Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

Egy falu, egy nap, egy lap - Keszeg Valaha szlovák ajkúak lakták Keszeg községet, de mára már a ne­vek is kizárólag magyarok, s csak egy-két ember vallja magát szlo­váknak. De hogyan élnek ma a keszegiek? (2. oldal) Előtérben az anyavédelem Ismét jelentkezik nőknek szóló összeállításunk, amelyet persze nem csak hölgyeknek szánunk. Érdekes a dolog, mert van már, aki betört már a férfiak világába... (9. oldal) Matt, vagy nem matt? Furcsa helyzet adódott a sakk OB II legutóbbi fordulójának egyik mérkőzésén: a salgótarjániak éltáblása hibásan lépett, majd utána mattot adott... (11. oldal) BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 2000. MÁRCIUS L, SZERDA XI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ÁRA: 43 FORINT ELŐFIZETVE: 31 FORINT Ön jól jár, ha előfizet! Megtakarít és még nyerhet is! Sok a munkanélküli, kevés az álláshely Változatlanul magas a munka- nélküliek aránya Nógrádban. A megyei munkaügyi hivatal jelzőszámai azt mutatják, ja­nuár végéig 886 fővel gyarapo­dott a létszámuk. Velük együtt jelenleg 14210 regisztrált mun­kanélküli szerepel a nyilván­tartásaikban, akikre mindösz- sze 1362 betöltetlen álláshely várt. Emelkedett a pályakez­dők száma is az év első hónap­jára, de a létszámnövekedés elsősorban az állásukat elvesz­tők számának jelentős mérté­kű növekedéséből adódott. A munkanélküliségi mutató január végén 16,1 százalékon állt, amivel vagyunk, ahol vol­tunk, az e tekintetben négy leg­rosszabb helyzetben lévő me­gye között foglalunk helyet. A nyilvántartott munkanélküliek létszáma egész megyében emel­kedett, de Balassagyarmat térsé­gében az előző évinél is több volt a munkát kereső, ahol egyébként majdnem 16 százalé­kos a munkanélküliségi ráta. Ezt csak a salgótarjáni körzeté haladja meg, ahol nagyon ma­gas, 37,65 százalékos e mutató. Ebben nyilvánvaló szerepe van annak is, hogy a tavaly év végi elbocsátások 32 százaléka eb­ben a térségben koncentráló­dott. A pályakezdők aránya 6,5 százalékos, ami magasabb az előző évinél. Körükben emelke­dő tendenciát mutat az alacsony iskolai végzettségűek száma, a szakmunkásvizsgával rendelke­zőké stagnál. A nem pályakez­dők száma 824 fővel növekedett négy hét alatt, amiben a szezo­nális foglalkoztatás visszaesése is szerepet játszik. E csoportban is jellemző, hogy az alacsony is­kolai végzettségűek aránya emelkedik, főként akiknek az életkora a 45-55 év közé esik. Tartósan munka nélkül mara­dók is többen vannak a megyé­ben, az ő számuk 285 fővel emelkedett. Ezzel szemben a munkaerő­kereslet kissé bővült, de az elő­ző évit még így sem érte el. Az év első négy hete alatt 2969 ál­láshelyet kínáltak a munkálta­tók, ebből a hónap végére még 1362 maradt, amelyet egyenlő megoszlásban kínálnak férfiak­nak és nőknek, s ezek nagyobb része szakmunkásoknak szói. Pásztói diszkósok: sínen a Vasút utcában Költségvetéséről is döntött a város önkormányzata Tegnap délután tartotta ülését Pásztó képviselő-testülete. A le­járt határidejű határozatok vég­rehajtásának ismertetése után először Bodrogi István városi rendőrkapitány beszámolóját hallgatták meg a testület tagjai, a közrend és közbiztonság helyzetéről. A rendőrkapitány külön ki­emelte azt a problémát, amelyet a hét végi diszkóból hangtompító és az elvárható intelligenciaszint hiányában elvonuló, randalírozó fiatalok okoznak. Leginkább a Vasút utca lakói szenvedik el a következménye­ket, nemcsak a nem kívánt ko­rai ébredés, hanem olykor az ablakokról letépett redőnyök miatt is. A rendőrség nincs könnyű helyzetben, mivel amikor a vas­útállomás felé tartanak ellenőr­zést, akkor a diszkósok megvál­toztatják vonulási irányukat. Tari István képviselő a város főutcáján, a sebességhatárt túllé­pők ellenében megoldásként ja­vasolta a sebességkorlátozó útele- mek beépítését. Bodrogi István nem zárkózott el ettől, de jelezte, hogy a közút-felügyelőséget is be kell vonni az elképzelés kivitelez­hetőségének tárgyalásába. Zentai József képviselő arra kérdezett rá, hogy Pásztó is ré­szese-e valamilyen formában az országos méretűvé dagadt olaj­botránynak. A rendőrkapitány el­mondta, hogy a bíróság előtt sze­repel ugyan már több éve húzó­dó, olajforgalmazással kapcsola­tos ügy, de ez nem képezi részét az országos „olajhullámnak.” Pásztó 2000. évi költségvetése kapcsán Sisák Imre polgármester részletes áttekintést adott a bü­dzsé létrejöttének körülményei­ről, főbb mutatóinak racionális kialakításáról. A város költségvetése kiadása­inak főösszege: 2 milliárd 796 millió 244 ezer forint, bevételei­nek főösszege: 2 milliárd 652 mil­lió 757 ezer forint, hiánya pedig 143 millió 487 ezer forint. A pásztói képviselő-testület to­vábbi döntéseire (köztük a város jelképeiről és a városi önkor­mányzat által alapított kitüntető címről és díjakról, valamint az önkormányzati ingatlanok érté­kesítésére vonatkozó előterjesz­tésre) későbbi lapszámunkban visszatérünk. Rajtol a közmunkáscsapat Tereprendezéstől a sportöltöző építéséig Ságújfaluban március elsejé­től, a Nógrád Megyei Munka­ügyi Központ szécsényi kiren­deltségének támogatásával hu­szonöt közmunkást alkalmaz a települési önkormányzat. Az el­következendő hetekben, hóna­pokban a belvízelvezetéssel kapcsolatos tennivalókat végzik el, folytatják a sportöltöző múlt évben megkezdett bővítési munkálatait, az óvoda épületé­nek környékén pedig a terepren­dezés kivitelezési munkálatai­nak elvégzése vár rájuk. Hollókőben az Ipoly menti térségről tanácskoztak Magyar-szlovák környezetvédelmi tárgyalások kezdődtek Előterjesztésben kezde­ményezem, hogy a ma­gyar kormány a szlovák féllel korábban megkötött természet- és környezet- védelmi egyezményeket vizsgálja felül, majd újítsa meg - különös tekintettel a határvízi megállapodá­sokra - mert ezek mára teljesen kiüresedtek, al­kalmatlanok arra, hogy biztonsággal szabályoz­zák a környezetvédelem és vízügy területén a két ország közötti viszony- rendszert - monda Illés Zoltán tegnap Hollókő­ben. Az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottságá­nak elnöke, képviselőtár­saival a Szlovák Köztársa­ság Nemzeti Tanácsa Kör­nyezet- és Természetvé­delmi Bizottságának Ladislav Ambros elnök ve­zette küldöttségével az Ipoly menti térség környe­zet- és természetvédelmi helyzetéről tanácskozott. IUés Zoltán hangsúlyozta: támogatja azt az Ipoly eurorégiós, magyarok és szlovákok által egyaránt szorgalmazott kezdeménye­zést, miszerint történjen meg Partneri kézfogás: Szabó Csaba (balra) Hollókő polgármestere fogadta a magyar és a szlovák vendégeket ____■ a 60-as években megszüntetett Drégelypalánk-Ipolyság, vala­mint Ipolytarnóc-Kalonda közöt­ti vasúti közlekedés visszaállítá­Elhúzódhat a kárpótlási folyamat A kárigények egy részéről a bíróságnak kell dönteni A kárpótlási folyamat lezárása csak az iratanyag végleges el­helyezése, a kárpótlási jegyek bevonása, továbbá a forgalma­zó cégekkel történő elszámolás után képzelhető el - közölte Koczka Attila, a Központi Kárrendezési iroda (KKI) főigazga­tója. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy valószínűleg még hosszú évek telnek el a kárpótlási folyamat lezárásáig. Koczka Attila szerint a múlt év legfontosabb feladata az in­tézmény működésének konszo­lidálása, gyakorlatilag újraindí­tása volt. A KKI tevékenységé­nek másik súlypontját az elhalá­lozások miatti egyösszegű kár­pótlási igények kielégítése jelen­tette. Ilyen ügyekben 217 ezer esetben döntöttek. E kárpótlási kategória szakmai része tisztes­ségesen lezárult, amit alátá­maszt az a tény is, hogy mind­össze 5 ezer határozatot felleb­beztek meg, amelyek többsége külföldről beérkezett, és a 30 ezer forintos, egyösszegű kár­pótlással volt kapcsolatos. Ezek közül jelenleg 4600-at tárgyal a Fővárosi Bíróság. A peres eljárások gyorsítására a múlt év szeptemberétől az ad­digi négy helyett 19 bíró tár­gyalja az ilyen ügyeket, így reá­lis esély van arra, hogy belátha­tó időn belül ítélettel zárják le azokat. A múlt évben beérke­zett 133, nemzeti gondozási díjjal, illetve a 96, nyugdíj-ki­egészítéssel kapcsolatos ügy mindegyikét elintézte a hivatal. Kárpótlási igényeket továbbra is folyamatosan, bármikor be lehet nyújtani. Tavaly mintegy 100 fővel csökkent a KKI dolgozóinak létszáma, és jelenleg a 13 me­gyei hivatal országosan 352 fő­vel látja el feladatát. Az iroda felügyelete és irányítása az Igazságügyi Minisztériumhoz került. Ezt a döntést az indokol­ta, hogy a vagyoni ügyekkel kapcsolatos kárpótlás nagy­részt befejeződött, a személyi kárpótlás folyamatát lezáró tör­vény meghozatala az igazság­ügyi tárca szakmai irányítását igényli. Kifogásolják a lakbéremelést Rászorulók lakástámogatása Nem mintha jónak ítélnék, de támogatták Salgótarján város költségvetését a munkáspárti képviselők, mert a kibontako­zás felé mutat. A szűkülő köz­ponti támogatások miatti ki­esést a város saját bevételi erő­forrásaira támaszkodva igyek­szik pótolni, s nem a lakosságra hárítja át - hangzott el a Mun­káspárt Nógrád megyei koordi­nációs bizottsága által tegnap tartott sajtótájékoztatón, amely­re Salgótarján közgyűlése feb­ruár 28-i ülése adott apropót. A költségvetést alapjaiban elfo­gadhatónak ítélték a munkáspár­ti városvezetők, elsősorban azért, mert saját erőforrásaira épít, nem a lakosságot terheli. Ebben meg­határozók az ipari parkból adódó lehetőségek, de a városvezetők­nek a jövőben körültekintőbben kell megválogatniuk az odatele­pülő cégeket, hogy ne fordulhas­son elő olyasmi, ami a Salgófabrik belgája kapcsán tör­tént - mondta Patinszki Lajos képviselő, aki megfogalmazta azt is, külföldi befektetők mellett a helyi vállalkozóknak is esélyt kel­lene adni a betelepülésre. Az ön- kormányzati tulajdonú bérlaká­sok esetében megállapított 30 százalékos lakbéremeléssel nem értettek egyet, mert ezzel a város legszegényebb rétegére további terhek rakódnak, amelyeken nem segít a lakbértámogatás sem. Az pedig már most nyilván­való - mondta a képviselő -, hogy a százmilliós kinnlevőség, amely a hátralékokból emelkedett ilyen magasra, az intézkedés hatására még ennél is többre rúghat, mert zömmel az acélgyár környékén, a Zöldfa és a Déryné úton élők a lakbéremelés érintettjei. Tegnap sajtótájékoztatót tartott a salgótarjáni közgyűlés MSZP- frakciójának két tagja, Sarló Béla alpolgármester, és Do­monkos Tamás frakcióvezető. A sajtótájékoztató témája a feb­ruár 28-i közgyűlés néhány főbb döntése volt. Az előadók kifejtették, hogy az egészségügyi (háziorvosok­kal kapcsolatos) privatizáció kapcsán időben léptek, s a témá­ban hozott határozat lehetővé te­szi, hogy a továbbiakban érdemi tárgyalásokat folytathassanak. Az önkormányzat új alapokra helyezte az önkormányzati tulaj­donú bérlakások díját és a hozzá­rendelt lakbértámogatást. A lak­bérben ezután a valóságos fenn­tartás költségei jelennek meg. Míg korábban a lakáshoz rendel­ték a lakbértámogatást, most a la­kó egzisztenciális körülményeit veszik alapul. Egy 20 millió forin­tos alap elkülönítésével a legrá­szorultabbak esetében 50 száza­lékos lakbérátvállalást valósíta­nak meg. Ezt egészíti ki az önkor­mányzat általi 23, illetve a cégei általi 23 százalékos Lares-segít- ség, pontosabban a lakásfenntar­tási támogatás. Szintén új szín, hogy 10 millió forinttal támogat­ják a fiatal házasok első lakáshoz jutását. Hosszú évek után 160 millió forintot jelenítettek meg a szociális lakásépítésben - amely a szobabérlők házának felújítá­sát, korszerűsítését segíti elő. A hétfői egyik döntésével az önkormányzat elindította az ok­tatási intézmények gazdálkodá­sának átszervezését, melynek révén az intézmények hatéko­nyabb gazdálkodási feltételeit tudják megteremteni. Erre a té­mára a testület az áprilisi ülésén tér vissza. ■ sa. Példaként ehhez a Magyaror­szág és Szlovénia között már mű­ködő hasonlót említette. Megva­lósítását EU-pénzek, támogatá­sok igénybevételével tartja lehet­ségesnek a környezetvédelmi bi­zottság elnöke. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents