Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-10 / 159. szám

2000. JÚLIUS 10., HÉTFŐ SZÉCSÉNY MEGYEI K Ö R K É P Nógrap Megyei Hírlap __________Baráthi Ottó jegyzete Ú j kenyér drágábban? Hollókői málnakirálynő és lovagja Fesztivál első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal Több mint tíz méter hosszú málnás sütemény kígyózott a hol­lókői kultúrházban az egymás mellé rakott asztalokon, aho­vá az esős idő miatt szorultak az első málnafesztivál szerve­zői és résztvevői. A rekordhosszúságú süti készítője Csányi László volt, aki a falu szülötte, jelenleg pedig az egyik buda­pesti szakközépiskola szakácsa. Még a borús, esős idő sem tudta elrontani azoknak a jókedvét, akik ezen a vasárnapi napon a málna betakarításának ünnepét tartották. A z agrárvilág mintegy tíz éve mintha kifordult volna a sar­kából, s a hagyományokat sem tisztelik már az emberek. Az idén meg különösen rájárt a rúd a magyar gazdára: kora tavasz- szal katasztrofális árvíz, tenger­nyi belvíz öntötte el és áztatta a termőföldeket, cián és nehézfém szennyezte az élővizeket, az el­múlt hetekben, napokban pedig már a tikkasztó hőség miatt hul­latott krokodilkönnyeket a ter­mészet. A kínzó aszály korai aratást kényszerített ki, így Pé- ter-Pálra az őszi árpa több mint 70, az őszi búza mintegy 35 szá­zaléka már betakarításra került. Persze a magyar mezőgazda­ság buktatói nem most kezdőd­tek: részaránya az egész gazda­ságból drasztikusan csökkent, már a '90-es évek elejétől, köze­pétől. 1994-ről 1999-reaGDP-ter- melés részaránya az egészből, 6 százalékról 4,7 százalékra csök­kent, az export részesedése 20,6 százalékról 8 százalékra zuhant vissza. Az agrárgazdaság a ma­gyar gazdaság egyetlen olyan termelőágazata, amely nem tu­dott elmozdulni igazán az 1992-93. évi mélypontról. A ter­melés volumene még most is mintegy 30 százalékkal marad el az 1990. év termelési szintjé­től, míg a feldolgozóiparé több mint 40 százalékkal meghaladja azt. Nógrád megyében hasonló­képpen, ha nem nagyobb mér­tékben nyílt ki ezt a súlyos hely­zetet, feszültséget teremtő „olló". Mindenféle agráranalízis arra utal, ezer sebből vérzik valaha virágzó, virulens vidékünk. A termelés még ez évben is stagnál (várhatóan), mintha visszaes­nének a beruházások is, kedve­zőtlenek a pénzügyi és a jövedel­mezőségi kilátások, mindenek­előtt az állattenyésztéssel, hús­termeléssel foglalkozók körében. Még mindig jelentős a tisztázat­lan földtulajdoni ügyek aránya. A „rejtőzködő” földtulajdonosok széles és kétes köre ellenérdekelt a kilencvenes évek óta tartó, a kárpótlási folyamatokkal kezdő­dő tulajdonjogi bizonytalanság rendezésében. A „kárpótlási bomba” hatástalanítása még nem történt meg, még sokáig szedheti áldozatait. Ebben az ágazatban a privatizáció csak bizonytalanságot és bizalmat­lanságot szült, több kárt, mint hasznot okozott. A mezőgazdasági termelés­ben a növénytermesztés súlya - talán már nem egészen kívána­tos módon - az idén várhatóan tovább nő. A tavalyi nagyon rossz termésnél az idén sem vár­ható sokkal jobb: búzából példá­ul - elsősorban a belvizek miatt - még kevesebb is lesz talán a termésátlag, ám termésmennyi­ségben csaknem egymillió ton­nával többet tudnánk betakarí­tani az idén, ha... „Ha a jó Isten