Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-21 / 246. szám
1999. október 21., csütörtök jjsZÉCSÉNY IVógrád Megyei Hírlap Dudellai Ildikó jegyzete Sörözés az árokparton M unkával dicsérd a segélyt! - így kommentálta a kormányszóvivő a kormánynak azon döntését, amellyel átalakítják a munka- nélküliek támogatási rendszerét. Kedves kis mondást kreált Borókai Gábor, bár őszintén szólva nincs sok értelme, mint ahogy a „támogatási rendszer" kifejezés is kiüresedni látszik. A lényeg ugyanis a munka, ami nemigen lesz majd az új koncepció szerint sem. Azok, akik 2000. január 1-je után válnak munkanélkülivé, a jelenlegi 12 hónapos járadékot már csak 9 hónapig kapják majd. Ennek letelte után segélyért fordulhatnak az önkormányzathoz, az ön- kormányzat pedig a segély fejében közmunkára kötelezheti őket. Tehát az a munkanélküli, aki már nem kap ellátást, egy hónapig a település alkalmazottjaként dolgozik, majd segélyen él. A kormány ezzel nem sok problémát oldott meg. Ettől nem lesz kevesebb a munka- nélküli, az egyhavi munkától aligha változik meg bármelyik állástalan élete, a segélyezés pedig folytatódik. Munkát ezzel a döntéssel alapvetően az önkormányzatoknak adtak, hiszen elvileg a település valamennyi állástalanját közmunkára kell fogniuk. Ezt adminisztrálni, szervezni, felügyelni kell, biztosítani a munkához szükséges eszközöket és a pénzt (jelenleg utóbbiról még nem is tudni biztosat). Nem szívesen beszélünk róla, nyilatkozatok szintjén meg főleg nem, de a közmunka nem nagyon visz előre. Aki közmunkát vállal, általában nem jókedvében (főként nem munkakedve miatt) teszi. Ha közmunkáról van szó, mindenki tudja: „ároktisztítás, kaszálás, intézmények környékének rendbetétele". Tisztelet a kivételnek, mindezt leginkább akkor végzik, ha a polgármester arra jár és odanéz. Egyébként a munkavég- ‘ zésben nem lehet normát állítani, a közmunkás így is, úgy is ki lesz fizetve, minőségi prémiumot akkor sem kapna, ha a lelkét kitenné. Mindebből következik is, hogy miért sö- rözgetnek nagyon sokan ilyen címen az árokparton. No, ez a szám jövőre emelkedni fog. A parlament őszi ülésszakának nyitónapján kiderült, a kormány egy év alatt 150 ezer munkahelyet hozott létre. A munkanélküliség csökkenése szempontjából ez a szám nem kezelhető, mert senki nem tudja, hány munkanélküli van ma az országban. Utóbb kiderült, a szám a munkahelyek szempontjából sem kezelhető. A szakszervezetek adatai szerint ebben a 150 ezerben az is munkahelyként szerepel, ha egy állástalan egy napot dolgozott valahol. Tfzzel a logikával fennáll a ±1/ veszélye, hogy az egyhavi közmunkák után belátható idő múlva megszűnik Magyarországon a munkanélküliség, miközben valójában egyre többen érezhetik majd magukat fölöslegesnek és maradnak ellátás nélkül. Nem kaptak útlevelet a bácskai kisdiákok Mesemondók a Kárpát-medencéből (Folytatás az 1. oldalról) nincs belőle semmije, aki maga dobta el magától.” A verseny ma délelőtt kezdődik a Medves Hotelban, majd a nap folyamán tanácskoznak a Kárpát-medence minden szegletéből érkezett gyógypedagógusok. Este nyílik meg a szintén hagyományos meseillusztráció-kiállítás, amelynek anyagát Földi Péter Munkácsy-díjas festőművész válogatta. A nap táncházzal ér véget, az eredményhirdetésre pedig pénteken kerül sor, a József Attila Művelődési Központban. A hét végén Salgótarjánnal ismerkedhetnek meg a messziről érkezett vendégek. (németh) Megyei Körkép BATONYTERENYE RS RETSAG Tenni akar a városért a balassagyarmati vállalkozók egyesülete Meghívót kaptak Erdélybe Evés közben jön meg az étvágy, tartja a közmondás, és így van ezzel a Vállalkozók és Polgárok Balassagyarmatért Egyesület is. A kétéves szervezet eredményes jótékonysági akcióival bizonyította a kétkedők számára életképességét. Rangos eseménnyé nőtte ki magát az általuk szervezett vállalkozók bálja a volt megyeházán, amely nem csak a színvonalas szórakozást, barátkozást szolgálja, hanem bevételéből jótékonysági célokat valósítanak meg. így juthatott pénz a kórház műszerfejlesztésére és a múzeum előtti új szökőkútra. Az egyesület megbeszélésein, amelyeket minden kedden este hat órától tartanak a Gösser panzióban a város dolgai mellett szóba kerülnek a közösen végezhető akciók és az egyesületi életet színesítő elképzelések. Legutóbb a fő téma az erdélyi Dés városából érkezett meghívás volt, amelyet Csonka László, az egyesület elnöke ismertetett. A meghívás előzményéhez tartozik, hogy a két város között meglévő tízéves kapcsolat eredményeként dési vállalkozók jártak Balassagyarmaton nyáron, az Ipoly- parti vásár idején. A találkozót az a dési Luidort Péter szervezte, akinek 1989. december végi, a Magyar Rádióban elhangzott szavaira az első balassagyarmati küldöttség járhatott Désen. Azóta már sok víz lefolyt a Szamoson és az Ipolyon, a küldöttségek jöttek-mentek, de konkrét dolog nem történt. A meghívó alapján november elejére szerveznek autóbuszos utat Désre, és ez remélhetőleg a gazdasági kapcsolatok megindulását is szolgálhatja. A megbeszélésen a vállalkozók között szóba került, hogy a polgármesteri hivatal tevékenységét korszerűbbé lehetne tenni, hogy az oda betérők ügyeiket megnyugtatóan, a lehetőségekhez képest gyorsan rendezhessék. Példákat is említettek. Szó esett az általuk felállított szökőkút dolgairól. Panaszként hangzott el, hogy ők a kivitelezést másfél hét alatt elvégezték, de a hivatalnak négy hónap kellett a szükséges engedélyek beszerzéséhez. A vállalkozók ünnepélyesen átadták ugyan a városnak a szö- kőkutat, de nem tapasztalják, hogy az jó gazda módjára ténylegesen át is vette. A szökőkút sokszor tele van szeméttel, össze van firkálva és félő, hogy a fagyos időszak bekö- szöntével tönkremehet a kétmillió forint értékű építmény. Nem tudni, gondoltak-e erre az illetékesek? A vállalkozói egyesület megbeszélésén érvek és ellenérvek hangzottak el, hogy mennyire jogosult a szervezet beleszólni a város dolgaiba. Úgy ítélték meg, hogy az egyesület nevének megfogalmazása a célkitűzéseket is meghatározta és nem lehetnek közömbösek a város dolgai iránt. Szabó Endre 3. oldal Költségvetésről Rétság - A tervezett időponttól eltérően ma délután 16 óra 30 perckor kezdődik a rétsági önkormányzat ülése. A képviselők megvitatják és döntenek az 1999. évi költségvetés módosítására tett javaslatról, szó lesz a helyi adórendeletek végrehajtásáról, az eddigi adóellenőrzések tapasztalatairól, beszámoló hangzik el a polgármesteri hivatal tevékenységéről. Megemlékezés Balassagyarmat - Az 1956-os forradalom évfordulójára emlékeztek tegnap délután a Madách Imre Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében. Tyek- vicska Árpád megyei levéltár-igazgató méltatta újkori szabadságharcunk hétköznapi hőseinek tetteit, köztük Daróczy Gusztávét, aki a város forradalmi tanácsának elnöke volt, és Bargár Ödön polgárőrparancsnokét. A Dégáz vezetékhálózatának birtokjogi munkáit nyerte el a salgótarjáni Geofor Kft. Felszállóágban a geodéziai cég (Folytatás az 1. oldalról) Nemrég a Geofor megnyerte a Dégáz Rt. által kiírt nyílt köz- beszerzési eljárást, a szolgáltató cég gázvezeték-hálózatának birtokjogi számbavételére. A cégvezető számításai szerint a Tolnára és Bács-Kiskunra kiterjedő feladat értéke meghaladhatja a 120 millió forintot. A siker felgyorsította az év végére tervezett irodaberuházást Kiskunhalason. A létesítmény műszaki átadása megtörtént, technikai berendezéseit beüzemelték, s élő kapcsolat alakult ki a taijáni központtal. A kétszintes irodaházban igényes szobák szolgálják az utazó kollégák kényelmes elszállásolását. Terveik szerint itt lesz a Mól Rt.-nek végzendő feladatok bázisa is, sőt, nem titkolt szándékuk, hogy a térségben bekapcsolódhassanak a nemzeti kataszteri program valamelyik projektjébe. A kiskunhalasi irodában négy szakember teljesít szolgálatot. A Geofor emellett Zalaegerszegen rendelkezik irodával, ahol hárman dolgoznak. Elengedhetetlenné vált a salgótarjáni központ bővítése is, hiszen a cég létszáma már meghaladja a 80 főt. Sikerült megvásárolniuk az irodaház melletti telket, ahol minden igényt kielégítő szociális blokkot, újabb irodákat, garázshelyeket alakítottak ki. A bővítést úgy tervezték, hogy megfelelő feladat esetén további húsz munkahely rendezhető be az épületkomplexumban. Abuczki úr rendkívül fontosnak tartja kollégái munkahelyi környezetének korszerűsítését, a folyamatos továbbképzést, a megfelelő eszközpark megteremtését. Az új épület- szárnyban például európai színvonalú étkezde, és tárgyaló is helyet kapott. Idén a Geofor négy munkatársa nyert felvételt felsőfokú intézménybe, napjainkban is folyamatosan zajlik a cégnél kihelyezett angol nyelv- tanfolyam, s tucatnyian vesznek részt felsőfokú számítás- technikai oktatásban is - a cég költségén. A vidékfejlesztési célelőirányzat keretéből 2,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek eszközparkjuk fejlesztésére. A saját erővel együtt 8 millió forintért vásároltak eszközöket, többek között egy színes, nagy felbontó képességű AO-ás plottert. A hagyományoknak megfelelően a cég dolgozói nyár elején részt vettek egy közös szakmai úton. Párizsban és Londonban bepillantást nyertek a térképészeti intézetek munkájába, egy kicsit már előkészítve a jövőre nálunk is induló topográfiai programot. Abuczki úr elárulta: bár kétévente szervez kollégáinak szakmai utat, jövőre kivételt tesz, s az ezredváltás apropóján Prágát cserkészik majd be egy hét végén. Az idei gazdasági év azért nem ilyen rózsaszínű - vallja meg önkritikusan a főnök. Igaz, létszámuk 10 százalékkal nőtt, vállalási áraikban is érvényesíteni tudták az inflációt, 30 százalékos bérfejlesztést hajthattak végre, s 10 százalékkal emelkedett a technikai színvonal, ennek ellenére az idei árbevétel - az októberi helyzetkép alapján - épp’ hogy meghaladja a tavalyit. Abuczki János reméli, hogy a hátralévő időszak elegendő lesz az eredmény javításához, hiszen csak ebben az esetben tartható a kollégák környezethez képest kiugró bér- és szociális helyzete. T. N. L. Állítólag ilyen emberekről szoktak iskolákat elnevezni - Nyugdíjba vonult, de nem nyugalomba - Minden tanítványára büszke Kazár lámpásának fénye nem halványul Ha így a XX. század végén egy modern kori históriában meg kéne formálni az ízig-vérig tanár alakját, akkor mintavétel végett nyugodtan be lehet kopogtatni Kazáron a Kossuth út 87. szám alatt található ház ajtaján. Kovács Józsefet kell keresni, a Köztársasági Bronz Erdemkereszttel kitüntetett pedagógust, aki 38 éven át tanított a kazári általános iskolában, és ezekben a napokban vonult nyugdíjba - de nem nyugalomba, hiszen helyettesítő tanárként tovább dolgozik, s immár a második választási ciklusban egyben Kazár alpolgármestere. Szóval, én is bekopogtam, így született az alábbi beszélgetés.- Hová kötődnek a gyökerei?- Ipolytölgyesen születtem 1939-ben, épp' akkor, amikor édesapámnak be kellett vonulnia katonának. Nyolcéves koromban láttam őt viszont, szegény akkor tért vissza a hadifogságból. A szülői ház és a falu aranylelkű emberei döbbentettek rá először, mit jelent az összetartozás, egymás segítése. Számomra Ipolytölgyes ma is a bölcsőt jelenti, s amikor vissza-visszatérek, az idősek „hogy vagy gyerek?” megszólítása még mindig simogató gondoskodásként hat rám.- A kis Kovács Jóska mindjárt tanár akart lenni?-Negyedikes voltam, amikor a tanítónkat az egyik fia helyettesítette, akit mi fiatalúrnak szólítottunk, s arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha az én apám is tanítana, akkor egyszer én is a helyére léphetnék. Az az igazság, hogy korai, elég zavaros elképzelések voltak ezek még a tanító és a pedagógus szerepéről, mindenesetre megsejtettem, hogy nekem is lehet keresnivalóm ezen a pályán. A Balassagyarmati Tanítóképzőben tanultam az elemi után, s, hogy egyáltalán elkezdhettem a tanulmányaimat, azt a bátyámnak és a nálam négy perccel fiatalabb ikeröcsémnek köszönhetem, ők a szobi kőbányában dolgoztak, és vállalták, hogy a hirtelen háromszorosára felemelt tandíjam kifizetésében segítik édesapámat. Ilyen volt és még ma is ilyen összetartó az én családom, annak ellenére, hogy szanaszét szórt bennünket a sors az országban.- Minden mesternek volt legalább egy mestere. Ön kire emlékszik vissza szívesen?-Jóformán mindenkire, de két emberre különösen. Kör- nyei József volt az első osztály- főnököm a tanítóképzőben, akit a másodiktól Réti Zoltán követett. Mindketten remek emberek, kiváló pedagógusok voltak, akárcsak a gyarmati iskola többi tudós tanára. Több mint négy évtizedes tanári pályám után is tisztelettel gondolok azokra, akiknek szakmai és emberi építkezésem alapjait köszönhetem.- Hogyan, milyen körülmények között került Kazárra?-Az első gyakorló évemet Dorogházán töltöttem, ahol Tóth László iskolaigazgató végképp’ megerősített választásom helyességében. A képesítővizsga után is a községben folytattam, majd 1959-ben vonultam be katonának. Leszerelésemet követően „népgazdasági érdekre” hivatkozva irányítottak Kazárra. Itt tanítottam 1962. január 19-től nyugdíjaztatásomig, s itt találtam meg életem párját, aki szintén nagy, de az összetartozás erősítését mindenek fölé helyező családban nevelkedett. Andrea nevű lányunk 1967-ben született, s szintén itt él a családjával, így nagy örömünkre mindennap láthatjuk a kisuno- kánkat.- Mi az, ami évtizedeken keresztül motivál, „pályán tart” valakit, hiszen úgy tudom, hogy ebben az évszázadban a kazári iskolában senki sem töltött el annyi időt mint ön? Kovács József- A hosszú évek alatt minden olyan iskolát, de még tanfolyamokat is elvégeztem, amelyek az én ismereteimen keresztül a tanulók tudását is fejleszthették. Matematikát, fizikát és éneket tanítottam a felső tagozaton, s emellett az első adódó alkalommal hozzá- kezdtem a műszaki ismeretek elsajátításához. Először a váci gépipari technikumban képeztem magam, majd 1965-ben Miskolcon szaktanítói képesítést, s végül 1968-ban Egerben szaktanári diplomát szereztem a műszaki ismeretekből és gyakorlatokból. Pedagógiai elveimhez tartozik, hogy a legrosszabb gyerekkel is el lehet érni sikereket. Nem könnyű, kemény munkával jár, de megéri a fáradtságot. Sokszor alkalmaztam óráimon a „szabálytalan öt perceket”, amikor egy-egy felvetett probléma kapcsán el-elkalandoztunk a szűkebben vett témánktól. Sikerült oldani a hangulatot, ugyanakkor a feladathoz kötni a figyelmet, és ennek köszönhetően olyan embereket nevelni, akik megállják a helyüket az életben. Valamennyi tanítványomra büszke vagyok, legyen az asztalos, pszichiáter, vagy épp’ polgármester. — Csak nem?- Községünk polgármestere, Molnár Katalin is a tanítványaim közé tartozott. Tudatosan alapoztam a volt tanulókra akkor is, amikor megfogalmaztam Kazár közművelődési programját, s útjára indítottam az azóta szép sikereket hozó kazári búcsút. Az én „csipet csapatomnak”, az alkotni kész községbeli középkorosztálynak köszönhetően érzékelhetően sokat fejlődött Kazár az elmúlt években. Node nincs megállás, sok még a tennivaló, csak győzzem idővel. * Kovács József tehát ezentúl sem köt alkut az unalommal, de még a neki kijáró jogos pihenéssel sem. Ha éppenséggel nem az iskolában, vagy a polgármesteri hivatal ügyeiben tevékenykedik, akkor a községbe érkező kirándulókat látja el hasznos információkkal. Üdvözlőlapok tucatjait kapja, hagyományápoló és községfejlesztő munkájának elismeréséül. Közéleti tevékenységének súlyát példázza, hogy nincs olyan helység a megyében, ahol ne ismerné őt legalább egy-két ember. Kovács József energiája szerencsére még most is kifogyhatatlannak tűnik. Példája követésre, neve rögzítésre méltó. Állítólag ilyen emberekről szoktak iskolákat elnevezni. Benkő Mihály
