Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-03 / 180. szám
2000. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK ^^pj’SZÉCSÉNY MEGYE I KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Hegedűs Erzsébet jegyzete Profit mindenekelőtt? B ár az időjárás nem igazán kedvezett az idén a mezőgazdaságnak, hiányról mégsem beszélhetünk. Elegendő, ha csak szétnézünk a piacon, szinte kínálják magukat a szebbnél szebb gyümölcsök, zöldségek. Kevés olyan élelmiszerféle van, amelyet nem lehet fagyasztással tartósítani, mégis akad a zöldségfélék között olyan, amelyik frissen az igazi. Ilyen például a karfiol is, amelyet sokféleképpen készítenek el a háziasszonyok. Úgy, mint azt az egyik városbeli fiatalasszony is tette. Egy szép napon a piacon sétálgatva azon töprengett, vajon mit is tegyen a család elé az ebéd idejében? Valami frisset akart, ezért esett a választása a karfiolra. Választék volt bőven, egyik helyen szebb volt, mint a másiknál, és jelentős különbségek voltak az árak között is. Végül az egyik árusnál vette meg a főznivalót, amelyből aztán finom leves és rántott karfiol készült. A család gyermeke derekasan belakmározott belőle, de este már különféle panaszok gyötörték: hányingere volt, belázasodott, hasmenés. A tünetek egyértelműen ételmérgezésre mutattak, így hát kórház lett a vége. Több napon keresztül kezelték a kislányt, mire sikerült megszüntetni a betegség tüneteit: addig azonban sok fájdalmat kellett elviselnie és a gyermek több kilót le is fogyott. A vizsgálat során kiderült, hogy a bajt a karfiol okozta: az árus ugyanis nem várta meg, amíg a permetezőszer hatása elmúlik, hanem azonnal „piacra dobta" a portékát. A történet hallatán több kérdés is felmerült bennem, például az: vajon ellenőrzi-e valaki, hogy betartják-e az élelmiszeregészségügyi várakozási időt a piaci árusok? Az is eszembe jutott, hogy nem a mindenekfölöt- ti profitról, hanem tudatlanságról van szó: a karfiolt áruló néniké talán azt sem tudja, hogy van olyan előírás, amely szerint permetezés után bizonyos ideig fogyasztásra alkalmatlan a zöldféle. Ismerőseim szerint túlságosan jóhiszemű vagyok, hajlamos arra, hogy mentséget keressek mások hibáira. Szinte egyöntetű véleményük volt, hogy ebben az esetben kizárólag arról van szó, hogy a befektetett pénzt, energiát megfizettessék, mindegy, milyen áron. H a pedig ez így van, akkor sürgősen tenni kellene valamit, addig, amíg nagyobb tragédia nem következik be. Fülembe csengett az egyik szomszédasz- szony kérdése, aki az eset kapcsán megjegyezte: kíváncsi lennék, vajon a saját unokájának is megfőzte volna ezt a karfiolt az árus? Tényleg: vajon megfőzte volna? Csalót keres a rendőrség A Salgótarjáni Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya csalás vétségének alapos gyanúja miatt nyomozást folytat isme- rétién tettes ellen, aki július 13-án a délutáni órákban Salgótarjánban, a vasúti aluljáró egyik üzletében az eladótól 70 000 forint készpénzt csalt ki. A pénzt azzal az indokkal kérte, hogy ő a tulajdonossal megállapodott, ezért az ősz- szegért csokoládét szállít. Az eladó előtt eljátszotta, mintha mobiltelefonon éppen a tulajdonossal beszélne az üzletkötésről. A csaló kb. 175-180 cm magas, kövér testalkatú, haja középbama, hátul majdnem válligérő. Szemüveges, arca hosszúkás. Beszéde kultúrált; választékos, modora megnyerő. Az elkövetéskor nyári sortot, virágmintás inget és sportos cipőt viselt. Felhívják a figyelmet, hogy a keresett illető az egész megye területén felbukkanhat, s üzletkötést színlelve követi el cselekedeteit. A rendőrség kéri, hogy aki a személy leírás, a viselkedés alapján felismeri az illetőt, jelentkezzen a Salgótarjáni Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán a 32/311-374-es telefonszámon. HÍREK SZÉCSÉNY VÉRADÁS. A Vöröskereszt szervezői és a véradó állomás dolgozói augusztus 3-án, csütörtökön a művelődési házban tartandó véradásra várják a város lakosait, a helyi üzemek dolgozóit. A jelentkezőket 9-től 17 óráig fogadják. Pásztó KIÁLLÍTÁS. A Teleki László Városi Könyvtár augusztus 3- ától rendezi meg Takács Máté festményeinek kiállítását. A tárlatot 17 órakor Lángos Gyula, a pásztói Állami Nyomda Rt. igazgatója nyitja meg. Kevés az önkormányzati telek a városokban Telekterv Salgótarjánban - Bátonyterenyén sok maradt - Rétságon mind elkelt Bár érdeklődő van különösen Salgótarjánban, kevés a hasznosításra alkalmas önkormányzati építési telek a megye városaiban. Bátonyterenyén, ahol mintegy 50 ilyen telket kínálnak a város különböző pontjain eladásra, gyér a kereslet: a vételi szándékból ritkán adódik vásárlás. Jobb a helyzet Rétságon, ahol az idén 16 - családi ház építésére alkalmas - telket meg is vásároltak. Új területek kialakításával csak két városvezetés foglakozik. Mindez kiderül összeállításunkból, melyet az érintettekkel készítettünk. Balassagyarmaton jelenleg nincsen eladható önkormányzati telek, ami volt, korábban értékesítették - mondta el érdeklődésünkre Mega György tanácsos, az önkormányzat vagyonkezelési csoportvezetője. Megtudtuk: az un. Springa-dombon újabb, építkezésre alkalmas telkek kialakítását tervezik, egyelőre azonban a tulajdonviszonyok rendezése van soron, az érdemi munka jövőre kezdődhet. Salgótarjánban jelenleg 7-8 önkormányzati telek vár hasznosításra, s ez a szám kevés, nagyon kevés - mondta Tóth Edit, a Salgóvagyon Kft. ügyvezetője. Hozzátette: az elmúlt 10 évben a megyeszékhelyen nem alakítottak ki kertes- ház-építésre alkalmas telket. Felmérés készült, több terület is alkalmas ilyen célra, ugyanakkor ezek előkészítése, elő-köz- művesítése olyan magas költségekkel járna, amely óhatatlanul éreztetné hatását a telekárakban is. Kenyeres István városi főépítész mindezt megerősítve elmondta: az utóbbi hónapokban tapasztalnak érdeklődést az építési telkek iránt. Éppen ezért, az említett nehézségek ellenére is egységes telekterv, -program kidolgozásán, ezáltal építésre alkalmas telkek kialakításán gondolkodnak a szakemberek Salgótarjánban. Álmosdi Jánosáé, Szécsény aljegyzője érdeklődésünkre elmondta: a városban nincs eladó önkormányzati telek, s az idén nem is terveznek új területek kialakítását. Rétságon az idén 16 - családi házas építkezésre alkalmas - telket alakított ki az önkormányzat, ezek mind el is keltek - mondta érdeklődésünkre Kapecska Ferencné jegyző. Szeretnék a volt laktanya gyakorló- pályáját önkormányzati tulajdonba venni, s ott újabb telkeket kialakítani, erre azonban várhatóan csak a jövő esztendőben kerülhet sor. Ha a dolgok, reményeik szerint alakulnak - tette hozzá óvatosan a jegyző asszony.