Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-24 / 70. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2000. Március 24., péntek Egy hiányzó a családi fotón Gazdasági és szociális kérdések az EU-csácson Schüssel kancellár az osztrák témát Is szóba hozná fotó: feb/reuters A portugál fővárosban tegnap megkez­dődött az Európai Unió tagországainak rendkívüli csúcsértekezlete. Az állam- és kormányfők elsősorban a munkanél­küliség csökkentése és az európai ver­senyképesség javítása érdekében teendő lépésekről tanácskoznak. Lisszabon Hosszú távon is tartható a 3 százalékos nö­vekedés a tagországokban, ha megfelelő gazdasági és szociális stratégiát alkalmaz­nak - vélik a konferencia résztvevői. A csúcstalálkozó fő témája: miként tartható az EU dinamikus gazdasági fejlődése, mi­lyen úton haladjanak a gazdasági reformok, miként folytassák a szigorú makrogazdasá­gi politikát, amelyhez szorosan kapcsolódik a gazdasági növekedés. Az értekezlet szám­szerűsített eredményei között várják a nö­vekedési célkitűzések rögzítését is. Az Európai Bizottság pénzügyi felelőse a keleti bővítésre is kitért lisszaboni sajtótájé­koztatóján. Pedro Solbes úgy nyilatkozott, hogy a csúcstalálkozó határozatairól nem lesz szó a kelet-európai államokkal folytatott csatlakozási tárgyalásokon. Az EU mind­amellett arra számít, hogy a tagjelölt álla­mok is igyekeznek alkalmazkodni a dönté­sekhez - tette hozzá a spanyol főbiztos. Felszólalásában az Európai Parlament el­nöke arról beszélt, hogy az uniós lakosság elsősorban szociális téren vár előrelépése­ket a csúcsértekezlettől. Nicole Fontaine úgy vélte, hogy az unió gazdasági és pénz­ügyi „dimenziójának” kiépülése mellett most a szociális ügyeken a sor. Állást fog­lalt a vállalati egyesülések szigorúbb EU- ellenőrzése mellett is. Szerinte nem tesz jót az uniós tagországok gazdasági és szociá­lis fejlődésének, ha a fúziók nem eléggé szabályozott feltételek között történnek. Gorán Persson svéd miniszterelnök viszont éppen ennek az ellenkezőjére hívta fel a figyelmet, azt hangoztatva, hogy az unió­ban túl nagy a szigor a vállalatok össze­fonódásával kapcsolatban. A kormányfő mindazonáltal főként egy közelmúltban elutasított svéd vállalatszövetségre, a Volvo-Scania frigy meghiúsulására reagált. Az EU-csúcstalálkozók történetében egyébként ez volt az első alkalom, hogy a résztvevőkről nem úgynevezett családi fotó készült, hanem pusztán „csoportkép”. A találkozó helyszínén az utolsó pillanatig bi­zonytalan volt, kik akarnak távol maradni a fényképezéstől a szélsőjobboldali nézetei­ről elhíresült Osztrák Szabadságpárttal együtt kormányzó néppárti kancellár, Wolfgang Schüssel jelenléte miatt. A felvé­telről végül egyetlen állam- vagy kormány­fő sem hiányzott, jelen volt Jacques Chirac francia elnök és Guy Verhofstadt belga kor­mányfő is. (Louis Michel belga külügymi­niszter volt az egyetlen szándékos hiányzó a „fény-képezkedésen”.) A csúcsértekezlet szervezősége az oszt­rák témát igyekszik a lehető legnagyobb mértékben háttérben tartani, és a figyel­met az ülés fő kérdéseire irányítani. A ma záruló tanácskozáson szó esik a balkáni helyzetről és a közös európai védelmi politikáról is. A pápa megáldotta Izraelt Weizman államfőnél tett jeruzsálemi látogatása során a szentföldi zarándoklaton tartózkodó pápa megáldotta Izra­elt. A katolikus egyházfő kijelentette: mindent el kell követ­ni azért, hogy elkövetkezzék a megbékélés korszaka a zsi­dók és a keresztények között. Jeruzsálem Mielőtt felkereste volna az izraeli elnököt és a főrabbikat, II. János Pál misét tartott azon a helyen, ahol a keresztény hagyomány szerint lezajlott a bibliai utolsó vacsora. II. János Pál tegnap a holokauszt hatmillió zsidó áldo­zatának jeruzsálemi emlékművé­nél, a Jad Vasemnél elítélte a ke­resztények évszázadokon át tartó antiszemita cselekedeteit. Remé­nyét fejezte ki, hogy a soah tragé­diája „elvezethet a keresztények és a zsidók közötti új kapcsola­tokhoz”. A pápa hangsúlyozta: a katolikus egyházat nagyon elszo­morítja az a gyűlölet, amely a ke­resztényekből a zsidók felé áradt. Emlékeztetett a nácik lengyelor­szági rémtetteire, arra, hogy vol­tak annak idején szép számmal zsidó barátai, akik közül egyesek elpusetultak, mások viszont túlél­ték a népirtást. „A zsidóknak és a keresztényeknek hatalmas közös szellemi örökségük van - mondta a pápa. - Vallási elveink és lelki tapasztalataink azt követelik tő­lünk, hogy a Jó által legyőzzük a Rosszat. Emlékezünk, de nem azért, hogy bosszút álljunk, vagy gyűlölködjünk.” Barak kormányfő méltatta II. János Pál erőfeszítéseit a keresz­tény egyház és a zsidóság viszo­nyának javításáért, és hangsú­lyozta, hogy a lengyel pápa töb­bet tett ezért bármelyik elődjénél. Az izraeli miniszterelnök biztosí­totta az egyházfőt, hogy Izrael nagyra értékeli a március 12-ei bocsánatkérés nemes gesztusát. Az emlékműnél a pápa fogadá­sára megjelent 200, a koncentrá­ciós táborokból megmenekült Koszorúzás a Jad Vasemnél FOTÓ: FEB/REUTERS zsidó, köztük húszán a pápa szü­lővárosából, Wadowicéből szár­maznak. A szentatya egykori föl­dije volt többek között Sevah Weiss professzor, az izraeli parla­ment volt elnöke, valamint egy asszony, akit a háború alatt még egyszerű plébános korában ő mentett meg a deportálástól. A két izraeli főrabbi - Baksi- Doron és Meir Lau - a koszorúzás előtt jeruzsálemi hivatalában fo­gadta a katolikus egyházfőt. Be­szélgetésük végén bőrkötéses bibliával ajándékozták meg vati­káni vendégüket. A pápa este zsi­dó és muzulmán vallási vezetők­kel találkozott, hogy előmozdítsa a három vallás hívei közti össz­hangot. A Közel-Keleten roppant je­lentőséget tulajdonítanak a pá­pa kijelentéseinek. II. János Pál megnyilatkozásai döntő válto­zást jeleznek a katolikus egy­ház és a zsidók viszonyában - mutatnak rá hírügynökségi tu­dósítók a térség vallási és politi­kai személyiségeire hivatkozva. A mostanit megelőzően leg­utóbb 1964-ben történt pápai látogatás a Szentföldön; VI. Pál csak néhány órát töltött akkor a zsidó állam területén, ám gon­dosan elkerülte, hogy kiejtse Izrael nevét. Tanácskozás Szerbiáról A pártatlan média védelmé­re szólította fel Jugoszlávia demokratikus érzelmű pol­gárait a Független Szerb Új­ságírók Szövetsége. Szeged - Kraljevo __________- Budapest________ N apról napra súlyosbodnak Szer­biában a független média elleni támadások. Többek között ez is indokolta a Szegeden tegnap kez­dődött stabilitási konferencia ösz- szehívását. Felszólalásában a magyar mi­niszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a jugoszláviai helyzet meg­oldásának kulcsa a jugoszláv el­lenzék kezében van. Mindmáig nem jött létre a jugoszláviai de­mokratikus erők részéről az az összefogás, amely a közeljövőben elindíthatná a demokratikus vál­tozást. „A központi kormányzati hatalom megragadására a szerb nép többségét maga mögé állítani képes politikai erőcsoport nem rajzolódott ki, ezért hiú remény olyan várakozásokat táplálni - mondta Orbán Viktor -, hogy e hi­ányzó demokratikus összefogást kívülről jövő nyomással is létre le­het hozni. A demokratikus válto­zásnak, az összefogásnak belülről kell indulnia. A kormányfő szerint a világ és benne Magyarország a gyors de­mokratizálás lehetőségének hiá­nyában csak arra vállalkozhat, amit ellenzéki összefogás nélkül is el lehet érni. „Megpróbálunk olyan jugoszláviai, szerbiai kör­nyezet kialakításában közremű­ködni, amelyben a demokratikus erők összefogására nagyobb az esély. Megpróbáljuk támogatni az önkormányzatokat, a helyi de­mokráciákat és a civil szervező­déseket.” A konferenciát üdvözlő beszé­dében Martonyi János külügymi­niszter emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány és Szeged ön- kormányzata 375 millió forintot biztosított a jugoszláv háborús károk felszámolására. Szerda este egyébként mintegy tízezer ember tüntetett a szerbiai Kraljevóban a helyi független té­véadó egyes berendezéseinek le­foglalása miatt. A berendezést a jugoszláv távközlési minisztéri­um munkatársai kobozták el. Balsa Spadijer, Jugoszlávia budapesti nagykövete „egy szu­verén, demokratikus ország bel- ügyeibe való beavatkozásként” értékelte a Jugoszláviával szom­szédos országok kormányfőinek múlt heti budapesti találkozóját. A diplomata szerint a szegedi ér­tekezletek, amelyeken részt vesz a szerbiai ellenzék, „nem a jó­szomszédi viszony irányába mu­tatnak”. ■ A „Csurka-bomba” vitája Budapest A politikai közéletet tovább­ra is élénken foglalkoztatja, hogy „az egész magyar élet­tér elleni, fegyverropogás nélküli támadásnak” nevez­te Csurka István a Románia felől érkező kömyezetszeny- nyezéseket. A MIÉP elnöke honvédelmi, köz- gazdasági és ökológiai védelmet sürgetett az újabb szennyezések­kel szemben. Németh Zsolt kül­ügyi államtitkár újságírói kérdés­re válaszolva helytelenítette Csurka István MIÉP-elnök hétfői kijelentéseit, s hozzáfűzte: a ma­gyar kormány jószomszédi vi­szonyra törekszik Romániával. Szent-Iványi István, a parla­ment külügyi bizottságának el­nöke levélben kérte a magyar diplomácia vezetőjét, foglaljon állást Csurka Istvánnak az Or­szággyűlésben elmondott beszé­de kapcsán. „A MIÉP elnökének kijelentését minden valóságala­pot nélkülöző, komolytalan, ala­posabb elemzésre eleve nem ér­demes eszmefuttatásnak tartom” - válaszolta Martonyi János. A külügyminiszter leszögezte: a parlamenti demokrácia gyakorla­ta szerint a kormány általában nem reagál ellenzéki pártok fel­vetéseire, kivéve azokat az esete­ket, ha a válaszadás a kabinet al­kotmányos kötelezettsége. „A kormánynak a jövőben sem áll szándékában, hogy ellenzéki pártok különféle állásfoglalásaira mintegy kötelességszerííen rea­gáljon, azoktól minden alkalom­mal hivatalból elhatárolódjon.” Levelében a külügyminiszter hangsúlyozta: megítélése szerint a Csurka-nyilatkozat politikai szempontból nem csak értelmet­len, hanem ártalmas, és felesle­gesen megterheli Magyarország kapcsolatait a szomszédos orszá­gokkal. „A Csurka-kijelentés a magyar-román együttműködés gondolatát elutasító romániai erők számára kínál terepet” - mutatott rá Martonyi. Csurka István „kádárista ma­gatartásnak” nevezte, hogy a kül­ügyminiszter ártalmasnak minő­sítette az ő hétfői parlamenti fel­szólalását. A politikus a Magyar Televízió tegnap reggeli műsorá­ban bírálta a kormány külpoliti­káját, amiért a magyar érdekek­nél előbbre helyezi a két ország megbékélését. A MIÉP-elnök sze­rint a külügyminisztérium a cián- szennyezést nem viszi a nemzet­közi szintérre, ahogyan kellene. Megismételte, hogy szerinte Er­dély függetlensége részben meg- oldás lehetne a problémára. ■ Oscar-tudnivalók Hollywood Teljes gőzzel készül Amerika az Oscar-díjak átadására. A felfokozott várakozást nem csak az okozza, hogy kik lesznek a kitüntettek, hanem az is, hogy mit vesznek fel a szépek és a gazdagok. A legutóbbi díjátadáson Cate Blanchett vonzotta a pillantáso­kat: estélyi ruhája elölről nézve er­kölcsösnek tűnt, hátul viszont át­látszó volt egészen addig, ahol a tanga kezdődött. így azután a hét végén is hatalmas lesz a kereslet a sztárfotók iránt, hiszen Philip Bloch hollywoodi divatguru már jó előre kinyilvánította, hogy „a félmeztelen viselet sikkes”. Mindent elhomályosít persze az aranybevonatú, nagyjából négykilós szobrocska, amely spe­ciális réz-nikkel-ezüst ötvözetből készül. (Idén külön izgalmat kel­tett, hogy valaki ellopta őket, s csak nemrég kerültek elő egy sze­méttárolóból.) Az eddigi 71 átadáson 2328 Os- car-díjat osztottak ki, s azt mind­össze három esetben utasították vissza: két színész, George C. Scott és Marlon Brando, és egy kevésbé ismert író, Dudley Nichols (aki ké­sőbb meggondolta magát, és át­vette a szobrocskát). A kitüntetés pontosan egy dol­lárt ér - legalábbis minden Óscar- díjazottnak alá kell írnia egy nyi­latkozatot, hogy ha valaha is meg kívánna válni tőle, először a Film- akadémiának köteles felajánlani, egyetlen dollárért. Ennél azonban jóval többet fizetett érte Steven Spielberg, amikor a Clark Gable ál­tal elnyert szobrocska a színész hagyatékából mégiscsak aukcióra került, s a rendező 550 ezer dollá- rért megvásárolta azt. _■ Balesetek megelőzése USA Amerikában egészen fiatalon meg lehet szerezni a jogosít­ványt. A Johns Hopkins egyetem kutatói a közlekedési balesetek statisztikái alapján megállapítot­ták: minél több fiatal korú utasa van a tini sofőrnek, annál na­gyobb a végzetes baleset esélye. A szomorú adatok alapján kiszá­molhatták: ha egy 16 éves ifjú so­főr három vagy több (hasonlóan fiatal) utast visz, háromszor ak­kora a halálos baleset esélye, mintha csak egy utassal autóz­na. A vizsgálat alátámasztotta a néhány amerikai államban az utóbbi időben megalkotott jog­szabályt: Kaliforniában például a 16-17 évesek nem vihetnek ma­gukkal tinikorú utasokat a jogsi megszerzését követő fél évben, továbbá az első évben éjfél és reggel öt óra között nem vezet­hetnek felnőtt kísérő nélkül. __________ FEB Hí rek röviden Miskolcon a szlovák elnök Az észak-magyarországi városban fejeződött be Rudolf Schuster programja. A szlovák államfő, aki a város díszpolgára, Kassa korábbi főpolgármeste­re, méltatta a magyar-szlovák régió fejlődését. Korábbi folyómérgezések Rendszeresek a ciánszennyezések az Aranyos fo­lyón - közölte tegnap az egyik romániai napilap, ri­asztó körképet festve arról, hogy az Erdélyi-érc- hegység arany- és rézbányái évek óta nehézfémek­kel és ciánszármazékokkal szennyezik a Marosba torkolló folyót. Négy hónappal ezelőtt a megenge­dettnél tízszer magasabb szintű ciánszennyezést mértek a folyó vizében. Befejezték az alpinisták keresését Nincs több remény arra, hogy megtalálják a múlt csütörtökön eltűnt magyar alpinistákat - közölték a heiligenbluti hegyimentők és a szakértők. Ezért úgy döntöttek, hogy lezárják a kutatást. Levél a csecsenföldi háború ellen Több mint 60 világhírű személyiség aláírásával nyílt levél jelent meg a Gazeta Wyborcza lengyel lapban a csecsenföldi háború elleni tiltakozásul. Az aláírók között van Kis János filozófus, Kende Péter politológus, Fejtő Ferenc történész és Rajk László építész. Kényszermunkások kárpótlása Maximális összegű jóvátételre elsősorban az egyko­ri magyar kényszermunkások számíthatnak - kö­zölte az illetékes osztrák kormánymegbízott. A ter­vek szerint a nehéziparban és a koncentrációs tábo­rokban dolgoztatottak 100 ezer schilling, míg a me­zőgazdaság kényszermunkásai 35 ezer schilling kártérítést kapnak az osztrák kormánytól. Nem lesznek oroszok Koszovóban Moszkva visszavonta az ENSZ-nek tett ígéretét, amely szerint a koszovói különleges rendőri erők kötelékébe orosz egységet küld. Az orosz külügy­minisztérium egyebek között a nem albán lakosság helyzetének folyamatos rosszabbodásával és a ko­szovói bűnszövetkezetek aktivitásának növekedé­sével indokolta lépését. Törvény az olajár csökkentéséért Az amerikai kongresszus törvényt fogadott el az olaj árának csökkentéséről, amely előírja: az elnök kövessen el mindent az árcsökkentés érdekében a nemzetközi színtéren. ■

Next

/
Thumbnails
Contents