Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-21 / 246. szám
2. oldal 1999. október 21., csütörtöl Rétság És Térsége Hitelből Nézsa - Az önkormányzat kedvezményes hitelből tudja csak megvalósítani a település korszerű világítását, a lámpatestek cseréjét, az energiatakarékos fénycsövek felszerelését. A hivatalos papírok intézése után a jövő hónap közepén kezdenek hozzá a közvilágítás korszerűsítéséhez. A hitel ötévi lejáratra szól. Feljárók gyermekkocsiknak Az új építési törvény 2004- ig írja elő a nagyobb forgalmú helyeken gyermekkocsi-feljárók építését. Nagyorosziban az önkormányzat nemrég hozzákezdett a törvény végrehajtásához. Az óvoda előtt már készen van, jelenleg a hídnál folytatják a munkát, majd az általános iskola és a polgár- mesteri hivatal előtt teljesítik a gyermekes édesanyák régi kívánságát: a gyerekkocsi-feljárót. Az eddigiek létrehozása a község hat közmunkásának nevéhez fűződik. Sziklakért - Csaknem hétszáz növényt ültettek ki Centenáriumi park Keszegen A millecentenárium évfordulójára emlékparkot hoznak létre Keszeg község lakói. Megvalósítása érdekében az elmúlt hét végén harminc önkéntes, helybeli állampolgár csaknem 700 növényt ültettek el. Sziklakertet is építettek. A legfiatalabb résztvevő, egy kilencéves kislány, a legidősebb társadalmi munkás pedig Barna András volt, aki 93 éves. A park létesítéséhez pályázat útján 170 ezer forintot nyertek és csaknem ugyanennyit tett hozzá az önkormányzat közös kasszájából. Betonba öntött keresztút - Jarábik János romhá- nyi plébánost hívei körében alkotókedvű, ötletgazdag papnak ismerik. Korábbi állomáshelyén, Kálión például saját maga faragta erdélyi kaput hagyott hátra, ez őrzi a plébánia bejáratát. Jelenleg Romhányban szolgálja az egyházközséget, s kedvenc időtöltéséről itt sem mondott le, csupán „technikát” változtatott: betonba öntött ke- resztútját a templomkertben állította fel. Legújabb terve, hogy a Romhányban jelenleg még üresen álló kápolnába oltárszekrényt farag. fotó: sz. gy. s. A föld szerelmese Tereskén - Felidézett múlt - Minek csinálod, ha nem éri meg? Kalákában, szívből jövő segítség A Molnár testvérek parlag helyett a megművelt földet szeretik Molnár Gyuláról elöljáróban Tereskén röviden any- nyit mondtak: a föld szerelmese. Később otthonukban felesége a következőket közli: az öccsének segít a kukoricabetakarításban. Megtalálják a Szátok felé vezető főút bal oldalán, az utolsó háznál.-A rögnél nőttem fel — kezdi nem sokkal később Molnár Gyula. - Édesapám napszámos urasági inas volt Almássy gróf birtokán, édesanyám pedig szobalány. Kárpótláskor a feleségem földjét nem vettük ki, mondván: hetven felé közeledünk, ki műveli majd meg a földet. A fiam okleveles gépészmérnök, tizenegy hosszú évet tanított a műszaki egyetem mezőgazda- sági tanszakán. Otthagyta, mert nem találta meg számítását. Most gazdálkodik - utal az őt jellemző földsze- retetre Molnár Gyula, aki testvérével együtt annak ideién korán elvesztette szüleit.- Gyerekkorom óta jártam napszámba lovat vezetni. Harminc fillért kaptam egy napra. Én akkor tizenkét éves, Jenő öcsém pedig tízéves volt — idézi a múltat a föld szerelmese.- Én az iparban dolgoztam, a rétsági honvédségnél huszonegy évet húztam le. Egyébként szabó a szakmám — kér szót az öcs, majd testvére felé fordulva türelmetlenül a következőket mondja: -Fejezd már be, nem érek rá, főznöm kell az ebédet. Jenő türelmetlenségének oka, hogy két évvel ezelőtt meghalt a felesége, azóta egyedül látja el a háztartást, műveli két hektár földjét, ellátja állatait. Beszélgetés közben az öcs, aki az egyik kistraktor vezetőfülkéjében ül, utánfutója pedig tele van kukoricával, ismét nógatja bátyját. Molnár Gyula negyvenegy évet és tizenegy napot töltött munkaviszonyban. A Chinoinban kezdte, mely után a volt Borsosberényi Állami Gazdaság következett. Nyugdíjba a volt Te reskei Mezőgazdasági Szövetkezetből került.- Szívességből segítek azoknak, akik megkérnek... Jenő ismételten sürgeti hagyja abba a beszélgetést. Később átül a másik kistraktor nyergébe Mólnál Gyula, majd az üres utánfutóval hazaindul. Szó szót követ, közös ismerősök kerülnek szóba, majd Jenő otthonába invitál, megmutatja gazdaságát. A karám előtt birkák, az ólban sertések, pihenőben a kacsák. Molnár Jenőtől megtudom, hogy vadász. A közös ismerősök felkutatása, a kellemes szemlélődés után újból a mezőgazdaságra tereli a szót.- A földemen nem terem annyi, amennyibe a gázolaj kerül. Nem beszélve a munkáról. Többször megkérdeztem magamtól, minek csinálom, ha nem éri meg. Nézzen körül, mennyi a parlagon hagyott vetetlen terület. Sajnos, egyre több lesz. Én nem akarok ehhez hozzájárulni. -v.k.Apjának csupán vak lóra telt - A mezőgazdaságtól egy pillanatra sem tudott elszakadni Kórházban csak látogatóban... A felsőpetényi ásványbányától hétéves korkedvezménynyel ment nyugdíjba, a földtől, az állatoktól viszont egy percre sem tudott elszakadni Ország András, akit több más jó emberi tulajdonsága mellett arról is ismernek Al- sópetényben, hogy nyúltenyésztő.- Édesapám cseléd volt Almássy grófnál. Felszabadulás után hat hold földet kapott. Hatodik osztályba jártam, amikor szántáskor apám vak lovát vezettem, szegénynek csak erre telt. Nagyobb koromban hat hónapig az állami gazdaságban bojtárkodtam, siheder gyerekként ugyancsak hat hónapot dolgoztam az útfenntartónál, követ törtem, majd pedig a felsőpetényi ásványbányába kinti munkára vettek fel, mert nem voltam még tizennyolc éves. Amikor elértem ezt a kort, az üzemvezető megkérdezte: nem volna-e kedved lenn, a bányában dolgozni. Alacsony termetem miatt könnyebben közlekedtem, mint a magasabb növésűek. A tedd ide, tedd oda munka után előbb segédvájár, később vájár-csoportvezető lettem és a frontfejtésen dolgoztam. Nagyon megszerettem a bányát. — Mióta foglalkozik nyúlte- nyésztéssel?- Húsz éve. Három anya- nyúllal és egy bakkal kezdtem, jelenleg nyolc anya és két bak van. Egy évben háromszor ellenek. Ha tizenegy kisnyúl jön a világra egy anyától, akkor csak kilencet hagyok meg, vagy ahhoz az anyához teszem, amelyiknél kevesebb a szaporulat. A szakkönyvnek megfelelően egymás után fedeztetem az anyákat. Kukoricát, búzát, árpát kapnak, a kicsik tápot viszont csak akkor, amikor szopnak, vagy pedig elválasztom őket.- A szaporulatot elfogyasztja a család, vagy eladja?- A többségét eladom. Két évvel ezelőtt úgy volt, hogy abbahagyom, mert nem volt rajta haszon. Mégsem tettem. Ugyanis nekem hobbim a nyúltenyésztés. A mostani átvételi ár ugyanannyi, mint tavaly. Ország András állatszere- tetét jelzik a sertésólakban röfögő malacok, a vágásra, eladásra érett hízó, a kiskacsák. A téli tüzelőt fiával együtt termelték ki az erdőből, annyit, hogy jut eladásra is. A fél hektár saját és a fél hektár polgármesteri hivataltól bérelt belterületi földön megtermeli az állatoknak szükséges takarmányt, a háztartáshoz szükséges burgonyát, zöldséget. Nagyon szorgos ember, akit mindenben segít felesége. Ő is nagyon szereti az állatokat.- A nyugdíjas nem ülhet egész nap a kocsmában - állítja a férj, majd kisvártatva így folytatja: - Nehogy azt higgye, hogy én nem iszom meg a magamét. A hét végeken elmegyek a Panziba, elfogyasztom, ami nekem kell és elbeszélgetek. Szívós munkához szokott ember. — Kórházban csak látogatóban voltam. Mivel az utóbbi időben nem éreztem jól magam, elmentem az orvoshoz. Magas a vérnyomása, mondta. - Nem tagadom, szeretem a zsírosat. Később kontrollra visszamentem. Csak annyit közölt az orvos, nem árt szedni a gyógyszert. V. K. A nyugdíjas sem ülhet egész nap a kocsmában, állítja Ország András Minden nap parolázik és veszteségről, gyarapodásról jelent az igazgató úrnak - Szátoki kis gazdák Malacsivításra kikéredzkedik az óráról Óraközi szünet van a szátoki általános iskola és diákotthonban. A fiúk harsányan kergetik a focit a réten. Babicz István igazgató úr beavatkozva a játék menetébe egy gumicsizmás fiút int magához, ahogy közelebb ér a legényke, kerek, szeplős arcán látszik a játék heve, orra körül gyöngyözik a veríték, izzadt haja százfelé kócolva.- Én gondozom az állatokat, most is a jószágtól jöttem, csak hívtak a többiek, hát beugrottam egy kis focira - mondja szusszantásra a fiú, mintha mentegetőzne testes gumicsizmája miatt.- Hát, nem iskolába való lábbeli az biztos, de ha éppen hajnali bá- rányfialásnál segédkezik az ember, s nincs idő másik lábravalót húzni, az egészen más - intézi el mosolyogva az ügyet az igazgató kezét a fiú vállára téve. - Varga Zoltán az intézet állatfarmjának egyik lelkes segédgondozója, mi szátoki kis gazdának hívjuk.-Zoltán, igaz, hogy te minden reggel parolázol az igazgató úrral - kérdezem a 14 éves fiút.-Kell - mondja komoly arccal, erre szükség van.- Miről lehet szó közietek?-Volt-e szaporulat az éjszaka, veszteség, hogy állunk abrakkal, élelemmel, meg ehhez hasonlók. Bárányok, disznók, malacok pontos számáról, vemhes anyakoca állapotáról, tervezett eladásokról kapunk kimerítő és lelkiismeretes tájékoztatást, miközben Zoltán egyik segítőjével és barátjával hangos cö-cö-cö-vel bemennek a karámban, mintha vásáron lennének, s máris gyűlnek köréjük a mozgékony malackák, bökdösve orrukkal az érkezőket.- Nem ünneprontásként kérdezem, de hát ki ül az iskolapadba? A fiúk tiltakoznak, onnan egy percig sem hiányozhatnak..- Éél hét körül kelünk, reggel egy óra alatt megvagyunk az etetéssel, utána mi is reggelizünk, s aztán suli. Délután újra etetés, almozásba segítünk, lucernát vágunk, hordjuk be kistraktorral - sorolja a teendőket barátja nevében is Varga Zoli.- S mi van, ha óraközben visít fel egy kismalac, vagy riado- zik egy bárány?- Ilyen is előfordult már, ilyenkor kienged a tanár néni. Szétnézek a jószág körül, s már megyek is vissza - így Zoli. Ritka az olyan iskola, ahol disznótort is rendeznek, jegyzem meg, s már látom is Zoli felcsillanó szemét: -Az nálunk is szokott lenni, olyan mint egy ünnep. Ilyenkor fehér kötény, sapka kell, ha az ember a böllér mellé akar állni segítőnek. Végül az igazgatót kérdezem: lehetnek egyszer valódi gazdák a szátoki kis gazdák?- Igen, hiszen ezért hoztuk létre farmgazdaságunkat, ahol tanóra keretében sajátíthatják el az állatgondozói ismereteket a gyerekek, s később még több tudásra is szert tehetnek. Zoli és Robi a legjobbak, ők szívvel, lélekkel és példás felelősséggel végzik munkájukat.-szgysEmlékműavatás Bánkon október 22-én 18 óra 30 perckor tartják az '56-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepséget a polgár- mesteri hivatal udvarán. Az intézmény falán ekkor leplezik le a háborúkban elesett bánkiak emlékére készült domborművet, a közelmúltban elhunyt, e tájhoz és emberéhez igen sok szállal kötődő Laluja András szobrászművész alkotását, amelyet barátja elvesztése után alkotótársa, a Budapesten élő Mészáros Mihály fejezett be. A 12 négyzetméteres, vörösrézből készült alkotás előtt gyertyát gyújtanak a résztvevők, s tisztelegnek, mondanak rövid imát az elesettekért. Zoli és Robi felelősséggel gondozza a jószágot
