Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-23 / 45. szám
2000. Február 23., szerda MOZ A I K Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Pipogyaság és peppjgyaság A tiszai ciánmérgezés vitái során a magyar népi bölcsesség a pipogyaságbel és a környezetvédelmi miniszter nevéből sűrített egy alkalmi minősítő kategóriát: a pepogyaságot! így most a rendszerváltozás zavaros évtizedének végén rendelkezésünkre áll, ajánlja magát egy új szóvariáns, olyan helyzetek megítélésére, amikor a közéletben, a politikában, a gazdaságban nem szimpla impotenciáról, pipo- gyaságról van szó, - amikór valaki csak önállótlan, akaratgyenge, félénk, tehetetlen, - de arról is, hogy ezt az ártalmas alkalmatlanságot a politika, a hatalom illetékesei nem akarják észrevenni, sőt vasbeton szilárdságú védőbástyákkal veszik körül: hagy tenyésszen a pepogyaság! Éljen a pepogyaság sokfélesége! S bizony manapság az illetékes minisztérium mellett feltűnően pepogyának minősül a falusi, városi, területi önkormányzatok környezetvédelmi tevékenysége is. De pepogya a magyar egészségügy betegségmegelőző programja, a drogellenes küzdelem, a roma ügyek intézése is. Pepogya a sportélet irányítása, a magyar futball modernizációja, s mindezeken a területeken egyformán tipikus önteltséggel van jelen a pepogyaság: egyre másra látnak napvilágot nyüatkozatok az elért eredményekről és rövidesen bevezetésre kerülő új programkoncepciókról. S elsősorban is arról, hogy csak az elfogult sajtó minősítései okozzák a bajt, rontják a szakma, az ország nemzetközi tekintélyét... Miféle környezetvédelmi programokat hagyott jóvá megyeszékhelyi városunk, miféle pályázatokat üt ki a térségi önkormányzat Nógrádban? Soha senki nem elemezte a lényeget. A valóság, az élet tényei viszont Tisza-dráma típusú konfliktusok nélkül is jelzik: semmi nem változik itt. Elavult termelési struktúrájú gyárak változatlanul szennyezik az élővizeket, pusztul az erdő, pusztít az erózió, savfelhők borulhatnak lakótelepekre és szén- monoxid gázfelhőket fúvó „tefu-telepet” üzemeltethetnek városközponti nagyiskola tőszomszédságában. A kutya sem törődik a 140 esztendős nógrádi iparmedence környezetkárosító örökségének felmérésével, a potenciális károkozás elhárításával, mérséklésével. Ha valahol egy-egy apróbb, nagyobb tünet, jéghegy csúcsaként jelzi a problémákat, akkor az illetékes önkormányzat szabadkozik, Pató Pál módra magyarázkodik, a közegészségügyi hatóság pedig megígéri, hogy utánanéz a dolgoknak. Aztán minden marad a régiben. A hallgatag salakhegyek, a szennyezett vizek, Bátony, Maconka, Terenye, Tarján, Róna térségében egyformán tovább őrzik titkaikat. S még nem beszéltünk a szeméthegyek fenyegetéséről, a szennyvízelvezetés körében lévő elképesztő rendetlenségről. Az elmúlt évtizedben egyszerűen betemették, elszántották az árkokat a mezőn, a falu végén, az újtelepek házsorai körül. S hogy ezekben a faluszéli házsorokban leginkább cigányok laknak? Az ő bajuk, ha kár éri őket. Az önkormányzatoknak nincs pénzük a kártalanításokra... A pepogyaság a roma- kérdésben nálunk éppúgy fenyeget, mint a környezet- védelemben. Négyévenként készülnek látványos programok, az eredményeket, a tényeket látjuk magunk körül. Nemcsak hogy szakképzetlen, katonaságra is alkalmatlan, idegen nyelveket nem beszélő, de félanalfabéta fiatalok tömegei élnek közöttünk, s érdemi változás kezdetei akkor sem látszanak, ha az ügy már az uniós csatlakozás esélyeit is fenyegeti. A roma állampolgárok várható élettartama 15 évvel prognosztizálható alacsonyabbnak, mint a nem cigányoké, falvak, kisvárosok tucatjaiban 80-100 százalékos a felnőtt romanépesség munkanélkülisége. A lakásviszonyok, életkörülmények, egészségügyi feltételek a romák körében sokhelyütt egyenesen középkoriak. Most, a rendszerváltozás harmadik magyar kormánya nem tud mit kezdem ezzel a helyzettel, így csak szelíd, ej- nye-ejnye értékű a feddés,! ha leírjuk: pepogyaság jel-] lemzi a cigánypolitikát. j Kirobbanthatatlan biz-' tonsággal optimisták a jövőt illetően a roma-politikusok is, a kormányhivatalok irányítói is, de vajon mire fel optimisták? Csak egy szempillantást kellene vessenek a valóságra és a hiányra: már legalább egy évtizede kellene működjön, hasson, egy hosszú távra építkező, okos, türelmes komplex roma-program. De nincs! S yáltozada- nok a pepogya rögtönzések. Az eredményességi esélyük egyértelmű. De nincs más! Mint ahogy 2000 kora tavaszának első magyar válogatott mérkőzése előtt néhány nappal nyilvánvaló: nincs miben reménykedni. A magyar olimpiai válogatott, a nagyválogatott eredményei le- sújtóak! Hiábavalók a da- dogós magyarázatok: ott voltunk az olimpián, a vb- selejtezők egy-egy mécsesén biztatóan játszottunk, tehát minden rendben van, csak tovább kell menni a megkezdett szakmai program útján. Nem és nem! Pepogya beszédek fedik el aiönypgpt lessék tndomá- ^ sül venni: alulmúlhatatla- nul alacsony színvonalon, szánalmas férfiatlansággal futballoztak a magyar válogatott csapatok az elmúlt 3-4 esztendőben. S még az olyan szégyenteljes mélypontokat is meg lehetett magyarázni az országnak, mint a liechtensteini döntetlen, a portugálok elleni megalázó vereség volt? Pedig ha a Himnusz felcsendül, a magyar szurkolók szíwel-lélekkel akarnak szurkolni a magyar csapatért. De hát ezen a „szakmai úton”, ez hogyan volna lehetséges? Mert még jelenleg is ugyanennek a megkezdett szakmai útnak a folytatásáról prédikálnak. Az istenért, ne! Válasszunk valami szerényebb, jó megoldást az építkezés-fejlesztés elkezdésére. S a válogatott meccseken legalább szégyenkezni ne kelljen, hogy pipogya a játék. Ezen a téren is csak hosszú távra tervezett munkának lehet helye, mint a roma ügyekben. Nincsenek csodák: kötelezően végig kell járni a szorgalom, az akarat, a becsületes munka legszerényebb lépcsőit is... S a pepogyaság öntelt ügy - felelőseit belátásra, szerénységre kell intenünk. ERDŐS ISTVÁN Visszajáró „égi veszedelem” Egy év leforgása alatt négyszer csapott a villám ugyanabba a lakóházba a norvégiai Bremanger településen. A lakóház tulajdonosai, Klara és Kaare Svarstad az Aftenposten nevű norvég újságnak elmondták: a múlt heti villámcsapás alaposan megtépázta idegeiket. Kisebb csodának számít, hogy a házukat érő négy villám csak két kisebb tüzet okozott. A település lakói szerint a gyakori természeti katasztrófa oka egy magasfeszültségű vezeték, amely Bremanger közvetlen közelében húzódik. A Norvégia nyugati partján fekvő település Savrstad negyedének tizenegy házát az elmúlt 35 évben legkevesebb egyszer érte villámcsapás. A szinte minden létező helyre felsze-relt villámhárítók ellenére a vülamos és telefonkábeleken utat talál magának az „égi veszedelem”. A villám sújtotta pár a norvég újságnak elmondta: nem érzik biztonságban magukat otthonukban, de elhagyni sem merik azt. Attól tartanak: amíg távol vannak, lakóhelyük egy villámcsapás okozta tűz martalékává válhat. A helyi áramszolgáltató megígérte: a kábeleket a földfelszín alá süllyeszü, hogy ezzel csökkentse a villám- csapás veszélyét. _______________________________■ K itüntetések lengyeleknek magyar ügyekért Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere Krakkóban magas állami kitüntetéseket nyújtott át a kétoldalú kapcsolatok ápolásában nagy érdemeket szerzett lengyel személyiségeknek. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben Edward Debicki, a budapesti Lengyel Kultúra volt igazgatója a magyar-lengyel baráti kapcsolatok több évtizedes ápolásáért részesült. Debicki 1939 őszén menekült Magyarországra, ahol a bala- tonboglári lengyel gimnáziumban tanult. A háború után hazatért, pedagógusként dolgozott. 1964-től a budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ igazgatójaként, majd 1978- tól követségi tanácsosként és a Lengyel Kultúra igazgatójaként ismét Magyar- országra került. A laudáció szerint „a legnehezebb időkben is következetesen kiállt a magyar-lengyel kapcsolatok történelmének politikai okokból történő meghamisításával szemben”. Danuta Jakubiec asz- szony, aki szintén 1939-ben került menekültként Magyarországra, ahol a bala- tonboglári lengyel gimnáziumban érettségizett, a háború után a Pázmány Péter Tudományegyetemen is folytatott tanulmányokat. Hazatérve újságíróként dolgozott a krakkói Dziennik Polski és a varsói Zycie Warszawy na- püapoknál. „Riportjaiból és írásaiból mindig a Magyar- ország iránt érzett tisztelet, a magyar emberek és a magyar kultúra szeretete tükröződött vissza”. Mieczyslaw Ostoja-Mit- kiewicz 1939-45 között ugyancsak menekültként élt Magyarországon, szintén Balatonbogláron tanult. 1968-72 között a budapesti Lengyel Kulturális Intézet igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. A magyar ügyek lelkes lengyelországi szószólója, a magyar kultúra aktív támogatója és terjesztője. Neki is köszönhető, hogy Varsóban több emléktábla és utcanév örökíti meg híres magyarok emlékét. Egyik legjelentősebb kezdeményezése a gellérthegyi pálos sziklakápolna lengyel oltárának és egyik kápolnájának az újjáterem- tése volt. Jan Stolarski, a lengyel- országi Lengyel-Magyar Baráti Társaságok Föderációjának elnöke szintén menekültként került Magyarországra a második világháború idején. Akkor ismerkedett meg a magyar nyelvvel és kultúrával. Évtizedek óta fáradhatatlanul tevékenykedik a két ország közötti kapcsolatok és együttműködés erősítéséért, a két nép közötti hagyományos barátság megszilárdításáért. 1973-tól lengyel-magyar baráti körök és társaságok egész sorának megalakulását kezdeményezte országszerte, amelyek azóta is aktívan működnek. A Lengyel-Magyar Baráti Társaságok Föderációja 1981- ben jött létre, ennek 1983 óta ő az elnöke. Kezdeményezésükre és aktív részvételükkel 8 magyar-lengyel emlékhelyre állítottak emléktáblát, s Varsóban 4 utca kapott magyar nevet. Percre kész információk Rádiós technika balassagyarmati polgárőröknek Az elmúlt szombaton este hét órakor közös szolgálatra indultak a balassagyarmati rendőrök, határőrök és a polgárőrök. Az eligazítást Halász Ferenc őrnagy tartotta a rendőrségen az éjfél után egy óráig tartó feladatokat illetően. Ebben az akcióban négy polgárőr vett részt. Szondy György, Kerék György autószerelő-mester és ifj. Kerék György mellett Garamvölgyi János képviselte a polgárőrséget a közös járőrözésben. Két társuk, Páris József és Szádvári Gábor az akció alatt körzetükben, a finomkötöttgyár térségében láttak el gyalogos szolgálatot. Az esti ellenőrzés kiterjedt a járművekre, azok rakományaira, a lakótelepek garázssorai környékére, a temető térségére és a szórakozóhelyekre. A polgárőrök mellényben, fényképes kitűzővel, zseblámpával felszerelkezve segédkeztek az ellenőrzésben. A biztosítás mellett hatósági tanúként is rendelkezésre álltak. Vass Miklós, a balassagyarmati polgárőr-egyesület elnöke eredményesnek minősítette a közös járőrözést, amelynek alapja a határőrséggel közelmúltban aláírt együttműködési megállapodás. Ennek értelmében a határőrség lehetőségei szerint technikai segítséget nyújt a polgárőrségnek, amely közös szolgálattal és egyéb tevékenységgel vesz részt az együttműködés célkitűzéseinek megvalósításában, amely valamennyi állampolgár biztonságát szolgálja. A gyarmati polgárőrség már birtokában van annak a rádióstechnikának, amelynek mindennapos használatát a közeli napokban remélhetik, amikor a frekvenciaengedélyük megérkezik. A rádióval felszerelt polgárőrök hatékonyabb munkát végezhetnek és nem lesznek kiszolgáltatva bizonyos esetekben. A polgárőrség rádiója 24 órás szolgálatot lát majd el és állandó kapcsolatban lehet a balassagyarmati rendőrkapitányság vonzáskörzetében eddig talpra állt és működő másik tíz polgárőr-egyesülettel. Természetesen a rádióstechnika megjelenése percre kész információs lehetőséget biztosít más szervek számára is. Az elmúlt év őszén újjáalakult balassagyarmati polgárőr-egyesület több mint nyolcvan taggal működik. A polgárőrök számára irányt mutató tájékoztatást adott Puzsár János nyugállományú határőr alezredes és Kovács György rendőr alezredes A szolgálat ellátásához szükséges ismeretek mellé oklevelet és fényképes polgárőr-igazolványt kaptak az egyesület tagjai. Balassagyarmatot öt körzetre osztva helyi polgárőr csoportok védik. Vezetőik: Kerék György, Hajdú Zoltán villanyszerelő-mester, Szondy György, Garamvölgyi János és Szádvári Gábor. Ipolyszög városrészben ötfős roma polgárőrcsoport szerveződött Pintér Attila vezetésével, akik ígérik, hogy a maguk területén rendet tartanak. A balassagyarmati önkormányzat költségvetésében szerepel a város polgárőrségének a támogatása. SZABÓ ENDRE ^.többen telefonálhatunk ^kevesebbért Már több mint 900 000 előfizetőnknek új kedvezmények, új díjcsomagok március 1-jétől ... P 7 www.westel900.hu MAGYARORSZÁG PIACVEZETŐ MOBILSZOLGÁLTATÓJA
