Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

4. oldal Gazdaság 1999. október 1., péntek Adóbevételek alakulása Nógrád megyében 1999. első fél évében Az APEH egyik fontos feladata, az adóztatási tevékenység keretében biztosítani a költségvetés bevételeit. A járulék­integráció következtében a társadalombiztosítás pénzügyi alapja, valamint a központi költségvetés bevételei együttes összegének 70 százalékát az APEH szedi be. Nógrád me­gye vállalkozói és munkavállalói által befizetett adó és já­rulék az országosnak mindössze 1 százalékát jelenti. Az adóbevételek mintegy 85 százaléka önadózással, a többi kényszerintézkedés útján kerül befizetésre. A megyei adóbevétel 75-80 százalékát a személyi jöve­delemadó, 15 százalékát a társasági adó teszi ki. Az ál­talános forgalmi adó rész­aránya változó, csökkenő tendenciát mutat, míg a má­sik két adónemet folyamatos növekedés jellemzi, ami egyúttal a gazdasági élet kedvező változását is mu­tatja. A megye gazdálkodóinak nettó áfa-kapcsolata csök­ken, vagyis a befizetési köte­lezettség és visszaigénylés az utóbbi javára változik. Az év első felében a 2,8 milliárd fo­rint befizetési kötelezettséget a visszaigénylés megközelí­tően 1 milliárd forinttal ha­ladta meg. Nettó áfa-bevételek A nettó áfa-bevétel ilyen irá­nyú alakulása a beruházások növekedésének és az export bővülésének következmé­nye. A beruházási kedvet pozi­tívan befolyásolja, hogy a megyét kiemelt vállalkozási övezetté nyilvánították, il­letve a salgótarjáni és balas­sagyarmati ipari park további beruházások beindítását in­dukálja folyamatosan. A belföldi kereslet szerény mértékű emelkedése miatt az értékesítés növekedése hosz- szabb távon csak az export­bővítő beruházások gyara­podásával biztosítható. Ez viszont a nettó áfa-kapcsolat további negatív irányú alaku­lását eredményezi, az export- értékesítés miatt várható adó-visszaigénylés növeke­dése következtében. A társasági adó egyenletes és előre meghatározható ösz- szegű bevételt biztosít a költ­ségvetés számára. Az I. fél évben közel 400 millió forin­tot fizettek be a gazdálkodók, ami az elmúlt év hasonló időszakában befizetett ösz- szeg több mint másfélsze­rese. A társasági adó több év távlatában folyamatosan nő, ami a gazdálkodási körülmé­nyek és az eredményesség javulását mutatja. Nettó társasági adó A személyijövedelemadó- bevétel több év távlatában szintén dinamikus növeke­dést mutat. Az 1999. év első felében közel 3 milliárd fo­rintot fizettek be az adóala­nyok, ami 18 százalékkal ha­ladja meg az előző év azonos időszakában befizetett ösz- szeget. Személyijövedelemadó­bevételek Az adó mértéke az elmúlt években csökkent, (1997 év­ben 6 százalékponttal, 1999 évben 2 százalékponttal) az alsó sávok szélesedtek. Mindez az adó csökkenése irányába hatott. Ugyanakkor a személyijövedelemadó-bevé- tel folyamatosan nőtt, ami a megye gazdálkodásának javu­lását, a jövedelmek emelkedé­sét jelenti. A járulékbevételek keze­lése 1999. január 1-jétől ke­rült az adóhatósághoz. A me­gye gazdálkodói az év első fe­lében mintegy 6 milliárd fo­rint járulékot fizettek be a ter­vezett szintnek megfelelő mértékben. A vállalkozások az adófize­tési kötelezettség mellett je­lentős mértékű támogatást is kapnak. A támogatások ösz- szege 1998-ban több mint másfélszeresére nőtt, megha­ladta a 2,2 milliárd forintot. Az átlagot meghaladóan emelkedett az agrárpiaci tá­mogatás (374,6 százalék), a piacra jutást elősegítő támo­gatás (954,2 százalék) és az agrárfinanszírozási támogatás (169,3 százalék). Visszaesést egyedül a földhasznosítási támogatás jogcímen igényelt összeg mutat, mely az előző évi összeg alig 80 százaléka, összegében viszont nem jelen­tős, mintegy 82 millió forint. Az 1999. év első felében igényelt támogatás alig vala­mivel több mint 1 milliárd fo­rint, az 1998. évi összegnek közel 45 százaléka, éves szin­ten azonban várhatóan meg­haladja azt. Ennek oka, hogy a regisztráció elhúzódása miatt (az első, február 15-i határidőt május 31-ig meghosszabbítot­ták) a mezőgazdasághoz kap­csolódó támogatási igények beadása is elhúzódott. Támogatások területek szerinti megoszlása 1998-ban átlagot jóval meg­haladó mértékű növekedés következett be Bátonytere- nye, Pásztó és vonzáskörze­tében tevékenykedő adóala­nyok körében. Bátonyterenye esetében elsősorban az agrár­finanszírozási és az új mező- gazdasági gép vásárlásához nyújtott támogatás a megye más területeit jóval megha­ladó mértékben emelkedett. Az átlagot kissé meghaladó mértékű a növekedés Balas­sagyarmat valamint Szécsény és térségében. Ez Balassa­gyarmat esetében az agrárpi­aci, az agrárfinanszírozási, valamint a piacra jutást elő­segítő támogatás, míg Szé­csény és környékénél az ag­rárfinanszírozási, valamint a piacra jutást elősegítő támo­gatás mellett az új mezőgaz­dasági gépvásárláshoz igé­nyelt támogatás növekedésé­nek a következménye. Salgótarján körzetében a támogatások 90-95 százalé­kát a fogyasztói árkiegészítés jelenti, ami egyetlen gazdál­kodóhoz kapcsolódik a tö­megközlekedési ágazatban. Talajfertőtlenítés - hatékonyan A talajlakó kártevők felszapo­rodását elősegítette - többek között - az évek során egyre növekvő parlagterület, mely ki­fejezetten kedvező életfeltétele­ket biztosít a fajokban rendkí­vül gazdag pattanóbogarak számára (mivel a bogarak vi- rágnektárral táplálkoznak). Ál­talánosan jellemző a talajlakó kártevőkre, hogy tojásaikat a növényzettel jobban borított, kedvezőbb vízháztartású he­lyekre rakják, s ez nemcsak pl. az évelő pillangósokra vonat­kozik, hanem a dús növényzetű műveletlen területekre is, me­lyek fertőzöttségéről - vetés, ül­tetés előtt - meg kell győződni. Legfontosabb talaj lakó kártevők:- cserebogarak pajoijai (csak­nem fehérek, görbült testtartá- súak, 3 pár lábuk van, a lárván 2 éven át táplálkoznak és károsíta­nak a talajban, ültetvényekben különösen nagy tőpusztulást okozhatnak,- drótférgek (a pattanóbogarak sárgásbarna, hosszú testű, ke­mény tapintású, 2-5 éven át a ta­lajban élő lárvái),-mocskospajor (a bagolylep­kék szennyesszürke, zsírfényű lárvái, melyek nem kifejezetten talaj lakók, de a húsos föld alatti növényrészeket (burgonya, sár­garépa) kiodvasíthatják, továbbá valamennyi növény gyökémyaki részét (kalászost is) elrágják. A talajban élő és fejlődő lárvák érzékenyek a talajnedvességre (kiszáradásra) és a talajhőmérsék­letre (hidegre), ezért a kedvezőt­len körülmények elől a talaj mé­lyebb rétegeibe vonulnak. Az egyedsűrűség (a fertőzöttség) felmérését, ill. a talajfertőtlenítést az őszi (vagy tavaszi) időszakban akkor kell elvégezni, mikor a ta­lajlakó kártevők a felszín közelé­ben tartózkodnak, azaz amíg a ta­laj hőmérséklete 20 cm mélység­ben tartósan 10 Celsius-fok feletti és a talaj nedvességállapota is megfelelő. Napjainkban a talaj­hőmérséklet optimális, viszont a felső talajréteg rendkívül száraz, s a kártevők kissé mélyebbre hú­zódhattak, de kb. 2 ásónyom mélységben nagy valószínűség­gel megtalálhatók, így a talaj fer- tőzöttsége megállapítható. A talajfertőtlenítés hatékony­sága tehát több tényező függvé­nye, ezért meghatározó jelentő­ségű: a kijuttatás időpontja; a ta­laj állapota (nedvességtartalma, hőmérséklete) a talajban élő ro­varlárvák faji összetétele, fejlett­sége én nem utolsósorban a fel­használt talaj fertőtlenítő szer, va­lamint a vonatkozó technológiai előírások betartása (pl. a bedol­gozás minősége, ideje). A talajfertőtlenítő szereket (pl. a IK. forgalmi kategóriájú Basu- din 5 G, Diazinon 5 G, Diazol 5 G, Basamid G, a II. forg. kát., Counter 5 G, Dursban 5 G, Force 10 Cs) a kijuttatás után azonnal be kell dolgozni. A talaj nedves­ségállapota rendkívül fontos a szerek talajfertőtlenítő hatásának érvényesülése szempontjából is, a teljesen kiszáradt talajban eredménytelen a talajfertőtlení­tés, a hatóanyagnak és a kártevő­nek találkozni kell. Felhívjuk ismételten a figyel­met, hogy ültetvények (szamóca, málna, csemetekert) létesítésének egyik alapfeltétele, hogy a talaj kártevőktől mentes legyen, mivel a telepítés után már nincs hatéko­nyan védekezési lehetőség. Nógrád Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Állattenyésztési körkép: csak a sertéságazatban csökkent a feszültség Visszaesett a csirkék ára Lassan oldódik a tejértékesítés körüli feszültség. A sertéstermelők nagyobb árbevételt sürgetnek, a brojlertenyésztők egy része átmene­tileg felfüggesztette tevékenységét, állapítja meg az FVM jelentése. Csúszóleértékelés. A forint csúszóleértékelésének üteme a kormány és a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) korábbi döntése értelmében október 1-jén további 0,1 százalékkal mérséklődik, így havonta 0,4 százalék lesz. A kormány 1999-ben összesen három al­kalommal csökkenti a forint leértékelési ütemét. Árnövekedés. Az ipari ter­melői árak 0,7 százalékkal nőttek augusztusban az előző hónaphoz képest, az elmúlt év augusztusához viszonyítva pedig 4,3 százalékkal emel­kedtek - derül ki a KSH leg­frissebb, csütörtöki jelentésé­ből. A legnagyobb mértékű drágulást a belföldi értékesí­tés közel egyötödét kitevő vegyipar mutatta, ahol 3,3 százalékos volt az emelkedés. Visszatartó hatás. A sza­bálytalanul működő üzletek ideiglenes bezárásának van a leghatékonyabb visszatartó hatása - állapította meg a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség az idegenforgalmi fősze­zon tapasztalatait összegző jelentésében. A fogyasztóvé­dők június 28. és augusztus 19. között 4814 egységet el­lenőriztek, és a felénél tártak fel szabálytalanságot. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 397,49 Euró 257,89 Japán yen (100) 229,14 Svájci frank 161,38 USA-dollár 241,33 Átváltási arányok: 1 eur : 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A kistermelők és a családi gazda­ságok a tej minősége miatt csak más csatornákon tudnak értékesi- teni, azonban a tej átvételi árának 56-60 napos késedelmes kifizeté­se miatt válságossá válik a helyze­tük. Ezen többen úgy próbálnak segíteni, hogy közös hűtőt üze­meltetnek, remélve, így jobb érté­kesítési lehetőséghez jutnak. A termelők pozitívan ítélik meg az iskolatej-akciót. Véleményük sze­rint nem a termelést kellene csök­kenteni, inkább a fogyasztást ösz­tönözni. Komárom-Esztergom megye kivételével az elmúlt hónapban sem javult a vágómarha értékesí­A győri konferencián elhangzott: a jól működő regionális együttmű­ködés elősegítheti az európai uni­ós csatlakozást mind Magyaror­szág, mind pedig Szlovákia szá­mára. A konferencia előtt Chikán Attila magyar és Hannes Farn- leitner osztrák szövetségi gazdasá­gi miniszter együttműködési meg­állapodást kötött. Ennek értelmé­ben a két minisztérium továbbfej­leszti és bővíti kapcsolatait. Az aláírás utáni sajtótájékoztatón a miniszterek elmondták: együtt­működnek Magyarország uniós tésének helyzete, a kereslet gyen­ge, az árak nagyon alacsonyak. A hízóbikáért kilogrammonként 200-250, az üszőért 150-210, a hízótehénért 130-160 forintot fi­zetnek a felvásárlók. Az elmúlt hetekben csökkent a feszültség a sertéságazatban, mi­után az FVM a családi gazdasá­gok válláról levette a nagy súlyú sertések értékesítésének gondját. Mind gyakrabban vetődik fel az igény a termelők és a feldolgozók részéről, hogy a felvásárlók kiikta­tásával közvetlen kereskedelmi kapcsolatot kellene létesíteni, mert így a termelők biztonságo­sabban értékesíthetnének és na­csatlakozását előkészítő progra­mokban, az osztrák fél átadja ta­pasztalatait és szorosabbra von­ják a kooperációt a nemzetközi gazdasági szervezetekben. Döntöttek arról, hogy az EU ál­tal is szorgalmazott energetikai és telekommunikációs liberalizáció témakörében jövő év első felében közös konferenciát tartanak és fo­lyamatosan konzultálnak a határ menti beruházásokról. A magyar agrár- és élelmiszer- ipari termékek piacra jutásának segítésére várhatóan képviseletet gyobb árbevételhez juthatnának. A baromfiágazatban továbbra is stagnálnak az árak. Egyes me­gyékben kilogrammonként 5-6 fo­rinttal csökkent a brojlercsirke ára. A termelők egy része nem te­lepít, mások szüneteltetik tevé­kenységüket. A belvizes megyékben lévő ju- hászatokban károkat okozott a parazitás fertőzés, a szokottnál nagyobb mérvű a sántaság. En­nek ellenére nem csökkent a tartá­si-tenyésztési kedv. Az állatlét­szám stabilizálódott. Nagy a ke­reslet a tenyészkosok iránt. Az olasz kereskedők megmozdítot­ták a báránypiacot és az árakat: a felvásárlók megadják kilónként akár az 500-600 forintot is a tejes­bárányokért. U. G. nyit Moszkvában az FVM agrár- marketing centruma - közölte Torgyán József szakminiszter csü­törtökön, miután orosz kollégájá­val, Alekszej Gorgyejewel aláírta a magyar-orosz kormányközi ál­lat-egészségügyi egyezményt. A miniszter elmondta: megállapod­tak abban, hogy minden lehetsé­ges módon fejlesztik és bővítik a kétoldalú agrárkapcsolatokat. Torgyán József Gorgyejev láto­gatását politikai jelentőségűnek is minősítette, mivel 1994 októbere óta nem járt Magyarországon orosz mezőgazdasági miniszter. Az orosz mezőgazdasági tárca irá­nyítója jelzésértékűnek mondta, hogy a kétoldalú agrárkapcsola­tok jogi alapjait ezzel az egyez­ménnyel sikerült teljessé tenni. Határokon átnyúló kapcsolatok Az FVM Oroszország felé nyit Magyar-osztrák-szlovák gazdasági konferenciát tartottak a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, a regionális együttműködés perspektíváiról csütörtökön Győrött. A szakemberek áttekintették a térség euro-régióvá alakításának tennivalóit. Oroszországgal állat-egészségügyi egyezményt írtunk alá. Mekkora lesz az idén a gazdasági növekedés? Megosztó vélemények Megoszlik a gazdaságkutatók véleménye abban, hogy az idén éves szinten mekkora lesz a gaz­dasági növekedés. Az előrejelzé­sek szerint az eltérés akár fél százalékpont is lehet. Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója szerint a GDP negyedéves alakulásának eddigi adatait figyelembe véve el­mondható, hogy a növekedés szempontjából a harmadik ne­gyedév általában gyengébb, a negyedik pedig erősebb szokott lenni. Ebből kiindulva úgy vél­te, hogy az idén éves szinten a bruttó hazai termék növekedé­se 3,5 százalék körül alakul. Ennél valamivel nagyobb is le­het a növekedés, de ez attól függ, hogy a Nyugat-Európába exportáló cégek több terméket tudnak-e eladni, mint eddig. Belyó Pál, az Ecostat Gazda­ságelemző és Informatikai Inté­zet igazgatója közölte: továbbra is fenntartják előrejelzésüket, mert szerintük éves szinten 4 százalék körül nő a GDP. Hoz­zátette: biztató, hogy az ipari termelés ismét gyorsabb ütem­ben nő. A kutató a pozitívumok közé sorolta azt is, hogy a szol­gáltatások erőteljes növekedés­nek indultak. Ugyanakkor a nö­vekedés szempontjából lénye­ges elemnek nevezte, hogy mi­képpen alakul a mezőgazdasági termelés. Úgy vélte, a legfonto­sabb az, hogy ne csökkenjen to­vább az agrárium teljesítménye. Agrár minimálbér A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetsége (MEDOSZ) szükségesnek tartja, hogy 2000. január elsejével az agrár­ágazatban is emeljék a minimál­béreket. Bevezetésének időpont­ja meg kell, hogy egyezzen más ágazatokéval A testület sajnálattal állapította meg, hogy az agrárágazatban kialakult tendenciák az idén to­vább folytatódtak. Az első fél­évben a foglalkoztatottak szá­ma több mint 5 százalékkal csökkent, miközben nemzet- gazdasági szinten 1,4 százalék­kal emelkedett. A bruttó kerese­tek szintje mindössze kéthar­mada a nemzetgazdasági átlag­nak, az elmaradás abszolút ösz­szege havonta meghaladja a 22 500 forintot, azaz a jelenlegi minimálbért. A mezőgazdaságban 1992 óta a minimálbér emelésének időpontja minden évben több hónappal eltér a többi ágazat­ban hagyományos januári beve­zetési gyakorlattól. Tavaly az úgynevezett agrárfoglalkozta­tást segítő konstrukciónak kö­szönhetően ez a késlekedés két hónapra csökkent, és reális esé­lye volt, hogy az idén is már márciustól életbe lépjen a meg­növelt összeg. A foglalkoztatási támogatás idei megszüntetése miatt azonban erre nem kerül­hetett sor, sőt a csúszás ismét hat hónapra nőtt. A MEDOSZ ezen is szeretne változtatni. - ug -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents