Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

2000. Március L, Szerda jɧS5& :: J SZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Pádár András jegyzete Életek és értékek védelmezői L égoltalom vigyázz! Légolta­lom vigyázz! - hangzott a vészterhes jelzés annak idején, a negyvenes évek elején. Nem sok­kal később felvijjogtak a sziré­nák, s nem telt bele tíz perc bom­baszőnyeg terítette be gyártelepe­inket, nagyobb városainkat. A háború, s különösen a légi fenye­getettség hívta életre az 1. világ­háborúi követően a Légoltalmi Ligát, amelynek továbbfejleszté­seként létrejöttek a hatósági lég­oltalom, az üzemi légoltalom és a lakosság önvédelmi csoportjai. A második világégés kezdetén óvóhelyépítés kezdődött a fővá­rosban, majd szerte az ország­ban. A borzalmas háború utolsó éveinek tapasztalatai alapján az iüetékesek átértékelték a helyze­tet és a lokális védelem helyett a területi védelmet kell megoldani. A légoltalom újjászervezése 1949. októberében megtörtént, s az új tevékenység célját és jellegét teljesen kifejező polgári védelem nevet és fogalmat vette fel. Ezt követően a hazai polgári véde­lem a korszerű követelmények színvonalára emelkedett. Fejlő­désében jelentős volt az 1976. évi honvédelmi törvény, mely a pol­gári védelmi kötelezettségnek az „elemi csapások és más rendkí­vüli események” időszakaira tör­ténő kiterjesztésével tovább nö­velte a szervezet feladatait, szere­pét, felelősségét. Az 1949. évi genfi egyezmények szellemében a polgári védelem fogalma alatt értendő minden olyan humani­tárius feladat, amelynek az a cél­ja, hogy védelmet nyújtson a pol­gári lakosságnak az ellenséges, a háborús cselekmények, illetőleg a katasztrófák ellen és segítse \ azok közvetlen hatásainak le­küzdésében, a túlélés feltételei­nek biztosításában. Majd egy évtizede megfogal­mazódott, hogy a polgári védel­mi munka állami feladat, sza­bályozása a kormány hatásköre, a védekezés irányítása pedig a belügyminiszter 1 jogköre. Az 1996-ban elfogadott, ma is ha­tályban lévő polgári védelemről szóló törvény szerint a polgári védelmi feladatok végrehajtásá­ban szerepet játszanak a telepü­lési önkormányzatok. A polgár- mester feladata a védelmi tervek kidolgozása, katasztrófa esetén a helyi védekezés irányítása, polgári védelmi ügyekben elsőfo­kú hatáskör gyakorlása. Tavaly a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsola­tos súlyos balesetek elleni véde­kezésről elfogadott LXXXIV. tör­vény új alapokra helyezte a véde­kezés rendszerét. Ennek alapján valósult meg a polgári védelem és az állami tűzoltóság teljes kö­rű átszervezése, létrehozva a Bel­ügyminisztérium Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatósá­gát, s a megyei katasztrófavédel­mi igazgatóságokat. M a van a nemzetközi polgári védelem napja, amelyet négy éve ünnepeltek meg először Magyarországon. Adózzunk tisz­telettel mindazoknak, akik ná­lunk és szerte forrongó világunk­ban az emberi életeket és értéke­ket védelmezik. Kapósak az építési telkek Sóshartyán községben megnőtt a telkek iránti vásárlási igény. Az elmúlt időszakban nyolc közül hat igénylő kérését tudta teljesí­teni az önkormányzat, a továb­biakhoz új házhelyeket kell ki­alakítani. Ezzel összefüggésben szükség lesz a községrendezési terv módosítására is. ________________! T artósan állástalan pályakezdőknek A megyei munkaügyi tanács elmúlt évi szakmai munkájáról Tamási Ildikó, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója számolt be a testület tegnapi - idei első - összejövetelén. Ezután a munkaerő-piaci alap Nógrád megyére eső foglalkoztatási alap­része - 902,5 millió forint - 2000. évi módosított keretfelosztásáról tárgyaltak. A tanács a tartósan munkanélküli pályakezdők elhe­lyezkedési esélyeinek növelését szem előtt tartva úgy döntött, hogy a bér- és járulékjellegű tá­mogatásokra az eredetileg terve­zett összeget több mint 16 millió forinttal megemeli. Az ülés részt­vevőinek Somogyi Jenőné bemu­tatta a (vezetése alatt álló) bátonyterenyei munkaügyi kiren­deltség tevékenységét, ismertette ez évi fő feladatait. Döntött a munkaügyi tanács anól, hogy a közeljövőben jelen­jen meg két pályázati felhívás. Egyik a megváltozott munkaké­pességű személyek foglalkozta­tásához kapcsolódó munkahely­teremtő, munkahelymegőrző beruházásokat támogatja, erre csaknem 100 millió forint áll ren­delkezésre. (Űj munkahely léte­sítésére másfél millió forintot ad­nak.) A másik pályázat a már évek óta megkezdett - közhasz­nú szervezetek bevonásával megvalósított - jogi tanácsadás 2000. évi feltételeit ismerteti. Hollókő: az I]Doly menti térségről tanácskoztak (Folytatás az 1. oldalról) A szlovák küldöttség tagjai között ott van Julius Binder víz­ügyi mérnök, a szlovák parla­ment képviselője is. A vendégek három napot tartózkodnak ha­zánkban. Hollókőn kívül, a fő­városba és Gyöngyösre is elláto­gatnak, környezet- és természet- védelmi tárgyalásokat folytatva magyar partnereikkel. Hollókő­ben Szabó Csaba polgármester köszöntötte a vendégeket, köz­tük a Közép-Duna-völgyi Víz­ügyi Igazgatóság, a Bükki Nem­zeti Park vezetőit, valamint az Ipoly Eurorégió magyar és szlo­vák képviselőit. Kabay Sándor, az Ipoly 143 kilométernyi közös határszakaszán a holt medrek eredeti állapotának visszaállítá­sára hívta fel a figyelmet, átfogó árvízvédelmi védekezési terv ki­dolgozását szorgalmazott ma­gyar és szlovák szakemberek részvételével. Duska József hangoztatta: a környezet- és ter­mészetvédelem nem ismer hatá­rokat, példaként az ipolytamóci ősleletet említette. Hasonló szel­lemben vizes élőhelyek védel­mére is nyertek pályázatot a ma­gyar és szlovák szakemberek, amely munka az Ipoly völgyé­ben közel kétezer hektáros terü­letet érint - mondta a Bükki Nemzeti Park igazgatója. Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park főosztályvezetője is a szlo­vák partnerekkel történő hason­ló együttműködést szorgalmaz­ta, külön is kitérve a beszterce­bányai természet- és környezet- védelmi hatósággal már megle­vő, eredményes kapcsolatukra. Voüent József az Ipoly Eurorégió szlovákiai képviselője bejelen­tette: felmerült az ipolysági, il­letve balassagyarmati központ­tal működő szervezet egyesíté­se, annak reményében, hogy ez­által nagyobb eséllyel pályázhat­nak EU-támogatásra. Kelemen Zoltán újabb vasúti határátkelők nyitását szorgalmazta a két or­szág közötti határszakaszon, ugyancsak a régióban élők igé­nyeként fogalmazta meg a 60-as években megszüntetett vasúti közlekedés újraindítását. A szlo­vák delegáció vezetője Ladislav Ambros szerint is újra kell fogal­mazni a két ország közötti kör­nyezet- és természetvédelmi megállapodásokat. Az elmúlt évek hűvös viszonyai közepette is segített a népi diplomácia, most, amikor egyre erősödik a két ország közötti kapcsolat, az egyetértés szellemében a megál­lapodás is könnyebb. Magánerdők gondjai Az erdőprivatizáció öt éve be­fejeződött, s 733 947 hektár erdő­terület egyéni gazdák, magánsze­mélyek tulajdonába került. A te­rület 50 százalékán azonban még ma sincs erdőgazdálkodás és ké­sik a tulajdonosok nyilvántartás­ba vétele. Az összefüggő erdőte­rületet azonban nem lehet kika- rózni, az erdőben nem lehet ba­rázdát húzni, csak társult erdő­gazdálkodási tevékenység folytat­ható. Az erdőbirtokosságok meg­alakulásának segítése, gyorsítása érdekében az FVM Nógrád Me­gyei Hivatala a Szent István Egye­tem vidékfejlesztési és szakta­nácsadási központjának (Gödöl­lő) közreműködésével március 1- jén, ma 17 óra 30 perckor Cereden a polgármesteri hivatal tanácstermében előadást szer­vez. Témája: Magánerdő-gazdál- kodás problémái, erdőbirtokossá­gi társulat megszervezése, gya­korlati teendők ismertetése. Az előadást Gordos Mátyás okleveles erdőmémök, környe­zetvédő szakmérnök, erdészeti igazságügyi szakértő, gyakorló erdőbirtokossági elnök tartja. Várják az érdeklődőket. HÍREK Salgótarján PRAKTIKUS SEGÍTSÉG. Kö­zépiskolát végző, továbbtanulni szándékozó fiataloknak a Ma­dách Öregdiák Társaság március 2-án, csütörtökön 16 órától térí­tésmenetes felkészítőt tart kul­turális és vizuális antropológia és szociológia témakörökben a Madách Imre Gimnázium Arany János úti épületében. SZENTMISE. A minap felszentelt Szent lázár kórházi kápolnában az első szentmisét Hlédik László a lo­vagrend lelkésze celebrálja március 5-én, vasárnap 16 órakor. FOGADŐSZOBA. Boldvai László országgyűlési képviselő március 3-án, pénteken 13 órától fogadónapot tart a városháza épületében. PÁSZTÓ LIBERÁLIS KLUB. 2000. már cius 1-jén, ma 18 órától a TIT nagytermében (Fő u. 102. sz.) dr. Kis Zoltán, az SZDSZ or­szággyűlési képviselője lesz a vendég. BÁTONYTERENYE VITAFÓRUM. Kónya Imre, az MDNP alelnöke Jogállamiság, szervezett bűnözés, korrupció” címmel tart konzultációval egy­bekötött előadást március 3-án, pénteken 17 órától az Ady End­re Művelődési Központban. Az úthálózat fejlesztését sürgeti a megye „A térség fejlesztésének alapvető akadálya, hogy rosszak a közlekedési feltételek. Sajnálattal kellett tapasztalnunk az el­múlt években és jelenleg is, hogy a megye úthálózatában nem következett be alapvető fejlődés” - fogalmazta meg egyebek között a megyei közgyűlés elnöke és Salgótarján polgármeste­re abban a Katona Kálmánnak írt levélben, amelyben érdemi tárgyalásokat sürgetnek a közlekedési minisztérium és Nóg­rád megye között annak érdekében, hogy még az idén meg­kezdődjenek a legfontosabb beruházások. Becsó Zsolt, Nógrád megye közgyűlésének elnöke, a terület- fejlesztési tanács elnöke és Pusz­ta Béla, Salgótarján polgármeste­re, a területfejlesztési tanács alel­nöke közösen fordult levélben a közlekedési minisztérium veze­tőjéhez. Utalnak ebben az 1997-99 közötti, a felzárkózta­tást célzó kormányprogram eredményeire, illetve arra is: a te­rületi kiegyenlítés megvalósítása érdekében elkészült az újabb (2000-2002-re vonatkozó) fej­lesztési program, amelynek meg­valósításához jelentős forrásokat különített el az Országgyűlés. Mind a megyei hosszú távú fejlesztési koncepció és a közép­távú programok, mind az éves feladattervek kiemelt feladatnak tekintik a közlekedés feltételei­nek javítását - emlékeztetik a minisztert, hozzátéve: a mára egyértelmű tapasztalatok alap­ján állítják, a térség fejlesztésé­nek alapvető akadályát jelentik a rossz közlekedési feltételek, mi­közben a megye úthálózatában nem következett be jelentős fej­lődés. A megyei vezető politikusok ezért arra kérik a minisztert, hogy kezdődjenek érdemi tár­gyalások a tárca és a megye kö­zött, hogy annak alapján még ebben az évben elindulhassanak a legfontosabb beruházások. Két olyan fejlesztést jelöltek meg, amelynek megítélésük szerint prioritást kell kapnia. Az egyik a (minisztérium közlekedésfej­lesztési tervei között is szereplő) 21-es út átépítése. Ezen belül a legnagyobb terhelés a 22-es és 23-as főutak közötti szakaszt érinti, ezért kezdeményezik, hogy még az idén kezdődjön meg annak négynyomúsítása, a 21-es út további szakaszain pe­dig - egy tervszerű fejlesztési munka részeként - a legkritiku­sabb helyeken az előzősávok ki­építése. Mint Puszta Béla és Becsó Zsolt leírja: a megyei fej­lesztési program keretében elké­szült a salgótarjáni ipari park el­ső üteme, és kezdődik a követ­kező ütem építése. A potenciális befektetők ugyanakkor elsőren­dű kritériumnak tekintik beru­házási döntéseiknél a Budapest­ről való megközelíthetőséget, és határozott választ kémek arra, mikor várható abban érzékelhe­tő javulás. A másik kiemelt fejlesztési feladat a salgótarjáni (210-es) el­kerülő út megépítése. A méré­sekre utalva kifejtik, hogy 2000- ben 33 százalékkal lesz maga­sabb a forgalmi terhelés a szab­ványban megfelelőnek minősí­tett értéknél. A forgalmi terhelé­sek következtében - folytatják - a Salgó úti csomópontban a le­hetséges 40-el szemben órán­ként 261 gépjármű akar balra fordulni, így akár ötperces vára­kozási idő is kialakulhat. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy a megyei kórház megközelíthetetlenné válik, ha az adott úton közleke­dési baleset miatt forgalmi aka­dály keletkezik. A megyei önkormányzat el­nöke és Salgótarján polgármes­tere megfogalmazta azt is: Tisz­tában vannak azzal, hogy korlá­tozottak a közlekedés fejleszté­sére országosan rendelkezésre álló források. Azt azonban nem tudják elfogadni, hogy évtizede­ken keresztül erre való hivatko­zással folyamatosan hátrányba kerülnek a Nógrád megyei fel­adatok. Végül tájékoztatják Ka­tona Kálmánt arról is, hogy az utóbbi időben örvendetesen fej­lődnek a magyar-szlovák határ menti kapcsolatok, új, az együtt­működést segítő eurorégiók ala­kulnak. Hozzáteszik: nem lehet magyarázatot adni arra, hogy mindezeket figyelmen kívül hagyva folyamatosan halasztást szenvednek a legégetőbb közúti fejlesztések. ______________aj. D ÍJNYERTES FOTOK, DÍJNYERTES FOTÓS. Lapunk munkatársa, Gyurién Tibor az acélgyári fúvósokról készült képriportjával II. dijat nyert az Axel Springer Magyarország Kiadói Kft. által hirdetett pályázaton a zsáner kategóriában. A dijat dr. Bayer József ügyvezető igazgatótól (balra) vette át Gyurián Tibor Budapesten, a MÚOSZ-székházban, a kiállítás megnyitása alkalmából. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents