Nógrád Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-18 / 193. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2000. Augusztus 18., péntek G A Z D A S Á Ql TÜKÖR RÉSZYÉMYÁBFOLYAIIIIOK (2000. augusztus 18.) Borsodchem 9 300 Ft fi Fotex 303 Ft fi Matáv 1811 Ft fi Mól 3 800 Ft fi OTP 15 850 Ft fi Rába 2275R fi Richter 16 015 Ft fi Zalakerámia 2 655 Ft ____fi. BUX: 8547,82-0,93% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.31. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 102-105 Tartott Tartott FOB franda l*Hó Kukorica 72-80 Tartott Tartott FOBMadkówböl Tak.-árpa 104M07 Tartott Tartott FOB eirópai kikötő Napraforgó 400 Tartott Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 182 Csökkenő Csökkenő 46 % OF FtottenJam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 428,08 Euró 260,92 USA-dollár 285,50 Cseh korona 7,37 Lengyel zloty 66,13 Svájci frank 166,93 Szlovák korona 6,15 Horvát kuna 36,50 Szlovén tolár 1,35 Kedvező gazdasági folyamatok A tb-alapok hiánya sem lesz akkora, mint tavaly volt Majdnem megháromszorozódott a költség- vetés többlete a tavalyi év hasonló időszaká­hoz képest - jelentették be tegnap a Pénz­ügyminisztériumban. Budapest - PM A központi költségvetés többlete júliusban 17,5 milliárd forint volt, szemben az egy évvel koráb­bi 6,5 milliárd forintos többlettel - mondta Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) fő­csoportfőnöke. Egy évvel korábban az államház­tartás hiánya még kifejezetten kedvezőtlenül alakult, hiszen tavaly az első hét hónapban ösz- szegyűlt majdnem az összes, egész évre terve­zett hiány. Most az előzetes várakozásoknál kedvezőbben alakultak az államháztartás pénz­ügyi folyamatai. A főbb adóbevételekből az időarányosnál na­gyobb bevételre tett szert a költségvetés. így pél­dául általános forgalmi adóból az egész évre ter­vezett összegnek már majdnem 68 százaléka, személyi jövedelemadóból pedig több mint 60 százaléka folyt be. Jövedéki adóból az elmúlt hónapokban még elmaradás mutatkozott, mert a magas üzem- anyagárak miatt az év elején csökkent a benzin- fogyasztás, de júliusban már a tavalyinál több fogyasztási és jövedéki adóbevétel folyt be a központi költségvetésbe. A kiadások oldala sem okoz fejfájást, bár a földművelésügyi minisztérium keretein belül alighanem szükség lesz belső átcsoportosításra, hogy biztosíthassák az agrártermelési és a piac­ra jutási támogatást. A társadalombiztosítási alapok hiánya az idén is jóval nagyobb a tervezettnél. Bathó en­nek ellenére úgy látja, hogy a társadalombiztosí­tási alapok bevételei és kiadásai az előzetes vá­rakozásoknak megfelelően alakulnak. Ugyanak­kor a költségvetésből az időarányosnál keve­sebb összeget utaltak át néhány tétel esetében. A társadalombiztosítási alapok egész évre terve- zett hiánya alig haladja meg a tervezettet. ■ Nem létező vagy szegény cégek? vizsgálói Kamara általános alelnö- ke. Hollós András szerint itt az al­kalom a cégnyilvántartás rendbe­tételére, amely átláthatóbbá tenné a gazdasági életet. Képtelenség­nek tartja, hogy a 10 milliós Ma­gyarországon több mint egymillió vállalkozás megéljen. A rendteremtés első lépcsőjé­nek nevezi a cégtörvényi rendel­kezést, ugyanakkor elismerte: hosszú évekig is eltarthat, amíg a cégbíróságok naprakész, hiteles nyilvántartást vezethetnek. Mint mondta, az arra kötelezett vállal­kozásoknak legalább a felénél nem alkalmaznak bejegyzett könyvvizsgálót, a cégbíróságok pedig nincsenek felkészülve a mérlegüket hiányosan, vagy azt be sem nyújtó cégek kiszűrésére. Ebben a kamara szívesen felajánl- ja segítségét. ______________icm. M indenki bizakodóbb Budapest Ugyan júliusban csak mini­málisan nőtt a GKI Gazda­ságkutató Rt. konjunktúra- indexének értéke, a tenden­cia immár több mint egy éve egyértelműen javuló. Külö­nösen az üzleti várakozások lettek optimistábbak. Az ipari ágazatban befektetők között javult az elmúlt időszak termelési színvonalának megíté­pai Unió tagországain kívül. A kereskedelmi cégek változatlan eladási pozícióról, csökkenő készletszintről és lényegében változatlan megrendelési szán­dékról adtak számot. A megkér­dezett vállalkozások körében ja­vult a következő hat hónapban várható üzleti lehetőségek meg­ítélése. Az inflációs várakozások csökkentek. A háztartások a júniusinál kis­sé kedvezőbben értékelték az el­múlt 12 hónapot mind a saját A GKI RT. KONJUNKTÚRAINDEXE ?0W JWA' WS HÓÉÉK £S Jafetetissp Iránira m j »äifciä b»M ÖEitaiulS&a lése, a most következő hónapok­tól azonban valamivel keveseb­bet várnak az ágazat szereplői. Bizakodóak mind a külföldi kivi­tel rendeléseit, mind pedig a ha­zai megrendeléseket tekintve. Az áremelési törekvések az élelmiszeriparban jelentősen nőttek, ami a termelési költségek növekedésének tudható be. A cégek versenyképességük javulását érzékelték valamennyi külföldi piacon, főként az Euró­pénzügyi helyzetük, mind az or­szág gazdasági helyezte szem­pontjából. Júliusban az előző hó­naphoz képest lassúbb áremelke­dést érzékeltek, ugyanakkor to­vább erősödtek az inflációs vára­kozások. A munkanélküliek számában is emelkedésre számít a lakosság. Ezzel együtt a háztartások vásár­lási kedve nem mérséklődik. Júli­usban nem gyengült tovább a megtakarítási hajlandóság. ■ Végrehajtók a szexshopban? Kezdődik az APEH-nál a „behajtási szezon” Budapest Többet fizetünk a befőttért A vártnál kevesebb zöldborsó és meggy termett Szeptembertől drágulnak a konzervipari termékek (is), mivel a feldolgozók a tava­lyinál húsz-huszonöt százalékkal maga­sabb árat fizetnek a nyersanyagokért - jelentette be Galambos József, a Magyar Konzervgyártók Szövetségének titkára. _____________ Budapest_______________ G alambos elmondta: a konzervgyárak tavaly ösz- szesen 350 ezer tonna zöldségfélét és 50 ezer tonna gyümölcsöt vásároltak fel összesen 11,1 milliárd forint értékben. Jelenleg javában tart az uborka betakarítása, s a napokban kezdődött el a csemegekukorica szállítása. A zöldborsó és a meggy szezonja befejeződött. Zöldborsóból a tervezett mennyiségnek csupán a hatvan százalé­kát, meggyből a felét tudták az üzemek felvásá­rolni. Csemegekukoricából 200 ezer tonnára kö­töttek szerződést a termelőkkel, a végleges mennyiséget még korai volna megbecsülni. A konzervgyárak az idén a tavalyinál jóval ma­gasabb áron veszik át a nyersanyagot. (Az össze­hasonlító adatok a táblázatban olvashatók.) A konzervek előállítási költségeinek 40 százalékát teszi ki a nyersanyagköltség, az idei drágulást a titkár szerint a megemelkedett nyersanyag-átvé­teli árak és energiaköltségek együttesen okozzák. Ennek hatása a boltokban az év utolsó negyed­évében lesz érezhető. A szakembertől megtudtuk: az ágazat évente mintegy 600-700 ezer tonna konzervet gyártott, aminek több mint felét ki­vitték az or­szágból a konzervgyá­rak. Tavaly nem nagyon lehetett év közben ár­emelést elérni, de most ismét abban bíznak, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt külföldön is maga­sabb árakat lehet elérni. KONZERVIPARI FELVÁSÁRLÁSI ÁRAK (KB/FORINT) borsó meggy uborka 1999 43 150-160 49 2000 55 320 85-90 Vita a Nemzeti Földalapról Kettős felügyelete lehet a hatalmas vagyonnak A magyar termőföldvagyon egynegyedét jelentő Nemzeti Földalap felügyeletéről hónapok óta tart a koalíciós alkudo­zás. A többnyire háttérben folyó tárgyalások most új lendü­letet kapnak, miután hétfőn Orbán Viktor és Torgyán József a legfontosabb elvekről megállapodott egymással. Budapest Az adóhivatal a magánsze­mélyeknek, illetve az egyé­ni vállalkozóknak augusz­tus 31-ig, míg a társas vál­lalkozások részére október 31-ig postázza az esetleges tartozásokról szóló folyó­számla-kivonatot. Aki nem teljesíti fizetési kötelezett­ségét, annál előbb-utóbb megjelennek a végrehajtók. Pálinkásáé Balázs Eszter, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatal (APEH) főosztályvezető-he­lyettese lapunknak elmondta: so­kan most szembesülnek azokkal a tb-járuléktartozásokkal, ame­lyek korábban más-más megyei nyilvántartásban halmozódtak fel. Kiderülnek olyan esetek is, hogy valaki több esztendeje nem fizetett egyetlen fillémyi nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot sem. Mint emlékezetes, az adóhiva­talt 1999. január 1-jétől bízták meg azzal, hogy vegye át a tb- járulék beszedésével és nyüván- tartásával kapcsolatos feladato­kat. A mostani elszámolások nyomán 21,8 milliárd forintra te­hető az a késedelmi pótlék, amit a tartozásokhoz „mellékeltek”. A főosztályvezető-helyettes hang­súlyozta, aki igazolni tudja, hogy a kötelezettségeinek eleget tett, annak törlik a kirótt késedelmi pótlékot. Gyakori, hogy az adó­zók a befizetési csekken egyálta­lán nem, vagy rosszul tüntetik fel az adószámukat. Ha az APEH- nál kideríthető az „elkószált” be­fizetés sorsa, akkor szintén fellé­legezhet az adózó, mert mente­sül a büntetőkamatoktól. Dr. Várszeghi Györgytől, az APEH felszámolási és végrehajtá­si főosztályvezetőjétől megtud­tuk, hogy elsősorban az üzleti bankszámlákról, inkasszóval próbálják leemelni a tartozáso­kat. Lakossági folyószámlák ese­tében nincs hasonló jogosultsága az adóhivatalnak. Amennyiben a vállalkozó számláján nincs ele­gendő pénz, akkor az ingó- és in­gatlan vagyontárgyakra terjesztik ki a végrehajtást. Országszerte az APEH 2700 munkatársa foglalkozik a hátra­lékok behajtásával. Érkezésükről nem kötelesek feltétlenül előze­tesen értesítést küldeni. Szükség esetén az adós jelenléte nélkül is megkezdhetik a foglalást. Ilyen­kor természetesen hatósági tanú jelenlétében dolgoznak. Dr. Várszeghi hangsúlyozta: igyekez­nek mindenkivel szemben em­berségesen eljárni. Ezért, ha a tartozás megfizetésére később van remény, akkor akár részletfi­zetési kedvezményt is biztosíta­nak. Sokan ugyanis tisztességes vállalkozóként kerülnek nehéz anyagi helyzetbe. A végrehajtók egyébként min­den olyan értéktárgyat lefoglal­hatnak, amelyről a helyszínen nem bizonyosodik be, hogy az másé. Ezeket a tárgyakat később árverésen értékesíti az APEH. Az élet fintora, ha egy szexshopot üzemeltető vállalkozónál kell a végrehajtást elrendelni. Ilyenkor ugyanis az adóhatóság szakem­berei aligha tudnak mit kezdeni az áru lefoglalásával, inkább más módszerekkel igyekeznek az adóságot kiegyenlíteni. Ameny- nyiben az ingóságok nem nyújta­nak kellő fedezetet a tartozásra, akkor az ingatlanokra is ráteheti kezét a hatóság. Dr. Várszeghi György megje­gyezte, hogy az adósok többsége a foglalást követően általában igyekszik mindent elkövetni an­nak érdekében, hogy adósságát mégiscsak rendezze. Korábban olyan véleményeket le­hetett olvasni, hogy a Fidesz az ÁPV Rt.-re akarja bízni a földalap felügyeletét, a kisgazdák termé­szetesen az irányításuk alatt álló agrártárcára gondoltak, míg a har­madik koalíciós partner, az MDF politikusai szerint a legjobb meg­oldás az lenne, ha a parlament alá tartozna ennek a hatalmas va­gyonnak a felügyelete. Ez utóbbi véleményt egyébként koalíción kí­vül is támogatnák. A MIÉP is ezt a megoldást tartaná üdvözítőnek. A héten elfogadott elvekről egy­előre csak annyit lehet tudni, hogy azok senkinek nem adnának kizá­rólagos felügyeleti jogkört.- A Nemzeti Földalapról elvi megállapodás született köztem és Orbán Viktor között; a részletek és az ehhez kapcsolódó jogszabályi háttér kidolgozása után kerülhet a kormány elé a törvénytervezet - közölte Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési minisz­ter. A kisgazda pártelnök elmond­ta: a hétfőn született elvi megálla­podás biztosítja, hogy a földműve­lésügyi tárca vezetőjének és a mi­niszterelnöknek is kellő rálátása le­gyen a Nemzeti Földalapra. Hozzá­tette: kettős ellenőrzés alatt műkö­dik majd a testület, ami kizárja az esetleges visszaéléseket. Tor-gyán szerint a fokozott felügyeletre azért van szükség, mert a Nemzeti Föld­alap az egyik meghatározó vagyo­na a magyar nemzetnek. Az agrártárca egyébként a lehe­tőségeknél jóval nagyobb összeget igényel a jövő évi költségvetésből. A Pénzügyminisztérium 290 milli­árdos ajánlatával szemben Torgyán József 400 milliárdot szeretne ki­harcolni az ágazatnak. Elemzők ezt túlzott igénynek tartják, de so­kak szerint valószínű, hogy a 300 milliárdot elérheti, sőt kicsivel meg is haladhatja majd az FVM-nek ki­utalt jövő évi költségvetési keret. Mindent megvizsgálnak Az elmúlt fél évben tizenöt ezer üzletben jártak a fo­gyasztóvédelem munkatár­sai, és az ellenőrzött egysé­gek hetven százalékánál ta­láltak kifogásolni valót. A hat hónap alatt kiszabott fogyasztóvédelmi és minő­ségvédelmi bírságok száma meghaladja a tavalyit. A bír­ságok összege több mint két­százmillió forint volt. Vizs­gálták a tej és tejtermékek forgalmazását, a látványpék­ségek munkáját, műszaki, villamostechnikai terméke­ket. Ami az utóbbiakat illeti, huszonkilenc terméket kel­lett betiltani, mert balesetve­szélyesek, életveszélyesek, il­letve az egészségre károsak voltak. Az ellenőrök elmen­tek a piacokra, vásárokra, a mozik, színházak büféibe is. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség az első félévben nyolc tesztet készített, egye­bek között a napozószerek­ről, a vitamin tartalmú arc­krémekről, a bőröndökről, a ketchupokról. Húszai Gábor főigazgató az első fél év mun­kájáról beszámolva hangsú­lyozta, hogy a magyar fo­gyasztóvédelem jogrendsze­re semmivel nem rosszabb az Európai Uniónál, sőt úgy vélte, hogy a szankcionálási ec "közök erősebbek, mint a nyugat-európai. Ami más, az az ott működő gazdaságok szintje - mondta a főigazgató, és hozzátette, a fogyasztóvé­delemben csak az tud tükrö­ződni, ami a gazdaságban van, és vonatkozik ez a sza­bályok megtartására a nor­mákra és a morálra. A feltőkésítésre kötelezett mintegy 92 ezer gazdasági társa­ság alig fele tett határidőre eleget törvényi kötelezettségé­nek. A cégbíróságokat is meglepő jelenség okára egyelőre nincs pontos magyarázat. Annyit azonban több illetékes is állít: negyvenezer cég vagy nem is létezik, vagy pénz­hiánnyal küzd. Budapest Az APEH nyilvántartása szerint a kft.-k 435 milliárd, az rt.-k 206 milliárd forint adózás előtti veszte­séggel zárták a tavalyi évet. Ezek a gazdasági társaságok bizonyára nagyon nehezen, vagy éppenség­gel egyáltalán nem tudtak eleget tenni annak az előírásnak, amely­re a cégtörvény kötelezi őket. A kft.-knek egyről háromra, az rt.- knek 10-ről 20 millió forintra kel­lett felemelniük törzstőkéjüket. A tőkésítéssel adós maradt vállalko­zások közül a cégbíróságoknak ezután kell kiszűrniük, hogy me­lyek azok, amelyek nem is létez­nek, vagy ha igen, pénzhiány mi­att, esetleg hanyagságból nem haj­tották végre a tőkeemelést. Korábban fel sem merült, hogy tízezer, vagy ennél is több fantom­céget említsenek. A jelenlegi hely­zet azonban azt mutatja, hogy kö­zel 20 ezer vállalkozás képtelen felemelni törzstőkéjét, talán 6-8 ezer, amely hanyagságból nem fi­zette be a hiányzó milliókat, és a fennmaradó igen nagy szám egy­szerűen nem is létezik - fogalma­zott lapunknak a Magyar Könyv-

Next

/
Thumbnails
Contents