Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-16 / 39. szám

2000. FEBRUÁR 16., SZERDA Äst1 mitWäl ■ ■ •• SZECSENY MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL „Ha jó, ha rossz”: elfogadták a megyei költségvetést (Folytatás az 1. oldalról) Rozgonyi József árnyalta Dóra Ottó megfogalmazását, szerinte ez a szegénység költségvetése, de a fő baj az, hogy a szegény­ség nem egyenlően van eloszt­va: az elvonások, megszorítások főként az intézményeket sújt­ják, kevésbé a közgyűlést és an­nak hivatalát. A 100 milliós fej­lesztésinél problémásabbnak tartja a 343 milliós működésit, ugyanis a felvehető hitel legfel­jebb 220 millió forint. Kitért rá, míg egyes intézmények a műkö­dőképesség határára jutnak, ad­dig van pénz külföldi protokoll­ra, gépkocsivásárlásra. Bőgős Tamás döbbenetesnek tartotta a hiány mértékét, ám azt ő is po­zitívumnak, hogy az anyag nem számol intézményi leépítéssel. Támogatta Kapás Imre azt célzó javaslatát, hogy bővítsék a me­gyei pedagógiai intézet létszá­mát egy minőségellenőrzéssel foglalkozó munkatárssal (erre májusban tér vissza a testület). Bogos egyetértett Rozgonyival abban: nagyok a különbségek az intézmények között, de sze­rinte a költségvetés igyekszik ezen változtatni. A képviselő azt is szerencsésnek tartja, hogy nem szűnt meg az intézményi dolgozók továbbtanulási kerete. Smitnya Sándor szakmailag jól előkészítettnek nevezte a költségvetést, ugyanakkor a már említett feszültségek meg­létét is elismerte. Hangsúlyozta, az SZDSZ kiemelten szeretné kezelni az oktatást. Kovács Gá­bor arra a parlamenti döntésre hívta fel a figyelmet, amely sze­rint a nem kötelező feladatot el­látó önkormányzatok kiegészí­tő támogatáshoz jutnak, így nem kényszerülnek arra, hogy az intézményeket átadják a me­gyének. Balga József a vita ezen szakaszában úgy fogalma­zott: ami van, abból kell gazdál­kodnunk. Mint mondta, igazsá­got tenni talán Salamon király sem tudna, bár az is kérdés, mi az igazság, melyik szférában van nagyobb szükség a támoga­tásra. Hangsúlyozta, nem túl­zott a közgyűlés hivatalának kerete, mert a szakembereket meg kell becsülni. Borenszki Er­vin azt javasolta, nevesítsenek 6 millió forintot a környezetvé­delmi programra (ezt a végsza­vazáskor elutasították). Langár Tamás egy korábbi hozzászólásra úgy reagált: a kormány szerepét az objektív számok tükrében is vizsgálni kell. Elsorolta, 1993-tól éven­ként a következőképpen alakult a hiány mértéke: 5,3; 14,7; 18,3; 14,5; 16,2; 15; 10,8, és végül az idei: 10,6 százalék. Megjegyezte azt is: a vitában csak olyan mó­dosító javaslatok hangzottak el, amelyek növelik a hiányt. Demus Iván hozzászólásában kifejtette, tovább nőnek a me­gyében a szociális feszültsé­gek, ezáltal azok a feladatok, amelyeket el kell látniuk az in­tézményeknek. A szocialista képviselő felhívta a figyelmet a szociális törvény ellentmondá­saira is. Demus egy korábbi na­pirendi pontnál dakota köz­mondást idézett, miszerint ha nem akarsz valamit, nyögjél a végén. A költségvetési vitában a fideszes Kriston Péter Tolsz- toj-idézetet hozott, ami úgy szól: Nincsenek olyan szerény körülmények, melyek között a bölcsesség meg ne nyilvánul­hatna. Hozzátette, a módosító javaslatok alapján úgy látja, nincs alternatíva a beterjesztett költségvetéshez képest. Kris­ton hozzászólását Rozgonyi utasította vissza, mondván, a képviselőnek nincs joga tudat­lansággal vádolni az ellenzé­ket. Elmondta azt is, két nap állt rendelkezésre az anyag megismerésére. Némi vitát még Betz József alelnök hozzá­szólása váltott ki, aki azzal kezdte: könnyű a kibiceknek. Az ellenzéki képviselők ezt is visszautasították. Szegner László szerint nem elhatározás kérdése, hogy milyen költség- vetést hoz a testület, és mint mondta, prioritásnak az ember megbecsülésének kell lennie. Kolosi Tibor felidézte, az első ciklus 310 milliós hiánnyal ad­ta át a költségvetést, a második 352 millióval, vagyis kezdettől problémásak voltak a megyei költségvetések. Reményét fo­galmazta meg azzal kapcsolat­ban, hogy külső források meg­mozgatásával év végére csök­kenteni lehet a hiány mértékét, mint utalt rá, volt erre példa az előző ciklusban. Becsó Zsolt, a közgyűlés el­nöke a vita összefoglalójában nem fogadta el a költségvetést ért címkézéseket, mint mondta: ha jó, ha rossz, ez a 2000. év Nógrád megyei költségvetése. Hozzátette, az anyag készítői sem minősítettek, nem fogal­maztak például úgy, hogy ez a jövő költségvetése. Megjegyez­te, jelentős megterhelést jelent az átvett intézmények működ­tetése, ezt a kérdést kormány­zati szinten kellene kezelni. Képviselőtársaihoz hasonlóan az elnök is bízik abban, hogy si­keres lesz a megye önhibáján kívül hátrányos helyzetű tér­ségként benyújtott pályázata. A megyei közgyűlés végül 25 igen, 12 nem szavazattal és há­rom tartózkodással elfogadta az önkormányzat 2000. évi költ­ségvetését. ____________ DUDELLAI ILDIKÓ E llenőrzés a Salgófabrik üzemcsarnokában El kell számolni a pályázott pénzekkel - Visszafordított kamion Amikor még dolgoztak az üzemcsarnokban ___ archív-fotó ( Folytatás az 1. oldalról) halasztani. Most ez a leg­újabb időpont. Botka Miklós el­mondta: mivel nem sikerült az üzemcsarnokba bejutni, termé­szetesen azt sem sikerült megál­lapítani, hogy helyén van-e min­den termelőberendezés. Ezzel függ össze, amit Holles Miklós, a Nógrád Megyei Terü­letfejlesztési Ügynökség vezetője mondott el munkatársunknak.- Múlt hét péntekén állam- polgári bejelentést követően, azonnal kapcsolatba léptünk a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával. Tájékoztat­tunk arról, hogy a Salgófabrik Kft. 1998-ban állami támogatás­ban részesült, mely építésre és termelőeszközök beszerzésére vonatkozott. A áermelőberen- dezések többségét jelzálog ter­heli, ezért azt elidegeníteni nem lehet. A területfejlesztési tanács­tól a pályázó nem kért és nem kapott arra engedélyt. Hétfőn kaptunk tájékoztatást arról, hogy egy kamion Vámosszabadiban való kilépte­tését az illetékes szervek admi­nisztrációs okból megtagadták. A kamion - ugyanahhoz a be­fektetői csoporthoz tartozó - a KF-Car Kft. okmányaival akart kilépni az országból. Mivel az üzem területére nem tudtunk belépni, így nem tudtunk arról sem meggyőződni, hogy a Salgófabrik Kft. által beszerzett termelőberendezések a helyü­kön vannak-e, ezért hétfőn Becsó Zsolt elnök úr nevében fa­xon felszólítottuk a cég képvise­lőit, hogy 24 órán belül tegye le­hetővé az ellenőrzés lefolytatá­sát, mert ennek hiányában ható­sági intézkedést kezdeménye­zünk. Nem tudjuk, hogy tör­tént-e jogsértés, de kötelessé­günk mindent megtenni a köz­pénzek megóvása érdekében. Ordasi Józsefet, az Ipolytölgyesen működő Ipolyfabrik Kft. logisztikai veze­tőjét telefonon értük el. Ő el­mondta: Fabrice Souris a tulaj­donos teljes körű meghatalma­zottja, kedden Salgótarjánba ér­kezett, s szerda helyett, már az­nap hozzá is járult az ellenőr­zés megkezdéséhez. Bár a belga menedzser tegnap nem kívánt munkatársunknak nyilatkozni egy, a céghez közel álló sze­mély, nevének mellőzését kérve elmondta: a Vámosszabadinál visszafordított kamionnak sem­mi köze nincs a Salgófabrikhoz, a káefté vissza fogja fizetni a fel­vett pályázati pénzeket. A Salgófabrik Kft. üzemcsar­nokában megkezdett ellenőrzé­si procedúra lapzártánkkor még nem ért véget, ezért a vizsgálat eredményére holnapi lapszá­munkban térünk vissza. SZABÓ GY. SÁNDOR Mozgássérült kislányokért kilincsebek Egy alapítvány képviselői két hétig gyűjtenek a megye településein-A^-Szeretet és Gondoskodás Mozgássérült Gyermekekért Alapítvány képviselői február 14-től két hétig szinte a megye valamennyi településén megje­lennek, hogy személyesen ke­ressenek fel segítő szándékú családokat. Adományt gyűjte­nek két nógrádi kisgyerek, egy hétéves karancskeszi és egy nyolcéves bátonyterenyei moz­gássérült kislány javára. Mind- kettejüknek speciális gyógyító­eszközre lenne szüksége. A részletekről Kiss Tibor, az egyik adománygyűjtő számolt be. El­mondta, hogy a három éve - egy beteg gyerek édesapjának kez­deményezésére létrehozott - ki­emelkedően közhasznú, orszá­gos szervezet „Lépjünk együtt!” programjával levélben kereste meg a települési önkormányza­tokat. Kérte, jelezzék, kik szo­rulnak segítségre olyan családok között, amelyek mozgássérült gyerekeket nevelnek. így kerül­tek kapcsolatba a bátonyiakkal és a karancskesziekkel is. Az alapítványnak az a célja, hogy növelje a beteg gyerekek gyógy­ulási esélyeit, hozzájáruljon el­látásuk színvonalának javításá­hoz, adott esetben a közvetle­nül érintetteket és egészségügyi intézményeket is megkeresnek eszközzel, műszerrel. (Egy alka­lommal a tarjám kórház gyer­mekosztálya is részesült a támo­gatásukban.) Az adakozók ado­mánylevelet kapnak, ami azért fontos, mert a közhasznú ado­mány az adóból száz százalékig leírható. HÍREK ÚJ KIADVÁNYOK. A korábbi évekhez hasonlóan ez évben is megjelenteti a Központi Statisz­tikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatósága Az . 1999/2000. tanév jellemző adatai Nógrád megye oktatási intézményeiben című kiadványát, amely az okta­tási intézmények körében éven­te rendszeresen végzett tanév eleji adatfelvételre épül. A jelen­tésekből azokat az adatokat közlik, amelyek az intézmények többségére jellemző információ­kat közvetítenek. A kiadvány is­kolatípusonkénti csoportosítás­ban tartalmaz egyrészt megyei szintű összesítéseket, másrészt település- és intézménysoros adatokat. A városok intézmé­nyeit sok helyen önálló tábláza­tokban is szerepeltetik. A KSH megyei igazgatóságai az ország hat kiemelt üdülőkörzetéről is megjelentetnek kiadványokat. A KSH Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyei igazga­tósága közösen alkotta meg A Mátra-Bükk üdülőkörzet adott­ságai és lehetőségei című tanul­mányát. FOTÓKIÁLLÍTÁS. Muay Thai fotóiból nyílik kiállítás a balassa­gyarmati Balassi Bálint Gimná­zium galériájában. A ma 13.15 órakor nyíló tárlat március 17-ig tekinthető meg, a tanítási napo­kon 19 óráig látogatható. GYEREKEK KEDVENCE. Pa lotáson az iskolások, fiatalok egyik kedvenc szabadidős elfog­laltságának bizonyult a kézművesszakkör, amelyet a kö­zelmúltban, a művelődési ház­ban indított be az intézmény ve­zetője. A résztvevők száma fo­lyamatosan gyarapodott, jelen­leg huszonötén vesznek részt a változatos és hasznos ismerete­ket, nem utolsósorban sikerél­ményt nyújtó foglalkozásokon. ÓVODAFELÚJÍTÁS. Az idei költségvetés szűkre szabott lesz az önkormányzatnál, pe­dig azt a lakosság által kért fel­adatokat is a megvalósításhoz kellene igazítani. Ide sorolható az óvoda felújítása. Pályázat út­ján 2-3 milliót kívánnak szerez­ni az oktatási intézmény felújí­tásához. Az első lépést az el­múlt évben tették meg, amikor saját erőből felújították az óvo­da tetőszerkezetét. Az óvodás gyermekek szülei is egyetérte­nek a képviselő-testület előbbi döntésével és abban bizakod­nak, hogy sikerül megszerezni a beruházáshoz szükséges sze­rény összeget. FOGAD A KÉPVISELŐ. Ju­hász Gábor országgyűlési kép­viselő február 17-én, csütörtö­kön Jobbágyiban tart fogadó­órát. A képviselő 16 órától várja a lakosságot, a-polgármesteri hivatalban. Az Európai Unió befogadta a magyar vidékfejlesztési tervet A hazai kistérségek számára legkésőbb júliustól hozzáférhetővé válik a pénz (Folytatás az 1. oldalról)- A Nógrád Megyei Regioná­lis Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány négy kistérségben vesz részt a Sapard-program tervezé­sében - mondta Brunda Gusz­táv. - Ennek során egyértelműen kiderült, hogy nem lehet jó munkát végezni, ha a térség sze­replői nem látják összefüggései­ben az Európai Unió vidékfej­lesztési programját, nem értik az elveit. Ezért gondoltuk, hogy az Európai Információs Pont működésén belül bizonyos tér­ségekben Euro-klub keretén be­lül konferenciákat tartunk. Egyik fontos szempont volt, hogy lehetőséget nyújtsanak, a véleménynyilvánításra, illetőleg legyen egy olyan szakember, aki részt vett az európai csatlakozás munkáiban egy másik ország­ban. így került a meghívott elő­adók körébe Joan Calvera Vehi Spanyolországból. A Sapard-program tapasztala­tairól és jövőbeni feladatiról dr. Kulcsár László, a gödöllői Szent István Egyetem agrárszociológi­ai tanszékének vezetője beszélt. Előadásában arról beszélt, hogy az FVM hogyan áll a magyar nemzeti Sapard-program bein­dításának előkészületeivel, majd arról a tapasztalatról szá­molt be, amelyet az elmúlt he­tekben szereztek a kistérségi stratégiai program értékelésé­nél, monitoringozásánál.- Az Európai Unió befogadta a magyar vidékfejlesztési tervet - emelte ki a professzor. - Nem volt ez egyszerű dolog, hiszen több olyan ország volt a tízek közül, amelyik be sem tudta ad­ni, vagy beadta ugyan, de eluta­sították, mint például a Szlovák vagy a Cseh Köztársaság terveit. A programot tavaly december 29-én juttattuk el Brüsszelbe, hat hónapig kell várni arra, hogy a pénzforrások megnyíljanak. A források megnyitása azonban nem egyenlő a pénzosztogatás­sal: ezzel lehetővé válik pályáza­tok benyújtása, amelyek pénzt jelentenek. Dr. Kulcsár László ismertette a magyar Sapard-terv néhány alapvonását is. Ilyen a mezőgaz­dasági kis- és középvállalkozá­sokba történő beruházások, a mezőgazdasági és halászati ter­mékek feldolgozásának és mar­ketingjének erősítése, a felnőtt- és szakképzés elősegítése, olyan mezőgazdasági módszerek el­terjesztése vagy bevezetése, amelyek védik a környezetet, és fenntartják a természetes tájegy­séget, termelői csoportok létre­hozásának támogatása, a kultu­rális és természeti örökség vé­delme, a vidéki infrastruktúra fejlesztése. Mészáros Sándor, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány térség- és vállalkozásfejlesztési menedzse­re a pásztói kistérség eredmé­nyeiről szólva elmondta, hogy megvalósult az ivóvíz-, a gáz-, a telefonhálózat, de az út- és vas- úthálózat fejlesztése elmaradt. Minimális elmozdulás érezhető pozitív irányban a társas- és egyéni vállalkozások fejlődésé­ben. Nagy az elmaradás a szennyvízhálózat kiépítésében, amely most megindulni látszik, hiszen Pásztó 604 millió forin­tos beruházást kezd a közeljö­vőben. A stratégiai program fő célkitűzéseiről elmondta, hogy a prioritások között jelölték meg a mezőgazdasági tevékenység fejlesztését, a környezetbarát és a tájfenntartást célzó földhasz­nosítást, a mezőgazdasághoz kötődő ipari és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztését. Lét- fontosságúnak tartják, hogy a fejlesztési koncepció a termé­szeti erőforrások megőrzésére, és a kistérségi környezeti terhe­lés csökkentésére irányuljon. A prioritások közé sorolták a tu­rizmus fejlesztését és a kulturá­lis örökség védelmét is. Joan Calvera Vehi beszélt ar­ról, hogy Spanyolországban mindig a vidékfejlesztéssel fog­lalkozott. Elmondta, hogy or­szága az 1. célcsoportba tartozik 10 régióval, amelyek mindegyi­ke speciális regionális fejlesztési programokkal rendelkezik. Hangsúlyozta, hogy a regionális szerveződés viszonylag erős. 1991-ben kezdődött a „Leader 1” program, amelyet kísérleti jel­leggel indították el. Létrejöttek helyi akciócsoportok, amelyek különféle jogi formát öltöttek, szem előtt tartva azt az alapvető követelményt, amely a demok­ratikus működést jelölte meg. Résztvevői dolgozzák ki a kis­térségek fejlesztési programjait, melynek finanszírozása egy­részt az EU támogatásból, rész­ben a spanyol központi költség­vetésből, részben az autonóm tartományi költségvetésből va­lósult meg. _____________________HEGEDŰS ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents