Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-30 / 228. szám
Krumplit mosott idén az árvíz Csere után önbíráskodás őrhalomban, a krumplitermesztőiről ismert településen Júniusban kezdődött a történet. Egy bátonyterenyei lakos ilyentájt megszokott látvány, hogy a 22-es út nlentén ülarra az elhatározásra jutott, hogy eladja Skodáját. A vevő dögélve nyugdíjasok kínálják portékáikat. 2. oldal- pénz híján - cserét ajánlott... 3. oldal NOGRAD MEGYEI Ifjú focistákat teszteltek A Magyar Labdarúgó Szövetség - a megyei utánpótlásbizottsággal karöltve - idén is megrendezte nagy érdek- lődésr&sZáBiOttftrtó tehetségkutató akcióját. 11. oldal BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 1999. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK X. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM ÁRA: 39 FORINT, ELŐFIZETVE 29 FT On jól jár, ha előfizet! Megtakarít és még nyerhet is! mmm Nem kezdődött meg a magánlakások felújítása Visszavonhatják a támogatást A legtöbb önkormányzat jól halad az esőzések károsította magánlakások helyre- állításával, egy részük viszont alig tett valamit a gondok megoldásáért. Utóbbiaknak várhatóan a már kiutalt pénzeket is visz- sza kell fizetniük. Összesen 256 millió forint érkezett Nógrád megyébe a június-július-augusztusi esőkárok elhárítására - tudtuk meg tegnap a megyei helyre- állítási és újjáépítési bizottság sajtótájékoztatóján Körmendy Norberttól és Tőzsér bolttól, aki kedden számolt be a Belügyminisztériumban a kormánybizottságnak a megyében eddig történtekről. A június-júliusi viharkárok után 70 százalékos előlegként 65 millió forintos előleget utaltak központi pénzből 61 településnek a kötelező ön- kormányzati feladatokhoz kapcsolódóan, míg augusztusban 18 településnek 20 millió forintot. Ezek a pénzek már az önkormányzatok számláin vannak. A magánlakások helyreállítására 50 százalékos előleget adott az állam, így első körben 38 nógrádi településnek 39 milliót, augusztusban pedig 8 településnek 21 milliót. Az óvodák, iskolák, illetve a magánlakások helyreállítását 100 százalékban téríti az állam. Az önkormányzati tulajdonú utak, hidak, átereszek felújítási költségeit viszont 50 százalékban az érintett településeknek kell finanszírozniuk. Itt 57 település 105 millió forintot kapott az első körben, az augusztusi 44 millió forintot azonban még nem utalták át. A műtárgyak rendbetétele kapcsán megtudtuk, ötmillió forint alatt egy összegben utalták a pénzt, e fölött két részletben. Hét Nógrád megyei település még csak a támogatás felét kapta meg. Az óvodák, iskolák helyre- állítása jelenleg 70 százalékos, eddig 42 ilyen ingatlant újítottak fel, nyolc településen vannak teljesen készen. Akadtak zavarok is, például Kazáron az iskolában kezdte meg a tanévet az óvodai csoport. Az önkormányzatok 20 millió forintos pótigénnyel léptek fel, a kormánybizottság ígéretet tett arra, hogy megkapják ezt a pénzt. Kevésbé jó a helyzet a személyi tulajdonú lakásoknál. A támogatás folyósításának az volt a feltétele, hogy helyi rendeletet alkotnak az önkormányzatok és szerződést kötnek a károsultakkal. Az eredeti, szeptember 5-i határidőt 15-re módosították, de még az sem szenvedett hátrányt, aki csak a 27-i megbeszélésre vitte be a szerződéseket. Több mint 20 önkormányzat azonban többszöri felszólítás ellenére sem tett ennek eleget. Tőzsér Zsolt, a megyei helyreállítási bizottság helyettes vezetője ezen településeknek további ^ (Folytatás a 3. oldalon) Módosítják a költségvetést Bátonyterenyén szeptember 30- án 15 órakor tartja ülését a képviselő-testület az Ady Endre Művelődési Központban. Egyebek mellett módosítják az 1999. évi költségvetést, felülvizsgálják a működési forráshiányos önkormányzatok kiegészítő támogatását. Tájékoztató hangzik el a diáksport helyzetéről, módosítják a lakások és helyiségek bérletéről, valamint a lakbérekről szóló önkormányzati rendeletet. Romhányi Gyula jegyző a 2000. évi dátumváltás okozta számítástechnikai problémák kiküszöböléséről tart ismertetőt. Befejeződött a magyar-szlovák határon átnyúló együttműködésről szóló konferencia Megalakul a Neogradiensis eurorégió A régiós együttműködés megalapításának aláírásában részt vevők egy csoportja tegnap, Losoncon FOTÓ: RT A „történelmi Nógrád-No- vohrad megye” területén szlovák oldalon a poltári, nagykürtösi és a losonci járás, illetve magyar oldalon Nógrád megye képviselői egy határon átnyúló interregionális együttműködés létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot tegnap Losoncon az ön- kormányzati hivatalban. A két ország közötti együttműködéssel foglalkozó, - magyar és szlovák helyszíneken az Európa Tanács, valamint a két ország belügyminisztériumai által rendezett - háromnapos nemzetközi konferencia szerdai zárónapján Losoncon szekcióüléseken folytatódott a munka, majd a végzettekről nyilatkozatot adtak ki a résztvevők. Ebben Küldöttek a losonci önkormányzati hivatalban A rendezvénnyel párhuzamosan kiállítás és vásár nyílt ajánlásokat tesznek a két ország kormányainak többek között arra, hogy mielőbb kerüljön sor egy, a határon átnyúló együttműködést előmozdító, a területi önkormányzatok vagy hatóságok határon átnyúló kapcsolatával foglalkozó, az európai konvenció szellemében megfogalmazott kormányközi megállapodás aláírására. A délelőtti - Határon átnyúló együttműködés a gazdaságfejlesztés területén címet viselő - szekcióülésen többek között Becsó Zsolt is felszólalt. A megyei közgyűlés elnöke az észak-magyarországi térség, s a vele szomszédos szlovákiai régió együttműködési lehetőségeiről szólt. Hangsúlyozva: az (Folytatás a 3. oldalon) Hevesi vendégekkel Szüreti felvonulás Taron október 2-án 14 órai kezdettel rendezi meg a helyi művelődési ház az önkormányzat és egyes vállalkozók anyagi támogatásával a már hagyományos szüreti felvonulást. A rendezvényen részt vesz a hevesi fúvószenekar és a híres majorette- csoport, illetve a hagyományokhoz híven népviseletben vonulnak fel a falubeli lányok, asszonyok. Az idén lovasok, hintók parádéja színesíti a menetet, amelyben természetesen ott lesz a bíró, a bí- róné, a kisbíró és a falu rossza is. A program a művelődési házban este szüreti bállal zárul. Sokan átgondolatlanul kezdeményezik áramigényük csökkentését Az áram olcsóbb, az erőmű a drága! Az utóbbi hetekben számos vállalkozó döntött úgy, hogy a megnövekedett áramalapdíj miatt kezdeményezi villamos teljesítményigényének a csökkentését. Egy részüknél bizonyára jogos a biztosító automaták cseréje, máshol viszont úgy gondolják: majd visszaszereltetjük a régit! A jelenséget a júliusi villamos- energiaár-változás során az alapdíjemelés idézte elő - magyarázza Végh István, az EMÁSZ Rt. salgótarjáni üzem- igazgatóságának kereskedelmi vezetője. A kisfeszültségű alapdíjas fogyasztók esetében az áramdíj csökkent, 16 ötven- ről 13 hetvenre, kilowattóránként. Ugyanakkor az alapdíj megemelkedett, vagyis például egy háromfázisú, 16 amperes fogyasztási helyen a korábbi 31 500 forintos éves díj helyett eztán 55 912 forintot kell fizetni. Ez havonta 1 951 forinttöbblet, de csak annak, aki kevesebb áramot fogyaszt, az optimálisnál, jelen példánkban 700 kWh- nál. Miért volt szükség az arányok megváltoztatására? adódik a kérdés. A rendelet módosítását a kormány döntötte el, az energiahivatal kezdeményezésére, miután a fogyasztói és a szolgáltatói oldal egyeztette ez ügyben a véleményét. Magyarán, nem az ÉMÁSZ saját kezdeményezéséről van szó. Mindez összefügg az erőművi fejlesztések jövőjével. Egy új erőművi blokk építése, vagy új erőmű építése igen nagy költség, mégis elkerülhetetlen, ha a fogyasztói csúcsigények ezt megkívánják. A korábbi időszakban az alapdíj alacsonyabb volt, nem korlátozta igazán az igénylőket a teljesítmény meghatározásában. A kormány tehát azt kívánja elérni az új tarifarendszerrel, hogy minél több áramot fogyasszunk (ezért csökkentette az áramdíjat), s mind nagyobb hatékonysággal (ezért növelte az alapdíjat). Akinek elég a 3x10 amper, az ne szerződjön 3xl6-ra, mert az erőművi kapacitást mindig a maximális (Folytatás a 3. oldalon) Igényelni kellett az iskoláztatási támogatást Kétharmadnyi igénylés Szeptember 30-ig lehetett benyújtani az iskoláztatási támogatás iránti igényléseket. A családi pótlékot felváltó támogatás iránti igénylőlapokat ahhoz a folyósító szervhez kellett be- küldeniük az érintetteknek, ahonnét eddig a családi pótlékot kapták. A Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz a határidő lejártáig, a jogosultaknak csak hozzávetőleg kétharmada küldte el a formanyomtatványt. A hiányzó harmad kapcsán, csak feltételezhető, az oktatási intézményektől késve jutott a szülőkhöz az iskolalátogatást igazoló dokumentum, amelyeket ezeknek egyébként szeptember 15-ig kellett volna továbbítaniuk, hogy ők tovább- küldhessék a kifizető- helyre. Elképzelhető viszont az is, akik nem éltek az igényléssel, azok gyermeke nem jár iskolába. Az egészségbiztosítási pénztár illetékesétől egyébként a beérkezett igénylésekkel kapcsolatban megtudtuk, azok között vannak olyanok is, amelyeket nem hozzájuk kellett volna eljuttatniuk az igénylőknek, hanem más kifizetőhelyre, például a munkáltatóknak, a TÁKISZ-nak, azaz (Folytatás a 3. oldalon)
