Nógrád Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-14 / 137. szám

2000. JÚNIUS 14., SZERDA SZECSENY MEGYEI KORKÉP BATONYTERENYE RETSAG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Kolaj László jegyzete Szegények szegénye Pásztói nyár, a második Industriával Július 7-9-én rendezik meg a regionális kiállítást és vásárt O lvasom a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazga­tóságának jelentését, s vegyes érzé­sek kavarognak bennem. A jelen­tésben ugyanis az áll, hagy szü- kebb pátriánk változatlanul utolsó a megyék sorában az egy lakosra jutó bruttó hazai termék alapján. Igaz, Nógrádban az országos át­lagnál gyorsabban növekszik a GDP, ám olyan tetemes a lemara­dás, hogy csupán apró lépésekkel haladunk a felzárkózás útján. Nézzük az adatokat! (A régi­ókra és a megyékre vonatkozó 1999. évi statisztika még nem ké­szült el, de a korábbi kimutatás is hűen tükrözi a valóságot.) Ma­gyarország bruttó hazai terméke 1998-ban folyó áron 10 087 milli­árd forint volt, amely változatlan áron számítva 4,9 százalékos nö­vekedést jelentett. (Ez az érték 1999-ben megközelítette a 11 500 milliárd forintot, amely 4,5 száza­lékkal több az előző évinél.) A GDP 41,8 százalékát Közép- Magyarország (34,1 százalékát Budapest), 29,1-29,1 százalékát Dunántúl és a keleti országrész adta. Észak-Magyarország a brut­tó hazai termék 8,6 százalékát ál­lította elő. Ezen belül Borsod-Aba- új-Zemplén a GDP 5, Heves a 2,3, Nógrád az 1,2 százalékát szolgál­tatta. Az egy lakosra jutó hazai össz­termék a tárgyalt évben 997 ezer forint volt, ami a Magyar Nemzeti Bank éves átlagárfolyamán átszá­mítva 4651 USA-dollámak felelt meg. A régiók közül Közép-Ma­gyarországvolt a legtehetősebb (1 474 ezer forint), megelőzve Nyu- gat-Dunántúlt (1102 ezer forint), Közép-Dunántúlt (978 ezer fo­rint), Dél-Dunántűlt (770 ezer fo­rint). Az alsó fertályhoz tartozott Dél-Alföld (761 ezer forint), Észak- Magyarország (678 ezer forint), Észak-Alföld (675 ezer forint). A legmódosabb Közép-Magyarorszá- gon tehát az egy főre jutó GDP a 2,2-szerese volt a legszegényebb észak-alföldinek. A megyék leggazdagabbika Fejér (1 234 ezer forint), a máso­dik Győr-Moson-Sopron (1 204 ezer forint), a harmadik Vas (1 162 ezer forint). Külön kell szól­nunk a fővárosról, ahol 1998-ban 1 858 ezer forint bruttó hazai ter­mékjutott minden egyes ott élőre. Az ágrólszakadtabbak pedig sor­rendben: Nógrád (565 ezer fo­rint), Szabolcs-Szatmár-Bereg (567 ezer forint), Somogy (686 ezer forint), Borsod-Abaúj-Zemp- lén (690 ezer forint). A szegények szegénye tehát Nógrád, ahol ugyan számottevően emelkedett a fajlagos mutató, de még így is a megyék átlagának 70, az országos átlagnak mindössze 57 százaléka az egy lakosra jutó hazai össztermék. Budapesten pe­dig 3,3-szor annyi a GDP, mint szűkebb hazánkban. S zóval: olvasom a KSH Nógrád Megyá Igazgatóságának jelen­tését, s azon töprengek, hogy utol- érhetjük-e valaha is mondjuk Dél- Dunántúlt?! Sikeres volt a tavalyi Nógrád Industrial pásztói regionális ki­állítás és vásár, ezt a tapasztalatot szűrték le az érintettek az őszi értékeléskor, ennek nyomán néhány módosítással idén is megrendezik, július 7-9-én, a Dózsa György Általános Is­kolában és környékén. A rendezővel, a város önkor­mányzatával egyetértve a szer­vező Vásáriroda Kft. az időpont fejezése után, a nyári szabadsá­golások előtt megtartani. Szere­pet játszott az időzítésben az is, Bihall Tamás (középen) sajtótájékoztatója megválasztásakor a kiállítók és | látogatók azon igényét vette fi- J gyelembe, miszerint az ese­ményt ajánlatos az iskolaév be­hogy a fedett terület korlátozott, a szabadtéri elhelyezéshez elen­gedhetetlen a nyári idő. Egye­bek mellett erről szólt Kriston Péternek, Pásztó alpolgármes­terének vásári előzetese a tegna­pi, városházi sajtótájékoztatón. A kiállítás a régió meghatározó vállalkozásainak seregszemléje, kedvező bemutatkozási lehető­ség, de az ország más területei­ről, sőt külföldről - például Franciaországból - is várnak vendégeket. A szakmai jelleget erősítve a térség fejlődését, az országos el­ismertséget szeretnék ez­zel előmozdítani. A há­romnapos rendezvény­hez kapcsolódó szakkiál­lításokat a terület jellem­ző ágazataira alapozva szervezik meg, így a fo­gyasztási javak általános vására mellett megjele­nik a könnyűipar és a fel­dolgozóipar is, nem utol­sósorban az idegenforga­lom, ezért nem csak a nógrádiak, hanem He­ves, és Borsod-Abaúj- Zemplén megye idegen­____ forgalmi szervezetei is k épviseltetik magukat. Bihall Tamás vásárigazgató arról is tájékoztatta a megjelen­teket, hogy a bemutatkozók ta­valyi számát tekintve - hatvanan RIGÓ TIBOR voltak - van még tennivaló, ed­dig ugyanis harmincketten je­lezték részvételi szándékukat. Külön figyelmet fordítanak a ki­egészítő programokra, ezen be­lül a szakmai tapasztalatcserék­re, ezt a célt fogja szolgálni a „Termék tervezésétől az értéke­sítésig” című gazdasági fórum és az észak-magyarországi régió gazdasági fejlesztéséről szóló tervezet megismertetése. Az előző Industriához hasonlóan a bemutatkozó hazai cégek leg­színvonalasabb termékeit nagy­díjjal, díjjal, elismeréssel jutal­mazzák. Természetesen közönségcsa­logató műsorok sem hiányoz­nak a rendezvényegyüttesből: ismert előadók, énekesek lép­nek fel, lesz divatbemutató, néptánc és majoretteket is lát­hatnak majd. A sajtótájékoztató utáni vállalkozói fórumon pél­dául azt vetették fel, hogy a kiál­lítás és vásár megrendezését a mátrai üdülőövezetben is érde­mes lenne tudatni, illetve, hogy sajátos színfoltja lenne az ese­ménynek a mátrakeresztesi és környékbeli kézművesek mun­káinak bemutatása. __________________________(MJ) Százmilliókban mérhető az aszálykár Őrizetben a bolti tolvajok Ismét megfogtak egy lopásra szakosodott együttest. Salgó­tarjánban június 6-án három fi­atal férfi lépett be a Kossuth úti Javkar-üzletbe és vásárlást tet­tetve az eladó figyelmét lekötöt­ték, s közben műszaki cikkeket tulajdonítottak el. Úgy látszik, hogy nem elégedtek meg a napi zsákmánnyal, mert ezt követő­en a Kővár úti mezőgazdasági szakboltba mentek és ugyanez­zel a módszerrel ugyancsak műszaki cikkeket vittek el - tudtuk meg a salgótarjáni kapi­tányságon. A nyomozók munkához lát­tak, s egy nappal később ered­ményre vezetett az adatgyűjtés. Ennek alapján előállították B. I. salgótarjáni, Sz. N. és M. R. bátonyterenyei lakosokat, akik­nél megtalálták az ellopott tár­gyakat. A házkutatás során azonban rábukkantak más, nagy értékű, bontatlan csoma­golású műszaki cikkekre, videó-magnókra, CD-lejátszók- ra, valamint felcímkézett ruhá­zati cikkekre, márkás farmer- nadrágokra. A lopós együttest őrizetbe vették. A három személy közül az első kettő büntetett előéletű. Legutóbbi akciójukkal néhány százezer forint kárt okoztak a sértetteknek. Őrizetbe vételük mellett lopás bűntettének ala­pos gyanújával folyik ellenük az eljárás. A házkutatás során lefoglalt - feltehetően korábbi akcióikból származó - áruk tu­lajdonosainak megállapítására a rendőrség felderítésbe fogott. (Folytatás az 1. oldalról) málna minőségére, ugyanakkor mérsékelné a kieső mennyiséget is. A nőtincsi Naszályvölgye Me­zőgazdasági Szövetkezetben olyan kis mennyiségű volt az áp­rilis elején leesett csapadék, hogy képtelenek voltak meg­mérni. A kenyérnek valónál je­lentős lesz a veszteség. A re­ménybeli mostani hozamok nem hoznak annyi bevételt, mint amennyit eddig költség­ként ráfordítottak. Az esőre egy­előre hiába áhítozó földek a mostani időjárási viszonyok kö­vetkeztében örülnének, ha hek­táronként 30-35 mázsával hálál­hatnák meg a földművelők fá­radtságát. A 80 hektár tavaszár­pa vetésből nem lesz semmi, mert ugyanazok a rögök van­nak, mint amikor elvetették. A napraforgó hozama egyelőre ne­hezen ítélhető meg. A szára alig 40-50 centi, meg sem tudott nő­ni, s a hét végén már virágzik. A kapott információk szerint a be­vételkiesés 10 milliókban mér­hető. A kalászosok betakarítása a szokásosnál 2 héttel előbb kezdődik a gazdaságban. A tartós szárazság nem kí­mélte a takarmányféléket sem. Lucernából, szénafélékből az el­ső kaszáláskor 30-50 százalék­kal lett kevesebb, mint néhány évvel ezelőtt. A második kaszá­lásból gyakorlatilag semmi sincs. A Szügyi Mezőgazdasági Szö­vetkezetben is nagy károkat oko­zott eddig a szárazság. A jelen­legi állapot szerint a 300 hektá­ron elvetett őszi búza még a ta­valyi hozam 50 százalékát sem éri el. A 75 hektárnyi rozs a bú­zánál valamivel jobb ered­ménnyel biztat. Amennyiben nem lesz csapadék, akkor egy héten belül megkezdik az idei búza aratását. Kukorica lenne, ha lenne eső. Jelenleg abban bíznak, hogy a mutatkozó ter­més elég lesz silónak. A szálas takarmányok betakarításánál viszont az előbbiekhez képest valamelyest jobb a helyzet. Úgy néz ki, hogy a lucerna, a vö­röshere és a réti széna elég lesz a szarvasmarha-állomány téli átteleltetéséhez. A jórészt növénytermesztéssel foglalkozó magyarnándori Adamik Szövetkezetben egyelő­re csak saccolni tudják a hőség okozta eddigi bevételkiesést, veszteséget. Az őszi búza való­ban nagyon szépnek indult, jó hozamokkal biztatott. A két hó­napi szárazság, a csapadékhiány miatt, előreláthatóan 40-50 szá­zalékkal lesz kevesebb a termés. Még kritikusabb a helyzet a ta­vasziaknál. A keléshez szüksé­ges csapadék nem érkezett meg. Emiatt tőkehiányos a naprafor­gó, kukorica. A normális körülmények hiá­nya miatt az aratást a szokásos július hó második fele helyett már a hó végén júniusban meg­kezdik. „Királyi pár” Sipeken Hétfőn, késő este választot­ták meg az új pünkösdi királyt és királynét Nógrádsipeken. Az egész napos falunap sport-, kul­turális és tréfás vetélkedőinek végén az indulók közül legered­ményesebbeknek kikiáltott Szi­ta Eörs és Tóth Mónika - két­gyermekes családanya - fejére került a korona. Egy évig ők lesznek a pünkösdi király és ki- rályné Nógrádsipeken. ___■ T ávlati kitekintő az unióra Segítség a gazdaság, a társadalom szerkezetének átalakítására A Bátonyterenyeiek Baráti Köre a napokban fórumra hívta az érdeklődőket az Európai Unióhoz történő csatlakozás téma­körében. A vendég Sára János, az FVM EU-koordinációs osz­tályának vezetője volt, aki az Európai Unió és a területfejlesz­tés kapcsolatáról beszélt. Mint mondotta, egyfajta távlati ki­tekintést szeretne nyújtani az EU támogatási politikájának főbb jellemzőiről, a strukturális alapok célrendszeréről, re­formjáról, várható változásairól, a programtervezés elveiről és módszereiről. Sára János kiemelte, hogy az EU-s csatlakozás a területfejlesz­tés szempontjából egyértelmű­en előnyös. Már a csatlakozást megelőzően is el kell érni bizo­nyos normatívákat, teljesíteni kell egyes kötelmeket. A