Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-19 / 141. szám

2000. JÚNIUS 19., HÉTFŐ MEGYEI K Ö R K É P i|^iÍ BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Hamis bizonyítványok: elbocsátás lett a vége Amint arról hírt adtunk a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyeletnél tartott ellenőr­zés során három alkalmazott iskolai végzettséget igazoló bizonyítványa hamisnak ítél­tetett. Velük szemben a bűn- cselekmény elévülése miatt, jogkörénél fogva a felügyelet igazgatója járt el. Valkai György igazgatót kérdeztük a történtekkel kapcsolatban.- Valójában mi történt?- Februárban felmerült, hogy vizsgáljuk meg a cégnél dolgo­zók végzettségét igazoló okmá­nyokat. Az ellenőrzési ütemter­vet a magam részéről elfogad­tam. Ezt követően egy mintavétel alapján hét személyt kiválasztot­tak az 52 fős állományból és az okmányaikat megvizsgálták. Úgy, hogy a személyzeti vezető a másolatokat az iskoláknak meg­küldte és véleményt kért az ere­detiségről. Május elején érkeztek vissza az iskolák válaszai, ame­lyekből kiderült, hogy a hét sze­mély bizonyítványai közül há­romnál felmerült a gyanú, hogy nem eredeti okmányok.- Ön mit tett ekkor?- Teljesítettem vezetői köteles­ségemet, feljelentést tettem a sal­gótarjáni városi rendőrkapitány­ságon. Kértem az ügy megvizs­gálását és az állásfoglalásukat. A vizsgálat lezárása a napokban várható. Tekintettel arra, hogy e bűn- cselekmény büntetési tétele há­rom év, s az elévülési idő meg­egyezik a maximálisan kiszabha­tó büntetéssel, így mindegyik esetben ez a határidő lejárt. Ezért a rendőrség a további nyomozást megtagadja és az ügyet munkál­tatói jogkörbe utalja.- Hogyan érintette Önt mind­ez?- Ez az intézmény számára, meg számomra is emberileg megrázó dolog. Egyrészt, hogy ilyen eset előfordulhat, másrészt, hogy ilyen hosszú idő után elő­kerülnek ilyen ügyek, amelyek nem kedveznek az intézmény megítélésének. Éppen ezért természetesnek tartottam, hogy a főigazgató urat azonnal tájékoztassam az ese­ményről. Múlt héten volt igazga­tói értekezletünk, ahol a főigaz­gató úr bejelentette a történteket és felkérte igazgató kollégáimat, hogy az egységes közlekedési hatóság valamennyi területi szer­vénél ebből az esetből okulva vizsgálják felül a végzettséget igazoló okmányokat. En a ma­gam részéről pedig a szúrópró­baszerű ellenőrzést követően a teljes személyi állományra kiter­jesztettem a vizsgálatot. Nagyon remélem, hogy újabb esetre nem derül fény...- Mi a sorsa e három személy­nek?- A köztisztviselői törvényből eredően egyértelmű, és még vá­lasztási lehetősége sincs a veze­tőnek: ezeket a dolgozókat a vég­zettség hiánya miatt munkakör­ükből fel kell menteni. Ez pedig nem lesz egyszerű. Alig több mint félszázan vagyunk, s az utóbbi időben közlekedési ható­ságunk egy sor olyan pluszfel­adatot kapott, amihez csak lét­számot kaptunk, de a bevétele­ink nem tették lehetővé a lét­szám bővítését. A jelenlegi felál­lásban is a kollégáim rendkívül nagy túlterheléssel dolgoznak. Ráadásul a pótlásuk sem mégy egyik pillanatról a másikra, mert itt képzettségi, gyakorlati előfel­tételek vannak. Be kell kerülni az országos vizsgabiztosi névjegy­zékbe, amihez külön tanfolya­mot kell végezni, külön vizsgát tenni. Ezek a munkahelyek egyik pillanatról a másikra nem tölthe­tők be.- Kérem, mondja el a történ­tekről a személyes véleményét is.- Ezeket a meglett családos embereket a köztisztviselői tör­vény 1992-ben kötelezte arra, hogy a szakmunkás-bizonyítvá­nyuk mellé, illetve a gyors-, és gépíró iskolai végzettség mellé érettségi bizonyítványt szerezze­nek. Nem vagyunk egyformák. Van, aki ötvenéves korában is könnyen tanul, s van, aki már harmincban is nehezen. Biztos, hogy megpróbálkoztak a magas léc átvitelével, de ez nem járt si­kerrel. Döntéshelyzetbe jutottak. Vagy egy ilyen bűncselekmény­nek minősülő esettel átmentik magukat, vagy elvesztik a mun­kahelyüket. Ok a könnyebb el­lenállás irányába léptek. Nem tu­dom, hogy maguktól tették-e vagy ajánlatot kaptak valakitől. Hozzá kell tennem, hogy ezek az emberek - legalább is amióta én vagyok itt az igazgató azt ta­pasztaltam, hogy - odaadóan, és tisztességesen dolgoztak. Tették a hátuk mögött egy bűncselek­mény elkövetésének gyanújával, illetve már a tényével. A három személy közül az egyik tavaly a köztisztviselői nap alkalmából kapott egy, a cég által alapított ki­tüntetést. A másik kettő az idén volt számításba véve. Ennek elle­nére a sorsuk az elkövetett bűn- cselekmény és a végzettség hiá­nya miatt megpecsételődött.- Hogyan akarnak ezen túljut­ni?- Kerestük a lehetőség arra, hogy bármilyen áthidaló intézkedést tegyünk. Nem találtunk. Az ügyön túl kell esnünk, le kell szűrni a tanulságokat és becsü­lettel végezni a munkánkat... PADÁR ANDRÁS István-díjat kapott a polgármester és a diáklány Karancsság és Szalmatercs önkormányzata - a karancssági általános iskola fenntartói - négy évvel ezelőtt közösen ala­pította az István-díjat. Az elis­merést minden évben az a fel­nőtt és gyermek kapja, aki a maga területén az adott idő­szakban a legtöbbet tette az ok­tatási intézményért. Az István- díj felnőtt fokozatát az idén a 60 éves Gréczi-Zsoldos Miklósnak, Karancsság polgármesterének ítélte oda a két település képvi- selő-testülete. A nagy népszerű­ségnek örvendő, Vas megyéből ide származott közéleti szemé­lyiség 1982-től él Karancsságon, a tanácsi időszakban vb-titkár- ként szolgálta a közösséget, s immár harmadik ciklusban pol­gármester. Meghatározó szere­pe volt abban, hogy 1994. au­gusztus 20-án átadhatták ren­deltetésének a kor követelmé­nyeinek megfelelő, korszerű karancssági I. István Általános Iskolát, ahol napjainkban két­száz gyermeket okítanak a jóra és a szépre. Az István-díj gyermek foko­zatát Imrik Katalin 8. osztályos diák érdemelte ki. Kitűnően ta­nul, mind a magatartása, mind a közösségi munkája példamuta­tó. A salgótarjáni „közgében” folytatja majd a tanulmányait. Az elismeréseket szomba­ton, a karancssági iskola balla­gási ünnepségén Szentes Dezső, Szalmatercs polgármestere adta át Gréczi-Zsoldos Miklósnak és Imrik Katalinnak. Pillanatkép a karancssági általános iskola szép ünnepségéről Meg kell előzni a bűncselekményeket! A nyári szabadságok kezdete előtt megtartotta szokásos meg­beszélését Salgótarjánban a vá­ros biztonságáért munkacso­port. Amint ezt Földesi László a Nógrád Biztonságáért program szervezeti keretében működő csoport vezetője elmondta - az eddigi gyakorlathoz híven - ilyenkor felhívással fordul a la­kossághoz a nyári időszakban rájuk leselkedő veszélyek elke­rülése érdekében. A városban most különösen sok gondot okoz az állampol­gároknak és a rendőrségnek a terjedő zsebtolvajlás. Ezért a szokásos plakátok egyikének témája a zsebtolvajokra való fi­gyelmeztetés. Ezeket a plaká­tok olyan jellemző piktogram- ok, amelyek a zsebtolvajlás mozzanatát ábrázolják. A köze­pes méretű plakátokat a helyi járati autóbuszokon és a városi vásárcsarnokban helyezik el. A kis alakú szórólapok szövege pedig a gépkocsifeltörésekre fi­gyelmeztet. A tapasztalatok szerint szinte kizárólag azokat a gépkocsikat törik fel, ahol a tulajdonos szemmel láthatóan értékeket hagy az autóban. Azokat a gépkocsikat sokkal ritkábban vagy egyáltalán nem törik fel, amelyekben semmi el- vihetőt nem látnak. Ezeket a megelőzésre intő anyagokat a Pécskő utcában, Kistarján úton, tehát elsősorban olyan helye­ken terjesztik, ahol a legtöbb gépkocsit törik fel. A lakóépüle­tekben pedig olyan plakátokat helyeznek el, amelyek a laká­sok, épületek biztonságának megóvására figyelmeztetnek, egyben propagálva a szomszé­dok egymásért mozgalmat is. A megbeszélésen Nagy Gá­bor alezredes, a salgótarjáni rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője adott tájékozta­tást a bűncselekmények eddigi alakulásáról. Az alezredes hangsúlyozottan emelte ki a bűnmegelőzésben a videoka­merák fontosságát. Ugyanis két esetben is sikerült azonnal el­fogni a tettest, amikor olyan he­lyen törték fel a gépkocsit, ahol kamera rögzítette a bűncselek­ményt. Cseles tolvajok járnak Rétság környékén Aki a virágot kedveli, rossz ember is lehet - bizonyítják a tények Egy magas fiatalember társá­val dél körüli időben tért be a napokban Rétságon a Piac téri virágüzletbe, s virágvásárlás cí­mén segítséget kért az ott dol­gozó hölgytől. E közben a társa nézelődött az üzletben és a vil­lanykályháról eltulajdonította az eladó irattárcáját, F. Katalin személyi, igazolványával, veze­tői engedélyével, tízezer forint­jával és Budapest Bank-kártyá­jával együtt. A két ismeretlen személy a bankkártyát Balassa­gyarmaton felhasználta és a | bank automatájából 27 ezer fo­rintot vett fel. Egy nappal az eset után, délután három és négy óra között a két személy Nagyorosziban, a Butik sori vi­rágüzletben ugyanilyen mód­szerrel terelték el az eladó fi­gyelmét és az asztalon lévő Ericsson T-10 mobiltelefonját és irattárcáját, benne ötezer fo­rinttal és a személyes irataival elvitték. Később az iratokat Borsosberény külterületén, a 2- es főúton megtalálták. A virág­üzletben dolgozó T. Tibornénak több mint ötven­ezer forint kárt okoztak. A rétsági rendőrkapitányság nagyobb figyelemre, elővigyá­zatosságra inti az állampolgá­rokat, s egyben kéri, hogy in­formációikkal segítsék elő az ismeretlen elkövetők felderíté­sét a következő személyleírás alapján. A virágot vásárló személy kb. 180 centiméter magas, jó kiállású, 25-30 év körüli vé­kony testalkatú fiatalember. Haja szökés, enyhén kopaszo­dó. Ő fehér vagy vaj színű pó­lót, szabadidő alsót viselt, amelyben oldalt világos csík látható. Társa kb. 175 cm ma­gas, zömök, erős testalkatú fér­fi, rövidre vágott barnás hajat viselt. Ez a személy szintén világos színű pólót és térdig érő rövid­nadrágot viselt. A magasabbik személy vastag ezüstnek tűnő nyakláncot visel, ami körülbe­lül három centiméter hoszszú- ságú láncszemekből áll. A rétsági rendőrök a segítő bejelentéseket a 06-35-350-144 telefonszámon várják Újra „emelkedő” nemzet lettünk Kulturális fesztivál és millenniumi zászlóátadás Rétságon (Folytatás az 1. oldalról) A csendesebbre sikeredett va­sárnap így készült régen címmel gyerekeknek tartottak kézműves