is megszánna bennünket és ked­vezőbb időjárást engedélyezne számunkra” - mondta bölcsen a szaktárca egyik államtitkára a minap. ■imádkozzunk hát és bízzunk lagrárszakembereink és a kor­mányzat hatékony intézkedései­ben, hogy mezőgazdaságunk életben marad és kerül új kenyér az asztalunkra, ha drágábban is! Amint azt Sztrémi Zsuzsanna, a Hollókőért Közalapítvány veze­tője elmondta, hagyományte­remtő szándékkal indították útjá­ra ezt a rendezvényt. Azért ép­pen ebben az időszakban, mert ilyenkor nincs másféle program és azért lett málnafesztivál, mert a környéken sok a málnaterme­lő. Céljuk volt többek között az is, hogy egy könnyedebb hang­vételű, igazi játékos napot szer­vezzenek látványos, vidám prog­rammal, valamint azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ha csak egy-egy napra is, de visszahoz­zák azokat, akik Hollókőről el­származtak. A fesztivált eredetileg az ófalu alsókút-piacterére tervez­ték, ugyanis ott zajlott az áldo­zati szertartás a föld istenének hódolva: a kútba málnaszörpöt, gyümölcstortát, málnát dobtak, mintegy „visszaadva” a földnek, ami belőle származik. A nap egyik legnagyobb ese­ménye volt a málnakirálynő-vá- lasztás, amelyet a fesztivál előtt két héttel meghirdettek. S hogy ki lesz a málnakirálynő? Az, aki a szakértő zsűri szerint a legfi­nomabb málnatortát sütötte. A zsűri pedig komoly szaktekinté­lyekből állt: egy kivételtől elte­kintve csupa-csupa gyerek al­kotta, akiknek a kóstoló után bi­zony szó szerint félreállt a hasa a sok finomságtól. A málnaki­rálynő tiszte volt az áldozati szertartás bemutatása a nap vé­gén. De nehogy azt higgye bár­ki, hogy a királynőség végleges: éppen egy évig fog tartani és a következő évben újra a legfino­mabb málnatorta készítője nyerheti el ezt a címet. De nem lenne igazi a király­nő, ha nem lenne mellette mál­nalovag, akit a lovagi torna után ütnek lovaggá annak rendje és módja szerint a község templo­mában. Addig pedig komoly próbákon kell átesnie annak, aki erre a címre pályázik: helyt kell állnia a málnastafétán, remekel­ni kell a medvevadászaton és le­hetne még sorolni a különféle megpróbáltatásokat. A nap folyamán számos más versenyszámban is próbára te­hették magukat a fesztivál részt­vevői: a vállalkozó kedvűek el­dönthették, ki a leggyorsabb a málnalepényevésben, vagy a málnaékszer-készítő versenyben. Rendeztek „vidám palócolást” is, amelynek azonban fontos feltéte­le volt, hogy csakis a messzebb­ről érkezők nevezhettek: az itt la­kók ugyanis tisztességtelen előnyhöz jutottak volna, hiszen a palócolás lényege az volt, hogy tájszólással kellett felolvasni a szöveget. Akik elfáradtak a sok mókában, délután a jósvafői szín­játszók előadásán pihenhettek egy keveset, Rejtő Jenő „Botrány a Strand Hotelben” című művét nézhették meg. Ezután kezdő­dött a táncverseny, amelyet söté­tedéstől hajnalhasadásig málna­buli követett. HEGEDŰS „Palócföldi vigasságok” Ezertagú kórus - Nógrádi hagyományőrzők Párádon Július 1. és július 8. között rendezték meg a szomszédos He­ves megyei Párádon immáron tizenötödik alkalommal a pa­lóc népművészeti találkozó programsorozatát, amelynek hosszú évek óta nógrádi résztvevői is vannak. A házigazda önkormányzat tradícióként vette át, és évről évre színesítet­te, gazdagította a programot. A rendezvény legszínpompá- sabb része a hagyományőrző csoportok felvonulása, akik ut­catánccal vonultak a menetben. A tribün előtt minden csoport kétperces programot mutatha­Nagy Oszkár, Párád polgár- mestere elmondta, hogy a ren­dezvény ötlete még a hatvanas években merült fel először, de akkor még csak egyfajta palóc napként tartották számon, job­bára a mezőgazdasági szövetke­zetek felvonulásával zajlott. Hét alkalommal rendezték meg ilyen módon, majd tizenhét év szünet következett. 1993-ban elevenítette fel újra a parádi önkormányzat, azzal a változtatással, hogy inkább a rendezvény folklórjellegét igye­keztek erősíteni. Éppen ezért tott be, pontosan délben hang­zott fel az ezertagú kórus éneke Vass Lajos karnagy emlékére. Ezt követte a hagyományőrző csoportok 10 perces színpadi bemutatója, amelynek az volt a legfőbb érdekessége, hogy sza­badon, népi egyszerűséggel ad­hatták elő műsorukat. A kora esti órákban zajlott a már hagyományos néptáncgála, amelyen a salgótarjáni Nógrád néptáncegyüttes képviselte Nógrád megyét. H. E. FOTÓ: RIGÓ A mihálygergeiek ezúttal is ott voltak,.. számmal képviselték megyén­ket a hagyományőrzők, hiszen ott voltak a menet­ben Buják, Rimóc, Mihálygerge, Szuha, Szurdok- püspöki, Mát- raszőlős, Homok- terenye, Kazár és Mátraterenye cso­portjai.- A palócok megmutatkozási lehetősége ez a rendezvény Szép rimóci viselet fiatal táncosokon megváltozott a név is, a nyolca­dik óta „Palócföldi vigasságok”- ként tartják számon. A rendez­vényen hosszú évek óta képvi­selik Nógrád megyét is a hagyo­mányőrző csoportok, közülük is az egyik legrégebbi résztvevő a mihálygergei hagyományőrző csoport. A polgármester el­mondta azt is, hogy ezek a cso­portok meghívás, illetve jelent­kezés útján vehetnek részt a pa­lóc napi gálán. Az idén is szép mondta Nagy Oszkár. - Al­kalom arra, hogy kivehes- sék a szek­rényből a szép ruhákat, alkalom arra, hogy bemu­tathassák, mit őriztek meg a múlt kultúrá­jából. A bujáki csoport életképe Pihen a gyár, dolgoznak a karbantartók Július első három hetében üzemszünetet tart az SVT- Wamsler Holding Rt. valameny- nyi termelőüzeme. A dolgozók szabadságon vannak, s ezt használják ki a karbantartók, akik számára ez az időszak a munka dandárja. Mintegy tízmillió forint értékű feladatot tűztek ki a tűzhelygyár kft. karbantartóira - tájékoztatta lapunkat Kaszás Oszkár, a mun­kálatok vezetője. Ezek jelentős ré­sze olyan tevékenység, amelyet termelés közben nem lehetne szakszerűen megoldani. Ide tarto­zik például a sajtolói kamragyártó KÍVÁNCSISKODÓ gépsor elhasználódott alkatrészei­nek a cseréje, vagy a 400 tonnás Müller mélyhúzó prés felújítása, külső szakcég bevonásával. A zománcozóban az égető-, a szárító- és a tokos kemence kar­bantartására máskor nem is ke­rülhetne sor. Sor kerül a savazói kádak és tartozékaiknak a javítá­sára is, ide értve a leginkább igénybe vett berendezést, a bak­darut is. Az elszívórendszert és a gázégőket ezen a területen külső cég, a székesfehérvári Pakole Kft. emberei teszik rendbe. Ezekben a napokban szerepel a programban a villamos beren­dezések felülvizsgálata, illetve a 35 kilovoltos fogadóállomás teljes átvizsgálása. A karbantartók fel­adata, hogy a háromhetes szünet végére rendben legyenek az ivó- és iparivíz- tartályok, a kompresz- szortelep, s minden egyéb beren­dezés, amely a termelést szolgál­ja. A munkálatok között említette Kaszás Oszkár a közlekedési utak kátyúzását, amelyre a Salgó Tem­pó Kft. kapott megbízást. A tűzhelygyárban 30, az önál1 lóvá vált öntödében 20 karbantar­tó dolgozik ezekben a napokban. Az öntödei feladatok értéke eléri a 25 millió forintot, itt Juhász Ti­bor irányítja a munkát. T. NÉMETH Mihalik Júlia rovata Buszon maradt, jó kezekbe került Rovatunk naponta várja kedves olvasóink közérdekű vagy személyes problémákkal kapcsolatos kérdéseit, felvetéseit, véleményét. Személyesen, (névvel, címmel ellátott) levélben vagy telefonon is fordulhatnak szerkesztőségünkhöz. (Tele­fonszám: 32/416-455) Munkaidőn túl üzenetrögzítőnk fo­gadja hívásaikat. Nem a címke a mérvadó Három darab sörösüveg visz- sza nem váltásának okán fogott tollat salgótarjáni, Szerpentin úti olvasónk. Mint szerkesztősé­günknek küldött levelében írta, tíz palackot vitt be a Julius Me­inl Csemege üzletbe, de az emlí­tett hármat a Nádor feliratra hi­vatkozva nem vették át, s ezen a levélíró megütközött, mert tu­domása szerint a félliteres üve­geket - emblémától függetlenül - vissza kell, hogy vegyék. Meg­jegyezte: le is moshatta volna a címkét, vajon akkor is vissza­kapta volna azt a hármat? Az üzlet vezetője a fentiek kapcsán arról tájékoztatott, hogy az üvegek visszaváltásával kapcsolatos kötelezettségeik tel­jesítésénél a címke nem lehet mérvadó, ettől függetlenül be­váltják ezeket. Az említett eset­ben feltehetően a palackok szo­kásostól eltérő formája miatt történt ez másként. Piros betűs lett a szombat... ...Mármint a július elsejei an­nak a megyeszékhelyi férfinak, aki a Nógrád Volán Rt. különjá­ratával az egyik Nógrád megyei kistelepülésről hazautazott. S csak a lakása közelében vette észre, hogy a csomagjai közül hiányzik az autóstáskája, ebben volt a pénze, több személyes ira­ta, kulcsok, miegyebek. Úgy gondolta, a buszon hagyta, s ar­ra pontosan emlékezett, hogy feleségével utolsóként hagyták el az utasteret. Amint a hiányos­ságot felfedezte, elment a város­központi távolsági buszmegálló­ba, hogy valamiféle segítséget kérjen, de - örömére - erre sem­mi szükség nem volt, mert a tás­ka teljes tartalmával, az infor­mációs helyiségben várta a buszvezető jóvoltából... A kü­lönjárat utasa hálával gondol Tahu Istvánra, a sofőrre. Dísznövények kártevője Juhász Istvánná, pásztói olva­sónk tanácsot kért a rózsatövei és szobanövényei hajtását pusz­tító, zöld színe miatt igen nehe­zen észrevehető hernyóféle elle­ni védekezéssel kapcsolatban, at­tól tart ugyanis, hogy arról a kár­tevőről van szó, amelynek rend­kívüli elszaporodásáról a napok­ban a rádióban volt szó. Növény­védő szakember javaslatát figye­lembe véve azt tanácsoljuk, hogy ezúttal ne a szokásos permetsze- rekkel próbálkozzon: keresse fel a helyi növényvédő szereket ér­tékesítő üzletet - esetleg vigyen magával ágmintát is - s kérjen felvilágosítást a hatékony véde­kezésről. ■ Ki-ki kedve szerint adakozott az általa elfogyasztott süteményért fotó: rigó tibor Több mint tizméteres volt a málnatorta, amelyet elsősorban a gyerekek zsűriztek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents