Nógrád Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-27 / 174. szám

2000. JÚLIUS 27., CSÜTÖRTÖK HAZAI Nógárd Megyei Hírlap - 5. oldal Ö R K É P Újabb folyószennyezés Az orvosnak is félnie kell? Budapest - Nagybánya A román szakemberek sze­rint nem okoz nehézfém­szennyeződést a Szamoson az az iszap, amely tegnap­előtt egy csőtörés nyomán jutott a Nagybánya környéki folyókba. A szennyezés már megérkezett Magyarország­ra, de állítólag annyira felhí­gult, hogy nem jelent sem­miféle veszélyt. A helyi vízügyi igazgató szerint megbüntetik a herzsabányai üze­met, ahonnan hatszáz köbméter­nyi szennyezett víz került a Sza­mosba és a Tiszába. A nagybá­nyai környezetvédelmi főfelügye­lő viszont azt mondta, büntetés csak azután várható, ha a vizsgá­lat lezárult. A legújabb folyószennyezés volt a fő téma a bálványosi sza­badegyetem tegnapi vitáján is. „Még ma Nagybányára utazom, Tilos a titkos megfigyelés __________Budapest____________ K omoly eséllyel indíthat kártérítési pert az a dolgo­zó, akit munkahelyén tudta nélkül figyelnek ügyesen el­rejtett kamerák, vagy aki­nek lehallgatják a telefon­jait, netán elolvassák inter­netes üzeneteit. Az Amerikában bevett módszer­nek számító „kukucskálás” ná­lunk sem ismeretlen, legfeljebb nem verik nagydobra. Mivel tör­vény nem tiltja a munkahelyi megfigyelést, egyesek - közöttük a Gyáriparosok Országos Szövet­ségének szóvivője - szükséges­nek, sőt kifejezetten hasznosnak tartják a főnöki éberséget. Kérdés, hogy mit értünk éber­ség alatt? - fejtegette kérdésünkre Simics Iván jogász, aki szerint a bankokban, szerkesztőségekben létesített nyitott terek, ahol sok­szor 20-30 dolgozó és egy-két közvetlen vezető dolgozik, nem hogy a helyszínen ismerjem meg az újabb környezetszennyezés ügyét” - mondta Gönczy János ti­szai kormánybiztos a vitanapon. „A román ipari vállalatokban nincs felelősségérzet, a vezetőket nem érdekli, hogy szennyezik a környezetet, a hivatali aktatolo­gatásban, a halogató ügyintézés­ben és a felelősségre vonás elma­radásában bíznak” - tette hozzá Gönczy János. A kormánybiztos szerint, ha ez így folytatódik, komoly baj történhet. Magyarországot bár­mikor igen komoly környezeti katasztrófa érheti Románia felől. Nagy valószínűséggel a kárpót­lásból sem lesz 5-10 éven belül pénz. Az Esmeralda vállalat köz­gyűlése elnapolta a magyar rész­ről benyújtott 29,3 milliárd forin­tos kárpótlási igény tárgyalását, és amíg a cég felszámolás alatt van, pert sem lehet ellene indí­tani. MR feltétlenül az alkalmazottak el­lenőrzését szolgálják. Egyébként szemmel figyelni szabad, ám ha kamera is pásztázza a helyiséget, akkor arról mindenképpen tudni­uk kell az érintett munkatársak­nak, sőt ezt a tényt a munkaszer­ződésnek is tartalmaznia kell. A munkahelyi magánélet - az ebédlőben, öltözőben, mosdó­ban történtek - rögzítése tilos. Aki ilyesmit tapasztal, vagy a munka közbeni titkos megfigye­lésről szerez tudomást, személyi­ségi jogainak sérelme miatt bíró­sághoz fordulhat, s komoly sum­mát követelhet a munkáltatótól. A szakember aláhúzta, hogy a biztonsági okokból bankokba, vagy mondjuk közterületekre fel­szerelt térfigyelő kamerák sem arra valók, hogy a titkos randevú­ra érkezőket felvegyék velük, ezért is szól úgy a szabály, hogy ezeket a felvételeket - kirívó ese­mény híján - rendre meg kell semmisíteni. TAKÁCS MARIANN Elhasználódott gátak Budapest A Kormányzati Koordinációs Bi­zottság megállapította, hogy a ja­nuár 1-jétől életbe lépett kataszt­rófavédelmi törvény jól műkö­dik, viszont több kisebb finomí­tást még el kell végezni - mondta szerdán Bakovics István, a kor­mánybizottság titkára. A módosí­tások elvégzésére a bizottság el­nöke, Pintér Sándor belügymi­niszter december 31-ig adott ha­táridőt. Bakondi György, az Or­szágos Katasztrófavédelmi Fő­igazgatóság vezetője közölte, hogy az ár- és belvíz elleni véde­kezés költségeire eddig 27 milli­árd forintot használtak fel. A ta­vaszi árvíz által okozott károk felszámolására a kötelező önkor­mányzati feladatokat ellátó intéz­ményeknek 3 milliárd 12? millió forintot, míg a kárt szenvedett magánházak rendbehozatalára 6 milliárd forintot adnak. Károlyi Csaba, a közlekedési és vízügyi tárca illetékese arról szólt, hogy idén 7 milliárd forin- tot költenek felújításra. _______■ A 7 érintettek szerint már-már kilátástalan a fogászat helyzete Szájápolási kultúránk elma­radottsága és az állami orvo­si ellátás fizetővé tétele egy­aránt hozzájárult ahhoz, hogy mára a polgárok 90 százaléka szenved ínygyul­ladásban, 5 százalékuk száj­üregi daganatban, s a felmé­rések szerint gyakorlatilag mindenkit utolért a fogszu­vasodás. Budapest Dr. Fazekas András, a Magyar Fogorvosok Egyesületének el­nöke pillanatnyilag reményte­lennek látja a fogászat helyze­tét. A társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásra idén fe­jenként mindössze 1030 forint jut, ami kevesebb, mint huszad része az európai átlagnak. Míg a legegyszerűbb fogtömés költ­sége eléri a 4000 forintot, addig a tb-térítés ezért mindössze 1180 forint. Az orvosok szerint óriási probléma, hogy a fogak állapota kihat az ember egész szervezetére, tehát a betegségek sorozatát váltja ki a szájüregben megjelenő baj. Az egyik neves fogkrémgyártó cég támo­gatásával idén szeptemberben is megszer­vezik a szájápolási hónapot. Csaknem 600 állami fogorvosi rendelőben várják majd a vizsgálatra jelentkezőket ajándék fogkrém­mel és szájápolási útmutatóval. A tavalyi, hasonló akció eredményeként a felmérések azt igazolják: ma már a lakosság 75,2 szá­zaléka tisztában van azzal, hogy a fogorvo­si szűrővizsgálatok térítésmentesek. A legfrissebb felmérések szerint tovább­ra is csak 2,5 tubus fogkrémet használunk el fejenként, míg a fogkefefogyasztás sem éri el az évenkénti két darabot. A nemzet­közi átlag még kevesebb, de az európai or­szágokban ennek a mennyiségnek a négy­szerese fogy. Pedig az orvosok szerint a szájüregi betegségek 40 százalékát lehetne megelőzni a rendszeres - napi kétszeri - fogmosással. Az országos értékesítési adatok szerint nagy keletje van a hajlékony és speciálisan kiképzett fogkeféknek, de ezeket továbbra is csak a tehetősebb rétegek vásárolják meg. A fogorvosok szerint a minimálbérből élőknek nem is lehet igazán a szemére vet­ni, hogy a családi költségvetésből nem jut elég pénz szájápolási szerekre. A rendelőkben dolgozó orvosok is pana­szolják, hogy üresek a várók. A betegek többnyire csak akkor fordulnak hozzájuk, amikor már elviselhetetlenek a fájdalmaik. Amikor viszont meghallják a kezelés téríté­si díját, sokan ismét rosszul lesznek. Igen gyakran sírva távoznak a betegek, mert nem marad másra pénzük. A nagyobb városokban előfordul az is, hogy megfenyegetik az orvost a fizetni nem kívánó, keletről érkezett külföldiek. Az út az utolsó Budapest Az önkormányzatok költ­ségvetésüknek mindössze egy százalékát fordítják a műúthálózat rendben tartá­sára és új közlekedési vona­lak építésére - derül ki a 65 település helyzetét vizsgáló számvevőszéki (ÁSZ) jelen­tésből. Ez az összeg arra elég, hogy ver­senyben maradjunk Európa leg­elmaradottabb országaival, de ar­ra már nem, hogy a nyugatról hozzánk érkező autósok arcára ne üljön ki a döbbenet. Az elmaradó építkezések kö­vetkeztében az önkormányzatok tulajdonában lévő körülbelül százezer kilométernyi út nagy ré­sze rossz állapotban van. A vizs­gálat megállapította, hogy a bel­területi közlekedési vonalaknak alig háromnegyede, a külterületi­eknek pedig csak a tizede van ki­építve. A belterületi közutak álla­pota elsősorban a községekben hagy kívánnivalót maga után, a nagyobb településeken lényege­sen jobb a helyzet. Az ellenőrzött önkormányzatoknál a kilencve­nes évek első felében a közutak­ra, hidakra, alagutakra költött pénz jelentősen nőtt, a központi támogatások lefaragása miatt azonban 1996-tól ezek a kiadá­sok folyamatosan csökkennek. Manapság már csak akkor jut pénz útépítésre saját forrásból, ha a többi kötelező feladat elvég­zése után még marad valami. A helyzet javítása érdekében számottevően bővítették a fejlesz­tésre igénybe vehető és pályázat útján elnyerhető központi forrá­sokat, de a benyújtott kérelmek sok esetben nem értek célt, mert nem voltak eléggé összehangol­va. Gyakran előfordul, hogy a te­lepülések elképzeléseit olcsób­ban is meg lehetne valósítani, ha azokat egyeztetnék szomszédaik­kal, és nem mindenki külön-kü- lön akarná megépíteni a saját út­ját - állapítja meg az ÁSZ anyaga. A szakemberek úgy vélik, hogy egy-egy térségnek nagyobb esé­lye van elnyerni a fejlesztési pén­zeket, mint a magányosan pályá- zó településeknek. ________-w­H ÍREK RÖVIDEN Politika és rendőrség Parlamenti különbizottság felállítását sürgetik a szocialisták a bűnül­döző szervek munkájának felügyeletére. A párt alelnöke, Gál Zoltán tegnap arról beszélt, hogy a politika és a bűnüldöző apparátus egy­más foglyává kezd válni, sőt előfordul, hogy a politika saját céljaira használja fel a rendőrséget. Az M7-es továbbépítése Együttműködési megállapodást írt alá az M7-es autópálya továbbépí­téséről a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója a Balaton déli part­ján lévő települések polgármestereivel. A Magyar Fejlesztési Bank megerősítette, hogy rendelkezésre áll a pénz az M7-es Budapest felé vezető oldalának háromsávossá szélesítésére, a Zamárdi-Balaton- aliga közötti szakasz kiszélesítésére, valamint a Letenye és Zamárdi közötti útvonal megépítésére. Az új nyomvonalban is megegyeztek a települések, tehát jövőre elkezdődhet az építkezés. Finisben az aratás Előreláthatólag a hét végére az országban mindenhol befejeződik az aratás - jelentette be Székely Bertalan, az FVM mezőgazdasági főosz­tályának vezetője szerdán. Enternet Mindenki számára meg kell teremteni a lehetőséget, hogy hozzáfér­hessen az információs társadalom vívmányaihoz - hangsúlyozta [ Pokorni Zoltán oktatási miniszter az Enternet nevű budapesti bemu­tatóterem tegnapi megnyitóján. Szeptembertől nyolcszázzal több in­formatikust képeznek ki a hazai főiskolákon és egyetemeken. „Azt a célt fogalmaztuk meg, hogy 2004-2005-re a diploma megszerzésé­nek feltétele legyen egy számítógép-alkalmazási jogosítvány is” - mondta a miniszter. Földházak - szép házak Beszélgetőpartnerünk: Mezei Sándor bioépítész Mezei Sándor szerint a föld- és vályogházaknak helyük van a hazai építészeti palettán. A bioépítész tizenöt esztendeje fog­lalkozik az Őrségben vályogtéglagyártással, vályogépületek­hez használható faváz-tetőszerkezetek építésével. A -közelmúltban az emelkedő energiaárak és a globális környe­zetszennyezés hatására világszer­te újra jelentkezett az igény a kör­nyezetet kevésbé terhelő, hagyo­mányos technológián alapuló épí­tészeti módszerek iránt. Persze szó sincs arról, hogy az építészek a több száz éves földes-dohos kunyhókat akarják visszahozni, inkább - visszanyúlva a régi anya­gokhoz - az értékeket szeretnék átmenteni az új évezredben is lak­ható komfortos épületekbe.- Jobban szeretem, ha azt mondják rólam „természetes anyagokból építész”. Ugyanis semmilyen szintetikus anyagot nem használok, kizárólag „élő” anyagokból, földből, szalma-, nád-, faapntékokból építek - régi­esen szólva - hajlékokat. A dön­gölt tömésfalak, a vert vályogtég­lából készült, vázszerkezet össze­fogta épületek technológiájából sikerrel alkalmazhatunk jó néhá­nyat. A föld tartós, sokoldalúan felhasználható, helyben kitermel­hető. Nyáron hűvös, télen meleg. Bár az ilyen ház szereti a termé­szetes anyagokat, jól társul a mo­dernekkel is: a fémmel-, az üveg­gel. A mai igényeknek megfelelő­en kialakított nagy üvegfelületek, ablakok napcsapdaként működ­nek, ami ebben az energiadrága világban különösen előnyös. Ha megóvjuk a víztől, a csapadéktól, a tetőt és az alapzatot jól szigetel­jük, akkor nagyon-nagyon hosszú életűek. Megfelelő karbantartás­sal száz évig is fennmaradnak.- Tehát a vizes talaj az ellen­ségük...- Semmilyen házat nem sza­bad nedves helyre építeni, mert egy idő után még a téglaház is összedől. Ha nyakig mártózott a bel- vagy árvízben, a pórusokból a mocsok többé nem megy ki. A vályogházhoz masszív lábazatot, alapot kell készíteni, jól leszigetel­ni, elzárni az utat a nedvesség elől, attól kezdve stabilan áll. Rá­adásul könnyen és olcsón felújít­ható. Egy házra való korszerűnek mondható festékért alaposan sokszor egészen bokáig kell be nyúlni a zsebbe. Ennek elég mész, egy kis tehéntúróval ele gyítve.- Ha ilyen olcsó a földház me£ építése, akkor nagy terhet vehetn le a fiatalok válláról...- Csak akkor gazdaságos eg ilyen épületnek, családi háznak megépítése, ha saját „anyagból és saját munkaerőből, kalákába; épül. Ugyanis hiába olcsó a hoz závaló anyag, ha maga az építke zés nagyon sokáig tart. Akkor meg a munkabér lesz óriási. De a mai munkanélküliséggel megvert térségekben - pontosan az élő­munka igényessége miatt - jó fog­lalkoztatási alternatíva lehet a vá­lyogvetés vagy a földházépítés. A vályogházak divatja egyelőre Sárházak a dobogómajori üdülőközpontban a művészvilágban terjed. De előbb-utóbb meglesz a helye, sze­repe a vidékfejlesztésben, a falusi vendégfogadásban, az ökoturiz­musban is. Az ilyen tradicionális, hangulatos épületek vonzzák mind a hazai, mind a külföldi tu­ristákat. Ezekben a élő földházak­ban szeretettel lehet vendégeket fogadni, jó magyar vendéglátás­ban részesíteni. ÚJVÁRI GIZELLA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents