Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-19 / 194. szám
2000. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT INTERJÚ Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Szent István ünnepén, Európa kapujában Beszélgetés Orbán Viktor miniszterelnökkel Nógrád községben Orbán Viktor miniszterelnök az egy hete Nógrád községben tartott millenniumi napon exkluzív interjút adott a Nógrád Megyei Hírlapnak.- Nógrád községben, a megye névadó településén járva szinte kínálja magái a kérdés: van-e a miniszterelnök úrnak valamiféle kötődése az ország ezen északi csücskéhez?- Már jó néhányszor megfordultam itt. Amikor a feleségem még ügyvédbojtárként Salgótarjánban dolgozott, sokszor jártam a megyeszékhelyen. Somoskőre is többször meghívtak, egyszer például akkor, amikor a vár alatt megnyitották a szlovák-magyar államhatárt. Többször tartottunk a megyében szakkollégiumi rendezvényeket, táborokat, valamelyest tehát otthon vagyok ezen a vidéken. Akadnak természetesen személyes kötődéseim is: a hollókőieket például nagyon jól ismerem.- Mivel tölti az idejét a miniszterelnök, amikor elfelejtheti, hogy ő az ország első embere1- Sokan azt gondolják, hogy a miniszterelnök teljesen más életet él, mint ők. Ez azonban csak a hivatali munkámra igaz, egyébként ugyanolyan életet élek, mint a magyar nagycsaládosok többsége. Most például éppen azért izgulok, hogy mi van a két nagyobbik gyerekemmel, akik az iskola szervezésében bakancsos táborban (Interjúnk még augusztus 13-án készült. A szerk.) vannak. Meg persze azért is, hogy a legkisebbik, akit elhoztam magammal Nógrádra, kibírja-e ezt a nagy hőséget a szentmise végéig. Egyébként meg várjuk a negyedik gyermekünket, s azért szorítunk, hogy egészséges legyen. A legkisebbik gyermekem most megy először iskolába, így én is azon töröm a fejemet, hol és milyen tanszert vegyek, milyen legyen az iskolatáskája... Egy miniszterelnök élete, amikor a családjáról van szó, ugyanazokkal a gondokkal terhes és ugyanazok az örömei is, mint bárki másnak.- Megnézették-e a születendő negyedik gyermek nemét?- Nem. Bár szerintem a feleségem ultrahang nélkül is tudja. Azt mondják, hogy így, a hetedik hónap táján a nők már megérzik. Egyébként erről a témáról még csak beszélni sem szoktunk otthon. Leányneveket és fiúneveket is választottunk; a többit pedig majd meglátjuk!- Közismert, hogy miniszterelnök úr focirajongó, a Dunaferr Rosenborg elleni meccsén még a tévénézők is láthatták a lelátón: a döntetlen eredmény és a kapott két gól ellenére reménykedik-e a továbbjutásban?- Bizakodó ember vagyok, ezért úgy gondolom, van rá esély. A Rosenborgnak persze több esélye van, de a Dunaferrnek is sikerülhet még. Izgatottan várom tehát a szerdai mérkőzést.- Idén az Adria partján nyaralt a családjával. Tervez-e még hosszabb-rö- videbb szabadságot?- Dalmáciában voltunk, a nyaralás remekül sikerült. A közeljövőben már csak néhány napos szabadságot tervezek.- A bálványosi szabadegyetem tapasztalatait összefoglalná röviden?- A bálványosfürdői szabadegyetemet több mint egy évtizede minden nyáron megrendezik. Elevenen bizonyítja, hogy románok és magyarok, ha akarják, képesek arra, hogy kölcsönösen megértsék egymást és közös jövőjükről együtt gondolkodjanak. A higgadtság, az egymás szempontjait megértő gondolkodás, egyfajta szelídség a legbonyolultabb történelmi, külpolitikai kérdések megvitatásában is jó tanácsadó. Egyébként mindenkit győzködök arról, hogy, ha csak teheti és ideje engedi, egy erdélyi nyaralással összekötve legalább egy-két napra látogasson el a bálványosfürdői táborba, s hallgasson bele azokba az előadásokba és vitákba, amelyek magyarok és románok részvételével zajlanak.- Eredményez-e valamiféle változást a státustörvény megalkotása a hazai és a határainkon túl élő magyarság kapcsolatában?- A státustörvényt egyelőre még nem alkottuk meg. Létrehoztuk azonban a Magyar Állandó Értekezletet, amelyen mind a hazai, mind a határainkon túli magyar szervezetek képviselői jelen vannak, s amely a kormánynak javaslatokat tesz. Csak olyan státustör- vény-tervezetet fogunk beterjeszteni a kormány és a parlament elé, amelyet a határokon túli magyarok is támogatnak. Most még tehát zajlanak az egyeztetések.- Lehetőséget ad-e arra a státustörvény, hogy a határokon túl élő fiatal magyar férfiaknak ne kelljen katonai szolgálatot teljesíteniük abban az országban, amelyikben élnek?- Magyarország csak saját polgáraira vonatkozó jogszabályokat alkothat, a nem magyar állampolgároknak csak kedvezményeket biztosíthat. Egyetlen országnak sem áll jogában, hogy egy másik állam polgárainak kötelezettségét magához vonja. Magyarország tehát nem tudja, de nem is akarhatja elérni, hogy a külföldi magyarok ne vonuljanak be azon államok hadseregébe, amelyeknek egyébként állampolgárai - egy ilyen próbálkozás a nemzetközi joggal is ellenkezne. A szerb válság idején sajátos helyzet állt elő és itt persze éltünk is azzal a lehetőséggel, hogy megpróbáljunk nemzetközi nyomást gyakorolni a szerbekre, annak érdekében, hogy a magyarokat ne hívják be a szerb hadseregbe. Ezt többé-kevésbé sikerült is elérni. Mindenképpen meg kellett akadályozni, hogy a magyar nemzetiségűek belekeveredjenek a szerbek és a horvátok közötti ellentétbe, nem beszélve arról, hogy a harctéren akár két magyar is egymással szemben találhatta volna magát, az egyik a szerb, a másik meg a horvát hadsereg egyenruhájában harcolva. Ilyen esetekben a világnak is be kell látnia, hogy nekünk a konfliktushoz, legalábbis közvetlenül, nincs közünk. Csak annyiban érint bennünket, amennyiben szolidárisak vagyunk mind a szerb, mind a horvát polgárokkal, s ameny- nyire egy szomszédot érinthetnek a határai közelében végbemenő események. Visszatérve a háborús időszakra, tény, hogy kezdetben vonultattak be magyar katonákat, de egy idő után felhagytak vele. Magyar szempontból annak is nagy jelentősége volt, hogy minden olyan sorköteles fiatalnak, aki a katonáskodás miatt hagyta el Szerbiát, menedéket adtunk Magyar- országon. Határainkon túl élő honfitársaink érdekében mindent megtettünk tehát, amit a' nemzetközi szinten adott lehetőségek megengedtek.- Az Európai Unióhoz való csatlakozást, főleg az időpontot illetően elhangzó vélemények meglehetősen ellentmondásosak...- A pillanatnyi helyzetet nem is annyira ellentmondásosnak, sokkal inkább aggasztónak és bizonytalannak látom. Az Európai Unió kibővítése 1990 óta napirenden van, méghozzá olyan országokkal, amelyek valaha a szovjet birodalomhoz tartoztak, szovjet befolyás alatt álltak - de amelyek képesek arra, hogy demokráciát, jogállamot és piacgazdaságot építsenek Id. Mi, magyarok létrehoztuk a demokráciát, a jogállamot és a piacgazdaságot, sőt, a NATO-hoz is csatlakoztunk. Joggal várható el tehát, hogy az Európai Unió, előbb vagy utóbb, de kedvező döntést hozzon. Evek óta tárgyalunk a csatlakozás feltételeiről, s úgy érezzük, hogy Magyarország fölkészült állam, s legalább annyira készen áll a csatlakozásra, mint amennyire Portugália, Görög- vagy Spanyolország készen állt, amikor felvették őket az unióba. Nem látjuk tehát indokát annak, hogy beláthatatlan messzeségbe tolódjon ki a csatlakozás időpontja. Márpedig az Európai Unió részéről a sietség jeleit egyáltalán nem fedezhetjük fel, hiszen újabb és újabb aggasztó nyilatkozatok látnak napvilágot arról, hogy a csatlakozás nem 2002-ben, hanem csak 2003-ban, de inkább 2005-ben, sőt, lehet, hogy majd csak 2008-ban jöhet szóba... Úgy érzem, a bővítés halogatása nem csak Magyarország, hanem egész Európa érdekeivel is ellentétes. Ami minket illet, most csak annyit tehetünk, hogy a tárgyalóasztalnál megpróbáljuk az érveinket meggyőző erővel bemutatni.- Az elmúlt években Csehországból és Szlovákiából kivándorolni szándékozó cigányok fellépése sokat rontott a két említett ország megítélésén; a zámolyi romák strasbourgi fellépése ronthatja-e felvételünk esélyeit?- Szerintem semmilyen befolyással sincs rá. Talán nem eléggé közismert, de az Európai Unión belül is létezik cigánykérdés, tehát ez egyáltalán nem magyar különlegesség. Több olyan uniós tagállam is van, amelyeknek komoly problémái vannak a területükön élő cigányság helyzetét illetően. Ezek az országok pontosan értik a magyar helyzetet. Mivel ők ugyanilyen gondokkal mégiscsak az Európai Unió tagjai lehetnek, nem hiszem, hogy azt gondolnák, Magyarország emiatt nem csatlakozhat. Egyébként meg sajnálom a zámolyi romákat, mert rossz megoldást választottak. A menekültstátust nem fogják megkapni, s egy idő után a franciák semmilyen segítséget nem nyújtanak majd nekik; félő, Strasbourgban a teljes bizonytalanság vár rájuk. Nem tudom, ki biztatta fel őket az ország elhagyására és ki fizethette az útjukat. Azt azonban tudom, hogy előbb-utóbb az lesz kérdés, ki finanszírozza majd az útjukat visszafelé...- Ugyancsak az uniós csatlakozás részeként nem olyan régen alakult meg Észák-Magyarország három megyéjéből a régió: jelenthet-e ez valamiféle kilábalást az évtizedes gazdasági válsággal küszködő Nógrádban?- A több megyéből álló gazdasági- statisztikai régiónak gazdasági szempontból is lesz jelentősége, de az egyes megyék vagy települések nem is annyira ettől, sokkal inkább a kistérségi programoktól várhatják a fellendülést. Ez az alapja a Széchenyi-tervnek is, ami úgy működik, hogy helyben néhány település összefog és elkészíti saját fejlesztési terveit. Ezek az elképzelések, feltéve, ha megalapozottak, beépülnek a Széchenyi-tervbe. Az ilyen kistérségi programokat részesítenénk tehát előnyben és kormányzati támogatásban.- A közvéleményt élénken foglalkoztató, de átláthatatlan olajügyre van-e valamelyes rálátása?- A „valamelyes” szó jól kifejezi a helyzetet. Az egész olajügy tisztázása ugyanis az ügyészség feladata, ami Magyarországon nem a kormány, hanem a parlament felügyelete alá tartozik. Ha az ügyészség a kormány alárendeltje lenne, nyilván mindent világosabban láthatnánk és talán már előrébb is lennénk. így azonban, kormányfőként, csak abban reménykedhetek, hogy a parlament és az ügyészség a nyomozati jelentését minél hamarább leteszi az asztalra, és megindulhatnak a bírósági eljárások. Egyébként azt várom, hogy a perekre, már amennyire ez lehetséges, a legnagyobb nyilvánosság előtt kerüljön sor. így aztán mindenki láthatja majd, hogy merrefelé keressük az igazságot... FARAGÓ ZOLTÁN