foglalkozásokat. Röviden, vázlat- szerűen ekképpen foglalhatnánk össze az utókornak a Lókos-völgyi sokadalom történéseit. Ezek után térjünk át a millenni­umi rendezvénysorozat csúcs­pontjára, az országzászló adomá­nyozására. Szombaton 18.30-kor, a nagyparkolóban a Himnusz hangjával kezdődött az ünnepség. Mocsári Gergely alpolgármester köszöntötte a meghívott vendége­ket és az érdeklődő helybelieket, majd átadta a szót Stumpf István kancelláriaminiszternek, aki Köl- csey-idézettel kezdte mondandó­ját: „Emberi ész és erő csak társa­ságban'fejlődhet ki.” Aztán így folytatta: különösen igazak a nagy költő szavai erre a térségre, amely az összefo­gás ered­ményekép­pen fejlőd­het ugrás­szerűen. Ezeréves történelme áatt Ma­gyarország nem lett németté, tatárrá, nem vát törökké, s nem lett szovjetté sem. Nagy birodámak hatalmi vágyá törtek meg nemzetünk erején, újra és új­ra emelkedő nemzet lettünk. A tör­ténelem viharában a keresztény és magyar kultúra, a nyelv, a csa­lád volt a megtartó erő, az ész, az összefogás segített a holtpontokon átlendülni. A harcmezőkön mindenkor a csata élén háadtak az asszonyok átá hímzett zászlók, amelyek az összetartást jelképezték és jelké­pezik mindmáig. A millennium évében kormányunk azért ajándé­koz váamennyi hazai település­nek zászlót, hogy kifejezze min­den város és falu, sőt minden egyes polgár fontosságát. A kor­mány azt szeremé, ha mindenki érdeme szerint részesülhetne a megtermelt javakból. Aki tisztában van az értékeivel, az tudja csak másokat megbecsül­ni. Hazánkban ma olyan jelentős gazdasági fejlődés zajlik, amely az Európá Unió tagjelöltjei között az első helyre teszi országunkat. Eb­ben a folyamatban mindenkinek meg kell adni az esélyt, hogy érté­keit felmutassa, közkinccsé tegye. Senkitől sem várhatjuk el elvei­nek, értékrendjének feladását. Ám ha nem tudunk az eltérő gondol­kodásmódokon felülemelkedve közös célokat megfogalmazni, nem tudjuk együtt építem ma­gunk és utódaink jövőjét sem. Építsük együtt Magyarország hol­napját! - fejezte be beszédét Stumpf István, majd átadta a zász­lót Gresina Istvánnak. Rétság pol­gármestere meleg szavakkal mon­dott érte köszönetét, s megígérte, hogy városuk népe hű lesz az or­szágzászló szelleméhez. A fehér, farkasfogakkal díszí­tett, a magyar koronát ábrázoló lo­bogóra Havas Vilmosáé zász­lóanya, helybeli képviselő kötötte fel az első szalagot. Ezt követően Becsó Zsolt, Nóg­rád Megye Közgyűlésének elnöke a közgyűlés millenniumi zászlaját nyújtotta át a polgármesternek. Beszédében utalt Nógrád és ezen belül Rétság történelmére, majd felhívta rá a figyelmet: a település a maga példájával cáfolja azokat a negatív híradásokat, miszerint megyénkben szegénység, mun­kanélküliség, kilátástalanság ural­kodik. Felolvasta a közgyűlés fel­hívását, amely összefogásra, együttes munkálkodásra szólítja fel szűkebb pátriánk lakosságát. „Fogjunk össze és közösen dol­gozzunk azért, hogy őseinknek újabb ezer év múlva is legyen mi­re emlékezniük!” - mondta befe­jezésül. Ezt követően dr. Lébényi Antal főesperes, Németh Zoltán evangé­likus és Molnár Zsigmond refor­mátus lelkész felszentelte és meg­áldotta Rétság millenniumi zász­laját. Azt a zászlót, amely feleme­li a tekintetet, emlékeztet a múlt­ra, erőt, hitet, biztonságot ad a jö­vőhöz. '__________________________(KOLÁJI A kéz díjazott (balra) és Szentes Dezső F0TÓ. ó

Next

/
Thumbnails
Contents