terület- fejlesztés a hátrányos helyzetű térségek gazdasági, társadalmi, szociális különbségeinek felszá­molását, a válsághelyzetek ke­zelését célozza, úgy is mondhat­juk, hogy az állam megpróbálja felszámolni az egyenlőtlensége­ket a gazdasági-társadalmi fo­lyamatokba történő beavatko­zással. Az EU egyik fő feladata a tagországok életében mutatko­zó különbségek felszámolása. A gazdasági növekedés eléréséhez más típusú gazdasági tevékeny­ség szükséges, így viszont elő­térbe kerülnek a strukturális problémák, tehát át kell alakíta­ni az ipart, a mezőgazdaságot. Ezeket a problémákat az EU te­rületekhez, régiókhoz kötötte, azaz ott kezelte, ahol ezek meg­jelentek, így lehetett eredmé­nyes és hatékony a pénzeszkö­zök felhasználása.- Az EU-ban elképzelhetet­len, hogy tagországaiban kü­lönböző szinteken éljenek az emberek - hangsúlyozta Sára János. - Éppen ezért ad segítsé­get a gazdaság, a társadalom szerkezetének átalakításához. A hatékonyság pedig akkor ér­vényesül igazán, ha az elmara­dókat minél inkább felzárkóz­tatják az átlaghoz. A magyar te­rületfejlesztési politikának is ez a fő feladata. Az EU regionális politikája a fejlődéssel együtt változott, mégpedig két irány­ban: jóval nagyobb forrásokat biztosít az elmaradott területek felzárkóztatására. Ez annyit je­lent, hogy a közös költségvetés­ből a tagállamok által befizetett eszközök mintegy egyharmadát erre a célra fordítja, amely je­lentős növekedés, ha tudjuk, hogy kezdetben ez mindössze 5-10 százalék között volt. A má­sik irány, hogy a költségvetés­ből 50 százalékot juttat a mező- gazdaság támogatására a közös piac, gazdaság megteremtésé­nek segítésére. Tehát Magyaror­szágnak, mint leendő tagállam­nak ekkora támogatási lehető­séget lehet majd kihasználni, így egyértelmű az EU-csatlako- zás előnye. Az osztályvezető ugyanak­kor arra is felhívta a figyelmet, hogy a megyei, kistérségi szintű elmaradások felszámolására az EU csak társfinanszírozást tud nyújtani, tehát saját forrásokra is szükség van. A magyar állam költségvetésében 2000-ben a te­rületfejlesztésre fordítható ösz- szeg 31-32 milliárd forint, de összességében 500 milliárd fo­rint az, amely a különböző mi­nisztériumokban, önkormány­zatoknál valamilyen szempont­ból a területfejlesztést szolgálja. Az uniós tagság hatására ez a rendszer is átalakul majd, cél­irányosabban kerülhet felhasz­nálásra: az elmaradottabb me­gyék többet kapnának. Sára Já­nos összefoglalta azt is, hogy milyen lehetőségek lesznek az uniós csatlakozás után: a pénz­ügyi támogatás pályázati rend­szerében az EU meghatározza, hogy mire lehet a támogatást felhasználni, fenntartja az el­lenőrzés jogosultságát, illetőleg a beavatkozási lehetőséget a pá­lyázat eredeti céljának megvaló­sítására. Hangsúlyozta, hogy ezek a támogatások vissza nem térítendő támogatások, ahol az EU mindig csak társfinanszíro­zó, megköveteli a tagállam, adott esetben a magyar állam forráshozzájárulását is. HEGEDŰS ERZSÉBET „CIRKUSZ 2000” - E címmel mutatja be műsorát megyeszerte a nemzetközi hí­rű Eötvös Cirkusz. A társulat sztárja, a világhírű zenebohóc unokája, Eötvös Chily (képűn­kön), aki három különböző számban is kivételes képességekről tesz bizonyságot. A cir­kusz június 14-én, szerdán 18 órakor Szécsényben a Várkertben, 17-én, szombaton 15 és 18 órakor, valamint 18-án, vasárnap 15 órakor Balassagyarmaton a Plusz mögötti te­rületen a diákjuniális keretében, 19-én, hétfőn és 20-án, kedden 18 órakor Bátonyterenyén a Mátra-lakótelepen szerepel. _____ __________■

Next

/
Thumbnails
Contents