Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-19 / 141. szám

SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARI MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2000. JÚNIUS 19., HÉTFŐ Támogatás nélkül leépül a mezőgazdaság Jelentősen megemelkedett a tehenenként várható fajlagos tejhozam A Nógrád megyei mezőgazdasági szövetkezetek és gazdasági társaságok 1999. évi gazdálkodásáról és a 2000. évi indításá­nak tapasztalatairól cseréltek véleményt nemrég a tag- szervezetek küldöttei. A témával kapcsolatos kérdéseinkre - beleértve a küldöttek véleményét is - Deák Pál a szövetség titkára válaszolt. Arany János iskola: a legsikeresebb tanuló- Elöljáróban szeretném hang­súlyozni, amit egyesek nehezen akarnak tudomásul venni: nem kolhoztípusú szövetkezetekről (ilyen nálunk nem is volt), hanem most magán-földtulajdonosokból álló mezőgazdasági szövetkeze­tekről van szó, akik így látják föld­jük megművelésének biztonsá­gát, ez a forma felel meg legjob­ban anyagi lehetőségeiknek, élet- körülményeiknek - kezdte a be­szélgetést. - Ezeket a szövetkezeti gazdaságokat sújtotta és sújtja az agrártámogatási rendszer módo­sítása, diszkriminációja, a folya­matos támadások, az ágazat mé­lyülő válsága.- Az előbbieket milyen konkrä tényekkel lehet bizonyítani?- A megyei APEH értékelése szerint a mezőgazdasági vállalko­zók 1990 óta egy év kivételével minden évben nettó veszteséggel zártak. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet tanulmá­nya szerint 1998-ra a mezőgazda­ság jövedelme 2 százalékra csök­kent, 1999-ben valószínű 0 száza­lékra esik, ennél rosszabb a hely­zet nálunk. A mezőgazdasági nagyüzemek árbevétele több mint 10 százalékkal elmarad az előző évekétől a 8 százalékos rá­fordítás-növekedés mellett. A gaz­dálkodók 95 százaléka jelentős veszteséggel zárta az előző évet, ennek nagysága meghaladja az 50 milliót.- A hivatalos vélemény szerint az FVM vezetése másfél év alatt többet tett az ágazatért, mint en­nek előtte 20 évig a különböző szí­nű kormányzatok.- A gazdaságilag elmaradott megyék, köztük a miénk a felzár­kóztatást célzó kormányzati több­lettámogatások és az agrárfejlesz­tési többletkeret arányának növe­lése során, csupán a termelők ki­sebb részénél javította a fejleszté­si lehetőséget. Az előző év máso­dik felében történt rövid hitel-át­ütemezés valamelyest enyhítette a pénzügyi feszültségeket, de a fi­zetőképességen nem javított. A gazdálkodók jelentős része csőd­helyzetbe került.- Elsősorban a mezőgazdaság­hoz nem értők körében nagyon hé­zagos az az ismeret, mely bizo­nyítja, hogy a megye szövetkezetei milyen mértékben járuüak az or­szág ellátásához.- A gazdálkodók az elmúlt év­ben például húszmillió liter tejet, 450 tonna vágómarhát, 2800 vá­gósertést, 6000 darab pecsenye­bárányt, csaknem 70 ezer előne­velt- és pecsenyelibát értékesítet­tek. A fajlagos tejhozam 1995-ben tehenenként és évente 4300 liter, 1998-ban 4950, 1990-ben 5150 li­ter. Huszonnégy szövetkezetben 32 ezer köbméter fát termeltek, hat gazdaságban erdőt telepítet­tek, tizenkettőben erdőfelújítást végeztek. Ezenkívül jelentős a nö­vénytermesztői és gyümölcster­mesztési ágazat produktuma is. ' - Egyre többen vaüják, hogy az idei esztendő még annyi jövedel­met sem hoz, mint az előző, sőt amennyiben az ágazat késlekedés nélkül nem kap anyagi segítséget, komoly gondok jelentkezhetnek.- Az őszi vetésű gabonafélék­ből csak 68 százalékot vetettek el az átíagos évekhez képest. 77 szá­zaléka közepes, 18 százaléka gyenge, 5 százaléka jónak minő­síthető. A vetésszerkezetben nő a tavaszi árpa, a zab, napraforgó, kukorica, mustár, fénymag, borsó csillagfürt területe, csökken a bur­gonyáé és a cukorrépáé. Az igen csekély műtrágya-felhasználás kedvezőtlenül befolyásolja a ho­zamokat, a talaj kondícióját.-A két hónapja tartó nagy szá­razság életképtelenné teszi nem csak a nagyüzemeket, hanem az egyéni gazdálkodókat is. Egyetért ezzel?- Igen, több százmillió bevétel­nyereség kiesése várható, ami a gazdálkodók nagy többségének a fennmaradást és az életképessé­get kérdőjelezi meg.- Talán furcsának tűnik, hogy ilyen állapotban a fejlesztési lehe­tőségekről érdeklődünk. Mi a hely­zet e tekintetben?- Az állattartó gazdaságok a pi­ac stagnálása miatt szinten tartást terveznek. A telepi rekonstrukció­kat végrehajtó gazdaságok, az ál­latállomány növelését irányozták elő. Néhány gazdaság tovább kor­szerűsíti, fejleszti minőségi vető­mag előállító kapacitását és te­nyészállat állományát. Saját for­ráshiány miatt a tagszervezetek nagy része képtelen az érdemi szerkezetváltásra, a jelent és jövőt szolgáló beruházásokra. Néhány gazdaság ültetvénytelepítésben és gépvásárlásban gondolkodik. Ne­hogy az egyoldalúság vádjával il­lessenek megemlítem, hogy az ágazati területfejlesztési és foglal­koztatási decentralizált alapok az idén is kedvező lehetőséget kínál­nak a saját forrással rendelkező, fejleszteni tudó gazdálkodóknak. A gazdasági, társadalmi felzárkó­zást segítő agrár többlettámogatá­si keret pedig lehetőséget ad a gépvásárláshoz, ültetvénytelepí­téshez.- A küldöttgyűlés miben foglal­ta össze a 2000. évi eredményes gazdálkodás meghatározó felté­teleit?- A jogi helyzet és a termelés biztonságos megerősítésében, a földtulajdon-rendezés befejezésé­ben, a földbérleti szerződések megerősítésében, a termelés fi­nanszírozásához szükséges pénz­ügyi források biztosításában, a pénzintézetekkel, az integrátorok­kal az üzleü kapcsolatok erősíté­sében, a jövedelmi garanciák megteremtésében, a felhalmozott adósság rendezésében, a reorga­nizációs és gazdahitel progra­mokba való bekapcsolódásban. Az ágazatot sújtó agrárpolitikai el­lentmondások és feszültségek azonnali és lényeges változást kö­vetelnek.- Ha jól érzékeljük szavait, az előbbiek a kormánynak szóló üze­netnek felelnek meg.- Igen, az ország a mezőgazda­ság dolgozóinak jól felfogott érde­kében. V.K. A salgótarjáni Arany Já­nos Általános Iskola idei tan­évének legsikeresebb diákja Kiss Péter, a 7. b osztály ta­nulója volt, aki megnyerte áz országos kémiaversenyt, harmadik helyezést ért el a Tinivarázs matematika pont­verseny országos döntőjén, ugyanakkor matematikából a Zrínyi Ilona, a Varga Ta­más, a Kalmár László és a Hatvani István megyei verse­nyen is megszerezte az első helyet, és ő lett az első he­lyezettje a Jedlik Ányos me­gyei fizikaversenynek is. Kiss Péter, ha éppen nem ta­nul, versenyre készül vagy éppen azon vesz részt, rend­szeresen néptáncra jár, he­tenként kétszer egy órában nagybőgőzik, de szeret raj­zolni és focizni is. Szereti az iskoláját, jól érzi magát az osztályában, ahol verseny­társai is vannak, így Gordos Tamás, Lencz Dániel vagy Schablik Georgina. Több esetben csapatversenyt nyer­tek együtt a gyerekek. A csa­ládon belül büszke rá Zoli öccse és Anna húga is, és ve­le örülnek eredményeinek tarára’, Dudok Györgyné, Tanka Lászlóné és Sztrémi Zsolt. Kiss Péter egyelőre még nem tudja, mi akar len­ni felnőtt korában, de a kö­vetkező tanévben is kitűnő szeretne maradni és tovább­ra is jól akar szerepelni a ta­nulmányi versenyeken. Együtt a sikercsapat: ók érték el az oktatási intézményből a tanulmányi versenye­ken a legjobb eredményeket, de életkoruknak megfelelően ők is játszanak, szóra­koznak és ki-ki hódol szenvedélyének is Ismeri a határt Gazdasági intézmény az oktatás szolgálatában Több pénzt és időt remélnek a pedagógiai munkára az új szervezettől Átláthatóbbá, zökkenőmentesebbé, egyértelművé tenni - és még sokáig lehetne sorolni azokat a „szándékjelzőket”, ame­lyek alkalmazásával Salgótarján önkormányzata reform- értékű változásokat vezet be oktatási intézményeinek gazdálkodásában. A feladatot ellátó Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata már nem újdonság hazánkban, más városokban is működik. Vajon mi indokolta a nógrádi megyeszékhelyen a bevezetését és részleteiben milyen vál­tozásokat várnak tőle a szakemberek? Erről váltottunk szót dr. Horváthné Győri Magdolna iskolaigazgatóval, az önkor­mányzat oktatási kulturális és sportbizottságának vezetőjé­vel. Tocsakos rétek fölött kelepelő gólyák, topolyafák, hangos varjú­fészek, a távoli nádasokból fel-fel hangzó, andalító békekuruttyo- lás, dallamos kakukkszó egyálta­lán nem érdekli özvegy Oláh Jánosáét, a hetvennégy éves, nyugdíjas, s gyógynövényeket gyűjtő idős asszonyt. Nem azért, mert nem szép, s mint mindent, mert megszokta, hiszen napon­ként járja keresztül-kasul a határt. Az udvaron beszélgetünk, ahol szék helyett, a lépcsőre telep­szik felváltva mesél, panaszkodik. Hét élő gyereke, huszonnégy ren­des - így mondta - unokája és..., mennyi is? - gondolkodik el, az ujjain számol, azok azonban ha­mar elfogynak, végül büszkén ki­vágja - huszonhat dédunokája van. A nagy család mellett renge­teget dolgozott, tizennyolc évet Salgótarjánban, a tűzhelygyárban töltött el egészségre igen ártalmas munkakörben: a csiszolórészleg­ben. Mellette, délutánonként, ün­nepnapokon a határt járta, járja állandóan, mióta nyugdíjas. Nyugdíja 26 ezer forint. Mi az az állandóan dráguló megélhetésé­hez képest?- Mióta foglalkozik gyógynö­vénygyűjtéssel?- Kisgyerekkoromban apám­mal kezdtem el a határjárást, ta­nultam el a gyógynövénygyűjtés csínját-bínját. Mert ahhoz is érteni kell, kérem. Megtudom, hogy már túl van a pimpóka, a feketenadály, a gyer­mekláncfű gyűjtésén, jelenleg a bodzavirágot szedi, következik a kakukkfű, s a többi. Jelenleg több olyan gyógynövényt, például ka­millát nem vesznek át már a felvá­sárlók, amelyeket valamikor igen kerestek. Üzemszerűen termelik.- Csakhogy megöregedtem - jajdul fel a hangja - a derekam és ugye a szemem is rosszalkodik. Bezzeg - gyorsul fel s válik nosz­talgikussá a hanglejtése - abban a békebeli időkben... No, félreértés ne essék, véletle­nül sem sírja vissza a régmúltat, amikor a cigányok zöme telente „csunyikban” járt, bodagból és görhéből is kevés jutott az asztal­ra, mindez nyíltan kiviláglik a to­vábbi szavaiból is, mert imigyen folytatja:- Amikor bátran és bárhol le lehetett ülni a fűbe, nem kellett félni a kullancscsípések által oko­zott betegségektől, bármelyik ki­csinyke forrás vize kristálytisztán csillogott, bátran lehetett inni az Ipoly vízéből, nem kellett félni a nap káros sugaraitól, nem okád­ták az autók, vagy a traktorok, mint manapság lépten-nyomon a mérgező gőzöket, amiért a for­galmasabb utak széleiről kö­kényt, csipkebogyót, bodzavirá­got s mást tilos szedni, s az a ren­geteg vegyszer, amelyeket kiszór­nak, kipermeteznek! Egyik sem tesz jót a gyógynövényeknek. És - mélázik el, húzza félre a száját múltjába révedezőn - fiatalok, sokkal fiatalabbak voltunk. S az emberek, az emberek, uram! Jött a lovas kocsi, istenem hány, de hány lovas kocsi járt a határban! Megismertek, megálltak, s rám szóltak: dobd fel a cuccodat, s te­lepedj mellé! És hazahoztak. Ma­napság az autósok, traktorosok..., ugyan! - legyint.- Kinek adja le a gyógynövényt, helyben veszik át vagy máshol?- Itt, helyben is van felvásárló - mondja ki, s hol - de Rimócról is fel-fel keresnek bennünket. Ne­hogy azt higgye - teszi hozzá gyorsan, nem tudom miért - hogy csak cigányok, sok más is foglal­kozik errefelé gyógynövénygyűj­téssel. Nagy manapság a kereslet, és ugye egyre több a szegény em­ber is. NÓGRÁDI KOVÁCS GYÖRGY- „Volt egyszer egy intézményi átvilágítás": ez volt a kiinduló­pont a gazdasági szolgálat létre­hozására?- Az oktatási intézményeknél 1999 tavaszán végrehajtott gaz­dasági átvilágítás, ezzel együtt az oktatást segítő dolgozók lét­számának áttekintése tanulsá­gos és egyben a tapasztalatok alapján ötletadó is volt - vála­szol dr. Horváthné Győri Mag­dolna. - Sikerült kitapintani a terület gazdálkodásának gyenge pontjait, valamint az az előírás is sürgette a változtatást, hogy az oktatási intézmények gazda­sági vezetőinek felsőfokú vég­zettséggel kell rendelkezniük. Ez utóbbi elvárásnak csak négy iskola tudott eleget tenni.- Az elképzelés milyen mun­kaköri módosulást eredményez?- Az eddigi gazdasági veze­tők gazdasági ügyintézői mun­kakört látnak el. A szerepválto­zás a vezetői jutalék elvonási­val jár.- A változtatás hogyan érin­tette ezt a dolgozói kört?- A felsőfokú végzettségűek közül, élve a lehetőséggel, van­nak akik az új intézményhez, vagy az önkormányzat közgaz­dasági irodájához mennek át, de például nálunk, a Gagarin Általános Iskolában továbbra is itt marad a diplomás gazdasági vezető, annak ellenére, hogy őt is hívták az Oktatási Intézmé­nyek Gazdasági Szolgálatához.- Hogyan foglalható össze az új intézmény szerepköre és mi­lyen pozitívumokat remélnek tőle?- Az intézmény létrejöttével részben önállóvá válnak az is­kolák, amivel együtt az ellen- jegyzési jogkör átkerül az új szervezethez. A tervezés, a szakmai beszerzés joga to­vábbra is az iskoláknál marad. Az Oktatási Intézmények Gaz­dasági Szolgálata a költségve­tés elkészítésétől a büdzsé vég­rehajtásán keresztül a követke­ző ciklus előkészítéséig folya­matosan együtt dolgozik az is­kolákkal. A gazdasági szolgálat koordináló szerepe átláthatóvá és mindenképp' biztonságo­sabbá teheti az oktatási intéz­mények gazdálkodását.- Elvehet-e pénzt az intézmé­nyektől az új intézmény, illetve biztosíthat-e új forrásokat?- Pénzt nem von el, viszont odafigyel arra, hogy sehol se lépjék túl a költségvetési kere­teket. Hatósugara a pluszforrá­sokat is biztosíthatja az intéz­mény jobb pályázati lehetősé­gei és ésszerű gazdálkodása ré­vén. Egyébként rendelkezünk gyakorlati példával, egyrészt más városokban már működ­nek hasonló szervezetek, de a salgótarjáni óvodaigazgatóság is ilyen koordináló feladatkört lát el.- Mint pedagógus hogyan ér­tékeli a változtatást?- Az ember, mint általában minden újtól, először berzen­kedik, aztán megpróbál nem csak a szívére, hanem az eszé­re is hallgatni. Féltünk attól is, hogy a korábbi „GAMESZ”-hez hasonló szervezet jön létre, és az az igazság, hogy a szakmán belül még most is vannak két­kedő hangok. Az ellenjegyzési jogkör ugyan kikerül a hatás­körünkből, ám a célirányosabb gazdálkodáson túl jobban tu­dunk majd koncentrálni az el­sődleges feladatunkra, a peda­gógiai munkára. Az új rend­szer egyik lényegi eleme az is, hogy az állandóan bővülő és változó, tekintélyes mennyisé­gű jogszabályt jobban nyomon tudja követni az Oktatási In­tézmények Gazdasági Szolgá­lata.- Az önökkel együttműködő pénzügyi bizottságnak nem voltak kétségei a megoldás he­lyességét illetően?- Nálunk lényegesen keve­sebb vita előzte meg a döntést. Adódik ez abból is, hogy a pénzügyi bizottság tagjai első­sorban a gazdasági, nem pedig a pedagógiai realitásokat ve­szik figyelembe. Volt közös bi­zottsági ülésünk is, és sok-sok egyeztetés után született meg az a döntés, melynek értelmé­ben július 1-től megkezdi mű­ködését az intézmény.- Hány fős lesz az új szerve­zet és helyileg hol működik?- A Balassi Bálint Megyei Könyvtárban lesz a székhelye és tíz fővel látja el feladatát.- Ki lesz a vezető?- Május 31-ig lehetett pá­lyázni az intézményvezetői tisztségre, így döntés még nincs egyelőre. Az viszont biz­tos, hogy nem lesz könnyű dolga a sikerrel pályázónak, hiszen a pedagógiai és a gaz­dasági érdekeket egyszerre kell szem előtt tartania.- Zökkenőmentes a megva­lósítás?- Problémamentesen ké­szülnek az érintettek a kezdés­re és egyben már az új tanévre, teljes jogszabályi háttérrel va­lósul meg minden.- Mikor lesz a „puding” első próbája?- En bízok abban, hogy a gyakorlat elképzeléseink he­lyességét igazolja. Az első kontrollra, a költségvetési évek figyelembevételével 2001 vé­gén, vagy 2002 elején kerülhet sor, amikor már egyértelmű ki­mutatásokkal, számokkal le­het mérni az Oktatási Intézmé­nyek Gazdasági Szolgálata szerepét.-sí

Next

/
Thumbnails
Contents