Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-14 / 137. szám
SALGÓTARJÁN 1 “ BALASSAGYARI MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2000. JÚNIUS 14., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Hont Ősidőktől lakott hely az Ipoly és Börzsöny között elterülő falu, egyes leletek korát nyolcezer évre becsülik a régészek. A falu közelében földvár is áll: az egyik legelső magyar vármegye, Nagy-Hont központja volt itt és a XI. században épült. (A vármegyét Pázmány és Hunt lovagok vezetéHatárvonalon - az európai út mentén Ötmilliót megér a helyben való iskolázás- A parassapusztai határátkelő belterületnek minősül, így fenntartása az önkormányzat nagy terhe, évi egymillió-ldlencszáz- ezerrel terheli a költségvetést. Csak a közvilágításra elmegy félleszre. A gépkocsisor gyakorta Hont széléig érő, s a növekvő forgalommal együtt így nem csoda, ha nő a baleseti statisztika, amelynek sajnálatos következményeit évente legalább egyszer A parassai határátkelő fenntartása nagy teher a kis önkormányzatnak Két évre jutó fejlesztési pénzük ment az útfelújításra, de nem tehettek egyebet, fizettek, épp a lakossági érdekekre való tekintettel. Ha nem teszik, azok vagy bennrekedtek volna a faluban, vagy pedig kint a prérin, a 2-es főút mentén. Az autóbuszsofőrök ódzkodtak, hogy az utazókat, járműveiket kitegyék annak a veszélynek, amelyet a falun átvezető út jelent, s amelynek rendbehozatala sürgetővé vált - mondta egyebek mellett, a több szempontból is különleges helyzetben lévő település polgármestere, Hrapka Lászlóné. nádasok. Bár a lakosság körében, Hrapka Lászlóné, a települési önkormány- zat vezetője ■ Maga a település földrajzi és környezeti helyzete e tekintetben magáért beszél. Példának okáért itt van mindjárt az a természetközeli állapot, ami abból ered, hogy a Börzsöny lábához, az Ipoly folyásához települtek az elődök. A folyót errefelé nem re- gulázták, az árteret sem kebelezték művelés alá, ha nem is eredeti állapotában, de nagyjából maradt minden, mint rég, legelők, mindez manapság nem arat osztatlan sikert. Másik különlegessége sok millió évvel ezelőttre datálódik, aminek maradványa a honti szakadék, amely természetvédelmi terület. Az egykori talajsüllyedések hatása máig érzékelhető a faluban, tavaly például inkább átoknak, mint áldásnak bizonyult a falu alacsony fekvése. Szomorú évfordulóról emlékeznek az itt élők. Akkor történt, hogy a júniusi esőt nem volt képes elnyelni a föld, s még jobban megnyílt a szakadék is a lakott rész túloldalán, több ezer köbméter kőhordalékkal terítve a környékét.- Állami tulajdon a terület, kezelője, használója sem az önkormányzat, de ahhoz, hogy a hasonló események hatásától védjük a lakosságot, az önkormányzat is részt vállalta védelmi munkák költségekből - mondja a falu vezetője, inkább csak azért említve a költségvonzatot, hogy érzékeltesse a sok kicsi, milyen sokra megy. Mert van a településnek olyan része is, amelyre nem csak időszakonként kell költeniük. az önkormányzat kényszerül anyakönyveztetni.- Az áldozatoknak sincs figyelmezető hatásuk - mondja re- zignáltan a faluvezető, aki nem tudja mire vélni, mi kellene még ahhoz, hogy az európai út mentén rendeződjenek az útviszonyok, sávval, esetleg parkolóval. Mert így sziszifuszi erőlködés díszkerítésre, buszmegállóra költeni, felesleges kiadásnak tűnnek, hisz hol a kerítést viszik el a tolató járművek, hol meg a kerámia buszvárót. Pedig a pénzt nagyon fognák, intézményeik vezetőit is ésszerű gazdálkodásra szorítják, hiszen bevétele jószerével nincs is az önkormányzatnak, mert helyi adóik sincsenek. Nem akarják a lakosságot terhelni, amelynek több mint a fele nyugdíjaskorú, s akik között nagyon sok az egyedül élő az özvegy. Intézményeket tartanak fenn, minden alapellátást biztosítanak, s legnagyobb költséggel az általános iskolások helyben történő iskoláztatása jár. 1-8 összevont osztályos intézményt működtetnek a harminckét nebulónak, ami évi 5 milliós kiadással jár. A költségeket talán kíméli, hogy a fóti gyermekváros családi otthont rendezett be a településen, s a nyáron odaköltöző gyerekek közül öt jár majd a helyi óvodába, iskolába szeptembertől. millió, s ehhez adódnak még a közterületnek minősített részek rendben tartásával kezelésével járó kiadások. A belügy nem vállalt részt a kiadásokból, tavaly is október végén derült ki, nem kapjuk a várt pénzt. Erre az évre vállalták 1,1 millió biztosítását, a többi kiadás bennünket terhel. Közterület-fenntartó, karbantartó alkalmazása szükséges, a közmunkásokat is többször oda kell irányítani, hiszen olykor balkáni állapotok tapasztalhatók. Mondja, az is gond, hogy nincs kamionsáv, csak ígéret a Víztározó épül a völgyben A víztározó több célt szolgál, Hont többféleképp hasznosul belőle Az árvízvédelemmel is összefüggő beruházás folyik a település határában. A Csitár-patak völgyében készülő víztározó öt- venmilliós kivitelezési költségéből a honti önkormányzat is részt vállal, a másik két - a rétsági „vizesek” és egy drégely- palánki szövetkezet - majdani kezelővel együtt. Hárman adták össze a költségek harminc százalékát, amelynek visszatérülését a Csitár-patak vizét felfogó medence hasznából remélnek. A tározó azzal, hogy levezeti a patak vízét, felfogja a csapadékot, öntözési lehetőséget biztosít a mezőgazdaságnak, hallal való betelepítése pedig a horgászoknak. A tározó körüli területet kiparcellázták, ami arra utal, a szép környezet többek számára vonzó. Özvegyek Meghökkentő esetekkel találkozhat a Honton kutakodó. A helybelieknek fel sem tűnik, gyakorisága okán megszokottá vált a honosítás. Sok a vegyes házasság, régen, s ma is választanak párt a hontiak közül a határ közeli túloldaláról, főképp Ipolyságról. Újabban viszont megtelepedtek itt a romániai Erdély, jugoszláviai területek szülöttei is, összességében kéttucatnyiam akik vagy az üresen álló portákon alakítottak otthont maguknak új hazájukban, vagy építkeznek. Azt mondja a polgármester, értékesíthető ingatlanból nincs hiány, ami a lakosság elöregedésével hozható összefüggésbe. A 301 ingatlanból 60-70 gazdátlanul áll, vagy már olyasvalakik - jobbára fővárosiak - tulajdonába került, akik amolyan hétvégi házként hasznosítják. A lakosság összetételére vonatkozó statisztikai adatok szolgálnak pár meglepő ténnyel, ami igazolja a faluvezető által mondottakat. A jegyző asszony korösszetételre vonatkozó adatgyűjtése alapján tény, a hatvanon felüliek aránya több, mint összességében a gyerekeké, s az aktív korosztályé. Ennél még meglepőbb, hogy az idősebb korúak kétharmada egyedül élő, pár kivételtől eltekintve özvegyek, akik között jóval több az asszony, mint a férfi. Akiken persze az önkormányzat, tehetsége szerint megpróbál segíteni, úgy például, hogy az étkezési térítési díjnál, csak a nyersanyagárat szá- mítják fel. __________________■ É pületfelújítások Az évszázad esőzése milliós károkat okozva vonult le tavaly. A megrongáltak - épületek, utak, járdák - túlnyomó többségét mára helyreállították, s folyamatosan végzik a megelőzési feladatokat. A vízelvezető árkok kilencven százalékát tették rendbe idáig, amelyek évtizedes rendezetlenségét a közhasznú munkásokkal rendezteti az önkormányzat. Útra idén nem telik, bár van, amelyik állaga felújításra vár, csakhogy a településen átvezető közút felújítása - amely 21 millió forint volt - nagyon sokba került az önkormányzatnak (is), az összköltség 40 százaléka, 8,4 millió forint őket terhelte. Idén az intézmények felújítása következne, bár, hogy az e célra szolgáló alapból elfogyott a pályázati pénz, csak sürgető javításokra telik a saját erőből. Az óvodaépület belső csempézésre, lapozásra szorul, rendezésre a vizesblokkja, ami hozzávetőleg egymillió forintba kerül. Jelentősebb tétel a művelődési ház tetőszerkezetének cseréje, amelynek egészére idén nincs fedezet. Ezzel együtt elkezdik a legsürgetőbb teendőket ezen az épületen is, amelyet addig folytatnak, ameddig futja a pénzből. A többit talán majd jövőre. ______■ Az oldalt írták: Jakubovics Katalin és Mihalik Júlia Fényképezte: Rigó Tibor Ha okosan szeretik, segít az embernek könnyebben élni Gyökerektől a fákig - Gál János professzor hitvallása Nem láttam még hozzá hasonlóan derűs, művégtagokkal élő nyugdíjast Mire véget vetett az eddigi életéről szóló mondóká- jának (mert hiszen naphosszat lehetett volna még tovább szőni azt) kiderült, mi a titka: igen gazdag pályája az az erőteljes „gyökér”, ami a „fát”, a derűt táplálja. Kissé szabálytalan indulás, de jó választás. így alakult a honti Gál János professzor fiatalkorának első jelentős életszakasza.- Édesapám erdészként szolgált, s mert abban az időben ez rangot jelentett, mindenáron azt akarta, hogy én is az legyek. Az „igen”-re az érettségiig kellett várni. Ott ugyanis megtörtént, hogy addig-addíg segített a társának, míg a saját dolgozatára nem maradt elég ideje, így „csak” kettest kapott. Ekkor határozta el, hogy szakít korábbi elképzeléseivel és megfogadja az apá tanácsot. Nyilván ő maga sem gondolta, hogy választásának, rátermettségének köszönhetően a nevét fél Európa ismerni fogja. Elméleti és gyakorlati síkon belevetette magát Sopronban a tanulásba: az ésszerű, sőt tudományosan alapos fásítás, az erdők megfigyelésekkel alátámasztott, új eljárások meghonosításává történő felújítása, kutatások, kísérletezések kihívását vá- láta.- A csodáat nem elég: az emberek akkor tesznek jót, ha az eszükkel szeretik az erdőt - mondja ki az elvet, ami kezdettől vezette. - Óvni kell példád az eróziótól, ellenállóvá kell tenni a káros környezeti hatásokká szemben, de ehhez persze ismerni szükséges a fáajok tulajdonságát és az egyéb adottságokat, környezeti feltételeket, a szélviszonyokat, a táaj nedvesség- tartalmát, ezek összefüggéseit. Mi az utóbbi javítására megpróbá- koztunk a szennyvíziszap felhasználásává, amitől a mezőgazdá szók idegenkedtek. Nem csáód- tunk az elgondolásban. Gá János kapta meg az országfásítási program megtervezését. Egy hónapja volt erre az átfogó feladatra. Ezután sorra nagy fába vágta a fejszéjét. Nevéhez kötődik a hortobágyi és a tiszáöki öntözőrendszer védőfásításának megváósítása. Az utóbbivá védte meg a kandidátusi címét.- Dolgoztam a volt Szovjetunióban, nehéz terepen, sztyeppén fásítottunk. Idehaza kidolgoztunk egy- az erdősítés folyamatát elősegítő - el- jáást. Ennek az a lényege, hogy átforgatás helyett megfelelő eszközzel csak lazítjuk a talajt, - a felső mikroflórát védve ezzel - így a tápanyag könnyebben eljut a gyökérzetig. Több mint száz kísérleti területen tevékenykedett az országban, Dr. Gál János honti otthonában módszereit átvették, alkalmazzák más országokban, tanítják a freiburgi, a hamburgi, a göttingem egyetemen. Gá János professzor vizsgáta a különböző fáajok és a kedvezőtlen termőhelyi adottságok egymásra hatását, a közvetlen környezeti ká- rosítók következményeit, foglalkozott a homoktáajok javításává, a hullámterek, árterek finom iszapjának hasznosításává, védőfásításává, hatékonyságuk növelésével. Ta- pasztáatairól, kísérleti munkáiról hetvennyolc szakmá tanulmányt, számos szakcikket, huszonkét könyvet, könyvrészletet írt. Aka- démiá doktori dmét '65-ben kapta meg. Tevékenysége legjelentősebb eredményének mégis azt tartja, hogy a soprom, egykarú főiskolából egy többkarú egyetemet sikerült létrehozni. Hat Ében választotta meg rektornak az egyetemi tanács. Sopron városa is nagyon sokat köszönhet neki: az ifjúsági házat háborús romtéglákból építették fel, az ifjúsági lakótelep, az uszoda, a központi erdészeti múzeum létrehozása elválaszthatatlan a nevétől, kétkezi munkájától. A díszdoktori, Nógrád megye díszpolgára címek birtokosának honti kötődése mindig eleven volt, s az is maradt. A hontiak becsülik, tisztelik, büszkén említik, hogy utat is köszönhetnek dr. Gá Jánosnak, akinek páyája arról szól: az erdő, ha okosan szeretik, segít az embernek könnyebben élni. _______imuujKj.) sével hozták létre - utóbbiról kapta a nevet.) Híres őstörténeti emlékhely a honti szakadék természetvédelmi területe. A falu egyhajós római katolikus plébánia- temploma barokk stílusban épült 1776-ban, Mária Terézia anyagi támogatásával. F. Z. Múltidéző