-SZGYSA beépítetlen telek Salgótarjánban ritka, mint a fehér holló fotó: gyurián tibor Életveszélyt okozó hegesztések Gázpalack-tárolási szabályok sorozatos megszegése Gyakoriak a szabálytalan hegesztésből származó tűzesetek - tudtuk meg Szabó János tűzoltó őrnagytól, a megyei katasztrófavédelmi bizottság megelőzési osztályának vezetőjétől. A baglyasi hegesztési gázpalackrobbanás derített fényt arra, hogy mennyire veszélyes a gázpalack, s egy-egy tűzoltásnál milyen veszélyei vannak. A sok felhívás, figyelmeztetés mellett sem tudatosult az emberekben, hogy gázpalackot hogyan szabad tárolni. A gépjárműtárolók nincsenek kiképezve gázpalackok tárolására, éppen ezért gépjárműtárolóban gázpalackot tárolni szigorúan tilos. Ámde mindig vannak, akik kockáztatnak és gázpalackot tartanak a tárolóban, sőt hegesztenek is. Pedig egy gépjárműtároló kis területén pillanatok alatt elharapózik a tűz és felmelegszik a gázpalack, s bármikor robbanhat. A szabályzat egyértelműen kimondja, hogy gépjárműtárolóban tilos hegeszteni. Ha valakinek ilyen munkát kell végezni, a szabadtéren tegye. Persze az a gond, hogy általában az alvázat hegesztik, amihez akna szükséges. S az ilyesfajta hegesztéseknél elfelejtik, hogy az alváz valamilyen fajta alvázvédőszerrel van kezelve. Ez pedig fokozottan tűz és robbanásveszélyes. Aki ezt elfelejti, nagyon meglepődik, ha egyszer csak kigyullad az alváz, mert a festék elkezd rajta égni. A karosszériát hegesztőnek három fajta kötelezettsége van, amit a gépjárműjavítás biztonsági szabályzat világosan kifejt, nemcsak a hegesztési és az országos tűzvédelmi szabályzat. A hegesztő személy először köteles ellenőrzi, hogy a hegesztés körzetében van-e gyúlékony anyag, vagy üzemanyag-vezeték, s hogy a tűz nem tud-e átterjedni a kárpitozásra. Másodszor hegesztés közbén figyelemmel kell kísérni az eseményeket. Harmadszor pedig, amit általában elfelejtenek, hogy hegesztés után ellenőrzési kötelessége van a hegesztőnek. Bizonyos idő után meggyőződni róla, hogy van-e még izzó góc, nem gyulladt-e meg valami a gépkocsiban. Az utóbbi néhány hétben három olyan tűzeset történt, amelyik kimondottan hegesztésből keletkezett. Ez két gépjárműtárolót érintett, egy pedig egy ipari üzemet. Mind a három esejben súlyos szabályszegések történtek. Az egyik tűz egy épületnél munkálatainál keletkezett, ahol hegesztettek és egy pozdorjale- mez gyulladt meg. A másik két tűz gépjármű karosszériájának hegesztése közben történt. Mindkét esetben a gépkocsi hegesztésekor a garázsban Volt bent a hegesztő berendezés, A tűzoltóknak úgy kellett kihozni a disszúgáz- és az oxigénpalackot. Szerencsére személyi sérülés nem történt, de a veszélyeztetettség fennállt. ' Előfordulhat, hogy ha a hegesztés után nem győződnek meg arról, van-e még izzó góc és elhagyják a színhelyet, a keletkező tűzben a palackok felrobbanhatnak. A tűzoltók akkor érnek oda, amikor a robbanás bekövetkezik, s mások szabálytalanságáért ártatian emberek halhatnak meg. Éppen ezért ahol szabálytalan gázpalacktárolás történik, s ebből tűz keletkezik, a törvény és a jogszabály legnagyobb szigorával kellene eljárni. Tűzvédelmi bírságot kell kiszabni, ami százezer forinttól hárommillióig terjed, hogy megtanulják, gázpalackot gépjárműtárolóban tartani nem szabad és hegeszteni tilos. Az ilyen hegesztésekre technológiai utasítást kellene készíteni, amely előírja azt, hogyan, milyen módon kell hegeszteni, ennek milyen tűzvédelmi követelményei vannak, és milyen tűzoltó felszerelést kell készenlétben tartani. Számosán nem gondolják át kellően, hogy a hegesztésnek milyen veszélyei vannak. Ezek önmagukra, másokra, s a mentésre érkező tűzoltókra életveszélyes dolgot művelnek. Noha a vonatkozó szabályzatot ismerik, vizsgát is kell belőle tenni, mégis sokan megsértik. Mondván, hogy százszor hegesztett már és ebben bízva száz- egyedszer is megkísérli. De addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. Kincs az életünkben (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor a tőkeerősebbé vált cégnek sikerült olyan korszerű nyugati gépeket vásárolni, amelyről tíz évvel ezelőtt még csak nem is álmodhattak. A Salgótarján, Kazár, Mátraszele, Karancsberény, Karancsalja, Karancslapujtő, Bárna által határolt vidék vadban gazdag, évente átlagosan 30 szarvas, 60 őz, 15 muflon, 120 vaddisznó kerül itt terítékre. El- ejtőik túlnyomó többségben hazai vadászok, ám közel az idő, amikor a vastag pénztárcájú nyugati puskásokat is sikerülhet idecsábítani. Harmincmillió forintos beruházással ugyanis kétszáz hektáros zártkerti vad- disznóskertet hoztak létre Inászón. Az erdészetnél dolgozók törekvéseit keresztezik, eredményeiket csökkentik a nem kívánatos negatív jelenségek.- Milliós nagyságrendű az évente ellopott fa értéke - tájékoztatott Lévárdi György. - Nemcsak vállon, hanem autóval is viszik a kivágott fát. Sorompókat helyeztünk ki, hogy lezárjuk az erdőket, rendőrök, polgárőrök járőröznek. Szeretném hangsúlyozni: nem a turistákat, vagy a gombázókat, hanem a zsiványokat akarjuk kizárni az erdőkből. Évente száz-százötven feljelentést teszünk, az ügyészség gyorsított ütemben folytatja le az eljárást a tolvajokkal szemben, akiknek le kell ülniük a kiszabott börtönbüntetést. Pénzben kifejezhetetlen kárt okoznak a szemetelők. Különösen a salgótarjáni erdőkben aggasztó a helyzet, ahol a géprongy, az építési törmelék, a háztartási hulladék egyaránt ott éktelenkedik. Segítők is vannak persze a környezetszennyezés elleni küzdelemben, a közelmúltban például a polgárőrség szilvási csoportja több napon át szedte a szemetet. Valamikor Európa-színvona- lú volt a salgótarjáni erdészeti közjóléti tevékenysége, amelyet a közelmúltban elhunyt Huszár Károly vezetésével végeztek. Az igyekezet manapság is megvan: az idén 22 hektáron kaszálták le a legelőket, a réteket, a tisztásokat, hogy a kirándulók kulturált körülmények között pihenhessenek. Ám hiába a jobbító szándék, ha a vandálok tönkre teszik a padokat, az esőbeállókat. Helyreállításukra, pótlásukra nincs pénze a fenntartónak. Felelőtlen emberek gyakran nem tartják be a tűzgyújtási tilalmat. Fittyet hányva a veszélyre, akkor és ott sütnek szalonnát, főznek bográcsost, amikor és ahol nem szabad. Négy évvel ezelőtt az erdészet területén a tűzgyújtási tilalom megszegése miatt 40 hektár erdő lett a lángok martaléka! Pedig védenünk-óvnunk kell az erdőt, mert nélkülözhetetlen kincs az életünkben. Hogy mit jelentenek számunkra az erdő fái, azt fogalmazta meg Az erdő fohásza című szépséges versében a költő, remélem, intő sorai értő fülekre találnak: „Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!/ Én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon,/ én vagyok barátságos tornácod fedele, melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,/ és gyümölcsöm oltja szomjadaí./ Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja,/ én vagyok asztalod lapja,/ én vagyok az ágy, amelyben fekszel,/a deszka, amelyből csónakod építed./Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele./ Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg kérésem: ne bánts!” KOLAJ LÁSZLÓ Az erdészet árbevételének 90 százaléka fakitermelésből származik - fotó: faragó zoltán
