Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-24 / 46. szám

2. OLDAL R É T S Á G T É R S É G E 2000. Február 24., csütörtök E S Tolmács BELVIZVESZELY ELLEN. A község vízelvezető rendszeré­nek felújítása nagy gondot je­lent az önkormányzatnak. A vízlevezető árkokat több kilo­méter hosszban szükséges rendbe tenniük. A feladat nagy részének megoldását tavaly már elvégezték. Az ez évre ma­radt tennivalókat közmunká­sokkal végeztetik el. Azzal szá­molnak, hogy a jó idő bekö­szöntésével négy közmunkás foglalkoztatására kapnak lehe­tőséget. Újabb gyártócsarnok épül Nagyorosziban Bővülő lakókocsigyár - 70 dolgozót foglalkoztatnak Újabb, mintegy 800 millió fo­rintos beruházást valósít meg a Knaus lakókocsigyár Nagy­orosziban. Az 5 ezer négyzet- méteres üvegszálas műanyag­üzem júliusra készül el, ahol alapvetően lakókocsik, lakó- konténerek válaszfalait, ki­egészítő berendezését gyárt­ják majd. csarnok munkálatai a finiséhez érkeztek. A júliusi átadást köve­tően európai mércével is jelen­tős, korszerű technológiával mű­ködő, szigorú környezetvédelmi követelményeknek megfelelő üvegszálas műanyagüzemben kezdődhet meg a munka, szűnik meg a jelenlegi széttagoltság. Ami a környék lakóinak életében Gyátósoron készülnek a lakókBCjik Botka József, a gyár pénzügyi és kereskedelmi igazgatója ér­deklődésünkre elmondta, hogy üvegszálasműanyag-gyártást már eddig is folytattak. Drégelypalánkon a Szondi Ipari Szövetkezettől bérelt csarnokban és Balassagyarmaton is hasonló bérleményben dolgoztak. A nagyoroszi gyár területén épülő igen fontos: újabb munkalehető­ség nyílik, 70 fős dolgozói létszá­mot igényel az új gyártócsarnok. Botka Józseftől megtudtuk: az új üzemben először évi 1-1,3 millió márkányi, majd később a teljes felfutást követően 6-10 millió márka közötti éves forgalmat kí­vánnak lebonyolítani. Hagyományt teremtő Lókos-völgyi sokadalom Vidéki premierszínház a rétsági művelődési központ Igaza van Haváné Bakos Eleo­nórának a rétsági városi műve­lődési központ és könyvtár igaz­gatójának, hogy a kulturális életben bekövetkezett változást hozó átmeneteket nem lehet dá­tumhoz kötni, mivel folyamatról van szó. A katona édesapát magáénak valló hölgy őt követve jutott el Rétságra. Korábban a ceglédi helyőrségi klubban dolgozott, mint népművelő, ugyanígy ér­kezett a nemrég városi rangra emelt településre. Egyúttal igaz­gatóhelyettesként is tevékeny­kedett. Ez utóbbi beosztása ösz- szefüggött azzal, hogy az Aszta­los János nevét viselő művelő­dési központ közös üzemelte­tésben működött az akkori hon­védséggel. Értékmegőrzés-teremtés- Idekerülésem idején három funkciója volt az intézménynek. Községi, járási és honvédségi kulturális szolgáltatások nyújtá­sa. Mi jellemezte ezt az idősza­kot - ismétli a kérdést, majd kis­vártatva körültapogatva minden szót, így folytatja: - Akkor még volt pénz a művelődésre, fizető­képes kereslet a különböző szol­gáltatásokra. Azt az időszakot jellemző nagyrendezvények mellett sem feledkeztünk meg, nagyon vigyáztunk arra, hogy eleget tegyünk értékmegőrző és -teremtő feladatunknak. Renge­teg szakkörünk volt. Fontosak voltak a közösségi formák: a ha­gyományőrző csoportok, műkö­dött az ifjúsági klub. A honvéd­ség jellegénél fogva a zártabb formát kedvelte, a civil lakosság­gal való kapcsolat alakulásából nem tudta teljesen kivonni ma­gát. A művelődési ház kisugár­zása jelen volt és most is jelen van a vonzáskörzetek művelő­PUSZTABERKI PESTIEK VÁSÁROLTÁK. Ta­valy az önkormányzat csaknem 30 saját tulajdonában lévő telket adott el kilencven százalékban pesti lakosoknak. A betelepülők által vásárolt területek kétharmad részén családi házak épültek. Sváb farsangi készülődés Szendehelyen A farsang (Fasching) csúcspontját a magyarországi németek­nél is a hamvazószerdát megelőző utolsó 3 nap jelentette. A vigalom idején pihent a munka és tanítás sem volt az iskolá­ban. Régen Szendehelyen is nagy volt a készülődés az utolsó három vidám, böjt előtti napra. Elkészültek a jellegzetes far­sangi fánkok (Tieri kropfa, Khara teierli), a hájas sütemények (Lindakropfa). A fiatalok valamelyik lányos háznál bekéredz­kedtek a tisztaszobába, a zenésszel és ott három napig mula­toztak, közben a legények kolbászlopással próbálkoztak, a lá­nyok pedig elkészítették a fiúk kalapjára a farsangi koszorút, a Fasching kranzot. Mindezt Germánná Várnai Annától, a szendehelyi német nemzetiségi általános iskola igazgatójától tudom, aki kis he­lyi néprajzismertetőt rögtön­zött nekem abból az alkalom­ból, hogy március 4-én - évti­zedek után először - a telepü­lés lakossága ismét sváb far­sangot rendez. Javában tart a készülődés, a községházán Altsach Ignác polgármester szobája a szervezők főhadi­szállása. Röpködnek az adatok és számok résztvevőkről, étek­sorról, ülés- és táncrendről, kikre vár a terítés feladata, a vendégfogadás, no és aztán a takarítás nyűgje. Egy biztos, az esemény megmozgatja a falut. Szorgalmatoskodnak is érte már most igen sokan, ezért a polgármester bízik a sikerben.- Két-három éve született meg bennünk a gondolat, ren­dezzünk sváb farsangot a falu­ban. Még mindig élnek szép számmal közöttünk, akik a ré­gi Fasching hangulatát, vidám­ságát a szívükben őrzik, ők vol­tak azok, akiket aztán meghall­gattunk: hogyan is csinálták a régiek - meséli a polgármester az előzményekről. - A Szende­helyi és a Berkenyéi Német Ki­sebbségi Önkormányzat és a Magyarországi Ifjú Németek Közössége összefogva rendezi a március 4-i, szombati sváb farsangot.- Honnan várnak vendége­ket?- Valóságos nemzetiségi fesztiválra számítunk. Az ingelstadti, Erdélyből kitele­pült szászok képviselőit is meghívtuk. A faluba várjuk ezen a napon a véméndi tánc­csoportot, a ceglédberceli, pil- isborosjenői, hercegkúti nem­zetiségi kórust, berkenyéi gyer- mektánccsoportot, solymári táncosokat. Az általános iskola tornacsarnokában fogadjuk a vendégeket, itt lesz a vigalom helyszíne. Szegner István, egyike azok­nak, akik még emlékeznek a régi mulatságra, a Fashingra.- Az utolsó ilyen 1952-53- ban volt, fiatalemberként társa­immal együtt végigmulattuk a falut, egyik nap után követke­zett a másik, sőt a harmadik. Ha szegények is voltunk, még­is vidámabbak, jóval móká- sabb kedvűek, mint a mostani fiatalság. Igaz, nem csak a fia­talok érezték jól magukat, há­rom vendéglő is volt a faluban, a vendéglősök meg versenyez­tek: kinél ülnek többen, így az­tán minden korosztály ott szo­rongott az asztalok mellet, köz­ben szólt a tangóharmonika. Hol van az már? - réved el pil­lanatra Szegner úr tekintete, miközben a kedvemért még zöld színű, széles karimájú le­génykori kalapját is előveszi. - Kakastoll vagy fácántoll volt mellé tűzve. De akit a lányok nagyon kedveltek, azoknak far­sangi koszorút, Fasching kran- zot tettek mellé - jegyzi meg, huncutkás mosollyal, sokat sejtetően Szegner István, aki pontosan 20 éve amolyan min­denese, mai szóval menedzse­re a szendehelyi német nemze­tiségi asszonykórusnak, amely természetesen a színpadon kí­vül is, házigazdaként a legna­gyobb terhet vállalja a sváb far­sang teendőiből. Hogy is mondták a megkér­dezettek: a múltból szeretnénk valamit felmutatni, hogyan csi­nálták szüléink, dédszüleink, s példaként állítani a fiatalok elé. A sváb farsang egy szelete a múltnak, újból átélve szebbé, vidámabbá teheti az együttlé- tet, órákkal hamvazószerda, az elmúlásra intő nap, a húsvéti készülődés küszöbén. SZABÓ GY. SÁNDOR dési házaiban. Önállóságuknak és önmaguk arculatának megfe­lelően tevékenykednek. Az át­meneteket nem lehet dátumhoz kötni.- A várossá való előléptetés, ami a rendszerváltáshoz kapcso­lódik, milyen irányba fordította a ház arculatát, milyen új kötő­dést hozott létre a lakossággal?- Korábbi alapvető feladata­ink ellátása mellett 1996-tól új konstrukciókat kellett kialakíta­ni. Erőteljesen jelentkezett a mindenkori működés gazdasági feltételeinek megteremtése. Örömmel mondhatom, hogy az önkormányzat nagyon jó fenn­tartója volt és ma is az az intéz­ménynek. így is fogalmazha­tunk: művelődéspárti. Az előbbi kevés volt ahhoz, hogy eredmé­nyesen működjünk. A tovább­fejlődés megalapozása céljából olyan formákat kerestünk és ta­láltunk, amire igény van, gazda­ságilag hatékony forma, a kor követelménye. Érzékenyek az újra- A külföldi cégek betelepülé­se mennyiben jelentett új felada­tot?- Megjelenésükkel ismét erő­sítik a város régióra gyakorolt szerepét, mivel a foglalkoztatot­tak jó része a vonzáskörzetből kerül a városba. Az új munkahe­lyekre különböző szakmai kép­zettségű embereket keresnek: értsen a számítógéphez, beszél­jen egy idegen nyelvet. Jelenleg tizedik csoport végzi az állami­lag elismert számítógép-kezelő, használó tanfolyamot. A részt­vevők a fiataloktól kezdve az öt­venévesig bezárólag képviselik korosztályukat. A nyelvtanfo­lyamért minden résztvevőnek saját zsebébe kell nyúlni. A kí­vánságoknak megfelelően to­vább fejlesztettük meglévő szá­mítógépparkunkat, magasabb szintet ad a szoftverüzemeltető tanfolyamunk, melyet szeptem­berben indítunk. A Nógrád Me­gyei Munkaügyi Központ ré­szére kihelyezett speciális tan­folyamokat bonyolítunk, mely­nek révén új munkahelyek te­remtődnek. A résztvevők pedig megismerik a művelődési köz­pont tevékenységét, nem jár­nak ide idegenül, hanem ha ha­zaérkeznek, munkahelyük ré­vén pénzük is lesz a kulturáló- dásra.- Az előbbiekből egyértelmű­en kitűnik, hogy igen érzéke­nyen reagálnak az intézmény működtetését szolgáló új, anya­gi előnyt is jelentő követelmé­nyeire. Ezek háttérbe szorítják a klasszikus művelődési formá­kat?- Alapfeladataink a rétegigé­nyeknek megfelelően továbbra is megmaradtak. Gondolok itt a kis közösségi formákra, a klu­bokra. A két nyugdíjas és az egy ifjúsági klub mellett műkö­dik a keramikus szakkör, pró­bálnak a színjátszók, két moz­gásművészeti (Zoltán Erika - Miami) tanfolyam zajlik. Az előbbin a klasszikus, az utób­bin a latin-amerikai táncokat tanulják a felnőttek és a gyer­mekek egyaránt. Ebből is kitű­nik, hogy a művelődés eredmé­nyességét nem a nagy népün­nepélyek határozzák meg, ha­nem az előbbi tények. ízlése­sen felújított színháztermünk várja művelődni vágyókat. Saj­nos akárcsak másutt, nálunk is nehéz telt házzal játszani. Fehér holló- Igaz, hogy Rétságon meleg otthonra, fogadtatásra talált a Petőfi Musical Stúdió? Az intézmény fenntartásában sokat segít a számítógépes tanfolyamokból befolyó be­vétel _______________________■- Véletlen találkozás, kölcsö­nös egymásra találás jegyében alakult ki a nagyon korrekt partneri kapcsolatunk. Ilyen a szakmánkban olyan, mint a fe­hér holló. Az érdeklődő közön­ség nagyon várja az együttest. A közeljövőben előadásra kerül a. Valahol Európában, az Anna Karenina, a Nyomorultak. Örömmel mondhatom, hogy vi­déki premierszínház lettünk. Előadásaink még nem nyeresé­gesek, de anyagi megfontolást ebben az esetben nem lehet, nem szabad érvényesíteni. Rö­videsen újra a farsangi bálok­nak ad majd otthont az intéz­mény. A művelődési központ reper­toárjában a külső szervek ren­dezvényein való részvétel, kö­zös akciók is szerepelnek.- A millennium évében a rét­sági napok keretében új színt jelent az először megrendezés­re kerülő Lókos-völgyi sokada­lom, melyet új hagyományként kívánunk meghonosítani. V.K. Arculat- és struktúraváltás Új színfoltot képvisel a 2-es fő­út mellett, Nógrád község határá­ban, Vác felé haladva az új gyü­mölcsöskert, mely nem csak mé­reteinél fogva sokat ígérő jelen­ség, hanem jövőjében méltán vi­seli, viselheti majd Nyugat-Nóg- rád új gyümölcsöskertje címet. A régiek mellett újabb ültetvények gazdagítják, formálják a környék mezőgazdasági arculatát, struktú­ráját. Mindez a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség megfontolt, megalapozott dönté­sének, a Nógrád Megyei Agrárka­mara pályázatot támogató állás­pontjának, a Nógrád Megyei Föld­művelésügyi Hivatal által biztosí­tott zöld útjának köszönhető. Az új gyümölcsöskert gondolatának elindítója, jelenlegi apostola és to­vábbfejlesztője Oszkó Andor, az Agro-Buda Kft. ügyvezető igazga­tója volt.- Pályázat útján 1997-ben indí­tottuk el az ültetvénytelepítést. Al­mával kezdtük 35 hektáron, mely 2001-ben fordul termőre - kezdi a tájékoztatóját az ügyvezető igaz­gató, majd így folytatja: - Az ültet­vény kizárólag a kft.-é. A telepítés­hez szükséges területet megvásá­roltunk. Cégünk országos szinten forgalmazója, szerelője az öntö­zőberendezéseknek is.- Milyen fajták díszlenek az ül­tetvényeken?- Korszerűek. Ide sorolom a Gálát, a Jonagoredet, a Goldent és az Idaredet. Ezek a fő fajták.- Mit jeleznek az előzetes piaci információk?- A mindenkori termés egy ré­szét hazai piacon kívánjuk értéke­síteni, tekintettel arra, hogy a ha­zai fogyasztás nem éri el az évi személyenkénti tizenöt kilót, ho­lott az optimális fogyasztás 120 ki­ló között lenne.- Miért éppen e terület mellett döntöttek?- Optimális a földterület. Előse­gíti a gyümölcs színezését, az éré­si időszakban, jó a levegő nedves­ségtartalma. A kezdeti sikerek újabb pályá­zat megírására késztették a céget.- Pályázati pénzből 1999-ben 42 hektár meggyültetvénnyel bő­vült a gyümölcsöskert. Nógrád község felé haladva, telephe­lyünktől 400 méterre kerültek földbe a szaporítóanyagok. Az előbbi területen a Pándi-féle fajták díszlenek a cigánymeggyfák mel­lett. Ezek a gyümölcserdők 2005­Herédi Ferenc, a hűtőház helyettes vezetője kezében tartja az önmagáért beszélő, szemet gyönyörködtető, fogyasztásra ingerlő almater- més néhány darabját. _______ m b en fordulnak termőre. Ahogy be­indul a jó idő, újabb 12 hektáron almát, 20 hektáron pedig meggy­faszaporító anyagot helyezünk az előkészített területre. Az előbbin kívül újabb 16 hektár almáskertet alakítunk ki a már korábban is­mertetett fajtaösszetételben. A magas fokú szakmai hozzá­értést bizonyítja, hogy az ültetvé­nyek a Lókos-patak mellett talál­hatók, melynek vizével a csepeg- tetős, öntözéses módszert valósít­ják meg. Ezzel jórészt garantálják, hogy az ültetvények nyáron nem fognak szomjazni, az esetleges szárazságot sem sínylik meg.- Van egy 12500 köbméteres víztárolónk. Folyamatban van az újabb 40000 köbméteres építése. Ezt a nőtincsi víztározóval kötjük egybe.- Hol tárolják a, reméljük jó mi­nőségű, gazdag termést?- Ugyancsak pályázati pénzből építettük meg az 1400 tonna gyü­mölcsöt befogadó 0 fokos hűtőtá­rolónkat, amit később, ahogy az ültetvények termőre fordulnak, tovább bővítünk. A jelenlegiben most van a próbaüzem. Ennek so­rán dől el, hogy a tervező-kivitele­ző által vállalt követelményeknek mennyiben felelnek meg. Amíg az ültetvénytelepítés gyümölcsei termőre fordulnak, addig sem marad üres a hűtőház.- Saját termésünk mellett vásá­rolt almát tárolunk. Ezenkívül bértárolást végzünk. A hűtőház hét kamrája közül öt foglalt. A pályázatok elbírálásában, a kért összeg odaítélésében, az eh­hez szükséges igen kimondásá­ban részt vett szakemberek közül megkérdeztük, hogy mi a vélemé­nyük az Agro-Buda Kft. eddigi te­vékenységéről.- Nagyon jónak tartjuk amit 1996 óta csinál az Agro-Buda Kft. a megyében. Korrekt partner, mindent vállalásának megfelelő­en teljesít - állítja Holies Miklós, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség vezetője.- Nógrádban a bogyósgyü- mölcs-termesztésnek (málna, ri­bizli) tradicionális hagyományai vannak. Egyes törzses fajták is kiválóan termeszthetők, köztük az alma. A cég ültetvény telepí­téséhez víztározót létesített, amely sokat segít a nyár végi, őszi éréshez. Budapest közelsé­ge, a termőhelyen létesített hű- tőház külön előnyt jelent - véle­kedik dr. Halaj Ignác, a Nógrád Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnöke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents