Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-03 / 28. szám
2000. Február 3., csütörtök Hl M 0 Z A I K 7. OLDAL Nógrád megye fejlődésének feltétele: a gazdaságnövekedés Beszélgetés Paróczai Péter főiskolai adjunktussal Abban megegyezik a szakma és a politika, hogy Nógrád megye gazdaságát új növekedési pályára kell állítani. Szükség van egy perspektívát kínáló, reményt adó és megvalósítható koncepcióra. Erről fejtette ki véleményét lapunknak Paróczai Péter adjunktus.- Milyen irányban keü magát aktivizálnia egy területi elven alapuló gazdaságpolitikának?- Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatom, hogy a környezetünkben lévő, lényegében megszerezhető, de ki nem használt információba - tudás, információ- technológia, emberi tényező - kell befektetést eszközölnünk, mert az elkövetkezendő jövőben a megye fejlődéséhez szükséges erőforrásokból annyi jut nekünk, ameny- nyit magunk képesek leszünk megszerezni.- Hát eleddig nem sok erőforrás jutott nekünk, hiszen Nógrád megye GDP-je 19 megye között - nem beszélve Budapestről - a legalacsonyabb.- Ez sajnos így igaz. Az egy főre jutó GDP 1997-ben, az országos átlaghoz viszonyítva 52,7 százalék volt, ami már minden más mutató elemzése nélkül is egy területi válságot reprezentál. Különböző - itt nem részletezhető - okok miatt a megye fejlődése egyre inkább szakad le más megyéktől, és ez a tendencia még erőteljesebben jelentkezik világméretű összehasonlításokban.- A szocialista gazdaságirányítás értékét sokan abban látták, hogy az állam kompenzálta a területi egyenlőtlenségeket: dotációkkal, preferenciákkal, .támogatásokkal. Most piacgazdasági körülmények között mit tesz, mit tehet az állam a területi különbségek mérséklése érdekében?- A jövőbe a mindent legyőző piac és a tündöklő transznacionalizmus jegyében tekinthetünk. A folyamatok világméretűvé válnak, a világpiac globalizálódik. Megnő a nagyvállalati központok - ha úgy tetszik a multik - szerepe, és csökken a nemzetek területi kiegyenlítő, úgynevezett igazságos, erőforrás-elosztó képessége. Az a térség, amely nem képes a világméretű erőforráspiachoz és versenyhez alkalmazkodni, az reménytelenül lemarad. Ma a magyar gazdaságban a növekedés nagy hányadát a külföldi tőke fogadását támogató állami modernizációs folyamatok determinálják, hiszen beruházásra alig áll rendelkezésre hazai tőke. Bár ezek az állami törekvések erősek, mégis szűkösek ahhoz, hogy a negatív fejleményeket - foglalkoztatási gondok, regionális elmaradottság felszámolása - kiküszöböljék.- Vagyis deklarálhatjuk, hogy az állam nem tud beavatkozni a gyengék felemelése érdekében?- Arról van szó, hogy az ország egyes térségeinek szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az államnak az említett negatív fejleményekre egyrészt nincs hatása, mert a befektetések irányát és nagyságát a külföldi vállalatok központjai döntik el, másrészt a befolyásolás lehetőségei szűkösek, mert a GDP növekedésének jelentős hányadát hosszútávon is az országadósság és a dezinfláció terhei kötik le.- Milyen lehetőség marad a megye számára?- A megyék, közöttük Nógrád számára nem marad más hátra, mint olyan orientációs politika felépítése és hasznosítása, amely támaszkodva a megyei adottságokra és az önfenntartó képesség igényeire, befolyást gyakorol az állami támogatás és a külföld befektetési szándékaira, annak érdekében, hogy a megye bekapcsolódhasson a világméretűvé váló társadalmi-gazdasági tranzakciókba.- Mit kell tenni ezen orientációs poütika - ha lenne már egyáltalán ilyen - megvalósítása érdekében?- Tudomásul kell venni, hogy a megye elkülönült gazdaságitársadalmi mozgástérként, egy rendszerként jelenik meg. Ha feltételezzük, hogy a megyerendszer preferenciái a munkanélküliség csökkentése, a kulturális színvonal növelése stb., egyszóval a társadalmi jólét növelése, akkor a rendszer alapvető céljaként a gazdaságfejlesztést kell megnevezni, végső soron pedig a GDP növekedési rátájának a maximalizálását.- Az információ és a rendszer- technika hiperaktivitásáról beszél. Elmagyarázná ezt a lehető legegyszerűbben, mit ért alatta?- Az információ- és a rendszer- technika hiperaktivitása (fokozott alkalmazása, működtetése) révén a termelési folyamatok logisztikai folyamatokká, míg a piaci, pénzpiaci műveletek virtuális műveletekké alakulnak át. Ennek következménye, hogy a versenyegyensúlyhoz kötött erőforrás-elosztást nem elsősorban az államok igazságos beavatkozása, hanem a világpiaci egyenlőtlen információKiöntjük a fürdővízzel együtt a gyereket is? Gondolatok Salgótarján városközpontjának fűtéséről Az éles címválasztással ellentétben sietek leszögezni, hogy nem kívánok senkit sem személyében megsérteni, egy jelenségre szeretném ráirányítani a figyelmet, egy olyan magatartásmódra, amelyet úgy tűnik, eleink is sűrűn gyakoroltak, hiszen ez a szólás azóta létezhet, amióta fürdetik a gyerekeket! Félre a tréfával, a dolog nem igazán a gyermekgondozásról szól, hanem olyasmiről, hogy a lényegest összetévesztjük a lényegtelennel, vagy a fontossági sorrendet helytelenül értelmezzük. Kevesen emlékeznek ma már a régi Salgótarjánra. Azokra az ötvenes, hatvanas évekre, amikor a város átépítése megkezdődött. A beszűkült hegyek közötti völgyben épült városközpont apró házacskáinak kéményei így télvíz idején ontották a nehezen lélegezhető fekete füstöt, aminél a híres londoni füstköd a „szmog” is kellemesebb lehetett. Ebben a helyzetben a város lakói egyöntetűen örömmel fogadták a városközpont átépítését és türelemmel viselték annak megpróbáltatásait. Az új épületekbe költözők, nemcsak szép házakat, komfortos lakásokat, hanem egészséges környezetet, tiszta levegőt is kaptak, amelyet a házakkal együtt épülő TÁVFŰTÉS biztosított. Az a távfűtés, amely kényelme és biztonsága mellett, optimálisan környezetkímélőnek is nevezhető! Azóta bizony sok víz lefolyt a Tarján-patakon és világunkban óriási változások történtek. Ezek közül témánk szempontjából csak a legfontosabbakat emelem ki. A városközpont (át) építése lassan a végéhez közeledik. Bevezették Salgótarjánba a földgázt és nem utolsósorban végbement a politikai rendszerváltás, amely - többek között - a tulajdoni viszonyok átalakulását és a szabad piaci körülmények bevezetését eredményezte. A változások egyik örvendetes következménye az lett, hogy a távfűtés által is biztosított (jó), elfogadható minőségű levegő az emberek számára természetessé vált. Ez nagyszerű dolog, de kevesen gondolnak arra, hogy a kedvezőtlen természeti adottság, a szűk völgy bizony ma is létezik! A földgáz bevezetése, mint annyi más területen, Salgótarjánban is megtörtént, ennek előnyeit a külső területek lakossága, az ipari üzemek egyaránt élvezik. Itt említem, hogy a távfűtőmű is (véleményem szerint elhamarkodottan) gáztüzelésre tért át. Hazánkban azokban az években a földgáz ára rendkívül olcsó volt. Több jeles akkori közgazdászunk nyilatkozatai ma is „tanulságosak” arról, hogy az 1974-es energiaválság által megemelt árak hozzánk nem gyűrűznek be. Nos, begyűrűztek és jelentős mértékben emelkedett minden energiahordozó ára. Az energiaválság üzenete pedig az volt, hogy a föld kincsei végesek és azokkal takarékosan kell bánni! (Erre ösztönöz a megemelt ár!) A távfűtési rendszer díjtételei, szintén jelentősen emelkedtek. A megemelt díjak sokak számára, - lakók és közületek egyaránt - komoly gondokat okoznak. Többen úgy vélik, épületük, lakásuk egyedi fűtésűre való átállításával költségeik jelentősen csökkenthetők. Ez tévedés! Figyelembe véve, bármilyen új rendszer nem kevés beruházási költségeit, látni kell, üzemeltetési költségeik a korábbiaknál lényegesen magasabbak lesznek, új rendszerük még évekig az általuk sokallott távfűtésnél is drágábban fog működni. Mi hát a megoldás, amely megtartja a korábbi rendszer előnyeit, de olcsóbban működik? A megoldás, bármennyire hihetetlennek tűnik, a távfűtési rendszer bővítése és kiterjesztése! A távfűtésű rendszer, ugyanis annál gazdaságosabbá tehető, minél többen veszik igénybe. Ez a tétel megfordítva is igaz, ami komoly veszélyt jelent, ugyanis a távfűtőmű tömeges kiválás esetén tönkremehet és a már említett korábbi tarjáni állapotok jöhetnek ismét létre. Ez nem túlzás, vagy vaklárma, de tudni kell, hogy még a földgáz elégetése után is jelentős égéstermék marad vissza. Azoknak tehát, akiknek anyagi lehetőségei megengedik, váltás helyett az úgynevezett passzív megoldásokat tudom javasolni. A passzív megoldások az épületek hőszigetelésének, (például: háromrétegű ablak stb.) megnövelésével, a fűtési költségek jelentősen csökkenthetők! Amiről eddig beszéltem, rendkívül komoly és súlyos ügyek egy város életében. Szükségesnek tartom, hogy városunk önkormányzata vizsgálja meg a helyzetet, és ha kell, segítő, akár korlátozó intézkedések megtételével érvényesítse a lakosság valós érdekeit. A gyermek maradjon meg, a fürdővíz pedig kerüljön oda, ahová való! _____________ TAMÁSSY ISTVÁN M it mond a jog? A családi adókedvezményről eloszlást felismerő és kihasználó gazdasági törekvések térítik el, a maguk javára. Hogy mit jelent ez egy gyengén fejlett térség számára? Szabad-e egy megyének két évet várnia arra, hogy megtudja: mekkora volt a két évvel ezelőtti GDP. Minek várunk rá, amikor az alapvető információk itt vannak. A primer piaci erőforrás-eloszláshoz képest ki kell alakítani azt a megyei információgazdaságot, amely megvalósítja a megye érdekeit legjobban szolgáló ún. szekunder allokáció kialakulását és a „piaci információ” talaján biztosítja a fejlődéshez szükséges erőforrások megszerzését.- Csakhogy ez az információ- gazdaságot létrehozni képes szervezet nem létezik? Egyáltalán milyen szervezetre lenne szükség?- Egy ilyen szervezet létrehozása erőforrás-befektetést igényel. A jövő megyei gazdaságfejlesztési szervezete, nem igazgatási, nem hatósági, hanem tudásalapú kell legyen. Tudásalapon és az információközvetítés monopóliumából adódó lehetőségek kihasználásával kell megszerveznie az irányító pozícióhoz szükséges hatalmat. Alapvető feladata, hogy a megyei, kistérségi, települési és gazdasági szervezetek számára információt szolgáltasson a gazdaság állapotáról, támogassa a fejlesztési folyamatok létrehozását stb. Ha van szándék és akarat létrehozására, akkor nem mást valósítunk meg, mint az európai elveket: a programozást (tervezést), az addíciót (az erőforrások egyesített megszerzését), a szubszidiaritást (az egyedi értékek érvényesülését) és a partnerséget (érdekek egyeztetését, érdekszövetsége.- Most már csak egy kérdés: van-e szándék és akarat a megyében?- Azon (is) dolgozom, hogy legyen, mert egyszerűen nincs más út a kitöréshez és a felemelkedéshez. __________________________BARÁTHI OTTÓ E ttől az évtől magasabb lett az összevont adóalap számított adójából levonható családi kedvezmény havi mértéke. Összege eltartottanként és havonta egy és két eltartott esetén havi 2200 forint, három vagy több eltartott esetén havi 3000 forint, súlyosan fogyatékos eltartott esetén havi 3400 forint. Családi kedvezményt továbbra is azon gyermekek után lehet igénybe venni, akik családi pótlékban (iskoláztatási támogatásban) részesülnek, és főszabályként az a magánszemély érvényesítheti a kedvezményt, akinek a nevére a családi pótlékot folyósítják. A családi kedvezmény a jövőben is megosztható lesz év végén az együtt élő házastársak között, de ennek feltételei szigorodtak. A családi kedvezmény megosztására változatlanul akkor van lehetőségük a házastársaknak, ha annak a szülőnek, aki a családi pótlékot kapja, - az adójóváírás, a nyugdíjjárulék vagy a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj kedvezménye, valamint a nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek adójának levonása után - nem marad annyi adója, hogy a családi kedvezményt érvényesítse. A családi kedvezmény megosztásával kapcsolatos és már az 1999. évi adóbevallást is érinti az a visszamenőleges hatályú rendelkezés, amelyet az adózás rendjéről szóló törvény 19. paragrafusának 4. bekezdése tartalmaz. Eszerint a munkáltatónak az adóév végén igazolást kell adnia arról, hogy a családi pótlékban részesülő dolgozójánál az év végi adóelszámolásban - megfelelő adó hiányában - nem tudta a családi kedvezmény teljes összegét érvényesíteni. Az igazoláson az igénybe nem vett kedvezmény összegét is fel kell tüntetni. Ha a családi pótlékban részesülő szülő önadózó, akkor az általa le nem vont családi kedvezmény összegét csak az erről adott nyilatkozata alapján érvényesítheti a vele együtt élő házastársa az adóbevallásban vagy a munkáltatói adóelszámolásban. Erről ugyancsak az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezett 1999. évre visszamenőleges hatállyal. Ilyen esetekben az igazolást, illetőleg a nyilatkozatot az adóbevallással együtt meg kell őrizni. Az adóbevallásban nem érvényesített családi kedvezmény összegét önellenőrzés útján is igénybe lehet venni. Előfordulhat, hogy az adóbevallás benyújtására és a munkáltatói elszámolásra előírt határidők egybeesése miatt a kedvezmény megosztásához szükséges igazolások nem állnak rendelkezésre. Ilyen esetben az adóbevallás önellenőrzéssel helyesbíthető. Ahhoz, hogy a családi pótlékban nem részesülő házastárs munkáltatója vegye figyelembe a családi kedvezmény összegét az adóelőleg levonásánál, továbbra is az együtt élő házastársak közös nyilatkozata szükséges. Új előírás, hogy a közös nyilatkozatot a családi kedvezményre eredetileg jogosult szülő munkáltatójának is be kell mutatni. A nyilatkozaton a munkáltatónak az aláírásával igazolnia kell, hogy az abban foglaltakat tudomásul vette. Ha a családi pótlékban részesülő szülőnek nincs munkáltatója, akkor ezt a tényt a közös nyilatkozaton fel kell tüntetni.
