Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-16 / 39. szám
2. OLDAL 3§ SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARI MEGYEI KORKÉP pásztó 2000. Február 16., szerda Egy falu, egy nap, egy lap - Drégelypalánk--------------------------I-------------------------------------I----na----I ■ ~r ■ ■ ■ i * , A településtől mintegy öt kilométerre áll Drégely sziklavára. Az oklevelek 1274-ben Hont-Pázmány nembeli Demeter és Ders birtokaként említették, A vár 1285-ben már állt. Szondi György kapitány az erődítményt az 1552. évi ostrom idején nem adta fel, 147 katonájával együtt hősi halált halt. A lerombolt Drégely várát a törökök nem építették újjá, de 1575-ben Drégelypalánk mai temploma közelében palánkvárat építettek, ami kétezer lovas befogadására volt alkalmas. A barokk római katolikus templom 1734-ben épült, az ugyancsak barokk, színezett, 1762-ben emelt szentháromság-szoborcsoport Nógrád megye egyik legszebb ilyen műemléke. Szondi feltételezett sírján egy 1885-ben emelt kápolna áll. Az ide vezető utat több mint száz védett hársfa szegé lyezi. F. Z. Múltidéző Új technológia és létszámbővítés Európa legnagyobb gyümölcsfeldolgozójáé a Drégelyvár Kft. Tulajdonosváltás történt a Drégelyvár Kft.-nél, a céget a német Zentis vásárolta meg. Ez - az új beruházások révén - mintegy 20 százalékos létszám- bővítést eredményezhet. Az 1986-tól működő Drégelyvár Gyümölcsfeldolgozó Kft. júniusban lesz 14 éves. A gazdasági társaság volt az első cégforma, 1989-ben alakult meg a kft. Egy évvel később svájci befektetők vásárolták meg a társaságot, amely a múlt év végén lezajlott tulajdonosváltás következtében már 100 százalékban német érdekeltségű. A Drégelyvár Kft. új tulajdonosa a Zentis, Európa legnagyobb gyümölcsfeldolgozó cége - tájékoztatta lapunkat Kovács Magdolna ügyvezető igazgató. - Tejipari és sütőipari adalékok és jobb minőségű darabos lekvárok gyártásával foglalkozik a drége- lypalánki kft., ezáltal elsősorban a vállalkozásokat szolgálja ki. Csak természetes anyagokat használhatnak, nem konzerválják a termékeket. Az igazgatónő bízik abban, hogy öt éven belül a háziasszonyok számára is gyártanak majd üveges lekvárokat, amelyek mínusz 20-tól plusz 200 fokig nem sérülnek, nem folynak el és nem szívódnak fel a tésztában. Az új tulajdonos marcipánt is gyárt, ami Drégelypalánkon is termelésbővülést eredményezhet, és meglódulhat ezzel a bogyós gyümölcs exportja. A kft. termelésre ösztönzi a la- | kosságot, hiszen biztosan ; számíthatnak arra, hogy a : gyümölcsöket felvásárolják, | és legkésőbb egy héten belül 1 kifizetik. Szerződés alapján j 250 palánki és ipolyvecei családtól vásárolják az ep- I rét, málnát, ribizlit. A Drégelyvár Kft. 74 em- j bért foglalkoztat, ezen felüli munkaalkalom a szezonális munka, már kialakult dolgozói körrel. A közeljövőben létszámbővítésre lehet számítani, az új tulajdonos ugyanis 2 millió márkáért épít fel egy üzemet és abba technológiát telepít. Öt éven belül újabb két technológia telepítését tervezi, ami ösz- szességében 20 százalékos létszámbővítést jelenthet. Kiemelt a számítástechnika Az ipolyvecei felsősök és négy honti diák is a drégelypalánki általános iskolában tanul, amelynek tanulói összlétszáma 172, az iskolában 13 pedagógus tanít. Nincsenek párhuzamos osztályok, az átlagos osztálylétszám 18-20 fő. Tornacsarnok híján télen a művelődési házban tartják a testnevelésórákat, mert a tornaudvar ugyan jól felszerelt, de ebben az évszakban nem használható. Mint Kiszely Józsefné iskolaigazgató elmondta, két idegen nyelv közül választhatnak a tanulók, évek óta tanítják az angolt és a németet, a tanórákon túl szakkörökön is. Pedagógiai programjukban kiemelt helyet kapott a nyelvoktatás és a számítástechnika-informatika. Négy éve rendelkeznek nyelvi laborral és már hét számítógépe van az iskolának, a legújabbat a Subnet programban kapták. Szak-köreik közül kiemelkedő a kör- nyezetv^dő, amely idén meghirdette az országos természeti ver-senyt. Ennek döntőjét - több mint 200 csapat részvételével - május 13-án rendezik Drégelypalánkon. A továbbtanuló nyolcadik osztályosok felkészítését éppúgy fontosnak tartják, mint a rendszeres korrepetálást, felzárkóztatást. Az iskolában működik a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola zongoratagozata, eredményeikről hangversenyeik tanúskodnak. Tervezett fejlesztések A felújításra váró emlékmű, még a hó alatt ■ A megfelelő szintű működtetés mellett mintegy egymillió forintos fejlesztést tervez az önkormányzat az általános iskolában, amely elsősorban a bútorok cseréjét tartalmazza a néhány éve megkezdett folyamat folytatásaként. Az iskolának nincs sportcsarnoka, a gyerekek télen a művelődési házban tornáznak, ahol 2-300 ezer forintos értékben tervezik új sporteszközök beszerzését. Egymillió forintos fejlesztési elképzelés vonatkozik az óvodára is. A foglalkoztató rész tetőfelújításáról, a játszóudvar bővítéséről, az ajtók festéséről és esetleg a vizesblokk felújításáról van szó. Az orvosi rendelő épületében is belső mázolást terveznek, de szükség van műszerfejlesztésre. Cserére szorulna a gép a fogorvosi rendelőben, erre pályázaton igyekeznek pénzt szerezni. A polgármesteri hivatalban is indokolt lenne a festés, a parketta- és padlóburkolat-csere. Felszereléseket akarnak vásárolni a művelődési házba, ezzel is támogatva a színjátszó csoportot. Ebben a blokkban tehát 3-4 millió forintos intézményi felújítást tervez az önkormányzat, emellett a faluban zajló beruházásokra is marad várhatóan 3-5 millió forint. A faluban elsősorban azon ügyek megvalósítását tervezik, amelyek '99-ben elmaradtak az árvíz miatt. így a hivatal és az iskola közötti emlékmű átalakítását, a 2000. évnek megfelelő tartalommal, ami 1,5 milliós elképzelés. A Szondi utcában elmaradt a járdaépítés, ami egymillió forint. Folytatni akarják a több éve megkezdett árokburkolásokat. Éves szinten 1000-1500 méteres szakaszon oldják meg a burkolást, amelynek folyómétere 5-6 ezer forint. Tavaly 10-12 milliós útberuházás történt Drégelypalánkon - ebből 8,5 milliós volt a Kossuth utca kiépítése -, az úthálózat elfogadható. Palánkon is nagy gond a szennyvíz, az intézményi körben például 6-700 ezer forintot fizetnek évente a szippantásra. A falu a Duna-lpoly Nemzeti Park része, külterületének kétharmada odatartozik, itt mindenképpen indokolt a beruházás megvalósítása. Az 500 millió forintos szennyvízberuházásra 2001-ig érvényes tervvel rendelkezik az önkormányzat (ez egyébként meghosszabbítható). Az itt összegyűjtött szennyvíz Ipolyvecén keresztül kerülne a dejtári tisztítóműbe. A '98-as pályázaton nem nyertek, tavaly pedig esélyt sem adott a nyerésre az új besorolás. Idén már nagyobb az esély, most újra beadják a pályázatot, amelyen legfeljebb 75-80 százalékot lehet elnyerni. Az önerőt az ön- kormányzatnak és a lakosságnak együtt kell majd biztosítania. Aki akar, az el tud helyezkedni Rendeződnek végre a termőföldek tulajdonviszonyai Drégelypalánk idei kilátásai már azzal jobbak lennének, ha nem ismétlődnének meg a tavalyi árvízkárok. Az önkormányzatnak jutó központi támogatás ugyanis mindössze 400 ezer forinttal több mint 1999-ben volt. A községben meglehetősen sok foglalkoztató van jelen, Palánkon 250 körüli a helyben biztosított munkahely, igaz, a falu vezetője ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte: jó tíz évvel ezelőtt ez a szám még 600 körül mozgott. Dombai Gábor polgármester beszélgetésünkben arra is kitért, mi várható a közeljövőben azután, hogy végre rendeződnek a földtulajdonviszonyok.- Milyen év elé néznek 2000- ben?- Nagy reményeink nincsenek. Nem számítok arra, hogy lényegesen jobb évünk lesz, mint a tavalyi volt. Ha nem ismétlődnek meg a rendkívüli időjárás okozta helyzetek, any- nyival már jobb lesz. Ebben bízom, bár a mostani nagy hó miatt sajnos ennek megint van esélye. Drégelypalánkon a patak okozta a gondot. Egy 600 méteres mederszakasz karbantartására feltétlenül szükség lenne, ami körülbelül 20 millió forintba kerül, ezt a pénzt pályázat útján próbáljuk megszerezni. Kedvező döntések esetén ez a nyáron megvalósulhat. Ettől azonban a tavaszi hóolvadás még a nyakunkon van. Tavaly közel 30 milliós kárt okozott az ár- és belvíz a faluban. A kiöntött patak elmosta a kertek felét, a belvíz a szántóföldeket is károsította. A közvetlen kár, aminek kapcsán már elvégeztük a helyreállításokat, 8-10 millió forintos volt. Drégelypalánkon viszonylag nagy az intézményhálózat, amelyben évente jelentős fejlesztéseket hajtunk végre, gondolok itt például az iskolai fűtéskorszerűsítésre, az óvodában a vizesblokk felújítására. A művelődési házba hangtechnikai eszközöket vásároltunk, 1,2 millió forintért épült meg a szabadtéri színpad. Ha ezen kívül azt a területet nézzük, ami a faluban történik (utak, járdák), arra túl sok pénz már nem marad. Szinte ugyanannyi maradt az állami támogatás összege. A tavalyitól 400 ezer forinttal kaptunk többet, ezen kicsit meg is vagyok döbbenve.- Hogyan alakulnak a helyi bevételek?- Az adózásban elsősorban a reálérték megőrzésére törekedtünk, ilyen értelemben alig lesz többletbevételünk. A súlyadóban továbbra is a minimum mellett döntött az önkormányzat. Elképzelhető azonban, hogy összességében a tavalyi szintet sem érjük el a bevételben, mert van egy-két elég rosszul működő üzem. A kommunális adó összegét, ami családonként 1500 forint - tekintettel az árvízkárokra és a lakosság teherbíró képességére - nem változtattuk, ez reálértékben bevételcsökkenést jelent. Emeltük az iparűzési adó mértékét, 1,5-ről 1,8 százalékra, de ebből sem lesz több pénzünk. Idén már teljes mértékben leírható az anyagköltség, ami csökkenti az adóalapot, ezt próbáltuk ezzel kompenzálni. Ugyanilyen okból szüntettük meg a mezőgazdasági termék- feldolgozó cégek 30 százalékos kedvezményét. 9-9,5 millió forintos iparűzési adóbevétellel számolunk.- Hasonló nagyságrendű településekkel összehasonlítva itt lényegesen több foglalkoztató van.- Minden viszonyítás kérdése. A '80-as évek közepén 5-600 munkahely volt helyben, most nincs több 200-250-nél. Ebbe beleértek mindent, az üzemekben dolgozókat, a bolti, az ön- kormányzati alkalmazottakat. Ez abból adódik, hogy a téesz és • a Szondi Fruit Kft. felbomlott, leszálló ágba került a Szondi Ipari Szövetkezet, az állattenyésztési kft.-t felszámolták. Önmagában persze nem rossz még a jelenlegi munkahelyek száma sem, de a korábbi helyzethez képest igen. Változatlanul a munkahelyteremtés a célunk, folyamatosan törekszünk arra, hogy üzem települjön ide, nagyobb létszámot foglalkoztasson helyben. A feltételek jók, hiszen a régi szörpüzem épülete a csarnokokkal eladó, a téeszben is vannak eladó ingatlanok. Az önkormányzat adókedvezménnyel is támogatná az idetelepülést. A közlekedési feltételek is kedvezőek, itt a vasút, a 2-es főút, öt kilométerre a határátkelőhely. Komoly siker, hogy a Drégelyvár Kft.-t megvette a német Zentis, de ha az ember objektív akar lenni, azt is hozzá kell tenni, hogy ehhez nekünk nem sok közünk volt. Mindenesetre örülünk, hogy így történt. Kétségtelen, nekünk is jó, hogy a nagyoroszi Knauss Kft. fejlődik, ott is dolgoznak pa- lánkiak, valamennyi kedvező hatása a rétsági TDK-nak is van. Aki akar, az el tud helyezkedni.- A térség jellemzője a bo- gyósgyümölcs-termesztés, de komoly gondot okozott önöknél, hogy évekig húzódott a földtulajdon rendezése.- Már várható a határozatok kiadása, magántulajdonba kerülnek a termőföldek. Ez az a kritikus terület, ami bárhogyan alakulhat. Összefügg a helyzet a gyümölcsfeldolgozó kft.-vel, amely alapoz a helyi termesztésre és nagyon nagy mennyiséget tud felvásárolni. A probléma a megfelelő minőség. A '80-as években a téesz feles művelésben koordinálta ezt, gyakorlatilag ipari termelés folyt, ami mára nagyon visszaesett. Szervezetienné vált a munka a korábbi terület mintegy tizedrészén. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a földek tulajdonrendezése hat éven keresztül húzódott, amikor a téeszé már nem, a tulajdonosoké még nem volt a föld. A Drégelyvár Kft. német tulajdonosát arra szeretnénk rábeszélni, hogy vegye a kezébe a koordinálást, hiszen ez neki is érdeke, igaz, mondhatná azt is, ha itt nincs, máshonnan veszi az alapanyagot. Ez a falu fejlődése szempontjából sem mindegy, mert itt a tíz aranykorona alatti értékű föld másra nem alkalmas. Jelentős réteg élhet meg a mező- gazdaságból. Nagyon megdolgoztak azért az emberek, hogy a miénk viszonylag gazdag falu volt, a pluszjövedelmet a bo- gyósgyümölcs-termesztés biztosította. Ez ma is ráférne a falura, és ezt újra nagyüzemi méretekben kellene megoldani.- Drégelypalánkon az összlakosság tíz százaléka a cigány etnikumhoz tartozik. Adódnak-e konfliktusok?- Az a probléma, hogy a munkanélküliség fokozottan jelen van a köreikben, meghatározza az életmódjukat, életvitelüket. Mindig is azt mondtam, ennek a problémának a megoldásához országos kormányprogramra van szükség, ezt helyi szinten nem lehet kezelni, nem is várható el a települési önkormányzatoktól. Ahogyan eddig kezeltük, nem jó nekik sem, nekünk sem. Elfogadom, hogy segíteni kell őket, hogy a kátyúból kijöjjenek, azonban ez csak a dolog egyik oldala. A másik az ő akaratuk kellene hogy legyen. Itt azonban problémák vannak. Ha ez nincs meg, nem kell erőlködnünk. Tudatosítani kell bennük, hogy többletjogaik nekik sem lehetnek, a kötelezettségeket pedig nekik is teljesíteniük kell. Ezt az ügyet nagyon komolyan kell venni. Az oldalt írta: Dudellai Ildikó Dombai Gábor
