Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-03 / 180. szám
Születésnap a Micsutka-tanyán A 22 éves Micsutka Attila, a kaposvári pannon Agrártudományi Egyetem hallgatója, a sziráki gazdakör elnöke családi tanyájukon a gyakorlatban is híve a mezőgazdaságnak. (2. oldal) Kevés az önkormányzati telek Kevés a hasznosításra alkalmas önkormányzati építési telek a megye városaiban. Új területek kialakításával csak két városvezetés foglalkozik. (3. oldal) Változatlan menetrend Több NB Il-es csapat is fellebbezett a Labdarúgó Amatőr- alszövetség csoportbesorolása miatt. Ennek ellenére változatlan maradta hétvégén rajtoló harmadosztály menetrendje. (9. oldal) BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÚTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2000. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK XI. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM ÁRA: 43 FORINT ELŐFIZETVE: 31 FORINT Ön jól jár, ha előfizet! Megtakarít és még nyerhet is! Felújítás után ázik be a lakás Innen nem látni a problémákat. Kilátás a Bagolykőről Az Idegérben nemrégiben felújított lakásokkal az a probléma, hogy azok rosszabbak lettek, mint előtte voltak. A Salgó Vagyon Kft. azonban átvette a lakásokat, és az érintett családok most hiába kérik, hogy javítsák ki a hibákat - derült ki egy tegnapi sajtótájékoztatón. Hranek Ferenc, a salgótarjáni Cigány lüsebbségi Önkormányzat (CKÖ) elnöke a tájékoztatón elöljáróban azt közölte, hogy a Zöldfa úti vízelzárásokkal kapcsolatban tapasztalt adminisztrációs hibákat csokorba gyűjtve adják majd át a bérlakásokat üzemeltető Salgó Vagyon Kft. felügyelő bizottsági elnökének, és ha mód van, beviszik azt a közgyűlés elé is. A kisebbségi önkormányzat álláspontja szerint a Salgó Vagyon Kft.-t is felelősség terheli amiatt, hogy ki vannak fosztva a bérlakások, hiszen ha azokat leadják, a lakásokat azonnal át kellene venni leltárilag. Ugyanakkor - folytatta az elnök - négyszázan várnak bérlakásra, vagyis nem kellene megvárni, amíg az üresen álló lakásokat kifosztják, és csak utána rácsozzák le azokat. Hranek Ferenc kitért arra a helyzetre is, hogy november elsejéig kell visszajelezniük a bérlők71215*9 04001" 00180 nek, hogy megveszik-e a bérleményeiket (feltétel, hogy hátralékkal rendelkező bérlőnek erre nincs lehetősége). A kisebbségi önkormányzat úgy véli, esélyt kellene teremteni arra, hogy Salgótarján közgyűlése elé kerüljön az ügy, ugyanis ha bizonyos lakásra vevő jelentkezik, akkor azt eladhatják a jelenlegi bérlő feje fölül. Miközben - tette hozzá Hranek Ferenc - szinte mindennap felkeresik a Cigány Kisebbségi Önkormányzatot a hátralékosok, akik elhagynák a jelenlegi bérleményüket, hogy alacsonyabb komfortfokozatú vagy komfort nélküli lakásokba költöznének az alacsonyabb rezsi miatt. Ez azonban nem működik - mondta az elnök. Mint Hranek Ferenc megfogalmazta, rendszeresen felkeresik a kisebbségi önkormányzatot különböző problémákkal, és ők kötelességüknek érzik, hogy foglalkozzanak ezekkel még akkor is, ha a CKÖ-nek nincs döntési jogköre. A bajokat azonban jelzik az illetékeseknek is, és ezek a csatornák működnek. Hranek hangsúlyozta, a munkában jó partner az önkormányzat és a bizottságok is, viszont azoknál akad el a folyamat, akiknek a döntéseket végre kellene hajtaniuk. Konkrétan arról van szó, hogy Idegérből több család kereste fel a kisebbségi önkormányzatot azt követően, hogy az Élettér LakóKjnyitják az ajtót és néha leesik az ajtófélfa környezeti és Egészségvédelmi Egyesület felvállalta, hogy több lakásban különböző munkákat végez el, így betonozást, csatornázást, a nyílászárók javítását, a vécé felújítását. A CKÖ elnöke kitért arra, hogy annak idején örültek e szervezet létrejöttének, annak, hogy van egy olyan egyesület, amelyik ilyen munkák elvégzéséhozzá a CKÖ elnöke - a Salgó Vagyon kft. ezeket a lakásokat átvette. Mint megtudtuk, egyes családok úgy nyilatkoztak, hogy a munkák elvégzését követően közvetlenül kérték a Salgó Vagyon Kft.-t, hogy javítsák ki az így keletkezett hibákat, azonban még érdemi választ sem kaptak. DUDELLAI ILDIKÓ ben a családok segítségére siet. Éppen ezért a városfejlesztési bizottságba is delegálták az egyesület elnökét, hogy naprakész információkkal rendelkezhessen. Mint Hranek Ferenc megjegyezte, nyilván a város is értékelte az egyesület segítő szándékát, hiszen azt különböző épületek lebontásával bízták meg, hogy az ottani anyagokat aztán az idegérihez hasonló felújításokhoz hasznosítsák. Ez tehát elvileg jó megoldás, csakhogy a gyakorlatban nem így működik - tudtuk meg. Menetközben ugyanis kiderült, hogy az Élettér elnöke nem igazán azt a célt szolgálja, amiért delegálták, így egy év után visszahívták a bizottságból. Ráadásul olyan jelzések is érkeztek, hogy az egyesület vezetője a lebontott anyagokat eladja. Végül nyolc lakásban végeztek környezettanulmányt, és mint kiderült, a valódi probléma az, hogy a lakások rosszabb állapotúak lettek, mint a felújítás előtt voltak - hangzott el a tegnapi tájékoztatón -, így például amelyik lakás addig nem ázott be, a felújítás után már igen. Azonban - tette FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Százmilliós támogatás rehabilitációs munkahelyekre A salgótarjáni ipari park zajló és 2002-ig három ütemben megvalósuló beruházásának jelenlegi állásáról adott tájékoztatást Tóth Edit, a Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács tegnap Hollókőben megtartott ülésén. A Salgóvagyon Kft. ügyvezető igazgatója a testület előtt részletesen vázolta a 2 milliárdos program állását, amely jelentős ipar- szerkezet-váltás és a munkanélküliség csökkenését eredményezi majd a salgótarjáni iparmedencében. Hangsúlyozta: bár sokan tiszteletre méltó aggodalommal vélekednek a beruházás alakulásáról, a tárgyalások lassú folyamata több céggel is zajlik, s ezek szívós és kitartó munkát követelnek a résztvevőktől. Elhangzott: idén augusztusban és szeptemberben két cég is csarnoképítésbe kezd az ipari park területén, amely a 21-es úton elhaladók számára is látványos, szemmel látható, s talán megnyugtató lehet. A munkaügyi tanács ülésén felvetették azt is, hogy az ipari parkkal átellenben, a főút túlsó oldali területe rendezetlen, elhanyagolt állapota miatt rontja az összképet, erre a tulajdonos bátonyterenyei önkormányzat figyelmét is felhívják, s próbálnak közös megoldást találni a problémára. A testület döntött a foglalkoztatási alaprész ez évi módosított felosztásáról. A megyei munkaügyi központnak ez évben 19,7 millió forint saját bevétele képződött. Az összegből 5 millió forintot képzésre, 6,5 milliót bér- és járulék jellegű támogatásra, 5 millió forintot munkanélküliek foglalkoztatására és 3,2 milliót kistérségekben kezdődött fejlesztési menedzserképzésre fordítanak. Ágner Gyula, a megyei munkaügyi tanács soros elnöke munkatársunk érdeklődésére elmondta: csökkent munkaképességűek foglalkoztatására, rehabilitációs munkahelyek teremtésére áprilisban kiírt pályázatra 39 dolgozat érkezett. Közülük a szakbizottság 23 pályázatot talált megvalósításra alkalmasnak. A munkaügyi tanács tegnapi ülésén döntöttek arról is, hogy ezeket az idén 89,2 millió forinttal, s a jövő év elejére áthúzódóan 13,5 millió forinttal támogatják programjaik végrehajtásában. Dupla vagy semmi Kellemetlen meglepetés érte Bátonyterenyén a „Lapos presz- szó” néven ismert szórakozóhely alkalmazottját, amikor július 27-én nyitni akarta az üzletet: azt tapasztalta ugyanis, hogy valamikor az éjszaka folyamán hívatlan látogató tette tiszteletét, aki kulcs helyett az ablakbetörés módszerét választotta. Alaposabban szétnézve azt is tapasztalhatta, hogy nem távozott üres kézzel az ismeretlen, alaposan felpakolt édességgel, dohányáruval, üdítővel. A bátonyterenyei rendőr járőrök és a nyomozók együttes, jó munkájának eredményeképpen került a gyanúsítottak közé a fiatalkorú S. S. és P. Gy., mindketten bátonyterenyei lakosok. Az elszámoltatás során beismerték a betörést, sőt a házkutatás során fény derült még huszonnégy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújára: a nyomozók gépkocsik és újságos pavilon feltöréséből származó bűnjelekre bukkantak. Az együttes kárérték mintegy egymillió forintra tehető. A két fiatalkorú a gyanúsítottja a több mint ötven tulajdonost érintő garázsbetörés-sorozatnak is, amelynek kárértéke meghaladja az egymillió forintot, ezért jelenleg már folyamatban van egy eljárás ellenük lopás bűntett alapos gyanúja miatt. Most újabb eljárás indul ellenük, szintén lopás bűntett alapos gyanúja miatt.-SERKincs az életünkben - Védjük-óvjuk az erdőt! Az állami erdő nemzeti tulajdon, ám ez nem jelenti azt, hogy mindenki elviheti a rá jutó részt belőle. Márpedig az Ipoly Erdő Részvénytársaság Salgótarjáni Erdészetének erdeiből rendszeresen lopják a fát. Lelketlen emberek nem riadnak vissza a szemeteléstől. Mások a tűzgyújtási tilalmat nem tartják be. Vannak olyanok is, akik összetörik az esőbeállókat, az erdei padokat. Mindezek a negatív jelenségek árnyékot vetnek az erdészetnél dolgozók eredményes munkájára.- Összesen 7400 hektáron gazdálkodunk - kezdte beszélgetésünket Lévárdi György vezetőhelyettes. - A rendszerváltás előtt 8100 hektár volt a területünk, de a kárpótlások során 700 hektár magántulajdon lett. Az erdészet tizenegy erdészkerületből és négy vadászkerületből áll, ez utóbbiak túlnyúlnak a területünkön. Idei árbevételünk 100 millió, a nyereségünk 10-15 millió forint között lesz. Az árbevétel 90 százaléka fakitermelésből, 10 százaléka többek között vadászatból, karácsonyfa-árusításból származik. A jellemző fafajták a tölgyr, a cser, az akác, a bükk és a gyertyán. Ám a kitermelt 17 ezer köbméter fának csak az egynegyede értékes, bútorgyártásra is alkalmas rönkfa, a többsége alacsony jövedelmezőségű tűzifa. A mesterséges erdőtelepítés egyre kevesebb, de ez évben így is elültettek 70 ezer csemetét. Az erdészetnél évente vágástervet készítenek, amelyet a szakhatóságok - az Állami Erdészeti Szolgálat és a Bükki Nemzeti Park - hagyják jóvá. Az erdők mintegy fele a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzethez tartozik, s ennek egyötöde fokozottan védett. A tájvédelmi körzet megléte természetközelibb, a természet- védelmi előírásokhoz, a korlátozásokhoz alkalmazkodó erdőgazdálkodást követel meg. Salgótarján az erdészet területének központjában fekszik, az erdő a gyárak, a lakóházak kerítéseivel határos, a régi bányai és ipari kolóniák az erdőkbe ékelődnek be, s mindez nagymértékben megnehezíti a gazdálkodást.- Az utóbbi időben sok volt az állam sérelmére elkövetett illegális területfoglalás - mondta a vezetőhelyettes - , a házak, a nyaralók tulajdonosai az erdők irányába tolják kifelé a kerítést. Számunkra fontos utak szűntek meg, mert az önkormányzat házépítésre eladta a szállítás céljára üresen hagyott telkeket. Felvetődik a felelősség kérdése és vita tárgyát képezi, amikor egy fa rádől az erdővel közvetlenül határos ingatlanra. Korábban nem volt ilyen gond, mert az erdőtől csak bizonyos távolságra lehetett építkezni. Ám a „maszekvilág” megváltoztatta a szemléletet. A salgótarjáni erdészet felépítése is teljesen átalakult. Ma szerződés alapján vállalkozók végzik az erdőművelést, a fakitermelést, a faanyag szállítását. Következésképpen nincs már szüksége az erdészetnek a csemetekertre, a fogatüzemre, a kovácsműhelyre, a bognárműhelyre, a szállítóparkra, az autószerelő műhelyre, s a fűrészüzemet is privatizálták. Az erdészet létszáma mindössze 24 főre, az egyötödére zsugorodott, a megszépült salgótarjáni irodaépület úgyszólván kong az ürességtől. (Folytatás a 3. oldalon) Az erdészei területének tíz százaléka bükkös
