Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI EGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. Március 1., Szerda Egy falu, egy nap, egy lap - Keszeg ....... ..... ..................... \ ; '.S ' ■ • ■' : ' '■ ■ | : Az oklevelek a XVII. században említették először Keszeget, pusztaként. 1634-ben Bosnyák Tamás birtoka volt. Csaknem az egész mai faluközpont megőrizte a XVIII. század hangulatát: itt áll a volt Huszár-kastély, ami copf stílusban épült 1749-ben, és jelenleg alsó tagozatos álta­lános iskola. (Falai között gyakran vendégeskedett Madách Im­Ragaszkodnak a megyéhez Keszeg valamikor a szlovák aj­kú települések közé tartozott. Ez ma már nem jellemző. Talán egy-két ember van, aki szlovák nemzetiségűnek vallja magát. Keszegen nem hordták a szlovák népviseletet, nincsenek erre vo­natkozó írásos dokumentumok. Valamikor tizennégy tót család lakta ezt a települést, de mára már a nevek is magyarosodtak. Inkább magyar településnek mondható. A faluban semmilyen kisebbség, se szlovák, se német, se roma. Nézzük, mi jellemző ennek a nagyon rendes kis falunak a tár­sadalmára? Több a halálozás, mint a szü­letés és emiatt elöregszik a né­pesség. Alacsony a születések száma, de ez nem helyi sajátos­ság. A fiatalok alig te­lepszenek le helyben. Egy részük Vác felé orientálódik. Mindeh­hez azonban hozzá kell tenni, hogy az utóbbi években az ön- kormányzat által ki­mért minden építési telek elkelt. Éppen ezért két évvel ezelőtt új parcellázásba fog­tak. S épülnek új há­zak is. Két, három, négy építkezés mindig folyamatban van. A gyerekek vállalá­sában azonban to­vábbra is bizonytalan a helyzet. A fiatalok később vállalkoznak a házasság­ra is. A polgármester asszony azonban bízik a jó irányú válto­zásban, amit az is segít, hogy a fővárosból mind többen települ­nek Keszegre. Amikor egy ház a tulajdonos elhunytával elárvul, néhány hónapon belül elkel az ingatlan. A kereslet emeli is az öreg porták árát. Nagyon dolgos emberek a keszegiek, amit az is igazol, hogy a térségben mindenütt vi­rágzik a bogyós gyümölcs. A te­lepülés lakói 95 százalékának van málnaültetvénye. A polgár­mesternek is. A szorgalmasak ebből tudnak egy kis pluszpénzt teremteni. A mindig töprengő polgármester asszony már azon gondolkodik, miként lehetne fel­dolgozót létesíteni. Az elképze­lés még nagyon kezdetleges, de bízik benne, hogy egy éven belül realizálódik. Ha az idei szezon­ban még nem is, de a jövő évi málnát már a saját hűtőházukba akarják szállítani a helybeliek. A bogyósok termesztése azért nem pótolhatja a havi rendszeres munkabért jelentő munkahelyet. Miből tudnak megélni az embe­rek? - kérdezhetné valaki. Sze­rencsére nagyon alacsony a munkanélküliek aránya. Bárki a két kezén megszámolhatja há­nyán vannak. Aki dolgozni akar, talál munkát. Vác közelsége jóté­kony. Az ott működő gyárakban, üzemekben, káeftékben el lehet helyezkedni. Szerencsére a köz­lekedés is nagyon jó. A keszegiek számára igen kedvező - de egyben nagyon kedvezőtlen is - a tizenöt kilo­méterre lévő Vác és a harminc­percnyire lévő főváros közelsé­ge. Őket ugyan sosem foglalkoz­tatta a Nógrádtól való elszakadás gondolata, mert nagyon jó nekik Nógrádban, de a régiós változás elvette a jó kedvüket. Nem tud­ják, hogy mi lesz ennek a vége. Tartanak attól, hogy az összes központi intézmény - APEH, rendőrség, társadalombiztosítás, stb. - még messzebbre kerül, mint eddig volt. Mi következik ebből? Buda­pest 30 kilométerre van tőlük. Majdnem mindenkinek van ba­rátja, rokona, ismerőse a szom­széd faluban, a következőben, a harmadikban, amelyek meg már Pest megyei falvak. Ahhoz, hogy valaki gyorsan és jól rendezze például az adó-, vagy társadalom- biztosítási ügyeit, egy állandó la­kosi bejelentővel átjelentkezik a kedves rokonhoz, ismerőshöz - a másik megyéhez tartozó telepü­lésre. Ezáltal Keszegen papíron csökken a lélekszám, kevesebb normatívát kapnak. Az illető itt él, csak éppen például kosdi ál­landó lakos. Az iratain ott van, hogy Kösd, s ennek révén már mehet Vácra a tb-be, az APEH- hoz, a munkaügyi központba, kórházba. Kiközvetítik a Vácon induló tanfolyamokra. Nem kell neki Salgótarjánba járni. Vácott kap szakorvosi, fogorvosi ellá­tást. Egyébként utazhatna Balas­sagyarmatra vagy Salgótarjánba. Már mondják, hogy azért van­nak ilyen kevesen a faluban, mért rákaptak erre a megoldásra. Mintegy 40 helyi ideiglenes lakos él Keszegen. S ha ezt a jelenlegi 690 lakoshoz hozzá­adják, máris 730- an vannak. Né­melyek ideiglene­sen sem jelent­keznek be, noha itt élnek. Akik meg Keszegre jönnek ki lakni, az otthoni lakcí­müket nem adják fel. A helyi önkormányzat ipar­űzési adót szed. Jó, hogy van, mert az így kapott pénznek ezer helye van. A Duna-Dráva Ce­ment és Mészművek Rt. valójá­ban szép pénzt fizet a falunak. Persze azért fizeti, mert itt mű­ködik. A falusiak ennek az elő­nyei mellett azonban számos hátrányát is élvezik. Meg van egy KE-Stirol Kft., amely habosí­tott polisztirolt gyárt. Ennek is vannak előnyei és hátrányai is. De amiatt, hogy a két cég adót fi­zet nekik, az önkormányzat ke­vesebb központi pénzt kap, ezt borzasztóan igazságtalannak tartják. Jó felépítésű, egészséges em­berek a keszegiek Igaz, ebben je­lentős a szerepe dr. Mészáros György háziorvosnak is. A fiatal orvos az Alsópeténnyel közös háziorvosi szolgálat keretében gondoskodik a falubeliekről. He­tente négy alkalommal van ren­delés, háromszor délután, egy­szer délelőtt. A község lakói na­gyon szeretik a szíwel-lélekkel dolgozó háziorvosunkat. Pedig az egészség megőrzése manapság nagyon nehéz dolog, főleg a fiatalok körében. Aki gyárban, üzemben dolgozik, nem mer beteg lenni, mert egy hosszabb betegség után megkö­szönik a munkáját. A nyugdíja­soknak is drága dolog a beteg­ség. S ha a gyerekek betegek, nem biztos, hogy a szülő otthon maradhat velük. Szép temploma van a falubeli katolikusoknak. Itt mindenki vallásos. Azt beszélik azonban, hogy a megújított templom szebb volt. A kilencvenes évek elején indult egy restaurálás, amikor bizony néhány freskót lefestettek. Ebbe beleszólni nem lehetett. Állítólag a műemlékvé­delem kifogásolta, de az ered­mény nem ismeretes. Azt mondják, hogy a keszegiek nyugodt vérmérsékle­tű emberek, de ha megdühösí- tik őket, veszekedni is tudnak. A polgármester asszony említi is, hogy egykoron viharos falu­gyűlések voltak, de utóbjb már jó a légkör. Az emberek pedig ki merik mondani amit gondol­nak. Az viszont furcsának tűn­het, hogy mégis egyre keveseb­ben mennek el a falugyűlésre. Talán azért van, mert régebben a közös tanácsi időszak alatt nem tudták kinek elmondani a gondjukat. Vagy talán" azért, hogy rájöttek, fölösleges a falu­gyűlésen veszekedni az elha­nyagolt utak, vagy más gondok miatt. Ha valakinek valami baja van, besétál a polgármesteri hi­vatalba, s ha tudják azonnal, vagy rövid időn belül orvosolják a baját. Mivel személyes felvilá­gosítást kap, legközelebb már ő mondja el a többieknek, hogy mi is a helyzet. Polgármesteri gondok és vágyak A szomszéd községből, Alsópetényből származó pol­gármester asszonyt a keszegiek nemcsak tisztelik, hanem szere­tik is. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint az a tény, hogy har­madszorra is őt választották a falu első emberének. Bíznak benne, hiszen egy évtizede jó gazdája a településnek. Arról kérdezzük, hogy milyen vágyak foglalkoztatják a falu első emberét. Petrik Sándorné polgármester ________■- Számos kisebb mellett, két nagy gondunk van - mondja. - Az egyik a Sinkár-patak, amely tavaly nagy bajokat okozott mindannyi­unknak. Ha ezt a patakot kikotor­hatnánk kevésbé fájna a fejem. Ehhez azonban hárommillió fo­rint szükséges. Erre pedig sehon­nan sem tudunk pénzt teremteni. A falun átfolyó kis patakon éve­ken át száraz lábbal át lehetett kel­ni. Ám de tavaly nyáron az esőzés valóságos árvizet okozott. Június 16-án délelőtt 11 órától másnap hajnalig védekezett a falu apraja- nagyja. A hirtelen jött istencsapása kezdetben káoszt okozott, amin végül is a maguk erejéből lettek úrrá. A penci pékségtől szereztek csaknem kétezer zsákot, a falubeli építkezőktől és a kőbányától ho­mokot és kőport. így azután a megáradt patak az alsó részén csak két házat öntött el, a felső ré­szén pedig négy házba mént bé á víz.- A futballpálya lett az ártér, itt ; méternél is magasabban állt a víz. Biztonságunk szempontjából te­hát kulcskérdés a patak - erősíti meg Petrikné. - Az eset óta kitisz­títottuk az árkokat, építettünk át­ereszeket, mert erre kaptunk némi pénzt. így az idei olvadás nem okozott bajt, noha közel álltunk hozzá. A patakra azonban nincs pénzünk, pedig csakis a kitisztítás nyújt megoldást. A keszegi önkormányzat erre a célra hárommillió forint elnyeré­sére nyújtott be pályázatot a me­gyei területfejlesztési tanácshoz, de csak 190 ezer forintot kaptak. Ebből oldották meg az átereszek és az árkok munkáit. Fordultak a Galga menti vízitársulathoz is, mi­vel patak hozzájuk tartozik. Ez a cég azonban Pest megyében van, s így ők nem pályázhatnak Nóg- rád megye területén megvalósuló munkához pénzért. A Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Tanácshoz pedig a Pest megyében bejegyzett cég nem pályázhat. Ezzel a kör be­zárult.- A másik óhajom, hogy mie­lőbb találjunk egy partnert, aki a kastélyunkért cserébe felépítene nekünk egy iskolát, meg egy óvo­dát. Most ebben a gyönyörű ba­rokk kastélyban üzemel az isko­lánk és az óvodánk - mondja és hozzáteszi. - Ezt az épületegyüt­test nem erre a célra találtak ki. Egy kastély nem erre való. Szí­vem vágya ez, s akkor az új tulaj­donos révén eredeti állapotába varázsolódna a kastély. Két olyan dologgal gyarapodna a falu, ami nagyon felértékelné a helyzetün­ket. Hosszabb távra gondolva pe­dig azt szeretném, ha a falut to­vábbra is messze elkerülné a munkanélküliség. Ha az emberek egy kicsivel többet törődnének egymással, és ne uralkodjon el ná­lunk az a terjedő, rossz gyakorlat, hogy az emberek bezárkóznak az udvarukba és csak saját magukkal foglalkoznak.- Az elidegenedés már itt is gond?- Nem tudom hogyan lehet ezt feloldani. Vannak törekvéseink, de a társadalmi rétegek nagyon el­távolodnak egymástól. Régen nem volt ilyen nagy az emberek anyagi helyzete közti különbség. Most a privatizáció, a vállalkozá­sok kapcsán egyre mélyül a szaka­dék az emberek között. Van, aki azért fordul magába, mert vagyo­na van és azt nem akarja mások­kal tudatni vagy megosztani. Vala­ki pedig azért, mert neki nem sike­rült és ezt szégyelli.- Volt-e valaha olyan ambíciója, hogy polgármester lesz?- Kicsi korom óta nagyon aktív vagyok. Iskoláskoromban az ifjú­sági szervezetekben ügyködtem. Az egyik tanító nénim látva ezt, vitt magával mindenhová. Később ifjúsági vezető voltam. Én mindig a közösségben mozogtam. A nya­rainkat rendszerint úgy töltöttük, hogy Nyírjespuszta, Ráróspuszta, Salgóbánya, Zánka, Csillebérc. Ezeknek az emléke sosem veszik ki az emberből. Hiányolom az ok­tatási rendszeren belül a közössé­geket, ez hiányzik a gyerekeknek. Nagyon kellene olyan szervezet, amely vonzaná a fiatalokat, s egy kis romantikát lopna az életükbe. Az oldalt írta: Pádár András Adózzunk a múlt emlékének, ültessünk fát a jövő nemzedéknek Keszeg nagyon jó kis falu. Olyan át­lagosan jó kis falu. A csatornán kívül megvannak a közművek. Az úthálózat nagyon jónak mondható, van kábelté­vé, ami a környékben ritkaság. A faluban igen kevés a munkanélkü­li. Dolgosak az emberek, munkájuk is van, s ebből következik, hogy kevés a hátrányos helyzetű család, alig van szo­ciális probléma. Inkább csak az idős emberekre jellemző, mivel ők egyedül maradnak A Nógrádból csaknem kilógó kis falu a nagy átlaghoz tartozik. Az önkor­mányzat igyekszik a gazdálkodást egyensúlyban tartani. Megpróbálnak minden elérhető pénzforrást előterem­teni, hogy elkerüljék a csődhelyzetet. Keszegen nyitották meg a megyében elsőként, országosan az ötödik-hatodik teleházat. Jelenleg öt teleház van a me­gyében, s ők büszkék az első helyre. Persze be vannak kapcsolva az intelli­gens régióba is. Erről azt mondják, va­lakinek megszületett az agyában, hogy minden egyes településen elérhető le­gyen az Internet. Ezért minden polgár- mesteri hivatalba kitelepítették a számí­tógépet. Volt ennek választási feladata, meg az is, hogy a községben lakók va­lamiképpen ismerkedjenek az Internettel. Ez azoknak a hivataloknak nagyon jó volt, ahol tudták kezelni a gé­pet. Itt szerencsére tudták. Ám de itt is megoldhatatlan, hogy ehhez a géphez bárki odaüljön. A keszegiek 1997-ben pályáztak a teleházprogramra, az amerikai Hálózat a Demokráciáért programirodánál. Az­óta van Internet-hozzáférés a község la­kóinak. Jelenleg tizenöt gép van a ház­ban, ami nem mind a teleház tulajdona. Egy vállalkozó is belépett a programba s ő szervezi és vezeti a számítógépes tanfolyamokat. Alapfokú és középfokú számítástechnikai tanfolyamokra jár­nak ide a környékből. Minden résztve­vő fizeti a tandíjat, a gépek használata ingyenes, a helység az önkormányzaté, a rezsit is a hivatal fizeti. Legéndről, Pencről, Nézsáról, Ősagárdól, Alsópetényből járnak ide fiatalok és idősek egyaránt. Elsőként a gyerekek vették birtokba a teleházat. Megnyitása óta minden hétfőn a gyerekeké a tele­ház, a többi napokon tanfolyamot tarta­nak. Heti 40 órát van nyitva, általában délutánonként. A teleháznak be kellene tölteni a mindenki irodája funkciót is. Vagyis bármit lehet csinálni, ami egy irodában szóba jöhet. Tárgyalásokat tartani, faxolni, fénymásolni, minden­félét. Délelőtt azonban nincs rá túl nagy igény. A falu valamennyi érdeklődő la­kója igénybe veheti ezt a szolgáltatást. Mintegy százan folyamatosan élnek is ezzel a lehetőséggel. A teleház valójában egy civil irányítá­sú intézmény. A kétéves pályázati időszak alatt nem valósultak meg a teleházban azok a csatornák, amelye­ken keresztül pénz folyhatna be. Nem jött létre alapítvány, nincsenek nagy­pénzű támogatók, ezért az önkor­mányzat vállalta fel a működtetését. Biztosítják a rezsit, a telefonköltséget, fi­zetik az ott dolgozók bérét. Ennek a tele­háznak az a lényege, hogy összefogja a civil, a vállalkozói és az önkormányzati szférát. Még az is elképzelhető, hogy sa­ját lapot készítenek, csak egy jó számító- gépes tördelőprogram kellene hozzá. De nem törik ezen a fejüket. A helyi televíziós csatorna a tele- házból irányítható. Ezen főképpen a képújság látható különböző hirdetések­kel, közérdekű információkkal. Vannak magánhirdetések, a programajánló, és az önkormányzati hírek mellett. A helyi tévében bemutatják a rendezvényeiken készített videofelvételeket, ünnepi mű­soraikat, labdarú­gó-mérkőzéseket. Most arra készül­nek, hogy össze­gyűjtik az idősek napján készített ka­zettákat és sorba rakva levetítik, fel­idézve ezáltal köz­vetlen múltjukat. A régi majálisokat, gyerek Mikuláso­kat. Az önkormány­zat a megalakulása óta rendez majáli­sokat. Érdekessége, hogy az első év­ben még csak egy, most már három bográcsban kell főzni a gulyáslevest. Ilyenkor az egész falu népét vendégül látják. Természetes, hogy a helybelieknek is van védőszentjük, Imre herceg. S ekkor tartják Keszegen a hagyomá­nyos vendégséggel járó búcsút no­vember elején, Imre-nap alkalmából. Készülnek már a millenniumi zászló átvételére is, de nem tudják, hogy mi­kor kapják meg. Tavaly pályáztak egy millenniumi emlékpark létrehozására, amely már csaknem elkészült. Hét platánfát is ültettek a hét vezér emlé­kezetére. Úgy szeretnék ha az emlék­ünnepség ennek a parknak az átadá­sakor történhetne meg, valamikor au­gusztusban, a központi és a nagyobb ünnepségektől eltérő időben. Azt mondják, nekik nem telik többre, de ennyi nagyon kell. A parképítést, a nö­vények telepítését társadalmi munká­ban végezték. Az volt a szlogenjük, hogy „Adózzunk a múlt emlékének és ültessünk fát a jövő nemzedéknek”. A kultúra ápolása mellett a sportról sem feledkeznek meg. S ebben döntő a labdarúgás. A keszegi csapat most a megye hármadik osztályában játszik, de voltak már az első csoportban is. A magyarázat: itt is, mint mindenütt a pénz beszél! A szponzorok kevesen vannak: az önkormányzat, helyi vállal­kozók és a cementmű. Készülnek a műanyag csomagolódobozok _______________fotó: rigó U jj Georgina, a teleház vezetője re.) Védettek a kastélyhoz tartozó egykori gazda­sági épületek. A kúria mellett áll a falu 1706-ban felszentelt, barokk római katolikus temploma. A bejárat közelében álló kőkereszt feliratában elrejtett római szá­mokat sorrendbe rakva megtudhatjuk, hogy 1808-ban állították. A Huszár-kastély parkja természetvédelmi terület. F. Z. Múltidéző

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents