Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-03 / 28. szám
6. OLDAL MOZ A I K I 2000. FEBRUÁR 3., CSÜTÖRTÖK A Manhattani Cupido a Louvre-ban Michelangelónak tulajdonított márványszobrot állítanak ki február 11-től a párizsi Louvre-ban. A Manhattani Cupidóként ismert alkotás április 3-ig lesz látható a Napóleon-teremben. Az íjjal lövő kisfiú egyméteres alakja - amiként számon tartják a ma már karok nélküli szobrot - 1906 óta az egyesült államokbeli francia nagykövetség New York-i kulturális missziójának épületét ékesíti a Fifth Avenue-n, innen a Manhattani Cupido elnevezés. Ez az egyetlen amerikai földön lévő Michelangelo-szobor, már amennyiben vitán felüli bizonyosságot nyer valamikor az eredetmagyarázat. A szobor francia tulajdon, a francia állam az elegáns New York-i épület megvásárlásával jutott hozzá, annak előcsarnokát díszítette mindmáig egy szökőkút csúcsán állva. Michelangelo „szerzőségének” gondolata a XX. század legelejére datálódik, de tudósi tekintéllyel ezt a nézetet négy évvel ezelőtt pecsételte meg Kathleen Weil-Garris művészettörténész, az olasz reneszánsz elismert szakértője. Közlése akkor nem kis visszhangot váltott ki, különösen tekintettel arra, hogy a szobor meglehetősen frekventált helyen volt kiállítva. Az irodalomból ismert mű, amellyel a szobrot azonosítják, Michelangelo egyik mecénása, Jacopo Galli számára készült. Az 1475 és 1564 között élt művész egészen fiatalon, 22-23 éves korában alkotta. Ebből következik a bizonyítási nehézség, kevés elem áll ugyanis rendelkezésre az egybevetéshez. A tézist támadják is: van szakértői vélemény, amely Michelangelo egyik mesterének tulajdonítja, de olyan is, amely egyszerűen XIX. századi hamisítványnak tartja a szobrot. A Manhattani Cupido most Firenzéből érkezik, és két hónapos párizsi időzés után visszatér New York-i otthonába. Forog az óriáskerék „London szeme” valódi turistalátványosság A brit főváros lakói birtokukba vehették a Temze partján felépült óriáskereket - többszöri halasztás után végre utasokat vihetett a „London szemének” elkeresztelt turistalátványosság. Az óriáskerék kigondolója és szponzora, a British Airways először azokat látta vendégül egy utazásra, akik a december 31-re tervezett megnyitón a magasból csodálhatták volna az ezredfordulót köszöntő London panorámáját. A millenniumi ünnepségek kezdetén nem indíthatták el a több mint 130 méter átmérőjű kereket, mert a kabinok helyzetét vezérlő tengelykapcsolók hibásak voltak. „London szemének kivitelezését” nem kísérte szerencse - először a Temze alacsony vízállása akadályozta, hogy hajókon a brit fővárosba szállítsák a szerkezetet. Később a felállításhoz nélkülözhetetlen acélkötelek rossz rögzítése állította le a munkát, majd amikor felhúzták a kereket, környezetvédő tiltakozók szállták meg, akadályozva a végső simításokat. A tengelykapcsolók cseréje és a sok-sok műszaki probléma kiküszöbölése miatt végül 60 millió fontra rúgtak a világ legnagyobb óriáskerekének építési költségei. A kereket csak márciusban vehetik valójában birtokukba London vendégei, mert addig az elővételben elkelt jegyek birtokosait akarja kárpótolni a British Airways. Német imázs bonni tükörben Lehet, hogy a külvilágnak elavult és torz elképzelései vannak Németországról: ezt kívánja érzékeltetni a bonni szövetségi történelmi múzeumban nyílt kiállítás, amely bemutatja a külföldön élő sztereotip nézeteket Németországról és annak viharos XX. századi történelméről. Adolf Hitler, az egykori náci Führer több mint 50 évvel a halála után is nagymértékben beárnyékolja Németország külföldi imázsát. Mint a Reuters hírügynökség jelentette, a kiállított anyag egy része a németeket elmarasztalja náci múltjuk, arroganciájuk és kimértségük címén, más bemutatott dokumentumok viszont a németek iránti elismerést tükrözik, mert gazdasági csodát valósítottak meg a második világháború után, mert szorgosak, tiszták az utcáik, kitűnnek a sportban és szépek a manökenjeik. A múzeumi anyag egyfajta tükör: megmutatja a német látogatóknak, müyennek látják mások őket és országukat, beleértve a múltat és a jelent. A kiállítás rendezői sajtóbeszámolók és különböző felmérések alapján megállapították, hogy a világon legismertebb németek a következők: Adolf Hitler, Boris Becker, Claudia Schiffer, Stefi Graf, Albert Einstein, Marlene Dietrich és Katarina Witt. A külföldiek Németországról alkotott képének leglényegesebb elemei: a második világháború, a nácizmus, az Oktoberfest sörfesztivál, a Volkswagen, Mercedes és BMW típusú autók, az a Neuschwanstein kastély, amelyet a Disneyland példaként alapul vett a saját kastélyához, és ezenkívül még az autópályák is. A világ többi országát nem érdekli annyira, milyen a róla alkotott kép, de a németek számára fontos, mert nagyon is szeretnének elhatárolódni náci korszakuktól, amely 12 évig tartott. A kiállításon szerepelnek német magazinoknak az elmúlt harminc évben megjelent címlap sztorijai, amelyek arról szólnak, hogy külföldön csúnya németekről, nem szeretett németekről és ókonzervatív németekről beszélnek. A Focus magazin számára 1993-ban készített felmérés szerint a külföldiek a németeket arrogánsnak, türelmetlennek, humortalannak, megbízhatatlannak, szeretetre nem méltónak tartják. Az imázsnak részei azonban az előnyös német tulajdonságok is, mint amilyen a rendszeretet és a szorgalom. Különösen hírhedtté vált a németek szemében a Daily Mirror című londoni újság egyik 1996-os címlapja, amely mosolyt fakasztott NagyBritanniában, de megdöbbenést és diplomáciai tiltakozást váltott ki Németországban. A kiállításon is megtalálható számának címlapján a német-angol Európa-kupa labdarúgó-mérkőzés előtt a következő nagybetűs szöveg volt olvasható: „Achtung! Adjátok meg magatokat! Az Euro 96 bajnokság véget ért számotokra, Fritzek. A Mirror futballháborút hirdet Németország ellen.” Régen elmúltak azonban már azok az idők, amikor a humortalan és keményen dolgozó németek nyújtott műszakokban tevékenykedtek a gyárakban. Németországban jelenleg 35 órás a munkahét és ebben a vonatkozásban világelső, ezenkívül a fizetett szabadság időtartama hat hét és egy munkás évente átlagosan négy hetet tölt betegállományban. Ez meglehetősen távol áll attól, amit a külvilág a németekről tudni vél. ■ Jelzőrendszerrel a genocídiumok ellen: a Naumann-terv háttere Általános feltűnést keltett egy német politikus legutóbbi javaslata, hogy nemzetközi összefogással hozzanak létre jelzőrendszert, amelynek segítségével idejekorán fel lehet hívni a figyelmet a világ különböző részein a népcsoportokat fenyegető véres leszámolások, mészárlások, genocídiumok előkészületeire. Az ötlet, amely segíthet lefogni a gyilkosok kezét, dr. Michael Naumann államminisztertől származik, aki elképzeléseit a svéd fővárosban megtartott holokausztkonferencia szószékéről, majd sajtóértekezleten fejtette ki tudományos-filozófiai alapossággal, humanista hévvel és meggyőződéssel, páratlan angol és német ékesszólással. Érvelését az élet tiszteletének parancsára alapozta, arra, aminek megsemmisítése Hitler Harmadik Birodalmának fő célja volt. Ezt értették meg azok, akik az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, 1948. december 10-én elfogadták az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, a híres 3. cikket, amely kimondja, hogy mindenkit megillet az élethez való jog. Egy nappal korábban szavazták meg a nemzetközi egyezményt a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről. A nyilatkozat szerzője René Samuel Cassin (1887-1976) francia jogász volt, akinek a németek elől sikerült kijutnia Angliába, s akit aztán 1968-ban Nobel-békedíjjal tüntettek ki. A másik okmány a lengyel Raphael Lemkin (1900-1959) ügyvéd keze nyomát viselte, aki a nácik elől Stockholmon és Londonon át menekült az Egyesült Államokba. Mindketten zsidók voltak. Lemkin 1943-ban a londoni számkivetésben tevékenykedő lengyel kormánynak dolgozott, s ő alkotta meg a ludobójstwo, a népirtás szót az emberiség ellen elkövetett bűn- cselekményre, s 1944-ben ő fordította le a lengyel szót angolra genocide-, azaz genocídiumként. Az ENSZ-ben 55:0 arányban fogadták el az egyezményt, amely azonban csak nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportokat volt hivatott védelmezni öldökléstől, s nem említett politikai és gazdasági csoportokat. így nem hívta fel a figyelmet a kuláknak minősítettek tragédiájára sem. Mérvadó genocídiumkutatás csak 1972-ben kezdődött. A nyolcvanas évek végén Kanadában és az Egyesült Államokban, az első európai intézet pedig hét évvel ezelőtt Brémában alakult meg. Annyi azonban már ma dokumentált, hogy a hitleri Németország kapitulációja óta legkevesebb 100 esetben történt népirtás. Genocídium áldozatává váltak tuszik, kurdok, bosnyákok, timoriak, indonéziai kínaiak, nemkülönben szudáni dinkák, nagák és nubák. A hatvanas és a nyolcvanas években az Amazonas menti bennszülöttek tizenöt törzsét sújtotta népirtás, Cintas Largas vidékén például a lakosság 10 ezerről 500-ra csökkent. 1945 után 2,1 millió német vesztette életét elűzetés közben. Az Egyesült Államok, a vezető nyugati hatalom az 1948-as genocídiumegyezményt csak 1989-ban ratifikálta. Csak 1993-ban alakultak meg különleges bíróságok a jugoszláviai, később pedig a ruandai bűncselekmények elkövetőinek megbüntetésére, és csak 1998 júniusában hagyták jóvá az ENSZ nemzetközi büntető törvényszékét. A nemzetközi közösség egyik legnagyobb kudarca az volt, hogy 1994-ben nem tett semmit a tuszik megmentésére. Romero Dallaire kanadai tábornok, ruandai ENSZ- parancsnok hatszor kért erősítést, 5000 főt, hogy véget vessen az öldöklésnek. Csak 2700 embere volt. Kérését az ENSZ-vezetésben mindannyiszor elutasították, s így 1994. április 6-a és május 5-e között megközelítőleg 800 000 ember vált mészárlás áldozatává. Ha 1999. december 30-én Lord Sainsbury angol tudományügyi miniszter bejelenthette egy olyan munkacsoport megalakítását, amelynek feladata a korai riasztás rendszerének kimunkálása veszélyes égitestek közeledtének jelzésére, akkor ezt a módszert genocídium előrejelzésére is alkalmazni lehet. Nem tartozna valamely állam hatáskörébe, nemzetközi alapon működne, alapítványi - pénzekből tartanák fenn. Ez szavatolná függetlenségét és szavahihetőségét. Ily módon azok, akik népirtásra készülnek, tudatában lennének annak, hogy előkészületeik már lelepleződtek... _________■ g y hektó 95-ös SUZUKI A legfinomabb, ólommentes fajtából. Ha február 29-ig bármilyen új, hazai gyártású Suzuki Swiftet vásárol, Ön és az új autó vendégünk kb. egy hektoliter* 95-ös oktánszámú, ólommentes benzinre. Fogyasszák mértékkel és egészséggel, a kilométerekkel és a márkakereskedői ajándékkal* együtt. *Az akció részleteiről érdeklődjön márkakereskedőinknél! Suzuki. A mi autónk. Jégből kiszabadított óceánjáró Az argentin haditengerészet jégtörő hajója szabadított ki egy amerikai luxussétahajót, amely 105 utassal és 71 főnyi személyzettel minap este a jég fogságába került az Antarktisz közelében. A The Clipper Adventurer az Antarktiszi-félszigettől nyugatra, a Matha-szorosban, a dél-amerikai Tűzföldtöl 1450 kilométerre délre hajózott, amikor a szél megfordult és jégtáblákkal vette körül. Az AP jelentése szerint a jég lehetetlenné tette a manőverezést és a hajócsavar újraindítását. A 14900 tonnás jégtörőnek is hat órájába tellett, amíg helyi idő szerint kedd reggelre kiszabadította a kirándulóhajót. A 121 méter hosszú jégtörő ezután a nyílt vízre vontatta a nála valamivel kisebb, 100 méter hosszú luxushajót. A The Clipper Adventurer azóta már teljes gőzzel szeli a Bellingshausen-tenger vizeit. Az utasok többsége amerikai és kanadai turista, valamennyien jó egészségben vannak a jégkaland után és a hajót sem érte komoly sérülés - erősítette meg a szóvivő. Az Antarktiszi-félsziget közelében azóta javultak az időjárási körülmények, elállt a szél és a reggeli hőmérséklet pedig 2 Celsius-fok. A luxushajó különleges burkolattal rendelkezik. Az antarktiszi hajókörútra egy jegy a legjobb elhelyezéssel 35 ezer márkába kerül. Január és február a délsarki nyár két hónapja a legideálisabb az antarktiszi lu- xusutakhoz. Cseh sajtófotó ‘99 Cseh sajtófotó ‘99 címmel nyílt kiállítás a napokban a Pesti Vigadó előterében. Keleti Éva, a Magyar Fotóriporterek Társaságának elnöke megnyitójában elmondta: tagja volt annak a nemzetközi szakmai zsűrinek, amely mintegy 2000 felvétel közül válogatta ki a cseh sajtó fotóriportereinek az elmúlt esztendőben készült legjobb munkáit. Az ezekből összeállított kiállítást akkor Prágában tárták az érdeklődők elé. Szólt arról is, hogy a Budapesten vendégeskedő anyag mintegy keresztmetszetét adja a cseh fővárosban rendezett kiállításnak. A február 15-ig megtekinthető tárlaton a színes és a fekete-fehér képek sorában helyet kaptak a különféle tudósítássorozatok, a híres emberekről, a mindennapi élet eseményeiről, a természetről, a művészetről készült felvételek.
