Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-03 / 180. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASAG 2000. Augusztus 3., csütörtök RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. augusztus2.) Borsodchem 8930 Ft A Fotex 313 Ft U Matáv 1897 Ft Ű Mól 3 840 Ft Ű OTP 15 250 Ft ú Rába 2185 Ft ff Richter 13895 Ft 8 Zalakerámia 2 500 Ft D BUX: 8381,42 +1,03% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.28. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 98 Csökkenő Lanyha FOB francia kikötő kukorica 77-78 Csökkenő Csökkenő FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 101 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 400 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 187 Mérséklődő Ingadozó AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 423,91 Cseh korona 7,36 Euró 260,51 Német márka 133,20 Osztrák schilling 18,93 Lengyel zloty 64,92 Svájci frank 168,74 Szlovák korona 6,14 USA-dollár 283,97 Növelni kellene a juhállományt Támogatások nélkül kilátástalan az uniós verseny A jelenlegi egymilliárd forintos állami támogatásnak legalább a háromszorosára lenne szüksége a magyarországi juhágazatnak ahhoz, hogy az európai uniós csatlakozásig versenyképessé váljon - nyilatkozta Jávor András, a Juh Terméktanács elnöke tegnap. Budapest Az elnök elmondta: a csökkenő állatállomány, valamint a termékek romló minősége miatt egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerül az egyébként is veszteséges juhágazat. Bár az Európai Unió piacai a jelenlegi exportnál jóval többet is képesek lennének fogadni, a magyar áru nem tudja felvenni az árversenyt.- Ennek fő oka, hogy az EU-ban a juhtartók a magyarországi állami támogatás öt-hatszorosát is megkapják - közölte Jávor András. Hozzátette: az idén a juhágazatban egymilliárd forint az állami szerepvállalás, amely 1200 forint normatív támogatást jelent anyajuhonként. Az ágazat fellendítésének fontosságáról az elnök kiemelte: a juhtenyésztés fejlesztése nemcsak gazdasági megfontolásokból, hanem környezetvédelmi és szociális vonatkozásai miatt vidékfejlesztési szempontból is indokolt.- Az országban jelenleg háromszázezer hektár olyan, parlagon hagyott, elgazosodott terület van, amelynek legelőként való hasznosításával csökkenthető lenne az allergiát okozó pollenek meny- nyisége, ezenkívül jelenleg mintegy 8- 10 ezer olyan család él Magyarországon, amely megfelelő jövedelmezőség mellett hajlandóságot érezne a juhászat iránt. Ez pedig a vidéki foglalkoztatottság növeléséhez járulna hozzá. Az EU-csatlakozás után egymillió hektárt vonnak ki a növénytermesztésből, amelyre erdőket telepítenek, illetve legelőként hasznosítják. A juhágazat fellendítése érdekében az elnök a most egymilliós anyajuhállomány növelését tartja szükségesnek, mert Magyarország az uniós csatlakozáskor meglévő állatállományával arányosan kap majd támogatást. Magántulajdonú repterek Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. nemrégiben azt kérte a kormánytól, hogy vonjanak ki tizennégy repteret a kincstári vagyonból. A vagyonkezelő el akarja adni ezeket olyan vállalkozásoknak, amelyek a jövőben Budapest Az eladásra váró ingatlanok listáján szerepel többek között a győri, a szegedi, a budaörsi, a mezőkövesdi, és a békéscsabai repülőtér. Ezek leszállópályája füves, de a szintén eladó sármelléki légikikötőnek például betonburkolata van, akárcsak az egyelőre katonai célokra szolgáló tököli kifutópályának. A volt szovjet katonai repterek jelenleg az ÁPV Rt. kezelésében vannak, míg a többi, a vagyonkezelő által megbízott Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) felügyelete alatt működik. Előbbieket várhatóan magánszemélyek számára fogják értékesíteni, míg az MHSZ-es pályákat átadják az önkormányzatoknak. Idáig csak egyetlen városnak, Debrecennek volt önkormányzati tulajdonú reptere, de ha a tervek megvalósulnak, akkor legnagyobb városaink közül szinte mindegyik rendelkezhet majd légikikötővel. Üröm lehet az örömben, ha beválik a debreceni létesítmény vezetője, Gerzsányi László borúlátó jóslata, miszerint Magyarországon ma a légi utaztatásból nem lehet megélni. A kisebb gépek üzemanyagául szolgáló repülőbenzin árát ugyanis olyan nagy mértékű adó terheli, amelynek következtében egy néhány száz kilométeres belföldi repülés annyiba kerülhet, mint a kerozinnal működő nagygépek kontinenseket átszelő útjai. Mindezt figyelembe véve az állam által eladott létesítmények csak akkor válhatnak nyereségessé, ha fenntartásukhoz valaki hozzájárul, illetve ha a létesítményekre alapozva több lábon álló vállalkozásokat sikerül létrehozni. Utóbbira jó példa az egyetlen belföldi légi járatot üzemeltető cég, amely ezenkívül mezőgazdasági repüléseket, külföldi utakat, pilótaképzést, és különböző cégek reklámlepedőinek égi bemutatását is vállalja. Környezetvédelmi pályázat A zöldek is részt vesznek a kárfelmérésben Budapest A környezetvédelmi kormányzat a jövőben nagyobb gondot kíván fordítani a folyóvizek minőségének vizsgálatát szolgáló - monitoring - rendszerek továbbfejlesztésére. A zöldtárca vezetője bejelentette: a tiszai cián- és nehézfémszennyezéssel okozott károk felmérésében a civil zöldszervezetek is részt vesznek, amelyhez anyagi támogatásra is pályázhatnak. A környezetvédelmi tárcánál az Europress érdeklődésre lemondták: a tiszai ciánszennyezés okozta károk felmérésében résztvevő zöld- és civil szervezetek az úgynevezett „H” keretből pályázhatnak állami támogatásra. Ebben az alapban jelenleg egyelőre 83 millió forint áll rendelkezésre, ezt az összeget azonban a minisztérium a jövőben növelni szeretné, hogy a jelenleginél több pénz jusson a civil szférának. Ebből a keretből pályázhatnak a zöldek a többi között a monitoringrendszerek felállítására is. A környezetvédő szervezeteknek azonban - utalt rá a Környezetvédelmi Minisztérium képviselője - a jövőben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniuk arra, hogy eredményeikről a különböző hazai és nemzetközi fórumokon a nagy nyilvánosság előtt is beszámoljanak. E civil szervezetek megítélése során a szakmai munkának kell előtérbe kerülnie. A tiszai szennyezési károk felmérésében a hazai zöldszervezetek jól együttműködtek a szomszédos országok környezetvédelmi és vízgazdálkodási igazgatóságaival, és munkájukat nagymértékben segítette, segíti az a tevékenység, ahogyan a szomszédos zöldszervezetek - szabadidejüket nem kímélve - igyekszenek a természetvédelem segítségére lenni.-UGVállalatok stratégiája A legtöbb vállalkozó a fejlesztésre esküszik 1996 1997 1998 1999 2000 Fejleszt 42 39 42 39 41 Megszilárdít 34 33 38 42 37 Stagnál 17 21 14 14 16 Visszafejleszt 5 4 3 3 4 Felszámol 0 0 0 0 0 Nincs stratégiája 2 3 3 2 2 Összesen 100 100 100 100 100 A GKI Gazdaságkutató Rt. a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének kérésére idén is elkészítette szokásos tavaszi felmérésétét. 831 olyan vállalkozás adatait vizsgálták, amelyek a teljes gazdálkodószféra 15 százalékát foglalkoztatják. Ennek során tették közzé (a válaszadók százalékában) a vállalatok stratégiáját bemutató táblázatot. KOÓSTAMÁS SZERENCSIJATEK RT. JVcmere Isi pún: vereintes él Mmos 37. rész Furulyás Flóri - akit a következő években valószínűleg Ferenczi Flóriánnak fognak hívni, és harminchárom éves lesz csupán, merthogy egy ilyen névre szóló személyi igazolvány kivételével minden régi hamis iratát elégette - délben jött vissza a megyeszékhelyről. A mozgatható vagyonának egy részét áthívta Budapestről, volt nála egy nagy összegű betétkönyv és pár százezer forint készpénzben. Első útja az ügyvédhez vezetett, ahol befejezték a telekvásárlással kapcsolatos formaságokat. Utána hősünk egy taxit bérelt és több cég székhelyét kereste fel. Mindenütt a főnökkel óhajtott tárgyalni. Szállodai szobájában még várta a kódzáras kis táska, de délután két óra felé - amikor a többi ügyével végzett - azt is elhozta és kifizette a számláját. Egy apróhirdetés útján bérelt lakásba költözött a vasútállomás környékén. Ahol az elmúlt héten annyiszor öltözött át a férfivécében. Most igyekezett elfelejteni ezeket az emlékeket. Egyáltalán, attól az órától fogva, hogy leszállt a vonatról és taxiba ült mint Ferenczi Flórián, egészen tudatosan igyekezett változtatni mindenen. A szavajárásán, hangján, mozgásán is. Másként tekingetett körül, pedig nem másította el külsejét. De úgy döntött, ezúttal - és remélhetőleg utoljára - kialakít magának egy úgynevezett „ötvösházai stílust”, aszerint fog élni. Nem túl büszke, de bárkit magához közel nem engedő férfivá kell lennie. Akit tisztelnek. És akinek a háta mögött nem néznek össze jelentőségteljesen, nem kacsintgatnak és nem mutogatnak viccesen-komolyan - hogy „flúgos”! Mint teszik azt Kallós Zoltánnal. Még egyszer - egyeben egyszer- azonban - tudta jól - át fog öltözni. Ez lesz a búcsúfellépése. Szinte látta magát, amint hamarosan ott áll majd nyitott táskája előtt. Szeretettel simogatja végig parókáit és egyéb kellékeit. Nocsak, itt van az a zöld kontaktíencse, amit még Bécsben vásárolt anno valamikor, pályája kezdetén. Ebben szédítette a nőket. Kevés zöld szemű férfi van a világon és akkor legalább nyolc évvel fiatalabb is volt. Mi is volt a trükk lényege...? Ahá, igen. Nyáron a Balatonon megjátszotta a híres filmrendezőt, aki Nyugatról látogatott haza, hogy új filmjéhez tőkét és főszereplőket keressen. Egyszerre űzte a pénzszerzést és a nőket. Felbérelt néhány lézengő ifjút, akiknek jól jött az a kis mellék- kereset... Kiment a legnagyobb strandra Füreden, később ugyanezt megcsinálta a déli parton is, több helyen. A srácok tolongtak, megjátszották az újságírókat, fotósokat. „Itt a híres rendező...!”, suttogták jó hangosan. Dőltek hozzá a nők, amikor kijelentette úgymond a „sajtó képviselőinek”, hogy szponzorokat keres új filmjéhez, amit Floridában fog forgatni. A környéken nyaraló gazdag öreglányoknak címezte ezt, és különféle módon tett is róla, hogy elsősorban azokhoz jusson el a hír. Közben fiatal lányokat keresett próba- felvételre, meg is beszélte velük a felvételek időpontját Münchenben, még egy címet is megadott nekik. Akkoriban egymást váltották az ágyában a leendő filmsztárok - olyan is akadt, aki pöszén beszélt magyarul, más nyelven pedig meg sem tudott mukkanni, de mindez nem lehetett akadály egy „világhírű filmrendező” számára...- és az önmagukat szponzoroknak hívő idősebb hölgyek, akik olykor egész márka- vagy dollárkötegeket hagytak nála annak fejében, hogy majd részt vehetnek a film díszbemutatóján Los Angelesben. Akadtak férfiak is, akik hozták a pénzüket; ezek komolyan hitték, hogy íme egy jó befektetés a határokon túl, amely természetesen majd jelentős hasznot hoz nekik, ha a „híres rendező” jó filmet csinál ismert sztárokkal. Akik neve állandóan a levegőben repkedett, ott, ahol Flóri megjelent. Arra persze gondosan ügyelt, hogy a felbérelt „fotósok” gépében ne legyen film. Nem is hagyott maga után sok nyomot. Ugyanis nem bukott le, hanem „hazament Floridába” és a kis filmcsillagok meg a magukat ravasznak hitt „befektetők” tán még ma is remélik, hogy a kezded nehézségek után azért a rendező úr csak talál egy producert, akivel közösen elkészítheti minden idők legnagyobb filmjét... Szóval akkor volt zöld szemű. Ott meg, ni, az a kis szürke kecske- szakáll is... Ez három éve volt használatban, máskor csak úgy egyszer-egyszer. De három éve, Budapesten, de szép idők is voltak Flóri behunyta a szemét és máris pergett az emlékezet filmje. Volt egy „forrása”, ahonnan információkat merített. Egy középkorú nő, aki azt hitte, Flóri szerelmes belé. Olyan helyen dolgozott, ahol minden jobb fogadásról, vacsoráról hírt kaphatott. Hivatalból tudott róluk, ugyanis részben ő szervezte az akadémia, néhány minisztérium és más fontos intézmény hivatalos, félhivatalos estélyeit, vacsoráit, állófogadásait. Flóri mindig kapott tőle nyomtatott meghívókat. A nevét és delegáló intézményét már ő írta be szépen kalligrafált kézírással, vagy ha kellett, géppel. Olykor naponta több ilyenre is szert tett. Míg délelőtt egy másik ügyben tevékenykedett, délután gazdag özvegyeket hajszolt, este elment egy-egy ilyen fogadásra és jókat evett. (.Folytatjuk)
