Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-18 / 193. szám
A tanévek befejezése vagy kezdése idején szokás megtartani az érettségi találkozókat A napokban kedves idős barátom - a salgótarjáni Németh László - újságolta, hogy bizony nekik nemrégiben volt a hatvanéves találkozójuk. Fiatalos rajongással beszélt az egykori iskoláról, emlékezett a társakra, a múltra. Nagy, vastag borítékkal érkezett a beszélgetésre. A borítékon felirat: Gróf Klebelsberg Kunó Gimnázium Hatvan. Alatta pedig az érettségi időpontja: 1940. VII. 13., majd a találkozók sorrendben: 50 éves találkozó 1990. VII. 9., 55 éves találkozó 1995. VII. 4., az 57 éves találkozó 1997. VII. 13, s végül a 60 éves találkozó 2000. VI. 11. Illő tisztelettel nézegettem azt az érettségi bálra szóló meghívót, amelynek üres oldalán a következők dvashatók: „Érettségi täeldm magyarból: Hazafias Um fejlődése Petőfiig. Egyszerű mondat. Latinból Plinius levele. Centurióról általában. Törté nelemből: Reformországgyűlések eredménye. A hadsereg fejlődése az Árpádok alatt. Mennyiségtanból A kör és részeinek területe. Variációs példa. Fizikából A kritikus hőmérséklet. Az elektromotor és alkalmazása."- Az érettségi bát az ipartestület székházának összes termeiben tartottuk, mi harminchármán - idézi a múltat gyanúsan homályos szemmel. - Ez az egyik akkori emlékem, s persze az érettségi tabló - mutatja a hatvani gimnázium 1939-40 évben végzett tanulóiról és tanárairól készült tablót. Az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszterről elnevezett középiskola Múlttá változtat mindent a könyörtelen idő akkor végzett diákjai között nem lelni arisztokratákat. Köztük is voltak paraszti vagy iparos származású gyerekek éppen úgy, akárcsak a városi polgárságból származók. Németh László cserhátszentiváni gyökerű iparoscsaládból indult, hogy az iskolában felkészüljön az ÉLET-re.- Az érettségit követően hosz- szú ideig megszakadt a kapcsolat a harminchármak között - kezdte a történetet. Az egyéni életekbe is belerontott a háború, kioltva néhá- nyuk életét. A világon végigsöprő vihar felforgatta a társadalmat, szétszórta az egykori diáktársakat a szélrózsa minden irányába. Hosszú ideig nem tartották a kapcsolatot egymással a harminchármak, mígnem ráébredtek arra, hogy ebben a földi életben menynyire fontosak a találkozások. A nagy borítékból kisebbeket vesz elő, s mutatja. Egy 1990 márciusában keltezett levél így szól: „Nagy örömmel vettem leveled, mivel azt hittem már talán nem is élsz... ” Néhány héttel később érkezett a másik, amelyben írója beszámol az 50 éves találkozó előkészületeiről: Meghitten készülünk az 50 éves találkozóra Mi, akik itt maradtunk, szeretnénk visszavárni benneteket, hogy együtt emlékezzünk a régi időkre, az öreg fa- lakm, ahonnan olyan gondtalanul és nagy reményekkel repültünk ki a bizonytalan életbe. Az életünk al- konyodik, van, akinek üres lesz már a helye a padsorokban, pedig ő is ilyen vidám voh és reménykedő, mint mi voltunk hajdanán és szeretnénk lenni a jövőben is. Most temettük el egyik legvidámabb, örökké játékos és mindig segítőkész, önzetlen barátunkat. J. Karcsit és előtte másokat. Pedig vitte magával a meghívót a kórházba is, mert fehétleniil jönni akart, hogy még egyszer megölelhessen és megszoríthassa a kezeteket. Kedves barátom azon ne gondolkozz, hogy eljössz-e a találkozóm, mert ennél nem lehet fontosabb elfoglaltságod Ki tudja lesz-e még alkalmad az életben találkozni öreg cimboráiddal...” Örültek egymásnak, akik elmentek a találkozóra, s rövidesen szervezték az ötvenötödiket, majd az ötvenhetediket. S az idén pedig megszervezték a hatvanéveset is.- Szívet szorongató érzés hatvanéves érettségi találkozóra menni - mondta örökmozgó idős barátom, amikor felidézte a nemrégiben történt jeles eseményt. Én már a szervezés időszakában elkészítettem a magam versikéjét és elküldtem a szervezőknek bizonyítékul, hogy maradtam az, akinek annak idején elneveztek, vagyis rímfaragó, verselgető ember. Talán ezért is kaptam tőlük a számomra megtisztelő Ovidius elnevezést. Engedelmeddel idézném, amit erre a találkozóra írtam: „Hatvanéves érettségi A vén diák felidézi: A frizum már nem lóg szembe, Mégis az jár az eszébe: Gyors csárdást, ha nem is járunk, Gyalogolják még a lábunk! Menjünk el az iskolába, Emléktábla avatásm! És emellett mi lesz még jó? Öregdiák találkozó! Kedves öreg diáktársunk, Jöjj el! Kérünk, nagyon várunk! Hatvan éve ültünk padba, Üljünk most majd ugyanabba! Sok szép emlék jut eszünkbe, Könnyeket csal a két szemünkbe. Földrajz, számtan, magyar óm Nem térünk ám nyugovóra. Megtanultunk mindent szépen, Érettségiztünk itt mi kérem! Hatvan éve bizony ennek, És az évek gyorsan mennek! Nyolcvanévesen hát jöjjünk, Forró'szívvel ünnepeljünk! Öregdiák! Jöjj! Ez szép lesz, Méltó iskolánk nevéhez!” Mutatja azt a levelet, amelyet hónapokkal előbb kapott a szervezőbizottságtól. A hatvanéves érettségi találkozójuk egybeesett azzal az iskolai ünnepséggel, amelynek alapvető célja volt az iskolát alapító, s a későbbi gimnáziumi igazgatójuk és egyik tanáruk emlékét megörökítő márványtáblák leleplezése.- El kell mondanom, hogy közülük dr. Ignáczi Béla tanár úr azzal írta be nevét a történelembe, hogy intemátust alapított a szegény sorsú diákok megsejtésére, sorkosz- tosságot szervezett, amiből néhány év alatt kinőtt a „Keresztény Tehetségmentő Mozgalom”, melynek keretében évente tíz, tizenöt diák taníttatását fedezték a jómódú polgárok. Diák-takarékszövetkezetet hozott létre, gyermeklélektani intézetet alapított, megszervezte a szülők iskoláját, cserkészfőparancsnok volt, országjáró túrákat szervezett és vezetett, s létrehozta az öregdiákok baráti körét. A legmaradandóbb cselekedete mégis az Aranykönyv két kötete volt, amelyben egykori tanárok és tanulók mondják el életsorsukat a változó és hányatott életben. Arra kértem, elevenítse fel a találkozón történteket.- Amikor az egykori gimnázium bejárati kapujához értem, már vagy nyolc-tíz várakozót találtam ott. Hármat ismertem meg közülük, egyikükkel egy osztályba jártam, a másik kettő nem velem együtt végzett. Megöleltük egymást; s az első percek a kölcsönös kérdezősködéssel teltek el. Az iskola kapuja még zárva volt, ezért becsengettünk. Valamelyikünk az öreg Mihály bácsit, az egykori pedellust emlegette, de hiszen ő már régen meghalt. A kaput egy fiatal hölgy nyitotta ki, aki szíves szóval tessékelt be minket. Az igazgatói irodából negyven év kö- rüli férfi lépett ki. Az igazgató. Felkísért minket az osztályba, hogy újra beülhessünk egykori helyünkre. A folyosón megkerestük a tablónkat, hogy megvan-e még. Ott volt. Az iskolából a templomba siettünk, ahol újabb társakkal találkoztunk. Sokan voltak a misén, hiszen ezen a napon nemcsak a harminchármak élő tagja találkoztak, hanem minden, a Klebelsberg gimnáziumban végzett diák ott volt az emléktábla-avató ünnepség miatt. Először az egykori igazgató, majd a volt osztályfőnökök emléktábláját avatták fel. A Himnusz elhangzása után többen megemlékeztek az egykori tanárokról. Végül bejelentették, hogy még valaki szeretne szólni. Vékony, tüzes szemű, idős férfi állt a mikrofon elé. Elnézést kért, hogy mindenkit letegez, de mint mondta, a gimnázium 1927-es alapításakor iratkozott be az első osztályba.- Milyen a mostani iskola, az utód Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola?- Ez már nem az az iskola, ahová mi jártunk. Más a szellemisége, a módszerei, a levegője. Persze ez természetes, hiszen mennyi minden történt az eltelt hatvan év alatt! Melegítette a szívünket látva az igazgató, az énektanámő, a jelenlévő fiatalok tiszteletét, azt azonban tudomásul kell vennünk, hogy más már az iskola, mint valaha volt. A beszélgetésekben is elhangzott, hogy a világ sok változása kapcsán ma nagy bajok fenyegetik az ifjúságot. Ezek a gyerekek ki vannak téve a kábítószerek veszélyének, az ellenőrizetlen összejöveteleknek, ami nem a pedagógusokon múlik, hanem elsősorban a szülőkön, akik közül sokan azt sem tudják, hogy a gyerekük mikor, hol van. Valamikor, a mi időnkben a 18 éves fiatalembernek este nyolckor, de legkésőbb kilenckor otthon kellett lenni. Most más a világ. Nagyok a rések a rend védőfalán, s ami ezeken a hézagokon átjut semmi sem üdvös, nem lelkesítő, hanem gyakorta züllesztő. Németh László befejezésül elmondta, hogy a maroknyira olvadt kis csapat tagjai abban a reményben köszöntek el egymástól, hogy újra akarnak még találkozni. Ezen túl már évente szeretnék megrendezni az emlékeztető, erőt nyújtó közös órákat, hiszen a könyörtelen idő lassan, de biztosan múlttá tesz mindent és mindenkit. PÁDÁR ANDRÁS Reménysugár cukorbetegeknek A modern orvostudomány egyik nagy eredménye a szervátültetés. Egy sor súlyos, korábban gyógyíthatatlan bajra szinte az egyetlen, hosszú időre szóló gyógyítás a beteg szervátültetése. Vajon olyan népbetegségre, mint a cukorbaj, nem hozhat-e végleges megoldást a hasnyálmirigy vagy az inzulintermelő sejtek beültetése? Sárkány Vera rádióriporter dr. Harmos Tamás professzort kérdezte.- Természetesen ez a lehetőség a cukorbetegek egy körülírt, kis csoportjában nagy segítséget tud nyújtani. A szervátültetés jelen esetben, ugye a hasnyálmirigy inzulint termelő struktúrájának az átültetése nagyon régre megy vissza. Több mint 30 éve végeznek már, persze egyre fejlettebb technikákkal, teljes vagy részleges hasnyálmirigy-átültetést. Amerikában kezdték el és azóta ez a technika nagyon sokat fejlődött.- Mégsem hallottunk olyan sokat róla?- A cukorbetegeknek csak egy bizonyos szűkebb csoportjában jön szóba egyáltalán ez a műtét. Dominálóan elsősorban az úgynevezett inzulinfüggő vagy korszerűbben egyes típusú cukorbetegeknél. Ott is akkor, amikor már egy eléggé előrehaladott, hogy ne mondjam azt, végstádiumról van szó, rendszerint már súlyos vese- elégtelenséggel együtt, ami azt is jelenti, hogy a hasnyálmiriggyel együtt vesét is át kell ültetni, különben az egésznek nincs értelme.- Valójában a hasnyálmirigynek egy meghatározott része ter- meh az inzulint. Az egyes típusú cukorbetegeknél pedig nincsen ilyen inzulintermelés. Nem lenne elegendő csak ezeket az rí' "ntermelő sejteket beültetni? Az egész hasnyálmirigyre szükség van?- Olyannyira nincs, hogy amikor teljes hasnyálmirigyet ültetnek át, akkor speciális módon elemésztik a hasnyálmirigynek azokat a részeit, amelyek az úgynevezett külső szekréciós, tehát az emésztési folyamatban játszanak szerepet. Természetesen a kérdés oda irányul, hogy nem lehetne-e kizárólag csak bétasejteket, tehát inzulint termelő sejteket megfelelő mennyiségben beültetni. Vannak ilyen kísérletek, sőt hazánkban is egy egyetemi városban folynak olyan vizsgálatok, ahol inzulint termelő sejteket megfelelő technikával fecskendővel megfelelő helyre adják be. Ez lényegesen olcsóbb, a beteg számára lényegesen kevésbé megterhelő, de a tartós eredmény elmarad a teljes vagy részleges, műtétileg beültetett hasnyálmirigyek mögött.- Vajon mi az oka ennek? Az, hogy a szervezet mégis idegennek érzékeli más emberből vett bäasej- teket, és elkezd ellene dolgozni és ellenanyagot termelni, vagy azért, mert mégsem tudnak úgy megtapadni és működni, mintha a sajátjai lennének?- Ez utóbbi a valószínűbb. Arról van szó, hogy ezek a bétasejtek, amelyeket beültetnek fecskendővel, ezek egy ideig termelik az inzulint, sikeres esetben ez átlagosan egy évet is jelenthet, hogy a beteg külső inzulin nélkül egyensúlyban van. Azonban valahogy úgy látszik, nem tudnak úgy megtapadni, hogy ezek aztán önmagukat továbbtermeljék, és akár egy életen át adjanak inzulint. A teljes hasnyálmirigy-átültetés, vagyis amikor az endokrin struktúrát műtétileg átültetik, ott jóval hosszabb kilátás van arra, hogy a beteg akár külső inzulin nélkül egyensúlyban legyen. Persze ez az eljárás lényegesen többe kerül és a beteg számára lényegesen jobban megter- helőbb.- Vajon amikor csak a bétasejteket ültetik be, akkor is pont ugyanúgy kell fölkészíteni a beteget, illetve ugyanúgy kell az orvosnak készülni, mintha mondjuk vesä ültetett volna át? Ugyanúgy a szervezet immunvédekezését minimumra kell szorítani?- Nem, de itt is tekintettel kell lenni az esetleges beadott idegen szövetnek a szervezetből kiinduló ellenséges reakcióira. Ez azonban ebben az esetben lényegesen csekélyebb, mint természetesen egy egész szervnek az átültetésekor. Tehát itt nem az immunológiai problémák dominálnak elsősorban, hanem egyszerűen az, hogy ezek a bétasejtek egy idő után megszűnnek sajnos inzulint termelni, és ő maguk is tulajdonképpen felszívódnak, elpusztulnak és hatástalanok lesznek. Ennek az eljárásnak bizonyos mértékig határt szab az, hogy nincs megfelelő mennyiségű hasnyálmirigy. Százéves ikerpár Spanyolországban Századik születésnapját ünnepelte szerdán Spanyolországban egy ikerpár. A baszkföldi Hondarribia kisvárosban élő Roca és Justina Irastorza szokás szerint ezen a napon is korán kelt. Nyolc órakor reggeli imát mondtak, majd fodrászhoz mentek. Az, istentiszteleten a két ünnepelt és rokonaik azt kérték a guadalupei Szűz Máriától, hogy öt év múlva együtt ünnepelhessék húguk, Maria Benita 100. születésnapját. A százéves ikerpár néhány évvel ezelőtt még a család vendéglőjében dolgozott és ma is jól tartják magukat a DPA beszámolója szerint. Kisteherautó és családi egyterű egyben? Toyota Hiace akár már havi 43 000 forintért! •KAKUK JÓZSEF MAGYAR-OSZTRÁK KFT SALGÓTARJÁN TEL.: 06-32-430-646 • Kivételes megbízhatóságának*, gazdaságosságának és sokoldalúságának - nem utolsósorban a 3 év vagy 100 000 km garanciának - köszönhetően a Toyota Hiace évek óta a legkelendőbb kisuaszongepjármű Magyarországon. Szükség esetén több mint egy tonna árut is könnyedén elszállíthat vele, de elegáns vonalainak, személyautóhoz méltó kényelmének köszönhetően tágas családi egyterűként is használhatja. Válasszon rövid vagy hosszú tengelytávú, hátsó- vagy összkerék-meghajtású, dízel- vagy turbódízelmotorral szerelt modellt - a Hiace bármely változatában a legendás Toyota minőséget képviseli! E tökéletes műszaki konstrukció most egy különlegesen előnyös pénzügyi konstrukcióval párosul: már 25% (931 250 Ft) befizetését követően hazaviheti vállalkozása legújabb sztárját! Egy másik konstrukcióban, 35% kezdőrészlet (1 303 750 Ft) befizetését kővetően havi 43 000 forintért** lehet Öné ez a valóban roppant sokoldalú haszongépjármű! Ezen konstrukció részleteiről azonban már márkakereskedőink nyújtanak felvilágosítást. * A nemrég alakult Hiace Milliomosok Klubjának tagjai olyan vállalkozók, akik autójukkal már túl vannak az egymilliomodik kilométeren! ** A számadatok Hiace PANEL VAN vásárlására vonatkoznak www.toyota.hu 60 hónapos futamidő mellett. Kezelési költeg es folyósítási díj nincs! EURO Bízhat a jelben
