Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-19 / 244. szám
NÓGRÁD MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT 3100 Salgótarján, Alkotmány út 11. NMMK Salgótarjáni Kirendeltség 3100 Salgótarán, Fürdő út 3. NMMK Balassagyarmati Kirendeltség 2660 Balassagyarmat, Bajcsy-Zs. út 17. Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. NMMK Szécsényi Kirendeltség 3170 Szécsény, Kussoth út 23. NMMK Bátonyterenyei Kirendeltség 3070 Bátonyterenye, Ózdi. út 9. NMMK Rétsági Kirendeltség 2651 Rétság, Kossuth út 1-3. NMMK Pásztói Kirendeltség 3060 Pásztó, Vasút út 23. Ügyfélfogadás: hétköznap 8-tól 14 óráig. Néhány gondolat hírlevelünk olvasóihoz Köszöntőm mindazokat, akik jelen összeállításunkat olvassák. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ már sokszor és sok helyen tartott tájékoztatókat, jelentetett meg ismertetőket, kiadványokat, melyekkel a munkanélkülieknek, vagy azon belül is egy- egy speciális rétegnek kívánt segítséget nyújtani. E négy oldallal szintén egy olyan hátrányos helyzetű réteghez szeretnénk minél több információt eljuttatni, amely nemcsak megyei viszonylatban, de országosan is sokkal nagyobb hátránnyal keresi a munkalehetőséget, mint többi sorstársa. A megváltozott munkaképességű munkanélküliek helyzetüket sokszor kilátástala- nabbnak tartják, mint akár a tartósan munkanélküliek, akár pályakezdő munkanélküliek, és a jelenlegi munkát keresők. Hírlevelünkkel ismeretet, tanácsot kívánunk adni közülük mindazoknak, akik szeretnének munkába állni, vagy szakképesítést, illetve új szakmát szerezni. Bízom abban, hogy kiadványunk hasznos segítséget nyújt mindazoknak, akik megváltozott egészségi állapotuk miatt eddig nem találtak munkahelyet. Megismerhetik a munkaügyi központ szolgáltatásait, az igénybe vehető támogatások fajtáit és az igénybevétel módját is. A jövőben rendszeresen, külön összeállítás keretében szeretnénk tájékoztatást nyújtani szolgáltatásainkról mind a munkáltatóknak, mind a munkanélkülieknek, hogy mielőbb egymásra találhassanak. Remélem kiadványunkban minden olvasó megtalálja azokat az információkat, amelyek hozzásegítik a legmegfelelőbb megoldáshoz. Ehhez kívánok sok sikert! Tamási Ildikó a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója Jogi tanácsadás munkanélküliek részére A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségein már második éve biztosít a nyilvántartásában szereplő munka- nélküliek részére havonta egy alkalommal díjtalan jogi tanácsadást munkajoghoz értő jogászok bevonásával. Az év hátralévő részében a munkaügyi kirendeltségeken az alábbi napokon lesz jogi tanácsadás, amely mindenhol és minden alkalommal 9 órakor kezdődik és 12 óráig tart: Salgótarján: november 1. december 6. * Balassagyarmat: november 16. december 14. * Pásztó: november 9. december 14. * Szécsény: november 8. december 13. * Bátonyterenye: november 2. december 7. * Rétság: november 18. december 16. A megváltozott munkaképességű munkanélküliek helyzetét feltáró, javító, segítő tevékenység Modellkísérlet - tanácsadás - aktív eszközök A ’90-es évek közepére a foglalkoztatási rehabilitáció intézményesített formái szétestek, a nagyvállalatok a rehabilitációs üzemrészeiket és munkaköreiket felszámolták, a szociális foglalkoztatók és a célszervezetek többsége is megszüntette tevékenységét. A problémát érzékelve, a kormány 1996 decemberében döntött arról, hogy meg kell teremteni a foglalkozási rehabilitáció érdekeltségi és intézményi feltételrendszerét. 1997-ben kísérleti jelleggel Fejér és Baranya megye mellett Nógrád megye is részt vett az akkori Munkaügyi Minisztérium rehabilitációs modellkísérletében, 1998. január 1-jétől pedig a foglalkoztatási törvény rendelkezése alapján a megyei munkaügyi szervezetekben rehabilitációs munkacsoportok működnek. Helyzetfelmérés A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ rehabilitációs munka- csoportja 1997 áprilisában kezdte meg tevékenységét. A modellkísérletben a helyzet- felmérés keretében a munkaügyi központ nyilvántartásában szereplő megváltozott munka- képességű ügyfelek létszámának és adatainak felmérésére került sor a megye területén lévő munkáltatók rehabilitációs munkaerőigényének megismerésével párhuzamosan. Ezt követően a rehabilitációban érintett intézmények, nonprofit szervezetek, alapítványok, egyesületek megkeresésével szélesítettük az együttműködés különböző formáit. Természetesen fontos feladatként szerepelt az álláslehetőségek feltárása mellett a képző intézmények képzési lehetőségeinek (integrált, rehabilitációs) feltárása is. Megváltozott munkaképességű ügyfeleink igényeit, állás- kereséssel kapcsolatos problémáit kérdőíves formában mértük fel, amelynek összegzése során képet kaptunk a képzésre jelentkezők arányáról, az elhelyezkedni, munkaviszonyt létesíteni, valamint a vállalkozni szándékozók számáról is. A problémák feltárása, s a segítségnyújtás különböző formáinak kidolgozása végett mind a kirendeltségeken, mind a központban megszerveztük a tanácsadói tevékenységet. A rehabilitációs munkacsoport létrehozása mellett a kirendeltségeken rehabilitációs ügyintézők segítettek a feladatok megoldásában. A rehabilitációs foglalkoztatási lehetőségek nyilvántartása, a megváltozott munkaképességűek összetételének vizsgálata, a konkrét területre jellemző megoldási javaslatok kialakítása a kirendeltségek vonzáskörzetének jellemzői alapján valósulhatott meg. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ a modellkísérlet indításához nem csak az ügyfelek közvetítési és tanácsadási rendszerét szervezte meg, hanem azzal párhuzamosan az aktív eszközök támogatási rendszerének átalakítására is lépéseket tett. Minderre azért volt szükség, mert a munkáltatói kapcsolat- tartás és a munkaerőigények elemzése során tudatossá vált, hogy az egészségkárosodott munkanélküliek munkába helyezéséhez több kedvezményt kell biztosítani a munkáltatók számára, mint egyéb esetekben. Ennek érdekében a munkaügyi központ javaslatot nyújtott be a Nógrád Megyei Munkaügyi Tanácsnak a változtatásokra, melynek eredményeként a foglalkoztatásbővítő bértámogatás, a közhasznú foglalkoztatás, a képzés és a vállalkozóvá válás támogatásának mértéke kedvezőbb azoknál a megváltozott munkaképességű ügyfeleknél, akiknél a munkaképesség-változás mértéke eléri, vagy meghaladja a negyven százalékot. Állásajánlatok 1997. évben még viszonylag alacsony, a támogatási formák \-4 százaléka a kedvezményes mértékű, azonban 1998-1999 években az igénylők száma - főleg közhasznú foglalkoztatás esetében - megnövekedett. A rehabilitációs foglalkoztatásbővítő támogatást azonban még mindig kevesen igénylik. Az alacsony érdeklődés okait abban látjuk, hogy a megváltozott munkaképességűek döntő többsége nem tud megfelelni annak a munkáltatói követelménynek, hogy több munkakörben legyen alkalmazható, s a támogatás igényléséhez szükséges negyvenszázalékos OOSZI-szakvélemény, mint kritérium is jelentősen leszűkíti a foglalkoztathatók körét. Szintén alacsonyabb az érdeklődés a vállalkozóvá válás támogatása iránt, mely egyrészt visszavezethető az alacsony iskolázottságra, másrészt sok esetben az egészségi állapot akadályozza a vállalkozóvá válás megvalósulását. A munkáltatókkal történő kapcsolattartás során a kirendeltségek munkatársai először azokat a munkáltatókat keresték fel, akik régebben is jelentős eredményeket értek el a foglalkozási rehabilitáció terén, vagy a bedolgozói hálózat kiépítése során. A beérkezett állásajánlatok alapján megállapítható, hogy a több mint két év során 85-90 százalékában fizikai munkát jelent a megváltozott munkaképességűek számára bejelentett állásigény, s ennek döntő része is segéd-, vagy betanított munkát jelent, többnyire közhasznú foglalkoztatás keretében. A szakképzetlen (arányuk több mint 50 százaléka a megváltozott munkaképességű ügyfelek körében) és gyakran 45 év feletti megváltozott munkaképességűek esetében ez a lehetőség szinte az egyetlen az elhelyezkedésre. „Új lehetőségek.. A munkaügyi szervezet minden évben meghirdeti pályázatát a rehabilitációs alaprész felhasználására. A kísérleti évben mindössze 4 pályázat érkezett be a megyei munkaügyi központba. A modellkísérlet után ez a szám örvendetesen megnövekedett. 1998-ban 18 pályamű érkezett, ebben az esztendőben az érdeklődés tovább növekedett, a benyújtott 32 pályázat közül 23 kapott kisebb- nagyobb támogatást. Képzések: A megváltozott munkaképességű ügyfeleink kérdőíves felmérése során mintegy 10%- uk jelezte képzési igényét. 1997 óta 94 fő vett részt a különböző integrált és rehabilitációs képzésben. A munkaügyi központ és a megyében felnőttképzéssel foglalkozó szervezete, intézmények közötti együttműködés évek óta jó és zavartalan. A munkaügyi központ 1999. tavaszán felmérte a megyében működő szociális intézmények szakemberigényét, s ennek alapján szeptember hónapban 150 fő részvételével különböző szintű szakemberképzést indított. A képzéseket sikeresen befejezők részére a szociális ellátórendszer biztosít majd munkalehetőséget, növelve azok szolgáltatásainak színvonalát. Tanácsadás: A modellkísérlet óta kirendeltségeinken és a központban 564 fő vett részt rehabilitációs tanácsadáson, leggyakrabban életvezetési és szociális problémák okoznak gondot a résztvevők számára. Képzésre történő jelentkezés esetén pedig alkalmasságvizsgálaton vehettek részt. Sokszor számoltak be az elhelyezkedés nehezítettsé- géről, amelyet az egészségi állapot és a megfelelő szakképzettség hiánya együttesen okozott s amihez gyakran párosult a munkahelytől, munkalehetőségtől elzárt lakóhely is. Ezekben az esetekben szinte az egyetlen munkalehetőség a bedolgozás lenne. A munkaügyi központ a prevenciót is fontos tevékenységnek tartja a szolgáltatásai között. A pályaválasztási tanácsadás keretében a korábbi évekhez hasonlóan idén is fogadott egészségkárosodott tanulókat mind az általános, mind a középiskolások közül. A civil szervezetekkel való kapcsolat 1997-bpn a közös munka elemeinek kidolgozásával képzésekbe bekapcsolódás, mentálhigiénés, személyiség- fejlesztő tréningek, prevenció, bedolgozói munka, inkubátorházak, vállalkozóvá válás, infrastruktúra fejlesztése kezdődött, amely 1999. évre vált szorosabbá. Fontos feladat az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és más szervezetek által kiírt rehabilitációs pályázatokkal megfelelő hátteret teremteni a további együttműködésre. A civil szervezetekkel, valamint a megye szociális intézményeivel kapcsolatos szervezetek együttműködését szolgálta az 1999. márciusában megrendezett „Új lehetőségek a szociális gondoskodásban” című konferencia, amelynek előadói a foglalkozás-egészségügyben elért eredményeket ismertették és az együttműködés további lépéseit körvonalazták. A résztvevőkben egyértelműen fogalmazódott meg, hogy folytatni kell a hasonló találkozásokat, bővíteni kell a kapcsolódási pontok lehetőségeit a munkaügyi és a szociális szakemberek között. Szakvélemény Sarkalatos pontja a foglalkozási rehabilitációnak a foglalkozásegészségügyi szakvélemény. Kirendeltségi ügyintézői kollégáink meghatározott ütemezés szerint küldik a megváltozott munkaképességű ügyfeleinket foglalkozás-egészségügyi szakvizsgálatra Salgótarjánba és Balassagyarmatra. A munkatársak tapasztalata az, hogy a szakvélemények megkönnyítik, elősegítik a kirendeltségi közvetítők munkáját, az ügyfelek munkába helyezését. A színvonalasabb munkavégzéshez nagymértékben hozzájárul az informatikai háttér fejlesztése: a rehabilitációs informatikai rendszer az adatszolgáltatást, valamint az operatív feladatok elvégzését, az Országos Közvetítő Rendszer (OKR) pedig a rehabilitációs munkahelyek feltárását, a közvetítést segítik elő. Nógrád Megyei Munkaügyi Központ rehabilitációs munkacsoportja
