Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-03 / 180. szám

2000. Augusztus 3., csütörtök HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KORKÉP Személycserék a hivatalban Budapest A pénteki Kossuth téri ün­nepségen hivatalosan is át­adja tíz éve betöltött poszt­ját Göncz Árpád köztársa­sági elnök utódjának, Mádl Ferencnek, aki augusztus 7-én áll munkába. A jövő héten új lakó költözik a Parlament déli szárnyának fél­emeleti és főemeleti szobáiban elhelyezkedő köztársasági elnöki hivatalba. Mivel az ország házá­nak ezt a részét eredetileg nagy termekre osztotta a tervező, s csak később aprózták fel a tere­ket, még az ott dolgozók sem tudják hirtelen összeszámolni, hány szobáról is van szó. Az elnök közvetlen környeze­tében, valamint a hat főosztá­lyon, illetve a belföldi programo­kat szervező részlegen, a pénz­ügyön, a katonai irodán és az irattárban dolgozók összlétszá- ma a két hivatalsegéddel és a két gépkocsivezetővel együtt jelen­leg 44 személy. Információink szerint csak hétfőn derül ki, hogy közülük kinek kell távoznia, ám a vezető beosztásokban történő cserékről már múlt héten értesült a stáb, mégpedig személyesen Mádl Ferenctől. Az új hivatalvezető Becker Pál, helyettese Paczolai Péter, míg a titkárságvezető Szentgyörgyi András lesz. A kulturális és szo­ciálpolitikai ügyeket Kulin Fe­renc, a belföldi programok szer­vezését Németh Erzsébet tartja majd kézben. A bizalmi poszt­nak számító sajtóiroda-vezető székébe a jövőben Faragó And­rás helyett Schillinger Erzsébet ül. Augusztus 7-én tehát némileg átalakított gárdával, ám a régi bútorok között lát munkához az új elnök. A folyamatban lévő ügyek aktáit már összekészítet­ték neki, miközben a Miniszter- elnöki Hivatalban is készülnek Göncz Árpád fogadására. Az ex- elnök ugyanis ide, az egyik má­sodik emeleti szobába költözik át két munkatársával. Tóth Mári­ától, a kulturális főosztály lekö­szönő vezetőjétől tudjuk, hogy az eddig igen elfoglalt államfő a memoárírásra szeretné fordítani a legtöbb időt, de a protokolláris meghívásoknak is eleget tesz majd. TAKÁCS MARIANN Árad a szemét A szervezett gyűjtéssel is gondok vannak A szemetelés - úgy látszik - magyar népszokás fotós europress/diósi imre Budapest-KTM Magyarországon 109 millió tonna szemét termelődik évente - tud­hatjuk meg a Környezetvédelmi Minisztérium tanulmányából. E tekintélyes mennyiség több mint egyötöde települési hulladék. Fogyasztási szokásaink és élet­módunk megváltozásával a „vég­termékek” mennyisége állandóan emelkedik, ám a mintegy 2700 kommunális lerakóhelynek csu­pán 30 százaléka felel meg többé- kevésbé az előírásoknak, és saj­nos igen sok az olyan illegális és legális lerakó, amely szennyezhe­ti a környezetet. A szervezett gyűjtés sem teljes körű, s az alkalmazott eszközök műszaki színvonala és állapota is rendkívül rossz. A helyzet megol­dására a KTM megfelelő szabá­lyozás kialakítását tervezi, ösztö­nözni kívánja a szelektív gyűjtést. Erre azért is szükség van, mert aligha képzelhető el felvételünk az Európai Unióba a mai környe­zetvédelmi állapotok mellett. Nagy Tamás, a Hulladék Mun­kaszövetség irodavezetője la­punknak elmondta: kiemelt fi­gyelmet kell szentelnünk a sze­lektív hulladékgyűjtés elterjesz­tésének. Vannak már ez ügyben próbálkozások, amelyek egészen addig eredményesek, míg egy- egy munkahelyen vagy lakókör­nyezeten nem terjednek túl. Ha azonban olyan helyre telepítik a szemeteskonténereket, ahol nem tartoznak egy adott közösséghez, akkor a vállalkozás megfeneklik. A hulladékgazdálkodás csak jelentős beruházások árán javítható, finanszírozásához az állami költségvetés által jóváha­gyott összegen kívül külföldi for­rásokat is igénybe kell vennünk. ___________________________- RÉ ­V eszélybe kerülhet a mentés Kevés a rohamkocsi, hiányzik a személyzet és a képzett orvos A hőség ismét sok munkát ad a mentőknek fotó: europress/diósi imre A kánikula újbóli beálltával, a rosszul- létek szaporodásával az ország egész te­rületén veszélybe kerülhet a mentés. Az Országos Mentőszolgálat budapesti szervezete nem kapta vissza azokat a rohamkocsikat, amelyeket még két éve vettek el tőlük, megyénként pedig átlagosan negyven kocsit tud csak szol­gálatba állítani a szervezet. Budapest A budapesti mentőktől két évvel ezelőtt hat mentőkocsit vettek el létszámcsökkentés miatt, pedig a szervezet ígéretet kapott ar­ra, hogy visszakapja az autókat. Ez azóta nem történt meg - nyilatkozta Andics László, a budapesti mentőszervezet vezető­je. A fővárosi mentőknek így összesen nyolcvanhat gépkocsijuk maradt. A kiemelt mentési feladatokat teljesítő eset- és ro­hamkocsikat egyelőre a szükséges mérték­ben ki tudják állítani, ám előfordul, hogy kellően képzett személyzet és orvos nél­kül. így is huszonkét autóval kevesebb fut ki naponta, ám azok szinte 24 órát üzem­ben vannak. Nincs elég ember, de a közalkalmazotti törvénynek megfelelően az engedélyezett kétszáz túlórát az egészségügyben dolgo­zók nem léphetik túl. A legnagyobb gondot a szabadság, a megbetegedések, illetve a ta­nulmányok miatt kiesett személyzet pótlása okozza. Emiatt még az is előfordulhat, hogy további mentőautókat vonnak ki a forga­lomból. Bárkiben felmerülhet a kérdés: egy tö­megszerencsétlenség vagy baleset esetén vajon elég rohamkocsi állna-e rendelkezés­re ahhoz, hogy elszállítsa és ellássa a sérül­teket? Budapesten ugyanis kérdéses, hogy a szükséges tíz-tizenöt egységet a helyszín­re tudnák-e küldeni. Az ország más területein is hasonlóan szomorú a helyzet. Talán csak Borsod me­gyének van elég autója: ők büszkélkedhet­nek azzal, hogy százöt rohamkocsijuk vár­ja a sürgős bevetéseket. Máshol kétségbeej- tőek az adatok. Baranya megyében 38, Bács-Kiskunban 55, Békésben 48, Csong­rádban 44, Fejér megyében 40, Győrben 33, Hajdú-Biharban 75, Hevesben 39, Ko­máromban pedig összesen csak 29 mentő­autó áll készenlétben. Nógrád kis megye, nekik mindössze 25 autó jutott. A Balaton környéki Somogybán - turisták ide vagy oda - mindössze 39 autó vethető be, Sza­bolcsban 69, Szolnokon 45, Tolnában 29, Vas megyében 23, Veszprémben 33, Zalá­ban pedig nem több, mint 24 autó áll ké­szenlétben. (SZÉKHELYI) Éjfél után: csúcsforgalom Egyre több a nonstop nyitva tartó üzlet ____________________hírek röviden S zocialista javaslat Budapest Egyre több vásárló veszi igénybe az üzletek késő es­ti, éjszakai szolgáltatásait. Az úgynevezett nonstop nyitva tartás csábítóan hat a vevőkre. Paul Hous, az egyik világszerte ismert áruházlánc magyarorszá­gi gazdasági igazgatója lapunk­nak elmondta, hogy az éjszakai vásárlók zöme az orvosok, ápo­lók, mentősök, tűzoltók, üzlet­emberek, a késői órákban vir- rasztani képes diákok közül kerül ki. Kezdetben külföldön a repülő­terek, illetve a nagyobb ipari üze­mek közelében nyíltak meg az el­ső éjszaka is nyitva tartó hiper­marketek. Magyarországon a na­gyobb városok belterületén is egyre több az ilyen bevásárlóköz­pont. A cégek vezetői ma már ar­ról is gondoskodnak, hogy a nyit­va tartással a lehető legkevésbé zavarják a környéken lakók nyu­galmát. Ennek érdekében korlá­tozzák például az áruszállítást. A nagyobb áruházakban állan­dó személyzet szakosodik az éj­szakai műszakra. Paul House hangsúlyozta, hogy náluk senkit sem kényszerítenek arra, hogy éjszaka is dolgozzon. Inkább a túljelentkezés jelenti a problé­mát, mivel az éjszakások órabére 40 százalékkal haladja meg a nappali műszakban dolgozókét. Az alkalmazottak közlekedési tá­mogatásban is részesülnek, mi­vel a tömegközlekedés leállása miatt a munkába jutás és a haza­utazás számukra is gondot je­lent. A nagyobb áruházakban ál­talában a nonstop nyitvatartási rend bevezetése előtt is dolgo­zott már éjszakai személyzet: az árufeltöltést, a takarítást zömmel ebben az időszakban végezték. A cégek gazdasági számításai azt igazolják, hogy jelentős több­letkiadások nélkül áruházanként hetente nyolc-tíz ezerrel növek­szik a vásárlók száma az éjszakai nyitva tartás bevezetésével. A legnagyobb forgalmat érdekes módon éjfél és hajnali egy óra között bonyolítják le, de igen­csak népszerű a reggel öt és hat óra közötti időszak is. NÉMETH ZSUZSA Hetvenhat szocialista képviselő csatlakozott eddig ahhoz a nyilatko­zathoz, amelynek aláírói közlik, hogy az úgynevezett olajügyekkel semmilyen kapcsolatban nem álltak, illetve nem állnak. Ugyanilyen nyilatkozatra szólítják fel az Országgyűlés valamennyi tagját, és rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek. „A szocialisták felhí­vása egy olyan párt rossz reakciója, amelyet kényelmetlenül érint, hogy neve felmerült az olajügyekkel kapcsolatban” - nyilatkozta az MSZP felhívására reagálva Túri-Kovács Béla, a Független Kisgazda- párt frakcióvezető-helyettese. Elnöki kitüntetés Göncz Árpád - személyes elismerése jeléül - Köztársasági Elnöki Aranyérmet adományozott Peter Tufónak, az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövetének szerdán - közölte a köztársasági elnök sajtó­irodája. Az államfő az amerikai diplomatát Magyarország gazdasági­lag elmaradott területeinek fejlesztése érdekében kifejtett tevékeny­sége elismeréseként tüntette ki. Mobil segítség A mára európai szintű rendezvénnyé vált Pepsi-sziget történetében idén először lép fel a Pannon GSM mint az esemény egyik fő szpon­zora. A távközlési részvénytársaság nemcsak az egyhetes fesztivál második legnagyobb színpadának támogatója, de a GSM-telefónia kínálta lehetőségek egész sorával segíti a szervezők munkáját is. Új étteremlánc A Quick európai gyorsétteremlánc megnyitotta első magyarországi éttermét a fóti Cora bevásárlóközpontban. A tervek szerint 2002 vé­géig 9 milliárd forintot kíván Magyarországon beruházni, az általa felhasznált alapanyagok 70 százalékát magyarországi beszállítóktól vásárolja. Nélkülöző idősek segítői A nyugdíjas érdekképviseleti szervezetek felmérései szerint a városokban minden második idős embernek mindössze napi 500 forintja jut megélhetésre, ha kifizeti lakásrezsijét. E helyzet a kistelepüléseken valamelyest jobb. Budapest - SZCSM Újjáépülnek a művelődési házak A szakfelügyelőség 200 épületet látogat meg évente Idén 67 művelődési ház felújítási pályázatát fogadta el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - tudta meg lapunk az illetékes főosztályvezetőtől. Dr. Kovács Zsolt, a Szociális és Családügyi Minisztérium taná­csosa lapunk érdeklődésére el­mondta: a szociális szolgáltatá­sok tavaly megkezdett reform- programja épp arra hivatott, hogy elsősorban a leghátrányo­sabb helyzetűek életén javít­son. E szándék jegyében erősíti a tárca a személyes gondosko­dást nyújtó alap- és szakosított ellátásokat. A feladatok meg­szervezése és felügyelete a te­lepülési önkormányzatok fel­adata. A tárca munkatársa hangsú­lyozta: a szociális ellátást tör­vény szabályozza, s anyagi forrá­sait esztendőről esztendőre téte­lesen szabja meg a központi költ­ségvetés. Egyebek mellett jogsza­bály írja elő, hogy alapellátás­ként valamennyi településen meg kell szervezni az étkeztetést azok számára, akik egyébként tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek önmaguk kiszolgá­lására. Az úgynevezett szakosított ellátási formák közül a legnép­szerűbbek az időseknek ápo­lást, gondozást nyújtó bentla­kásos otthonok, s a napközbeni ellátásukra hivatott klubok. A reformprogram megkülön­böztetett figyelemmel támogat minden olyan elképzelést, amely kisebb-nagyobb közös­ségek, egyének ellátására hivatott. Az orvosok, ápolók, pszicholó­gusok, szociális gondozók együttműködnek a háziorvosi és az otthonápolási szolgálattal, a körzeti védőnővel, a hasonló cél­ból tevékenykedő civil szerveze­tekkel. A tárca szintén erősíti a falu- gondnoki hálózatot. E szolgálta­tás sokoldalúsága révén csökken­ti az aprófalvak és külterületi la­kott települések hátrányait. Egye­bek mellett közreműködik csalá­di és települési kulturális progra­mok, könyvtár- és színházlátoga­tások, kirándulások, esküvők, te­metések, keresztelők szervezésé­ben. Információkkal és házhoz szállítással hozzájárul kedvezmé­nyes akciók, például vetőmag-, ruha-, cipővásárlás lebonyolítá­sához. __________________________(CS. B. J.) Bu dapest - NKM- Tavaly óta létezik egy úgyneve­zett revitalizációs program, amelynek keretében a szakmi­nisztérium támogatja a megújul­ni kívánó, felújításra váró vagy újonnan épülő házakat. A támo­gatásra fordítható összeg tavaly 100 millió forint volt, jelen pilla­natban pedig már ennek a duplá­ja, vagyis 200 millió forint. Az el­múlt évben is pályázhattak ná­lunk az intézmények, akkor het- venhárman kaptak anyagi segít­séget elképzeléseik megvalósítá­sára - nyilatkozta lapunknak Óvári István, a szaktárca közmű­velődési főosztályának vezetője. Ma Magyarországon körülbe­lül 2700 művelődési ház műkö­dik. Ezek túlnyomó többsége az önkormányzatok kezében van, a többit közhasznú társaságok, szakszervezetek, egyházak, vál­lalkozók, a honvédség, vagy kü­lönféle egyesületek üzemeltetik. Mindenkinek jó esélye van a tá­mogatásra, amennyiben eleget tesz a kulturális törvényben a közművelődési intézmény mű­ködésére vonatkozó feltételek­nek, és elküldi részletes terveze­tét a minisztériumnak. Mivel a tárca célja a hazai köz- művelődési intézményhálózat új­jáépítése, nem szorgalmazzák a megszüntetésüket. A közeli múlt­ban csupán egyetlen ifjúsági park alakult közhasznú társasággá, s két budapesti házat zártak be. Sajnos főleg vidéken sok olyan létesítmény működik, amelyet a szakmában „kulcsos háznak” ne­veznek. Ez azt jelenti, hogy csak valamilyen rendezvényre nyitják ki. Ezeket megpróbálják a jövő­ben kiszűrni. Ezért jött létre ta­valy a közművelődési feladatok ellátását ellenőrző szakfelügyelet, amely - szándékai szerint - né­hány év alatt az egész országot körbejárja. Munkatársaik eddig már 200-nál is több intézményt látogattak meg. Tekintve, hogy az országban 3000-nél is több önkor­mányzat működik, és legalább ennyire tehető a hazai művelődé­si házak száma is, a szakfelügye­letnek legalább egy évtizedre ele­gendő rnunkájajtkad... ____- jr-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents