Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19 / 194. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap U N N E P I 2000. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT MAGAZIN Bölcsőtől a sírig kíséri nemzedékek életét Felújítják a dengelegi templomot - Pénz van, szerződés még nincs A legjobb kivitelezőt, s technológiát szeretnénk a felújításhoz, mert az elmúlt évtizedekben vég­zett jó szándékú, ám nem kellő szakértelemmel végzett munka megbosszulta magát - mondta Pálos Frigyes kanonok, hatvani prépost a váci egyházmegye építési és egyházművészeti bizott­ságának elnöke, akinek szívügye az 1322 táján épült egyházasdengelegi templom. Egyházmű­vészettel is foglalkozó fiatal papként már az 50-es évek elején tett gyakorlati lépéseket a temp­lom megmentésére. A „kistemplom” - ahogy a hívek nevezik - még ma is áll a temetődombon, őrizve az elmentek nyugalmát, hirdetve a mában a múlt üzenetét. Misézőhely ma is, a hívek aj­kán gyakran felcsendülnek az ősi egyházi népénekek, tisztelve, áldva a templom védőszentjé­nek, Szent Imre hercegnek fiúi hűségét, istenfélelmét, szűzi életét „kemény tisztaságát”. A kanonok szerint a hely ősi, szakrális jellegét tovább erősíti, hogy a nagy király, Szent István fiá­nak tiszteletére emelt templomok között az első a dengelegi temetődombon megroppantan, szeré­nyen magasodó. Mint egyházművészeti, építészeti szakembernek viszont kevésbé emelkedettek sza­vai, amikor a tervezett felújítás helyzetéről kérdez­tük.- A pénz, 20 és fél millió forint, amelyet pályá­zat útján a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­umának millenniumi pályázatán nyertünk meg­van, de azt a műemlékvédelem országos központ­ja kezeli. A mi feladatunk: a legjobb technológiát biztosító kivitelezőt válasszuk és kössünk vele szerződést. Mi a legjobbat szeretnénk, az elmúlt évek jó szándékú, ám nem kellő­en körültekintő vállalkozá­sai nem hozták meg a kí­vánt eredményt. A temp­lom alatt, s környezetében található úgynevezett duz­zadó agyag szinte szétfeszí­ti az ősi falakat, az ajánlott eljárás most: a repedések „összevarrásával” megállí­tani a romlást. Mivel erről folynak a tárgyalások a kivi­telezővel, s rengeteg bürok­ráciával, nem várt buktató­val találjuk magunkat nap mint nap szembe.- Vannak, akik aggódnak a faluban a felújítás körüli huzavona, késés, titkolózás miatt.- A pénz felhasználása, s a munkálatok jellege óva­tosságát, szívós, kitartó tár­gyalásokat kíván. Ha meg­születik a szerződés a kivi­telezővel, egy-másfél hónap alatt elvégezhetik a már em­lített munkálatokat.- A dengelegi öregek, a katoükus egyházközség tagjai emlegetik: az 1952-ben lemeszelt falak érté­kes freskókat rejtenek.- Valóban lehetséges, de a szentély falának „megkutatása” szintén nagy munka, komoly szakértelmet és nem kevés pénzt kívánna, ehhez most minden feltétel hiányzik. Évtizedek óta családok nemzedékeire száll át az ősi templom, testes, tekintélyt parancsoló kulcsa, legalább is ez derül ki Zsiga Pálné szavaiból, ami­kor sorra veszi alig perc alatt: kik és mikortól töltöt­ték be az őr, sekrestyés szerepét.- Ha kell napjában többször is kijövök látogatók­kal a temetődombra, akad vasárnap, hogy még az ebédfőzést is félbe kell hagy­ni, s ülni kocsiba. Örömmel mutogatjuk, de tudja nagyok rajta a repedések, akkorák, hogy még az ujjam is belefér. Most mindenki azt várja a fa­luba, hogy mentsék meg a kistemplomot, aggódunk a késlekedés miatt... Zsiga Tamás, a Dengelegi Általános Iskola igazgatója, a 33 éves fiatalember szavai­ból kiderül: ezernyi szállal kötődnek a dengelegi katoli­kusok - idősebbek és fiata­lok is - ősi, műemlék temp­lomukhoz.- Ez a templom túlélt annyi vérzivataros évszáza­dot, hogy bűn lett volna hagyni, hogy az idő vég­képp kikezdje. Emlékszem, hogy már gyerekkoromban is kívülről, belülről is fel volt állványozva. Sokak sze­rint annak a szemléletmód­nak, gyakorlatnak köszön­hető, hogy mostanra vastag repedések éktelenlednek fa­lán. A 70-es években leszed­A teplombelső felbecsülhetetlen értékeket rejt... ■ ték a tetejéről a betonkoszorút, kivagdosták a fa­lakat összetartó vonórudakat, illetve elszedték a falak mellől a földet. Akkor azt mondták, hogy a templom eredetiségét állítják ezzel vissza. Napja­inkra látszik, hogy a régi építők bölcsessége cső­döt mondott. Külön öröm, hogy az illetékes tárca millenniumi pályázatát követően 20 és fél millió forint jut kistemplomunk remélhetően megnyug­tató, végleges renoválására. Jómagam nem értek a pénz felhasználásához, de bízom benne, hogy akikre bízták jól sáfárkodnak majd az összeggel. Most azonban hiányzik a korrekt tájékoztatás, ezért türelmetlenek mindazok, akik valamilyen módon kötődnek a templomhoz. Engem is erős érzelmi kötelékek fűznek ehhez az Árpád-kori templomhoz, hiszen dengelegi révén itt keresz­teltek, ministránsfiúként sokat segítettem az ak­kori atyának, itt kötöttem házasságot és itt ke­resztelték két gyermekemet is. Emlékeinkben, ve­lünk él a kistemplom, évszázadokon át kisérve életünket bölcsőtől a sírig, nemzedékről nemze­dékre. SZÖVEG ÉS KÉP: SZABÓ GY. SÁNDOR Keleti szentté avatják a magyar István királyt István királyt pátriárkái és zsinati határozattal felveszik a keleti orto­dox egyház szentjei kö­zé is. Ez a példa nélkül álló esemény bizonysá­ga annak, hogy Ma­gyarország az elmúlt ezer évben kivívta mind a nyugati, mind a keleti kereszténység el­ismerését. Legnagyobb tisztelet­nek örvendő királyunkat 1083-ban, halála után 45 évvel, augusztus 20-án avatta keresztény szent­té VII. Gergely pápa. Elei még a pogány hit szerint éltek, s István is pogány- ként született, de már a krisztusi vallás szellemé­ben nevelkedett. Megke- resztelése után szigorú­an tartotta magát hite szabályaihoz, s ezt or­szága népétől is megkö­vetelte, tudván: a ma­gyarság fennmaradása múlik a kereszténység felvételén. Trónjának el­ismertetéséhez a római pápától kért és kapott koronát. Esztergomban, 1001. január 1-jén koro­názták királlyá. Semjén Zsolt, a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztériumának egy­házi ügyekért felelős he­lyettes államtitkára la­punknak elmondta: az államalapító királyt az augusztus 20-i ünnepség keretében deklarálja szentként I. Bartolo- maiosz konstantinápolyi pátriárka. A történelmi lépés a konstantinápolyi egyetemes patriarchátus szuverén döntése volt, s a másfél évig tartó kano- nizációs folyamatot Michail Sztaikosz bécsi görög metropolita vezet­te. Az 1054-es egyház- szakadás óta nem volt példa arra, hogy nyugati keresztény szentet az or­todox egyház is elfoga­dott volna. Ez alkalom­mal a görög keleti egy­ház oltárra emeli Hierotheost is, aki a hon­foglalás után az első püs­pök volt magyar földön.- A Szent István-napi ünnepségre hatvankét év után először érkezik pá­pai legátus Magyaror­szágra, Angela Sodano bíboros személyében - emelte ki Semjén Zsolt. - Ez ritka eseményre is al­kalmat ad: az augusztus 20-i egyházi ünnepség keretében találkozik majd a konstantinápolyi pátriárka és a szentatya küldötte.- Pápai legátus csak különlegesen ünnepé­lyes alkalmakkor jelenik meg egy-egy országban, így most nálunk, az ezer­éves államiság ünnepén. Ez rendkívüli megtisztel­tetés számunkra, mivel a magas rangú küldött ál­tal maga a pápa fejezi ki tiszteletét a magyar mü- lennium iránt. Á szent­atya személyesen azért nem látogathat hazánk­ba, mert a szentévben - vagyis a kereszténység 2000 éves nagy jubileu­mán - csak a zarándoklat idejére hagyja el a Vati­kánt. Tiszteletére a szentvárosban szeptem­ber 23-án magyar elő­adókkal koncertet tarta­nak, amelyen az egyház­fő maga is megjelenik. A hangversenyen a magyar államfő és a miniszterel­nök is részt vesz.-RÉ­A nagy király mint a települések névadója Az ereklyék történelmi találkozása Székesfehérvár, majd Esztergom után az idei Szent Jobb- körmenet a budapesti Kossuth Lajos téren, az Országház­ban fejeződik be. Az ereklyét rövid időre a Szent Korona mellé helyezik, majd visszaszállítják a bazilikába. A mil­lennium tiszteletére egy évre hazánkba érkezett Dubrovnikből a magyarság államalapító királyának kopo­nyaereklye darabja, amelyet az érdeklődők a Szent István- bazilikában tekinthetnek meg. István király, az államalapító, az egyházszervező emlékét és nevét, több sok évszázados múlttal rendelkező települé­sünk őrzi. Több település még legendát is szőtt nevének ere­dete, a szent királlyal való kapcsolata köré. Királyszentistván a veszprémi vár közelében található. A lakos­ság azt tartja, hogy Szent István itt aratott győzelmet Koppány fe­lett. A szent név felvétele általá­ban a tatárjárás után terjedt el, így a XIII. században már feltételez­hetően létezett a település. Szentistván a Borsod megye szélén fekvő, három matyó tele­pülés egyike. A falu egyetlen temploma a római katolikus ba­rokk templom, amelyet 1763-ban szenteltek fel, védőszentje Szent István, a főoltárkép is a királyt áb­rázolja. Bakonyszentkirály a cseszneki vár tövében meghúzó­dó kis település. Első neve Szent­király volt, az 1700-as években Magyarszentkirályként találkoz­hatunk vele a történeti leírások­ban, hogy megkülönböztessék a szomszédos Németszentki­rálytól. Végül 1926-ban egyesítet­ték a két települést Bakony­szentkirály néven. Szentkirályszabadja a harma­dik Veszprém megyei község, amely nevében viseli az állam- alapító emlékét. Egy 1269-es jegyzék már Szabadé néven em­líti. A király szabadjai azok a harcosok voltak, akik királyi föl­deket kaptak lovas szolgálatuk fejében. Ä hagyomány szerint e kiváltságot Szent Istvántól kap­ták, ezért később Úrszabadi, majd a XV. századtól a Szentkirályszabadi nevet viseli a település. Kerkaszentkirály Zala megyé­ben a Kerka folyó partján, csak­nem a szlovén határ mentén ta­lálható. Első írásos emléke 1322- ből származik. Évszázadokon ke­resztül nemesi birtok volt. A XIX század utolsó harmadában már saját iskolát és templomot épített a falu népe, amelyet Szent István tiszteletére szenteltek fel. Szentkirály a Duna-Tisza kö­zén fekszik. Neve már 1354-ben egy adománylevélen szerepel. Sokáig Kecskeméthez tartozó puszta volt, de önálló nevét mindvégig megőrizte 1952-ben lett önálló község, de korábbi ne­vét Lászlófalvára változtatták. A községben tovább élő hagyo­mány győzelmeként, 1987-ben sikerült kiharcolniuk, hogy régi nevüket - Szentkirályt - vissza­kapják. Védőszentjük kultuszá­nak ápolását tanúsítja Szent Ist­vánnak a falu temploma előtt álló bronzszobra. Szentistvánbaksa a Hernád fo­lyó mellett fekszik. Egy 1318-ból származó oklevél várjobbágyi birtokként, egy későbbi már kirá­lyi birtokként említi. A baksa ne­vet a hagyomány a baksózóból eredezteti, a juhtenyésztők ugyanis a kiselejtezett és levágott állatokat kádakban sózva tartósí­tották. A falu idők viharában el­pusztult templomának védő­szentje Szent István volt. Rinyaszentkirály a nevében szereplő somogyi folyócska mel­lett található. A XIII. században egy pápai tizedjegyzék Senthkyral néven említi. Nevét a Szent Istvánnak szentelt templo- ma után kapta. ___________koós A keresztény magyar állam megalapítójának, Szent István­nak ünnepén kivételes esemé­nyek tanúi lehetnek mindazok, akik figyelemmel kísérik a mil­lenniumi rendezvényeket. A Szent Jobb az augusztus 20-i körmeneten kívül egész évben a bazilika kiemelt helyén tekinthe­tő meg. A hazánkba érkezett ko­ponyaereklyét pedig a biztonsági rendszerrel ellátott Szent Jobb kápolnában helyezik el.- Szent István mumifikálódott jobb kézfejét a katolikus egyház ereklyeként tiszteli. Tiszteletben tartjuk mindazon személyek föl­di relikviáit, akiket szentté avat­tak - nyüatkozta a Szent István- bazilika kanonokja, Szabó Géza.- István király jobb kézfejének fennmaradását az egyház állam- alapítónk kettős eltemetésével magyarázza. A legenda szerint Istvánt először 1038-ban, majd 1060-ban temették el Székesfe­hérváron. A második temetés előtt választották le jobb karját, amelyet a következő évszá­zadokban számtalan helyre hur­coltak. Az ereklye megjárta Ro­mániát, Lengyelországot, Bécset. Székesfehérvárról 1541 után a tö­rökök rabolták el. A később áru­ba bocsátott ereklye raguzai do­monkos szerzetesekhez került, akik már Szent István egyik ki­sebb koponyadarabját is őrizték. Tőlük szerezte meg az ereklyé­ket Mária Terézia 1771-ben, s ő rendelte el a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnep­ként a naptárba is felvetette. A Szent Jobbot Budára szállíttatta és körmenetben vitték végig a városon augusztus 20-án.- A18. század óta vigyázza az ereklyét a Szent Jobb őre, aki kö­teles azt biztonságban, kellő tisz­telettel és méltósággal, hozzáfér­hető helyen őrizni, s jeles alkal­makkor a nép, a hívők elé tárni. Ezt a tisztet 18 éve Szabó Gé­za, a bazilika kanonokja látja el, aki lapunknak elmondta: idén csak a két városba vitték el az ereklyét. Székesfehérvárra, ahol István a törvénynapokat tartotta és ahol eltemették, valamint Esz­tergomba, ahol államalapítónk született, majd megkoronázták. Hosszú idő után 1938-ban, Szent István halálának 900. évforduló­ján, majd 1988-ban járta végig a Szent Jobb hazánk nagyvárosait. Az idei ünnep egyik fénypontja a Szent Jobb Parlamentbe vitele lesz, ahol - bár rövid időre, mindössze 10 percre - a Szent Korona mellé helyezik. Szabó Géza nem tartja kizártnak, hogy a koponyamaradványok is ott le­gyenek a 20-i szentmisén, vala­mint a Szent Jobb-körmeneten. A Dubrovnikből egy évre köl­csönadott koponyaereklyét kü- löngéppel, rendkívüli biztonsági körülmények között szállították a fővárosba. A díszes tartóba helye­zett csontok története legalább annyira kalandos, mint a Szent Jobbé. A történészek között nincs egyetértés abban, hogy a maradványokat magyarok rejte­gették, menekítették-e el az or­szágból, vagy a törökök zsák­mányként hurcolták-e el maguk­kal. Megtalálásuk után Mária Te­rézia azokat a horvátországi do­monkos rendi kolostorra, míg a Szent Jobbot a hazai angolkis­asszonyok zárdájára bízta. Ezrek kórusa Ezer gyerek énekli majd augusz­tus 20-án délután a budapesti Kossuth téren Selmeczy György és Szűcs Géza „Millenniumi ódá”-ját... Nem állandó kórus ez persze, hanem az alkalomra ver­buválódott gyerekekből áll, akik nem csak énekelnek, de táncol­nak is. A szervező Lőrinczi György mondta a következőket:- Ez egy hétperces mű, ami ma­gyar népdalokra, egyházi énekekre, egyházi szövegekre, illetve mai mo­dem hangzású dalra épül. Ez az óda kifejezetten erre az alkalomra készült. Az Operaház gyerekkórusa készítette az első felvételt ebből, ezt küldtük ki különböző magyarorszá­gi településekre, falukra, városokra, az ország minden pontjára, ahon­nan szervezünk 700 gyereket. Ezen­kívül pedig az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület néptánco­sai is ott lesznek Az ötlettel kicsit ki­futottunk az iskolaévből, ezért nem volt egy egyszerű feladat. Különbö­ző pedagógusszervezeteken keresz­tül, az egyesületen, a zenei táboro­kon, a nagycsaládosok egyesületén, gyermekbarát-mozgalmakon ke­resztül pedagógusokat próbáltunk megszólítani, de volt olyan eset is, hogy egy egri pedagógus bemondat­ta a kábeltévében, hogy erre lehet jelentkezni, és ezért Égerből két busz is jön. Ezek nem profi éneke­sek és profi előadók, de nagy szere­tettel készülnek az elküldött anya­gok alapján a kórusmű refrénjének az előadására, és ott majd aznap délelőtt az egyszerű koreográfia, kí­sérő koreográfia elsajátítására. A gyerekek az előadás előtt bemehet­nek a Parlamentbe, ahol megnézhe­tik az épületet és a Szent Koronát. A fellépés után pedig a Mesterségek ünnepére visszük őket a budai Vár­ba, és utána a Várból nézhetik meg a tűzijátékot. _____ ■ Z siga Pálné sekrestyés, ha kell idegenvezető is A helyszín: a budapesti Szent István-bazilika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents