Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-30 / 228. szám
2. oldal 1999. szeptember 30., csütörtök Balassagyarmat És Térsége Tüdőszűrés Érsekvadkert - Az ifjúsági ház előtti mobil tüdőszűrő- álíömáson szeptember 30- án, valamint október elsején fogadják a település lakóit. Tüdőszűrésre a délelőtti órákban, 9-től 12 óráig lehet jelentkezni, a vizsgálathoz kérik, hogy a 14 év fölöttiek személyi igazolványt, továbbá a taj- számot igazoló kártyát hozzák magukkal. Beszerzési értékesítési pozíciók javításáért Gazdakör, nem csak tagoknak Egy éve működik Balassagyarmaton a helyi, valamint a magyarnándori, szügyi, ipolyvecei, patvarci gazdálkodókat tömörítő gazdakör, amely a termelők napi gondjainak enyhítését, a beszerzési és értékesítési pozícióik javítását tűzte célul.- Hatvanfős a tagságunk, ugyanakkor ettől sokkal többen látogatják rendezvényeinket, amelyeket a balassagyarmati művelődési központban rendezünk minden hónap utolsó csütörtökén, este héttől - mondja a falugazdász, Bacsa Béla, aki bábáskodott a helyi szervezet létrehozásában, s akit a szügyi Varga Mihállyal együtt beválasztottak a gazdakörök és gazdaszövetségek megyei, valamint országos vezetőségébe is.- Ma ugyan elmarad a programunk, ugyanis még mindenki kint van a földeken, a krumpli, a kukorica betakarítása, valamint értékesítése ad elég elfoglaltságot. Ugyanakkor októberben már ismét folytatjuk rendezvény- sorozatunkat. Mi elsősorban a termelők napi'szintű problémáival foglalkozunk. Fölvállalom azt is, hogy „földhözragadtak” vagyunk. Összejöveteleinkre olyan előadókat hívunk meg, akik a telepítésekről, a feldolgozásról, piaci szabályzás változó rendszeréről, a támogatásokról, vagy a növényvédelemről tudnak adni pontos tájékoztatást. Emellett társulásokat szervezünk az olcsóbb beszerzésre, sőt egyre inkább bebizonyosodik, hogy az értékesítésre is szövetkeznünk kell, mert akkor nagyobb tételről komolyabb felvásárlókkal tárgyalhatunk. A tagság zömét a balassagyarmatiak adják, de Ipoly- vecétől Magyarnándorig egyre többen csatlakoznak hozzánk, az általunk szervezett programok révén gyarapítva ismereteiket, s remélve természetesen nem csupán jobb termésátlagot, de abból mind nagyobb jövedelmezőséget is. T. L. Madách-szimpózium, hetedszer Eddig önerőből fejlesztettek, most támogatást remélnek a gyarmati cégnél Építkeznek a bútorgyártók Folyamatos tőkeemeléssel másfélről tíz, majd idén nyáron 35 millió forintra emelte jegyezett tőkéjét a balassagyarmati Mö- beltér Kft., amely szeptemberben 150 millió forintos beruházásba kezdett. A tulajdonosok eddig vállalkozásukba visszaforgatták a nyereséget. Most azonban a lehetőségeiket is meghaladó beruházásukhoz emellé állami támogatást is remélnek. A városból Szügy felé kivezető út jobb oldalán hatalmas építkezést látni mostanság. Könnyű- szerkezetes elemekből bővítik a három éve alapított Möbeltér gyártó- és raktárbázisát. A gyártelep egy része már parkosított. Az elektromos kapu és a nyírott pázsit képe akármely nyugati országba beilleszthetné ezt a gyárat, s termékeik is valószínűleg kiállnák az összehasonlítás próbáját. A cég polcrendszerek, lakószoba-, konyha-, valamint irodabútorok gyártásával, továbbá egyedi bútorok tervezésével, kivitelezésével és szerelésével foglalkozik. A hat helyi befektető tulajdonában lévő bútorgyárban szeptember elsején kezdtek egy 150 millió forintra tervezett beruházás első, 60 milliós ütemébe. Ennek keretében az egyhektáros gyártelep beépítettségét 50 százalékra növelik - tudtuk meg Olexa Miklóstól, aki bemutatta a jelenlegi gyártósort, és ismertette a bővítés terveit is. A gyártócsarnokok könnyű- szerkezetes elemeit - amelyet itt nem fém-, hanem faszerkezetek alkotnak - most szigetelik. A kivitelezés egy részét saját maguk végezték, a bútorgyárat - mondhatni - a bútorgyártók saját cégérüknek is tekintik. A nyáron még volt szabad kapacitásuk minderre, most azonban annyi a munkájuk, hogy lassan eljutnak oda, mint két éve, mikor is a gyárkapun táblával kellett jelezni, már nem tudnak elfogadni több megrendelést. A CNC megmunkáló központjuk révén magas kihasználtsággal működik a bútorgyár, s mind nagyobb az automatizáltsági fok is. Arra törekszenek, hogy a képzett asztalosok az egyedi gyártásban, valamint a gépek kezelésénél, s ne az anyagmozgatásban kamatoztassák tudásukat. Az egy-, és kétoldalas élfóliázó, valamint a precíz lapszabász gépek mellé egy újabb technológia sort telepítenek még az idén. Ehhez kapcsolódóan az új beruházásukban bővítik az elektromos hálózatot, víz-, ipari víz, valamint sűrített levegőt biztosító rendszerüket, s készáru- raktárat is építenek segítségével, az értékesítés hullámvölgyeit egyenlíthetik ki, s megteremtik a folyamatos termelés feltételeit. A Möbeltér 1998-ban 186 millió forint árbevételt ért el, idén várhatóan 300 milliót, jövőre viszont már a kapacitásnöveléssel megközelítik az 500 milliót, s ezzel meghatározó bútorgyártók kívánnak lenni az észak-magyarországi régióban. Értékesítési szempontból persze ez sem elegendő. Félmilliárd forintnyi bútort ugyanis még ebben a régióban nem lehet eladni, így nyitottak a Dunántúl felé, s újabban Békéscsabán, Gyulán és Hódmezővásárhelyen tárgyaltak lehetséges kereskedelmi partnerekkel. A gyarmati cég kihasználva a szlovák határ menti adottságait, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) nyújtotta vámmentességet, nem a hazai alapanyagokból dolgozik. A hazai alapanyaggyáraktól (a vásárosna- ményitől, valamint a szombathelyitől egyaránt) ugyanis legalább háromszáz, míg a határon túli, Zólyomhoz közeli Bucsina Bútorgyártól mindössze 75 kilométerre vannak. A szállítási költség lefaragásán tói a szlovák import mellett szól a beszerzési ár is, amely a Bucsinánál közel 30 százalékkal kedvezőbb. Olexa Miklós azt mondja, sok-sok év munkájának köszönheti ezt a kapcsolatrendszert, amely eredményesebbé teszi a gyarmati bútorgyártók munkáját. A tulajdonosok eddig visszaforgatták nyereségüket a társaságba, saját erőből fejlesztettek. Most azonban 65 főre emelve az általuk foglalkoztatottak létszámát, területfejlesztési forrásokra (VFC, valamint GFC-keretre) pályáznak a 150 millió forintos beruházásuk befejezéséhez. Tarnóczi László Készáruraktárral és újabb üzemcsarnokrésszel bővül a gyár Garancia jószerivel csak a ráfizetésre van - Még a neppernek sem könnyű Krumplit mosott idén az árvíz Őrhalomban, a messze földről krumplitermesztőiről ismert településen ilyentájt megszokott látvány, hogy a 22-es út mentén házaik előtt üldögélve nyugdíjasok kínálják portékáikat. Számuk azonban a nyári árvizek miatt csökkent az idén. A balassagyarmati szalézi kollégium, valamint a Madách Imre Irodalmi Társaság hetedik alkalommal szervez Madách-szimpóziumot. Az idei program a szügyi művelődési házban október elsején a Madách Imre társaság éves beszámolójával kezdődik délelőtt fél 11-kor. Ezt követően Berényi Zsuzsanna Agnes a Magyar Páholy Ma- dách-ünnepségei, Asztalos Lajos Az ember tragédiája fordításai, Gyémánt Csilla Az égi zengzet is elhallgatott, valamint Andor Csaba Formai következetesség és következetlenség Az ember tragédiájában címmel tart előadást. Balassagyarmaton a szimpózium résztvevői látogatást tesznek az egykori vármegye- házán berendezett Madáchemlékszobában, majd délután háromkor megkoszorúzzák Madách Imre szobrát. A szalézi kollégiumban Krizsán László, Győrffy Miklós, Bene Kálmán, Máté Zsuzsa, Cserjés Katalin, Bali Edit, Varga Magdolna előadása ad újabb szempontokat a legtöbb nyelvre fordított mű és annak alkotója megértéséhez. Az előadásokat Horváth Zsuzsanna versmondása színesíti majd. Október másodikán irodalmi kirándulásra indulnak a szimpóziumra érkezők. Losoncon Kármán József sírjánál, Alsósztregován Madách emlékművénél helyeznek majd el koszorúkat. Programjuk ezt követően Csesztvén, a Madách Imre irodalmi nap rendezvényén folytatódik.-elA vasútállomáshoz közeli területeken az Ipoly, a „Páston”, a falu délnyugati határában pedig a Csitár-patak tette tönkre a gazdák munkáját. Legalább negyven burgonyatermesztő családot sújtott az árvíz Őrhalomban. A kár nem csekély, az érintettek egyelőre még nem tudják, jövőre miként vágnak bele ismét a földjük megművelésébe. Az idei termést elmosta az ár, a megrohadt krumplit már ki sem szedték a földből, a drága vetőmag legfeljebb szerves trágyaként hasznosulhat őrhalom határában. Pedig a jó minőségű, Hollandiából hozatott vetőkrumpli kilójáért idén 130 forintot fizettek az őrhalmiak, s meglehet a következő vetéshez már 160 forintra szökik az ár. Igaz, itt a szerencsés keveseknek akár 500 zsáknyi is termett a télire valóból. Az árak viszont nyomottak, s a magas művelési költség miatt jószerivel csak a ráfizetésre van garancia. Idősebb őrhalmiak mondják, hogy leginkább azért művelik meg pár holdnyi földjüket, mert nem tudnák elnézni, hogy miattuk gazosodjon a határ. A többnyire Kondor fajtával próbálkozó gazdák most kilónként 35 forintért kínálják a zsákos burgonyát. Az idei termés egy részét a felvásárlók már a földekről elvitték. Igaz, a felvásárlóknak, neppereknek sem könnyű mostanság. Legalábbis azoknak nem, akik teherautókról kínálják a burgonyát. Hét végeken ugyanis nem mehetnek a teherautók, mert komoly bírság vár azokra, akiket a ,.közeg” megállít. Hétközben pedig hiába járják hangosbemondóval, vagy csak hangos szóval a városok utcáit, alig valakit találnak otthon. Sokan ülnek kuncsaftra várva Őrhalomban a 22-es út mentén. Alkudni nem nagyon lehet, a termelők ugyanis azt mondják, ebből az árból nekik nem marad már más, csak a ráfizetés. S ők még a szerencsések, akiknek földjét nem mosta ki a nyári esőzések okozta ár. Tarnóczi L. Várakozáson felül jól sikerült az első falunap Patvarcon - Nyitottak az emberek - Gondok is akadnak Gondokról és örömökről a szép közösségi ünnep után Várakozáson felül sikerült az első falunap augusztus 21-én Patvarcon. Beigazolódott, hogy az emberek nyitottak az ilyen dolgok felé, mondja otthonában Gajdos Pál polgármester. Patvarc első falunapján föllépett a gyarmati dalegylet, amelyben a patvarci polgármester régóta énekel. Sokan hallgatták tetszéssel a rézfúvós kvintett játékát, másokat a harcművészeti bemutató kötött le. A focipályán az öregfiúk és a helyi válogatott mérkőzött meg egymással. Bemáth József katlanban főzött babgulyásával már sokadszor bizonyította, hogy szakmájának mestere. Tő- zsér Zsoltot, a megyei közgyűlés alelnökét szeretettel fogadták a falu lakói, akik az első falunapjukat bállal zárták. Hogyan él jelenleg a szép- közösségi ünnepre még most is szívesen emlékező falu? Erről tájékoztat a polgármester. A 720 lakosú község lakóinak egyharmada munkanélküli és ezek egy része a majd het- venfős cigány közösségből kerül ki. A testület féléves beszámolójából derült ki, hogy a szociális célra szánt összeget 168 százalékra teljesítették. A testület társvállalkozója a Nógrádmarcal térségében megépülő regionális hulladéklerakónak és a regionális csatornaépítésnek, amelyekre pályázati pénzeket szánnak. A megyei területfejlesztési tanácstól közel hárommillió forint támogatást nyertek öt utca járdájának kiépítésére. Ezeknek az utcáknak a lakói hamarosan aszfalton járhatnak és a megépítendő járda hossza 1,3 kilométer. Energia- takarékos közvilágítást kap a falu, amelyet pályázati pénzből építenek ki. Másik jó hír, hogy a millenniumi pályázaton nyert összegből újra közszemlére tehetik Arafő János néprajzi gyűjteményét, ami a kultúrház megszűnése óta a községháza padlásán kallódik. A jó hírek mellett gondok is akadnak. Egyre többször kényszerül a testület arra, hogy a közgyógyellátási igazolványt adjon a rászorulóknak. A fiatalokat egy kis helyiség szolgálja, amit próbálnak otthonossá tenni, de érezhetően hiányzik egy nagyobb közösségi célokat szolgáló terem. A valahai kultúrházhoz, amely az Elektronika helyén, a kastélyban működött, szép emlékek fűzik Patvarc középkorosztályát. Akkoriban pezsgő élet volt a kis faluban. Hasonló életet szeretnének élni szüleik példáján a jelenlegi fiatalok, akik megalakították a Patvarci Fiatalok Körét, amelynek éltetésére az önkormányzatnak is gondot kell fordítani. A falu megszűnt iskolájában valaha Arató János tanított nemzedékeket, őt követte Csábi István, aki szintén nem csak tanított, hanem lámpása is volt a falunak. A Gyarmatra bejáró tanulóknak bérletét fizeti a falu és beiskoláztatási segélyt adnak még a felsőfokú oktatásba kerülteknek is. Az önkormányzat az óvodát működteti. Különösen nagy bevételre nem számíthat az önkormányzat, mert Patvarcon nincs iparűzési adó. Mindössze négy vállalkozót tartanak nyilván, akik közül Forgács Ákos mezőgazdasági vállalkozóként akár az uniós feltételeknek is megfelel. Barátosi János mezőgazdasági szolgáltatást végez. A fiatal Faludi Norbert építőipari kivitelezéseket vállal, Belicza Antal pedig Salgótarjánban tűzifaértékesítéssel foglalkozik. Az építkezési kedv lelassult, a korábban megvásárolt telkeket a tulajdonosok továbbadták pénz hiányában. Több család nem él a szociális támogatás lehetőségével, mert a saját erőt nem tudja előteremteni. Gajdos Pál polgármester abban reménykedik, hogy a pincesor alatt kialakított szabadidőpark, a szabadtéri színpad és a nézőtér befejezésére csak összejön a pénz, a helyiek kétkezi segítsége mellett. A közösségi területet övező pincesor üresedő pincéire sorba állnak a vevők, ami a halottaiból ébredező szőlőkultúrát is mutatja, de a hagyományok értékeinek megőrzését is jelzi. Abban sokan egyetértenek, hogy szerencsés volt a Balassagyarmattól való elszakadás. így a villany, víz, gáz és telefon mellett hamarosan megoldódik a hulladék elhelyezése, a csatornázás és mindezek a szép környezetben fekvő, sok évszázados kis településen élők kényelmét szolgálják. Szabó Endre
