Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-21 / 43. szám
2000. Február 21., hétfő HÁT TÉR Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Az önkormányzatok félelmei A praxistörvény megszületése után nem vitatható el az önkormányzatoktól, hogy továbbra is korlátlanul gyakorolják az egészségügyi alapellátásból fakadó feladataikat - nyilatkozta lapunknak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Az önkormányzati törvény változatlanul a helyi képviselő-testületek feladatai között sorolja fel az egészségügyi alapellátás biztosítását, így az ezzel összefüggő döntési jogosítványok is a helyhatóságok kezében maradtak. Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény megszületése után sem fordulhat elő, hogy a praxisjoggal rendelkező orvos az önkormányzatok tudta, szándéka, akarata ellenére adja el egy másik doktornak körzetét - vélekedik a TÖOSZ főtitkára. Zongor Gábor dr. Kilényi Géza professzorral, az egykori alkotmánybíróval, az egészségügyi miniszter jogi kérdésekben illetékes tanácsadójával tárgyalt arról, milyen garanciákra volna szükség ahhoz, hogy a települések ne érezzék magukat kiszolgáltatottnak az immáron praxisjoggal bíró orvosoknak. A jogászprofesszor úgy látja, a TÖOSZ főtitkárának aggályai feleslegesek, hiszen az orvoskamarákat ruházta fel a törvény azzal, hogy a praxist megvásárlónak először ideiglenes működési jogosítványt adjanak - a törvényben előírt feltételek megléte esetén -, amelyet a helyhatóságoknak véleményezniük kell. Lehetőségük lesz elutasító válaszra is, amelyet azonban meg kell indokolniuk. Egyetértő javaslat esetén állíthatja majd csak ki a kamara a végleges működési jogosítványt. A jelenleg még csak készülő miniszteri rendelet választ ad arra az esetre is, hogy mi történjen akkor, ha a praxisán túladni akaró orvos által kijelölt másik szakembert az önkormányzat háromszor egymás után elutasítja. Vagyis a képviselő-testületek joggal való visszaélését is szabályozza majd a praxistörvény végrehajtási rendeleté: egyeztető fórum tisztázná a felek közt kialakult vitás helyzetet. A TÖOSZ főtitkára szerint mindezeket a kérdéseket magában a törvényben kellett volna szabályozni, mert a jelenlegi rendezetlen állapot nem nyugtatja meg az önkormányzatokat. Zongor Gábor ezért is sajnálja, hogy véleményüket csak későn, az utolsó pillanatban kérte ki a Belügyminisztérium. Igaz, még így is mód nyílt néhány apróbb módosításra, és elérték, hogy a végrehajtási rendelet kidolgozásánál már együttműködhessenek a döntéshozókkal.- Az a kormányzat számára is egyértelmű - vélekedett a főtitkár -, hogy azok az épületek, amelyekben a háziorvosok eddig működtek, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő eszközök, műszerek csakis a települések kép- viselő-testületeinek egyetértésével adhatók el a működési jogot gyakorló orvosnak. Az önkormányzat feltételül szabhatja, hogy csak akkor járul hozzá az épület megvásárlásához, ha ott továbbra is gyógyító tevékenység folyik. Zongor Gábor reményei szerint a végrehajtási jogszabály elejét veszi majd annak, hogy egy orvos felhagyva korábbi rendelőhelyével, mondjuk kiköltözhessen a falu szélére, netán más településre, és a helybéliek doktor nélkül maradjanak.___________ HORVATH MAGDOLNA Hiteles praxisok A pénzügyminiszterrel létrejött megállapodásnak megfelelően az állam 8 százalékos, kedvezményes, hosszú lejáratú hitelt biztosít a háziorvosi rendelők épületeinek megvásárlásához - jelentette be a napokban Orbán Viktor miniszterelnök. Az állam szintén segítséget nyújt a praxis működtetéséhez szükséges eszközök, orvosi műszerek megvásárlásához. Háromféle hitelből választhat majd a mintegy 6800 orvos. Az erről szóló kormányrendelet néhány napon belül elkészül, ígérte a miniszterelnök. A lakás és a rendelő vásárlásához 35 éves futamidejű, államilag garantált 8 százalékos kamatú hitel vehető fel, 8-10 millió forint ösz- szeghatárig. Az Egészségügyi Minisztérium ezt a hitelt kiterjesztené az új ingatlanok építésére is, hiszen az elöregedett rendelők rendbetételénél kifizetődőbb lehet az újak építése. A másik hitelcsomag az orvosi eszközök, műszerek, gépek és esetleg autó megvásárlására szolgál. Ez a hitel 5 éves futamidőre, 40 százalékos kamattámogatással, s rendelők jellegétől függő összeggel vehető fel, egy eszközigényes fogorvosi rendelő megfelelő felszerelése akár a 10 millió forintot is meghaladhatja. A kereskedelmi bankoktól igényelhető hitel kamata a jegybanki alapkamat 3 százalékkal emelt mértéke lesz (jelenleg 12+3 százalék), a rendelet szerint pedig ennek a 40 százalékát vállalná fel a költségvetés kamattámogatásként. A pályakezdő orvosok a fent említett kétféle hitel mellett a működtetési jog megvásárlásához ugyancsak 40 százalékos kamattámogatással igényelhetnének kölcsönt. A hitelek felvételét egyébként az teszi igazán kedvezővé, hogy a törlesztés megkezdésére egyéves moratórium lesz, mivel a társadalombiztosítás idei költségvetése még nem tartalmazza egy esetleges részletfizetés fedezetét. A következő évben a hitelrészlet fedezetére az állami költségvetési forrásból praxisonként, havonta 40-60 ezer forinttal növelik a háziorvosok bevételét. Az Inter-Európa Bank már bejelentette, speciális hitelcsomagot kínál az orvosok számára. A teljes beruházáshoz 25 százalék önrész elegendő, és bevonható a Hitelgarancia Rt. kezességvállalása]^ ________________________(STS) A lkalmassági vizsga kell A betegeknek ezután sem kell fizetniük a háziorvosi ellátásért Nagyon sok beteg aggodalommal fogadta a hírt, hogy magánkézbe kerülnek a háziorvosi praxisok. Attól félnek, hogy a körzeti rendelők ezután „fizetős” magánrendelőkké alakulnak át. A félreértések eloszlatására a szakemberek hangsúlyozzák, hogy az önálló orvosi tevékenységről most elfogadott, új törvény nem csorbítja a betegek ingyenes orvosi ellátáshoz és a szabad orvos- választáshoz fűződő jogát. Az Országos Egészség- biztosítási Pénztár továbbra is a betegek által leadott tb-kártyák száma alapján finanszírozza a rendelőket. Dr. Fodor Miklós, az egészségügyi tárca privatizációs miniszteri biztosa lapunknak elmondta:- Jelentős eredménynek tartom azt, hogy a praxisjog Magyarországon is olyan vagyoni értéket képvisel majd, amely adható, vehető, sőt az orvos halála esetén a családtagok által folytatható. Lényegében ez a „tőke” az orvos munkájának színvonalát, a betegek bizalmát tükrözi. Hiszen az a praxis gyakorlatilag semmit sem ér, ahonnan elpártolnak a betegek.- Most, hogy megszületett a törvény, mi történik majd?- A Magyar Közlönyben történő kihirdetés után 15 nappal lép hatályba a törvény. Az alapellátásban dolgozó orvosok alanyi jogon kapják meg a praxisjogukat. Erről írásban is értesíti őket a Magyar Orvosi Kamara, mert ez a szakmai szervezet jogosult a praxisjog adományozására. Az érintett orvosoknak is lesz tennivalójuk, mivel egészségügyi alkalmassági vizsgát kell tenniük a praxis „üzemeltetéséhez”. Egyébként pedig ugyanúgy kell dolgozniuk, mint eddig. Nem árt persze végiggondolniuk azt sem, hogy a vagyonértékű jog birtokosaként miként kívánják gyarapítani ezt az alanyi jogon megkapott vagyont. Ingatlannal? Műszerrel? Milyen forrásból? Kívánnak-e felvenni kölcsönt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül a kormánygaranciával biztosított kedvezményes hitelkeretből? Gyarapítható vagyon- Érdekes újdonság az alkalmassági vizsga. Vélhetően a betegek érdeke is, hogy kiszűrjék azokat, akik nem képesek ellátni a fizikailag és lelkileg egyaránt megterhelő munkát.- Az egészségügyi miniszter várhatóan rendeletben jelöli majd ki az intézményeket, amelyekben a vizsgálatokat elvégzik. A testi, fizikai alkalmasság mellett nagy jelentőséget kap a pszichológiai alkalmasság is, hogy valaki képes-e a betegekkel megfelelő kapcsolatot tartani, a gondjaikkal kellőképpen törődni. Minden munkavállaló köteles az adott tevékenységhez előírt alDr. Fodor Miklós kalmassági vizsgálatokon részt venni, most ez alól az orvosok sem húzhatják ki magukat. Jelenleg Magyar- országon harminchat foglalkozásra ír elő a törvény orvosi ellenőrzést, ezek egyike a szakorvosi pálya. Márpedig az alapellátásban ma már csak szakorvosok dolgozhatnak.- Mi történik azzal, aki nem felel meg az alkalmas- sági vizsgán?- Most alanyi jogon minden olyan háziorvos megkapja a praxisát, altinek szerződése van az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. Ha kiderül, hogy beteg, nem veszik el tőle a megszerzett „vagyont”, de a praxis működtetési jogát el kell adnia. Magyarán: más doktor kerül a helyébe, de az új orvosnak ezért már fizetnie is kell. A betegek persze eldönthetik, hogy az új orvosnál hagyják-e a kártyájukat vagy mást választanak. Tudjuk jól, hogy különösen a kisebb településeken nagyon nehéz másik orvost választani, hiszen ha valaki beteg, nehezebben utazgat. Sajnos az egészségügy finanszírozási lehetőségei mellett nem tudunk minden településen legalább két orvosi rendelést fenn-tartani. Nem mind értékesíthető- Mi lesz a jelenleg területi ellátási kötelezettség nélkül praktizáló háziorvosokkal és a betegeikkel?- Ők azok, akiknek van legalább kétszáz betegtől tb-kártyájuk, de nem kötelesek másokat, tehát egy adott lakókörzetben élő betegcsoportot ellátni. Ezek az orvosok továbbra is gyógyíthatják a hozzájuk bejelentkezett betegeket, ám értékesíthető, örökölhető praxisjogot nem kapnak. A további működésre szóló engedélyt az orvosi kamaránál kell kérvényezniük.- Az önkormányzatok tulajdonában marad a rendelők és a műszerek többsége?- Az önkormányzati törvény kimondja a helyhatóságok egészségügyi ellátási, gondoskodási kötelezettségét. Jogi értelemben ez azt jelenti, hogy csak az ellátás megszervezéséért tehetők felelőssé az ön- kormányzatok. Tehát nem a polgármesternek kell beöntést adnia, hanem meg kell szerveznie, hogy legyen, aki azt beadja. Éppen ezért az orvosi kamara csak akkor adhat ki új működési jogosítványt a praxis megvásárlójának, ha ehhez az önkormányzat előzetesen hozzájárult. A képviselő-testületnek ugyanakkor határozatban kell rögzítenie a véleményét, ami persze indoklási kötelezettséggel is jár. A helyi képviselők csak morális, etikai szempontokat mérlegelhetnek. Szakmailag nem minősíthetik a doktort, ez a kamara hatáskörébe tartozik. Az ön- kormányzati tulajdonban lévő rendelők és műszerek megvásárlásáról az orvosoknak egyedileg kell megállapodásra jutniuk az arra kész önkormányzatokkal. A helyhatóságokat senki nem kötelezheti arra, hogy eladják a rendelőt, de ahol a kétoldalú szándék megvan, ott az állam a kedvezményes kölcsönnel segíti az „üzlet” létrejöttét. többi város és a községek Készül a rendelet- A most megszületett törvény mellé végrehajtási rendeletek is készülnek?- Kormányrendelet rögzíti majd a praxisjog megszerzésének és visszavonásának szabályait, továbbá a hitelnyújtás feltételeit és az állami garanciavállalás részleteit. A várható egészségügyi miniszteri rendelet azokat a szakmai feltételeket körvonalazza majd, amelyek a praxisjog adományozásához, az egészségügyi alkalmassági vizsgák lebonyolításához szükségesek, továbbá rögzítik az ügyelet és a helyettesítés rendjét. NÉMETH ZSUZSA Olcsóbb lesz a vidéki körzet A praxisjog bevezetése az egészségügyi ellátórendszer privatizációjának első igazán jelentős lépése. Modellértékű lehet a szakellátás későbbi magánosításakor. Mivel a gyógyítás színvonalának emeléséhez szükséges állami fedezet nem áll rendelkezésre, a jelenlegi helyzetből csak a külső tőkebevonás útján lehet kitörni. Az érintett orvosok képviselői hangsúlyozzák, hogy aki sajátjának tudhatja a rendelőt, az természetesen szívesebben hoz áldozatokat annak fejlesztéséért, korszerűsítéséért.- Továbbra is kényes pontja az alapellátás teljes privatizációjának a gyógyító szakma és a települési önkormányzatok megegyezése - mondja dr. Éger István, a Falusi Körzeti Orvosok Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke. - Mind az alapellátásban dolgozó doktoroknak, mind a helyhatóságoknak az lenne az érdeke, hogy kölcsönös megegyezéssel ténylegesen a betegek javát szolgáló döntések szülessenek a rendelők sorsáról. Nem lenne például szerencsés az, ha megegyezés híján az orvos a falu közepén álló rendelő helyett másutt, mondjuk a saját házában folytatná a gyógyítást. Várhatóan nemcsak az alapellátásban, hanem a szakrendelőkben és a kórházakban dolgozó szakorvosokra is kiterjesztik még az idén az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat. De vajon képes lesz-e az orvos az orvostól megtagadni az „alkalmas” minősítést? Dr. Éger István figyelmeztet arra, hogy a vizsgálatot végzők felelősségét nagyban megnöveli, hogy ezután a tisztiorvosi szolgálat soron kívüli felülvizsgálatokat rendelhet el. Különösen akkor, ha valakinek a viselt dolgai kiderülnek. Sajnos mindenki tudja, hogy - a társadalom más rétegeihez hasonlóan - az orvosok körében is akadnak alkoholisták, drogosok, sőt elmebetegek is. A FAKOOSZ elnöke szerint az a kolléga, aki egy ilyen embernek „zöld utat” ad, a saját szakmai presztízsét ássa alá. Sok vita van arról is, hogy egy- egy praxis mennyit érhet majd. Úgy tűnik, a vidék megint nem vetekedhet a fővárosi elit körzetekkel. A falusi körorvosok munkájának nehézségeit nem lehet a városiakéval összehasonlítani, a tanyavilágot járó orvosok hiába látnak el ugyanannyi embert, a praxisuk értéke feltehetően kisebb lesz, mint jó néhány városi doktoré. n. zs. Adják-veszik a gyógyítóhelyeket FOTÓ: FEB
