választás alkalmával a jelöltállítás az osztály jelölőgyűléseken történik. Egy gazdálkodó szervezet küldöttnek, testületi szerv tagjának, tisztségviselőnek minden tisztségre csak egy jelöltet állíthat. Az osztály jelölőgyűlésen legalább 5 gazdálkodó szervezet képvi­selőjének jelenléte szükséges. A jelöltként történt megválasztáshoz a jelenlévők több mint a fe­lének a támogató szavazata, de legalább öt szavazat szükséges. A választási bizottság az osztály jelölőgyűléseket az alábbi helyekre és időpontokra összehívja: Osztály megnevezés: A jelölőgyűlés helye: Időpontja: 1. Gabonafélék osztálya Agroméra Rt. Érsekvadkert központi telep, irodahelyiség 2000. augusztus 31-én 10 óra 2. Ipari növények osztálya 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.1. emelet 101. 2000. augusztus 30-án 10 óra 3. Kertészeti növények osztálya 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.1. emelet 101. 2000. augusztus 28-án 10 óra 4. Szarvasmarha tenyésztés ágazati osztálya 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.1. emelet 1Ö1/3 2000. augusztus 29-én 10 óra 5. Sertéstenyésztés ágazati osztálya Pásztó Agroprodukt Kft. Tanácskozó helyiség 2000. augusztus 30-án 10 óra 6. Állati termékek vegyes osztálya 3100 Salgótarján, Bartók Béla u 10.1. emelet 101/3 2000. augusztus 30-án 11 óra 7. Erdőgazdálkodási és elsődleges faipari termékek osztálya 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.1 emelet 101-es helyiség 2000. szeptember 5-én de. 9 óra 8. Halászati és vadászati termékek osztálya 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.1. emelet 101/2 2000. augusztus 29-én 10 óra 9. Szakképzés, oktatás, kutatás és műszaki fejlesztés osztálya Szécsényi Lipthay Béla Szakközépiskola, Szécsény, Haynald u. 11 2000. augusztus 28-án 10 óra 10. Anyagi és műszaki ellátás, szolgál­tatás osztálya, André László 3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.1. emelet 101- es helyiség 2000, augusztus 29-én 11 óra 11. Növénytermesztési vegyes osztály Érsekvadkert, Agroméra Rt. központi telep, iro­2000. augusztus 31-én 11 óra daépület

Next

/
Thumbnails
Contents