Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-03 / 180. szám

2. OLDAL PÁSZTÓ ÉS TÉ R S É G E 2000. Augusztus 3., csütörtök „Tiszta forrás,” közmunkásokkal Árvízkárok helyreállítása A Nógrád Megyei Munka­ügyi Központ által kezdemé­nyezett „Tiszta forrás közmun­kás foglalkoztatás” címre ke­resztelt akció részeként a palotási önkormányzat hét, a munkanélküli járulékos ellá­tásból kikerült állástalan lakos­sal kötött szerződést július 1- től szeptember végéig az árvíz okozta károk helyreállítására. Ennek eredményeként az önkormányzat az Állami Köz­útkezelő Közhasznú Társaság­gal kibővítette a Sugár út végén lévő áteresz keresztmetszetét, hogy a víz akadálytalanul el­folyhasson. A munkálatok során a gáz- és vízvezetéket egy méterrel lejjebb kellett tenni, hogy el tudják végezni a bővítést. Júli­us elején kezdtek hozzá az Ady Endre utcában két áteresz bőví­téséhez, cseréjéhez. Az előbbi­ekre azért volt szükség, mert nagyobb esőzések alkalmával ezeken a területeken a lakó­épületek és a kertek víz alá ke­rültek. Születésnap a Micsutka-tanyán Barátai toporogtak az istálló küszöbén, ő a vajúdó jószág mellett maradt reggelig A huszonkét éves Micsutka Attila a kaposvári Pannon Agrártu­dományi Egyetem harmadéves mérnök tanár szakos hallgató­ja, aki szüleivel, öccsével, néhány besegítő rokonnal szorgos­kodik a Szirák közeli tanyán. Készen áll a fiatalember fenyőil­latú, komfortosan felszerelt faháza is, ami a lakóhelye, - távol a világ zajától, közel a jószághoz. gyél jó, gondos gazdája. Meg­fogadtam! Tavaly volt egy ne­héz ellése, délután mentem be az istállóba, hogy segítsek a va­júdó jószágnak. Este a baráta­im ott toporogtak az istállóajtó­ba, hogy indulni kéne a diszkó­ba, végül megunták a várako­zást otthagytak. Viszont ami­kor reggel otthagytam a tehe­nemet, már egy botladozó kis- borjú is volt mellette...- Az utolsó szögig minden új a tanyán, a karámok, az ólak, az istállók. Bár maga a területe régóta a mienk, a tehenek, lo­vak, sertések bértartóknál vol­tak, csak két hete költöztettük végleges helyükre - mondja a fiatal gazda, s már kész is a vá­lasza arra a kérdésemre: ho­gyan mutatná be ő néhány szó­ba a birtokot? - Ez egy régi ha­gyományokon alapuló, félig meddig már az uniós elvárá­soknak is megfelelő tanya, amely egy leendő, értelmiség­nek a hobbiját, elkötelezettsé­geit, vágyait próbálja kielégíte­ni.- Vannak irigyeld?- Akik ismernek tudják, rengeteg munka, ünnep és hét­köznap, fáradtság, lemondás van abban, amit itt látni, tehát felesleges bárkinek is irigyked­ni..- Hasznosítani tudja az ed­dig tanultakat?- Nagyon! Sok elméleti és hasznos gyakorlati tapasztala­tot szerezhettem. Amikor édes- apámékkal megterveztük a ta­nyát, a jószágok helyének ki­alakításában már ezekre az is­meretekre támaszkodtunk. A takarmányozásnak is megvan­nak a követelményei, a felme­rülő mindennapi gondokat is meg kell oldani. Szarvasmarhá­val már régóta foglalkozunk, én az első tehenemet tizen­nyolcadik születésnapomra kaptam. Apám azt mondta: le­Ács Ferenc aranykalászos gazdával az egyik növendékbárány ápolását beszéli meg Micsutka Attila (jobb oldalt) _ ff N^.- ir~m- Azóta bővült az állo­mány.- Hat darab tejelő szarvasmarhát és szapo­rulatát gondozzuk a ta­nyán. Van egy hátaslo­vunk, két négyéves lo­vunk, s két magyar nagy fehér az eurós szabvány­előírásoknak megfelelő hússertés törzskönyve­zett anyakocánk, az un. első osztályba tartoznak. Próbálunk tehát előál­lítani olyan egyedeket, igaz kis létszámban, amelyek nemcsak ipari technológia körülményei között, hanem a sziráki és környékbeli kisgaz­dáknak hasznosítva - ne­velés, hizlalás, értékesí­tés során - számukra is gyarapodást hozhat. En­nél több is van a tanyá­ban, adottságokra, felsze­reltségre és férőhelyre gondolok, de nem kapko­dunk, lassan és tudatos munkával szeretnénk gyarapítani az állományt. ígéretesen gyarapodó, sok munkát, szervezést kívánó gazdaság mellett Micsutka Attilának ott van még a szigorú vizsga- követelményeket támasz­tó egyetem, de úgy lát­szik ez sem elég, az ener­gikus fiatalember a szirá­ki gazdakörnek is az el­nöke, szakértelme, elhi­vatottsága alapján hívták maguk közé és választották ve­zetőjüknek a parasztok.- Húsz-huszonöt, főleg ház­tájiban szorgoskodó gazdával működünk három éve. Hamar rájöttem, hogy elavult módsze­rekkel, takarmányozási tech­nológiával dolgoznak, ezért a tanulást, szakmai tapasztalat- cseréket, gazdaversenyeket szorgalmaztam és szorgalma­zom. Hiába a szándék, a régi tapasztalat, ha hiányzik a mai kornak megfelelő, néhány fon­tos szakismeret. Állattenyész­tés, mezőgazdálkodás témakö­reiben rendszeresen szerve­zünk előadásokat, ismert gaz­dák, szakmában ismert taná­rok, gödöllői és kaposvári egyetemi társaim mind szíve­sen jönnek előadni, ha hívom őket, sőt: gazdaköri tagjaink is felkészülnek alkalmanként egy-egy témában. .- Fiatalemberként, hogyan látja további jövőjét?- Olyan lesz, ahogyan én irányítom. Diplomásként sze­retném kipróbálni magam, te­hát elmegyek dolgozni, a taní­tással is kacérkodom, ugyanak­kor a tanyára sem reprezentál­ni jönnék, hanem dolgozni, azért épül a házam is, mert ha­za akarok ide jönni mindig! Attila édesanyja elárulta, ün­nepre készülnek a frissen ava­tott tanyán, a napokban lesz Attila 22. születésnapja. Nagy bulit rendeznek: meghívják az építésen szorgoskodott min­den résztvevőt, még az egykor istálló küszöbén toporgó bará­tok közül is néhányat, kicsit pótolni azt a rég elmaradt disz­kót... SZABÓ GY. SÁNDOR Pásztói készülődés a millenniumi ünnepségre Készül a szobor talapzata Aki szerint a rossznak is van jó oldala Ha fúj, ha esik, ha tél van, vagy nagy hőség, akkor is biciklije nyergébe pattan és kikarikázik szőlőjébe Dobrocsi Antal, akit Jobbágyi községben Anti bácsi­nak ismernek. Majoros László polgármester úr segítségével ju­tunk el hozzá a Hajdú-dűlőbe. Az első, ami szembetűnik, a példá­san megművelt 900 négyszögöl szőlő.- A mai napig az apósomé, a feleségem után művelem, - utal a szőlő tulajdonosára.- Milyen fajta szőlővesszőkről szedi le az idei termést?- Otelló, Delevári, piros és fe­hér Saszla. A mezőgazdaság és a szőlő szeretetét gyerekkorából hozta magával.- Úgy csöppentem bele a dolog­ba. Libapásztorkodással kezdtem, amit tehénpásztorkodás követett, majd az aratáskor marokszedő­ként dolgoztam. A szőlőművelést apám 1600 négyszögölös szőlejé­ben ismertem meg. Azt mondják, a jónak van rossz oldala. Szerin­tem a rossznak is van jó oldala. Többször kérdezték, mit csinálok itt, amikor esik az eső. Munkát mindig találok magamnak. Ami­kor kedvem tartja, akkor begyúj­tok, - mutat a szőlőskunyhójára, s kényelmesen teszek-veszek.- Milyen termésre számít ősz­szel?- Ha minden úgy alakul, ahogy szeretném, akkor valamivel több, mint 10 hektó. A zömét elsősorban helybelieknek, majd másoknak adom el, olcsóbban mint a kocs­mában. Az Otellón kívül a többit vegyesként kínálom.- Mit szól a felesége, hogy idejé­nek nagy részét szőlőjében tölti?- Csak azt tudja, amikor eljö­vök otthonról, mire érek haza, azt nem lehet kiszámítani. Előfordult, hogy este 10 órakor még itt voltam. Addig mondtam magamnak, még ezt, még azt is meg kell csinálnom, mire észre sem vettem az idő mú­lását. Feleségem, aki 71 éves, a ro­konságban kérdezősködött felő­lem: nem tudják, mi van velem? Érthető volt, mert nem tudta, mire gondoljon. Itt kinn nagyon ritkán äszok, mert nem tudok pihenni. Nyugdíjba vonulása előtt 20 évig a hatvani fűtőházban dolgo­zott mozdonyfűtőként.- Jó szén, jó gép, jó mester kel­lett, akkor ment a gőzös! Jártam 424-es, 327-es és 328-as mozdo­nyokkal. Mondtam a vezérnek: én megérzem, ha valami baj van. Amikor nem volt kellő nyomás, akkor idegeskedtem. Ahogy szak­mailag mondják nálunk: a pályán fekve nem maradtunk egyszer sem. Anti bácsi idei termését, akárcsak az előzőeket, két pincéjé­ben helyezi el, amelyek bent talál­hatók a községben.- A hetvenhetedik életévé ta­possa. Mit vár még az élettől?- Azt, hogy legyen erőm, egész­ségem. Ez utóbbit nem lehet pén­zért megvásárolni. Az embernek saját magának kell lennie a legjobb orvosnak! ____ V.K. A ugusztus 10-én tártja Pásztó város önkormányzata zászlóátadó millenniumi ünnepségét. Ez alka­lomból tovább szépül a Múzeum tér: az odavezető utat a műemléki együtteshez illő kocakővel - du- nabogdányi andezittel - borítják a szakemberek. Jelenleg zajlanak a munkálatok. Korábban elvégezték itt a föld alatt húzódó szennyez­és vízvezeték korszerűsítését, tel­jes cseréjét. Szintén a millennium tiszteletére augusztus 10-én avat­ják fel Szent István szobrát a Mú­zeum előtt a cisztercita kolostor te­rületén. A bronzból készült - Ist­ván király Szűz Mária oltalmába ajánlja koronáját és országát - szo­bor Lessenyei Mária szobrászmű­vész alkotása, aki férje Kiss Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész halála miatt vette át illetve folytatta a munkát. Szobor és buszváró, tiszteletdíjból Palotás rövid hírei Palotáson, a templom előtti millenniumi parkban elkészült a Szent István szobor talpazata. A szobrot a helyi szobrászmű­vész alkotja meg. Avatására au­gusztus 2Ó-án kerül sor. Ezen a napon veszi át a község polgár- mestere, Szabó Mihály a millen­niumi zászlót, Tomaj Dénes külügyi helyettes államtitkártól. * A templom melletti téren a lakosság már használatba ve­hette a hagyományos palóc épí­tészet stílusjegyeit mutató, de a község mai látképébe is jól il­leszkedő új buszvárót, melyet egy helybeli vállalkozó épített meg. Az előbbi két feladatot a kép­viselő-testületi tagok által fel­ajánlott egész évi tiszteletdíjuk­ból valósítják, illetve valósítot­ták meg. Táboroztat a Vidám Szívek Közössége A római katolikus egyhá­zon belül megalakult Hit és Fény Egyesület nyári tábort szervezett július 29-től au­gusztus 6-ig Mátra-kereszte- sen az értelmi fogyatékos és mozgássérült fiatalok részé­re, az általános iskolában és az óvodában. A táborban hú­szán vesznek részt. A vezető tisztet Bódi Károly látja el, aki Jobbágyiban a Vidám Szívek Közösségének helyi vezetője.. A szervezetet két és fél év­vel ezelőtt a helyi római ka­tolikus plébános, Gáspár Ist­ván alapította. Egyébként a világban 37, hazánkban 21 ilyen szervezete van az egye­sületnek, amely 17 éves múlttal rendelkezik. A program egyik fontos részeként Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök szabad­téri misét celebrált a gyere­keknek. ___________ V.K. B ódi Károly: A táborozás költségeit adományokból és pályázaton nyert pénzből teremtettük elő A műemléki együttesbe illő kockakő-burkolatot kap a Múzeum térre vezető utca

Next

/
Thumbnails
Contents