Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

1999. október 1., péntek Hazai Körkép 5. oldal Gyermekbarát családpolitika Harrach Péter szociális és csa­ládügyi miniszter tegnap sajtótá­jékoztatón megerősítette: még az idén a kormány elé kerül a nem­zeti családpolitikai koncepció. A tárca első embere hangsú­lyozta: a felmérések szerint tár­sadalmunk családszerető és gyermekcentrikus. A kormány- programban is taglalt elvek nyo­mán alakuló elképzelések követ­kezetes megvalósítása a csalá­dok életkörülményeit számotte­vően jobbítja majd, a gyermek- nevelés feltételeinek javítása so­kat lendíthet a demográfiai helyzeten. A helyes szemléletet erősíti a támogatási rendszer szélesítése és a családi életre ne­velés kiterjesztése. Harrach Péter elmondta: civil és egyházi szervezetek számára egyaránt pályázatot írnak ki a családgondozói hálózat kiépíté­sére, amelynek munkatársai a fiatalok családalapításra való felkészítésével is foglalkoznak majd. A tervek szerint a hálózat hivatása lesz az is, hogy hozzá­járuljon a családok lelki egész­ségének megőrzéséhez, segítsé­get nyújtson a krízishelyzetek­ben lévőknek. A nemzeti családpolitikai koncepció a támogatási rend­szer további erősítését is tartal­mazza. Javaslatot tesz az előter­jesztés a családi pótlék emelésé­re és életkor szerinti differenciá­lására. A gyermekgondozási díj a kicsik hároméves koráig járna, felső határa a minimálbér há­romszorosa lenne. Az előterjesztés foglalkozik a gyermeket nevelő nők részmun­kaidős foglalkoztatásával, to­vábbá a fiatalok lakáshoz jutá­sának segítésével is. Külön feje­zet taglalja, miként javítható a fogyatékos gyermeket nevelő, il­letve munkanélküli szülők csa­ládi háttere, a roma famíliák helyzete. Álcázott politikai vitanap Az adókat, járulékokat és egyéb költségvetési befizetéseket megváltoztató törvényjavaslathoz összesen 322 módosítást készí­tettek az országgyűlési képviselők. Az Országgyűlés a teljes csü­törtöki munkanapját ennek a 322 javaslatnak a megbeszélé­sére fordította. Az egyes szá­mú módositó javaslat, amelyet nyolc szabaddemokrata képvi­selő nyújtott be az adórend­szer fejlesztésének általuk he­lyesnek tartott fő irányairól, mindjárt négy és egynegyed órányi vitát váltott ki. Az egyik eldöntendő kérdés az volt, hogy a Fidesz vezette kormány növeli-e az adókat vagy csök­kenti. Bauer Tamás közgaz­dász professzor (SZDSZ) szá­mokkal bizonyította az adónö­vekedést: 1998-ban 2000 milli­árd forintot szedett be az állam különféle adókból, a jövő év­ben 2500 milliárd beszedését tervezi, vagyis ha 350 milliár- dot az infláció rovására írunk is, még mindig marad 150 mil­liárdnyi növekmény. Horváth János közgazdász professzor (Fidesz) szintén szá­mokkal válaszolt: a jövedelem­centralizáció - vagyis az a rész, amennyit az állam elvesz az ösz- szes megtermelt értékből - 1998-ban 43,6 százalék volt, az idén várhatóan 41,9 százalék lesz, jövőre pedig 40,9 százalék­ra mérséklődik, vagyis az állam évről évre kevesebbet von el a központi kalapba. Persze, ha többen fizetnek adót például azért, mert 140 ezerrel többen dolgoznak, mint egy éve, és azt az inflációnál gyorsabban nö­vekvő keresetekből, nyereségek­ből teszik azt, netán még a ré­gebbi kintlevőségekből is sike­rült valamennyit behajtani, ak­kor a végösszeg nőhet. Sokadjára mondták el a véle­ményüket a politikailag szem­ben álló felek a gyermekek után járó adókedvezmény hasznos, il­letve káros voltáról. A fideszesek részéről tudatos értékválasztás, mondták, hogy azokat támogas­sák, akik legálisan dolgoznak, adóznak és gyermeket nevelnek. A szocialisták és szabaddemok­raták továbbra is a gazdagok tá­mogatásával és a valóban rászo­ruló családok semmibevételével vádolták a kormányt, és a min­denkinek járó családi pótlék emelése mellett érveltek. Az első módosító javaslatról szóló, politikai vitanapnak is beillő „részletes vita” után már csak 321 javaslat megtárgyalá­sa van hátra... S. A. Újjáalakult a Szociális Tanács Az újjáalakult, rétegtanácsokból álló Szociális Tanács csütörtökön Budapesten tartotta alakuló ülé­sét. A konferencia után Őry Csa­ba, a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára elmondta: ezzel lezárult a társa­dalmi párbeszéd átalakítása. A Szociális Tanács átalakításá­val a kormányzati érdekegyez­tetés kétszintűvé vált. Az első szinten a rétegtanácsok a saját helyzetüket érintő kérdéseket vitatják meg, míg a Szociális Tanácsban a rétegtanácsok kül­döttjei a társadalom egészét érintő ügyekről tárgyalnak. A 24 tagú testületben 7 rétegta­nács, az önkormányzati szövet­ségek és a kormányzat képvise­lői kaptak helyet. A testület két társelnöke Őry Csaba, vala­mint Huber Béla, a munkanél­külieket képviselő szervezetek delegáltja. A tanácsban képviseltetik magukat a munkavállalók és a munkaadók, valamint a gyer­mek, család- és ifjúságvédelem­mel, a hajléktalanokkal és a munkanélküliekkel foglalkozó szervezetek, továbbá az egyházi és karitatív szerveződések. Egy- egy képviselőt küldött a Szociá­lis Tanácsba az Idősügyi, a Fogyatékosügyi és a Nőképvise­leti Tanács is. A szociális tárca politikai ál­lamtitkára beszámolt arról, hogy a végleges alapszabályt a következő, november 16-ai ülé­sén fogadja el a testület. Az ide­iglenes alapszabály értelmében évente 4 alkalommal kell ülésez­nie a fórumnak, de szükség ese­tén többször is összehívható a testület. Csurka Demszkyt vádolja Nemcsak jelentkezni, hanem a szükséges nyilatkozatot aláírni, és jelenteni is kellett ahhoz, hogy valakit a törvény értelmében ügynök­nek nyilvánítsanak az átvilágítóbírák. Csurka István lapjában, a Magyar Fórumban - hiteles dokumentumra hivatkozva - azzal vá­dolta meg Demszky Gábort, hogy 1976-ban önként felajánlotta szolgálatait a BM IlI/III-as csoportfőnökségének. Budapest főpolgármestere a vá­dakat cáfolandó, sajtótájékoz­tatón jelentette be: az átvilágítóbírók tavaly ősszel keltezett határozata azt bizo­nyítja, hogy nem esik az ügy­nöktörvény hatálya alá. A tes­tület határozata szigorúan tit­kos, arról csupán az érintett ad­hat felvilágosítást, így azt sem tudhattuk meg, hogy a Demsz­ky Gábor átvilágítását végző ta­nács látta-e azt az iratot, amely­re Csurka vádját alapozza. Dr. Bründl Frigyes, az egyes fontos tisztséget betöltő sze­mélyek átvilágítását végző bí­rák soros elnöke munkájukról általánosságban annyit mon­dott el: a BM, a HM, a Törté­neti Hivatal, valamint a Polgá­ri Titkosszolgálatoktól kapott iratok, és ha szükséges, tanúk meghallgatása alapján dönte­nek minden egyes esetben. A szigorúan titkos ügykezelési szabályok miatt kizárt, hogy az általuk bekért iratok közül bár­mi is kikerülhet illetéktelen személyekhez. Az átvilágítóbírák a törvény értelmében azt vizsgálják, hogy az előző rendszerben az adott személy végzett-e érdemi tevékenységet a BM III/III-as csoportfőnöksége részére. Az „érdemi tevékenység” több fel­tétel együttes megléte esetén állapítható meg. Nevezetesen, ha aláírta az illető a beszerve­ző nyilatkozatot, és ez alapján adott jelentést, amelyet illet­ménnyel, prémiummal, vagy valamilyen egyéb kedvez­ménnyel honoráltak. Ha valaki annak idején jelentkezett is ügynöki tevékenységre, még nem jelenti azt, hogy nyilván­tartásba is vették, és kiállítot­ták róla azt a bizonyos VI-os kartont - nyilatkozta az átvilágítóbíró. Csupán a jelent­kezés alapján senkire sem le­het rásütni az ügynökmúltat. (horváth) A lakásépítés kedvező hatásai Bizakodóan fogadja a Lakásszö­vetkezetek Országos Szövetsége a kormány új otthonteremtési kon­cepcióját, mégis számos aggályt fogalmaztak meg annak megvaló­síthatóságával kapcsolatban. A LÖSZ álláspontja szerint a költségvetés lakáscélú kiadásai­nak nagyságrendje az előirány­zatokban nincs összhangban azokkal a szakmai érvekkel és kutatásokkal, amelyek a lakás­építés és -felújítás fellendülésé­vel egyidejűleg megjelennek. A GDP növekedése, a munkanél­küliség csökkenése, a növekvő adóbevételek nagyobb keresle­tet támasztanak majd - jelentet­te ki Farkas Tamás, a szervezet elnöke. A LÖSZ elfogadja az új lakás­építési támogatások elveit, ugyanakkor Farkas szerint a kormánykoncepció nem egyen­rangú kérdésként kezeli a meg­lévő épületek felújítását, holott ez is egyfajta megoldás lehetne a lakásproblémák enyhítésére. A koncepció végrehajtásával kapcsolatos jogi feltételrend­szer megalkotása időigényes fel­adat, így a 2000. január 1-jei be­vezetés sikere meglehetősen kétséges az elnök szerint. Vitat­ható az is, hogy például az 1999-ben ismét engedélyezett áfa-visszaigénylés kudarcát kel­lően értékelték-e, megszünteté­se politikailag felvállalható-e, és az ebből keletkező források visszafordítódnak-e a lakáshely­zet javítására - tette hozzá Far­kas Tamás. (-s-) Ahol a technikának csak ördöge van A gyakorlatban már bebizonyosodott, hogy a lakosság igényli a kör­zeti megbízotti szolgálatot, bár technikai felkészültsége kívánniva­lókat hagy maga után - így lehetne összefoglalni a körzeti megbí­zottak országos értekezletén tegnap elhangzottakat. A körzeti megbízotti rendszer kisebb-nagyobb megszakítá­sokkal évtizedek óta működik Magyarországon. Legutóbb a kilencvenes évek elején szün­tették meg, de hamar kiderült, hogy a lakosság körében ez az egyik legcélszerűbbnek tartott szisztéma. Nagy Sándor alezredes beszá­molójából kiderült, hogy a kör­zeti megbizottak annak ellenére hatékonyan dolgoznak ország­szerte, hogy ennek néhol még a minimális feltételei sincsenek meg. Segítik őket a polgárőrök is, akik mérhetően eredménye­sebbé teszik a rendőri munkát. Ezzel kapcsolatban tették szóvá, hogy sok esetben egyedül ők vál­lalják a tanúskodást, mert az ál­lampolgárok erre egyre kevésbé vállalkoznak. Hatala József, az ORFK közbiztonsági főigazga­tója lapunknak így nyilatkozott: - Magyarországon mintegy 2000 körzeti megbízott tevé­kenykedik. A népességhez vi­szonyítva ez meglehetősen ala­csony szám. Az EU-tagorszá- gokkal való összehasonlításból kiderül, hogy arányaiban kevés a rendőr hazánkban. A magyar rendőrség technikai felszerelt­sége még mindig messze elma­rad a fejlett nyugati államok rendfenntartó erői mögött, ami kétségtelenül kihat a meg­bízotti szolgálatra is. Sajnála­tos például, hogy szolgálati au­tót csak nagyon kevesen kap­hattak, a legtöbben saját, vagy rokonaik gépkocsijával látják el feladataikat. Igaz, ínséges időkre van három lovuk, ami nosztalgikus jelleget is kölcsö­nöz a szervezetnek, (szalóky) A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójával, Aradi Csabával szembeni eljárás dokumentumait a Környe­zetvédelmi Minisztérium saját döntése értelmében el­titkolhatja, de ez a lépés a bíróságon megtámadható - közölte Trócsányi Sára, az adatvédelmi biztos hivatalá­nak osztályvezetője csütör­tökön. A tárca ugyanis úgy döntött, hogy az Aradi-ügy anyagai 30 éven belül nem lehetnek nyilvánosak. A gyógyszerkassza túllé­pése miatt várhatóan nem csökken tíz százalékkal a háziorvosok kártyapénze, és nem jut öt százalékkal kevesebb a járóbeteg-ellátás finanszírozására sem októ­ber elsejétől - közölte az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP) főosz­tályvezetője csütörtökön. Donkáné Verebes Éva elis­merte, hogy a két kasszából összesen 1,1 milliárd forin­tot zároló, egy hónapja ho­zott kormányhatározat megváltozott, de az új szabályozás még nem je­lent meg. A lelkiismereti és vallás- szabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény módosítását kezdeményezi a következő hetekben - je­lentette ki Molnár Róbert kisgazda politikus csütörtö­ki sajtótájékoztatóján. A módosítással szeretné elér­ni, hogy a törvény akadá­lyozza meg a rasszista gon­dolatok terjesztését, az egy­házak ne szolgálhassanak pártpolitikai célokat, gaz­dálkodásuk váljék áttekint­hetővé. Fiatal Baloldal néven új szervezetet hoz létre a Balol­dali Ifjúsági Társulás a hét végén - jelentette be Tóbiás József BIT-elnök. Elmondá­sa szerint a cél egy olyan egységes baloldali gyermek- és ifjúsági mozgalom létre­hozása, amely a benne részt vevők közös felismerésén alapulva kíván cselekedni a modern európai gondolko­dású szociáldemokrácia megteremtéséért. Nem lehet teljes annak az embernek az élete, aki múltjától, hagyományaitól megfosztatik - hangsúlyoz­ta Pokorni Zoltán csütörtö­kön azon az ünnepségen, amelyen átadta az elismerő okleveleket a Nemzetiségi Népismereti Pályázat ki­lenc nyertesének. Fontos, hogy a nemzetiségi iskolák­ban az anyanyelv ápolása mellett a nemzeti múlt és kultúra értékeit is megőriz­zék - mondta az oktatási tárca vezetője. A nyilvános fogmosás hazai rekordja. A szájápolási hónap keretében a budapesti Széchenyi István Általános Iskola 400 diákja egyszerre mosott fogat tegnap a Városligeti Műjégpályán. Percek alatt 12 800 fog tisztult meg. fotó: feb/diósi imre MEGJELENTI érik jr női rejtvény- és viccmagazin 20 .száma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents