Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-04-05 / 54. szám

Holló felülről - A szökőnapi hattyú Tavaszodik. Nem nagyon lehet észrevenni, mert a hőmérséklet nem különösebben magas. A korán érkező vándormadarak közül azonban már több itt van. (2. oldal) Templomaink története: Szendehely Nógrád megye legfiatalabb települése a megye nyugati kapuja, Szendehely. A községet német nemzetiségűek lakják, a római ka­tolikus templom barokk. (6. oldal) Vak Bottyán is talál szemet Meglepő vereséget szenvedett az egyik sereghajtó, a Gyöngyös otthonában a kosárlabda NB II alapszakaszának bajnoka, a KNC- Fekete Sasok együttese... (11. oldal) NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BATONYTERENYE, PÁSZTÓ, RF.TSAG, SALGÓTARJÁN, SZECSENY VAROSOK ES TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2000. MÁRCIUS 4-5., SZOMBAT-VASARNAP XI. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM ARA: 43 FORINT ELŐFIZETVE: 31 FORINT peWöitca® __ coUicnoN Fi FÉRFIDIVAT FÉRFIDIVAT KIS- ÉS NAGYKERESKEDÉS 3100 Salgótaiján, Damjanich u. 11. TeUfax: 32/314-393. Nyitva: H-P, 8,30-17.00-ig, SZ-V, zárva Megjelenítik a vidéki valóságot Kortárs képzőművészeti kiállítás a Palóc Múzeumban Tíz kortárs művész 76 képéből álló tárlat nyitotta meg tegnap kapuit Balassagyarmaton, a Pa­lóc Múzeumban. Amint azt a megnyitón Kapros Márta, a helyi múzeum igazgatója elmondta, mindig igyekeztek más múzeumi szakágakból is kiállításokat bemutatni. Kiemelte azt is, hogy már régóta régiókban gondolkodnak, melyeknek múzeumaival rendszeres kapcsolatot alakí­tottak ki néprajzi vonatkozásban. Ez a kiállítás a művészettörténet berkeibe kalauzolja az ér­deklődőket a hatvani Hatvány Lajos Múzeum és a házigazda Palóc Múzeum jóvoltából. müncheni festők az akadémiá­ról még hozzánk zarándokoltak. Kifejtette azt is, hogy az urbani­záció velejárója a technikai, civi­lizációs fejlődés, amely egyben mozgatórugója a kulturális- Az itt látható képzőművé­szeti alkotásokat éppen az a nem mellékes körülmény fogja össze, hogy valamilyen módon a valóságot dolgozzák fel - mondta a művészettörténész. ­- A múzeumokat több szem­pont alapján sokféleképpen le­het minősíteni, én most csak kettőt emelnék ki - mondta kö­szöntőjében dr. Horváth István megyei múzeumigazgató. ' - Olyan intézményként is felfog­ható, amelynek saját tevékeny­sége, saját tudományos munká­ja jellemzi a mindennapjait, il­letve lehet minősíteni annak alapján, hogy milyen a befo­gadókészsége Ez a két szem­pont elválaszthatatlan egymás­tól. A Palóc Múzeum befo­gadókészsége példamutató, ez pedig nem csak a szakma, ha­nem a város szempontjából is döntő.- A képzőművészet-történet­nek elképzelhető olyan változa­ta, amelyben nem a politikai­társadalmi események, külön­féle kulturális mozgások, ha­nem egy-egy átfogó téma sze­rint rendeződnek a képzőmű­vészeti alkotások - mondta megnyitójában Vécsi Nagy Zol­Pillanatkép a tegnapi rendezvény megnyitásáról FOTO: RIGÓ TIBOR tán, a Hatvány La­jos Múzeum művé­szettörténésze. - Az itt és most meg­jelenített téma a hatvani múzeum gyűjteményének egyre inkább kör­vonalazódó gyűjté­si körét mutatja, amely egy központi gondolat köré szer­veződött. Vécsi Nagy Zol­tán a kiállítás tema­tikáját úgy fogal­mazta meg, hogy „nem városi”, ha­nem a tájjal, a ter­mészettel szerves. Mint mondta, fon­tos ennek a minő­ségnek a különválasztása, mert mindannyian tudjuk: létezik olyan végeláthatatlan betonren­geteg, amely egy-két virágcsere­pet, néhány ölebet leszámítva teljesen kizárta környezetéből a természetet. Látnunk kell, hogy szinte teljesen eltűnt a nemrég még hazai valóságunkhoz tarto­zó szűz táj, a természetes élet- és lakótér, amelynek megfesté­sére a múlt században a bécsi és mozgásoknak is. Ezért is tűnik szinte természetesnek, hogy a műtörténészszakma - úgy­mond előre nézve - mindig ott keresi az újdonságot, ahol társa­dalmi-gazdasági haladást sejt. Azt a valóságot, amely a nagy­várostól távoli vidékeken sze­rezhető emberi, szociális, kul­turális és formai élményekből rednek. megérkezett! Lapozzon a 8. oldalra! Nem öltek rendőrt Az elmúlt napokban futótűz­ként terjedt el Bátonyterenyén egy hamis hír, amelynek követ­keztében szinte állandóan csön­gött a telefon a helyi rendőrkapi­tányság ügyeletén, sőt a kapi­tányságon dolgozó rendőrök la­kásán is. A névtelen telefonálók mind arra voltak kíváncsiak: igaz-e, hogy Bátonyterenyén egy rendőr bűncselekmény ál­dozata lett? Juhász István alez­redes, Bátonyterenye rendőrka­pitánya elmondta, hogy a hí­resztelés valótlant állít: a kapi­tányság területén rendőr sérel­mére bűncselekményt nem kö­vettek el. Hozzátette azt is, hogy két rendkívüli haláleset valóban történt működési körzetükben, az egyik egy fiatalember, a má­sik egy korosabb hölgy elhalálo­zása volt. A két eset körülmé­nyeinek tisztázására folyik a vizsgálat. __ ■ A kár agárra is lehet fogadni Salgótarjánban is voksolhatnak a kétlábáak a négylábúakra A Szerencsejáték Felügyelet elnöke a múlt hónapban tájé­koztatást kért az önkormányzatoktól, egyetértenek-e az­zal, hogy a pénzügyminiszter lóversenyfogadás és agárver­seny működtetésére vonatkozó olyan tartalmú koncessziós pályázatot írjon ki, amelynek értelmében az önkormány­zatok területén fogadóiroda működhessen. Az itt maradás esélyei Amit erről dióhéjban tudni kell: lóversenyfogadást kizáró­lag e célból létrehozott, leg­alább 100 millió forint alap­vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság szervez­het. A koncesszió időtartama legfeljebb 10 év. A versenyekre a Magyar Öttusa Szövetség elő­zetes írásbeli beleegyezésével - térítés ellenében - szervezhető fogadás. A lóversenyfogadás szervezésére a földművelés- ügyi miniszter a pénzügymi­niszterrel egyetértésben, állam- igazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatot hoz létre. A fentiekkel összhangban Salgótarján közgyűlése egyetér­tett azzal, hogy a pénzügymi­niszter lóversenyfogadás és agárverseny-fogadás működte­tésére olyan tartalmú koncesszi­ós pályázatot írjon ki, amelynek értelmében az önkormányzat közigazgatási területén fogadó­iroda működhessen. „Úgy döntöttünk, hogy itt ma­radunk” ezzel a határozott és ed­dig még ki nem mondott gondo­lattal ért véget az a tanácskozás, 2000. február 24-én, amelyet a Konszenzus Alapítvány, a TaRKhaN Műhely szervezett Te­repasztal-beszélgetés címmel. A Nógrád Megyei Hírlap 2000. február 25-i számában címoldalon beszámolt az ese­ményről, amelyből az olvasók számára az derül ki, hogy a ren­dezvény a város önkormányza­tának szervezett fóruma, ahol el­sősorban Puszta Béla, Salgótar­ján polgármestere ismertethette a város jövőjére vonatkozó el­képzeléseit, de más fontos gon­dolat nem hangzott el. Mi, a találkozó szervezői ezt nem így érezzük. Bennünket az ötlet születése óta az a szándék vezérelt, hogy egy olyan találko­zóra hívjunk mindenkit, ahol al­kalom nyílik arra, hogy a város életét irányító önkormányzat ve­zetői, a gazdasági, kulturális in­tézmények és a civil szervezetek között elinduljon egy érdemi pár­beszéd a város jövőjéről. Minden meghívott egyformán fontos volt, ám ez az egyenlőség a tudósítás­ból az olvasók számára nem de­rült ki. így élünk azzal a lehetőséggel, amit a Nógrád Megyei Hírlap ajánlott fel nekünk, hogy a „szer­vezés ürügyén” értékelhessük a találkozót. Pályázat- és projektírási láz van az egész országban, minde­nütt hallani, olvasni új, korszak- alkotó ötletekről, tervekről. Nem kivétel ez alól Salgótarján sem, hiszen itt is sokan leírták már el­képzeléseiket, de ezekről koráb­ban csak annyit lehetett tudni, hogy vannak. Ezért gondoltuk azt, hogy eredményes és nagyobb hatásfo­kú lehet, ha ezek az elképzelések a kölcsönös megismerés után nem kioltják, hanem erősítik egy­mást. A „terepasztal-beszélgetés” mellett ezért adtunk a civil fó­rumnak alcímet is: projektíró mű­helyek találkozója. Salgótarján város hetvennyolc éve történelmi időben számítva nem nagy idő, mégis több kor­szakot, több generáció életét meghatározó változást, fellendü­lést és válságot élt át. A nehéz­iparra alapított államszocialista rendszer megszűnése azonban az ország más térségeihez képest Salgótarjánt mélyebb krízisbe so­dorta. Tíz év kellett ahhoz, hogy ebből a létet veszélyeztető sok­kos állapotból a város mün- chauseni bravúrral kilábaljon. Ennek azonban súlyos ára volt. Megszűnt a város vonzó és meg­tartó ereje, a munkanélküliség hatalmas méreteket öltött, a leg­több család életszínvonala jelen­tősen megromlott, veszélybe ke­rült a létbiztonság. A város lakos­sága elöregszik, mert nagyon sok fiatal számára nincsenek vonzó perspektívák és különösen a jövő értelmiségét alkotó fiatalok gon­dolják azt, hogy a tanulmányaik befejezése után máshol kezdjék el aktív életüket. Azok, akik inkább az itt mara­dás mellett döntenek, lehetnek a város fejlődéséhez lendületet adók. Már vannak olyan konkrét öt­letek, melyek Salgótarján életé­nek minőségi megváltoztatására fogalmazódtak meg, ezek mutat­koztak be február 24-én. A walesi tanulmányút ismerte­tésére nem azért került sor első­sorban, mert követendő példának tartjuk, hanem mert sok tekintet­ben sok hasonlóságot mutat a tér­ség, amely már maga mögött tud­hatja a válságot. Salgótarján a magyar filmhír­adókban Kovács Bodor Sándor munkája, amelynek nagy érde­me, hogy azt mutatja meg 1919- től (tulajdonképpen a film, mint műfaj létezése óta) a hetvenes évek közepéig, hogy milyennek mutatták be a várost az ország előtt. A civil szervezetek által kidol­gozott városfejlesztési progra­mok bemutatása előtt Brunda Gusztáv előadásával átfogó ké­pet adott Salgótarján és térségé­nek gazdasági és társadalmi helyzetéről. A napjainkban vég­bemenő paradigmaváltásra utal­va ösztönözte a hallgatóságot ar­ra, hogy érdemes átértékelni a fejlődés valódi mozgatóiról alko­tott szemléletet. A 21. században már nem le­het 19. századi gazdaságpolitikai elméletekből és teóriákból kiin­dulni, hanem figyelembe kell venni új realitásokat, ahol a gon­dolatnak és a szellemnek teremtő ereje van, és az információnak, a kultúrának minden korábbinál nagyobb szerep jut. E gondolat vezette be azokat az előadásokat, melyekből a hall­gatóság Salgótarjánra vonatkozó konkrét fejlesztési terveket ismer­hetett meg. (Folytatás a 2. oldalon) Mi lett a Fradi félmilliárdjával? Március 5-én ismét érdemes lesz kézbe venni, olvasni a legnépszerűbb vasár­napi lapot.- Pénzt vagy egészséget? Mikor lesznek nyereségesek a magyar kórházak?- Milyen nemzetiségű lesz a buborék? Jó biznisz a kékkúti ásványvíz- Kis magyar abszurd: csődközeibe jutott a „Közgáz”- Történelmi Hölgyvilág: Sissi, Jászai Mari, Josephine Baker, Teréz anya, Diana és mások...- Kállay Bori, a nagymama- Varga Zoltán Diósgyőrben: a masszőrben látja a legnagyobb ellenséget- Interjú Novák Dezsővel: mi lett a Fradi félmilliárdjával?- Luxusprosti vallomása- Medveczky helyett Jakupcsek a Moulin Rouge-ban?- Koncz Zsuzsa életműdíja- Kátyúkörkép: nyelvharapós utak- Játék, rejtvény, nyeremény VASÁRNAP NÓGRÁI h /[EGYE :i HÍRLAP ii 9*971 mi 4191 Ilii 1 ^10007^ 11 Ilii ARA; !ooio 46 FT 977121590400100054

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents