Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-12 / 187. szám

Háztájiba szorult a burgonya Lőrinc napja gutaütős meleggel indította a reggelt Őrha­lomban is. A Palóctáj Szövetkezet máriamajori telepén a szokásos eligazítással kezdődött a nap. 2. oldal A blues, a színház és a hazugság Két ezüst mán jött' Azt hiszem, Ő az az ember, akinek a megnyilvánulása elé nem kell semmiféle különösebb mondat- és szófordulat­tal kijönnöm, hiszen mindenki ismeri, ő Hobo. 7. oldal Két ezüstérem után; gyei másodosztályú lat larnge­ban Kisbágyon: a szép sikert értékeljük. 8/1999-es me- sag Déli csoportjá­9. oldal NOGRAD MEGYEI HIEAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 1999. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK X. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM ÁRA: 39 FORINT, ELŐFIZETVE 29 FT Miért nem mindjárt a jobbat? Fizessen elő a Nógrád Megyei Hírlapra! Űjabb károkat okozott az ítéletidő Jégeső verte Diósjenöt Ezen a nyáron Diósjenő- nek is kijutott a rosszból. A júniusi esőkárok után nemrégiben gázömlést kel­lett elhárítani a nyugat­nógrádi faluban, majd kedd este tojásnagyságú jégdarabok törték az üve­geket és a tetőket. Tegnap reggeltől az ön- kormányzat hangosbemon­dón keresztül hívta fel a diósjenőiek figyelmét, hogy minél előbb értesítsék a biz­tosítókat. A lakók azonnal megkezdték a helyreállítá­sokat, de nem is lehetett ha­logatni a kitörött ablaküve­gek pótlását, a megsérült te­tők rendbehozatalát, mert egy következő eső, szél még nagyobb károkat okozhatna, a figyelmüket azonban arra is felhívták, hogy őrizzék meg a törmelékeket. Este hat óra tájban söpört végig a jégeső Diósjenőn, fél óra alatt végig kilyug­gatta a tetőket, a tojásnagy­ságú jégdarabok rohamának nem csak az ablaküvegek, a műanyag előtetők és a pala­tetők adták meg magukat, de gyengébbnek bizonyul­tak az új cserepek is. Az első, júniusban lezúdult eső - főként az utak, átereszek kapcsán - 13 millió forintos önkormányzati kárt okozott Diósjenőn. A vízzel, iszappal elöntött földszinti részeket, a gyak­ran lakás részeként haszná­latos pincéket ingyen szi­vattyúzta az önkormányzat, így nem mosódtak alá a há­zak, a víz nem szivárgott fel a falakba. A polgármesteri hivatalban magánlakások­ban keletkezett kárról nem érkezett bejelentés. Éppen kedden járt a településen az igazságügyi szakértő, aki azt állapította meg, hogy nem becsülték alá a kárösz- szeget. (A község eddig egymillió 668 ezer forintos segítséget kapott.) A szakértő látogatását követően zúdult le aztán a jégeső, ami a kertekben is elvert mindent. Két haláleset, tizenhét sérülés egy hét alatt Veszélyes a közlekedés! Hűvös eleganciával félárbocra ereszkedett a hollókői vár fölött a nap Mese a teljes napfogyatkozásról Malomkővető királyjelölt: ebben a „sportágban” is összemérték tudományukat a versenyzők Megyénk közútjain az elmúlt héten 11 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset tör­tént, ezekben ketten életüket vesztették, hárman súlyosan, tizennégyen pedig könnyeb­ben sérültek meg. Derül ki a megyei baleset­megelőzési bizottság jelentésé­ből. A halálos balesetek kap­csán meg kell említeni az úgy­nevezett relatív gyorshajtást. A KRESZ úgy rendelkezik: a jármű sebességét az engedélye­zett sebességhatáron belül úgy kell megválasztani, hogy a ve­zetőjárművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon be­lül még akkor is, ha a felbuk­kanó akadállyal az adott kö­rülmények között reálisan szá­molnia nem kell. Ennek a ren­delkezésnek a megsértése, a fi­gyelmetlenség a közelmúltban két ember halálát okozta. S ha figyelembe vesszük, hogy a két haláleseten túl ma­gas a bekövetkezett balesetek száma, s nagyon riasztó a 17 személy sérülése is. Nem vélet­len, hogy a megyei balesetme­gelőzési bizottság nyomatéko­san felhívja a figyelmet, hogy a közlekedés veszélyes üzem! Nem túlzás, hónapok óta vár­tunk arra az eseményre, amelyre Magyarországon legutóbb 1842-ben volt, leg­közelebb pedig 2081-ben lesz példa. A teljes napfogyatko­zás kereskedői fantáziától kezdve emberek százezreit mozgatta meg, aki csak te­hette a „magba” igyekezett, a napfogyatkozás teljes sáv­jába. Megyénkben Hollókőn készítették elő a legnagyobb attrakciót, ahol szó szerinti mesés eseményekbe keretez­ték a jelenséget. Tizenegy előtt, pár perccel: Szabó Csaba, Hollókő polgár- mestere a község várában ün­nepélyes külsőségek közepette napkirállyá koronázta a salgó­tarjáni illetőségű 28 éves Gyó'ri Norbertét, aki „mellékállás­ban” az SVT-Wamsler Rt. dol­gozója, s augusztus 11 -én kirá­lyi teendői miatt távol maradt a délutánosi műszaktól.- Eddig kétszer voltam Hol­lókőn, és szívesen vállaltam a várúri teendőkét - kezdte első nyilatkozatát a király a Nógrád Megyei Hírlapnak, majd mi­után kortyolt egy kis bort a ser­legéből, így folytatta. - Már ko­rán reggel felmértem a terepet, s nem csalatkoztam a seregben, de a polgármester úrban sem, a lehető legkönnyebben foglal­hattam el a trónt. Igaz, csak délután négy óráig tart az ural­kodásom, de az élmény egy életre szól. Egy valamire való napkirály uralkodása azonban nem csak a sajtóval való kapcsolattartásból álí. Győri Norbert irányításban megfáradt jobbját egy lúdtoll még tovább terhelte, ugyanis tucatjával állította ki a diplomát azok részére, akik jelenlétükkel emelték a napfogyatkozás fé­nyét a Hollókői Napkirályság­ban. De ne feledkezzünk meg az ifjú király tapasztalt udvar­mesteréről sem, Szabó Péter új­ságíróról, a rendezvény show- mesteréről, ötletgazdájáról, aki a hollókői kerettörténetet kita­lálta a napfogyatkozáshoz. Szabó mester ugyan egyszerű barátnak álcázta magát egy még szerényebb matrachuzat segítségével, de lehetetlen volt őt nem észrevenni, mivel rég­múlt ide vagy oda, mikrofon mögül irányította - pipával a kezében - az eseményeket. 12 óra: A napkirály újból le­ereszkedett az újságírókhoz,il­letve a trónjáról, s a vár lovag­termébe ünnepi lakomára invi­tálta a krónikások hadát. A tol- lászok szívesen követték, egy kicsit arra is gondolva, hogy ha netán tényleg világvége lesz, akkor legalább még egyszer, utoljára jóllaknak. Nos, nem csalódtak. A gyertyafényes fo­gadáson királyi kukta szolgálta fel a birodalom legfinomabb étkeit, sült libát, héjában sült krumplit, savanyúságot, s min­dennek a tetejébe egy hámozott banánt (úgy látszik, hogy a hol­lókői napkirály kiterjedt diplo­máciai kapcsolatokat tart fenn afrikai uralkodókkal is). A bi­rodalom mézédes borát cserép­poharakba töltötte a fehémép, s az ugyancsak nagy hatalmú sajtó képviselői hosszú perce­ken át csámcsogtak az újabb programponton. 12 óra 30 perc: - Valami ké­szül - hozta a hírt a király fegy- vernöke, s az égre mutatott egy (Folytatás a 3. oldalon) A gyerekek kipróbálhatták az íjakat Lakóház lesz a kastélyból - Két éve találta meg végleges tulajdonosát a mohorai kastély, miután az önkormányzattól a Külkereskedelmi Bank, a pénzintézettől pedig egy belga állampolgár vásárolta meg a kastélyt. Az épület minden jel szerint jó kezekbe került, hiszen új gazdája szinte azonnal megkezdte a felújítást, amelynek végösszege megközelíti a százmillió forintot. A munka befejeztével a tulajdonost is gyakrabban látják majd Mohorán, ő ugyanis (igaz, nem egész éves itt-tartózkodással) lakóházként használja majd a kastélyt, rt Cigány és nem cigány civil szervezetek közösen jelentkezhetnek Pályázatok „zöld” munkára Közös pályázatot hirdet meg bejegyzett cigány és nem ci­gány civil szervezetek együttműködésében zajló környezet­védelmi és vidékfejlesztési programok támogatására az Okotárs Alapítvány és az Autonómia Alapítvány. Előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek településszintű civil együttműködést valósítanak meg. A kiírók egyrészt cigány civil szervezetek által kezdeménye­zett konkrét, helyi környezet­védelmi akciókat kívánnak tá­mogatni, másrészt segíteni akarják a cigány közösségeket, hogy hosszú távon fenntartható gazdálkodási programokat dol­gozzanak ki. Á pályázaton lehe­tőséget nyújtanak már működő vidékfejlesztési programoknak, hogy támogatást igényeljenek cigány közösségek bevonására a vidékfejlesztésbe. Nem igé­nyelhető támogatás a pályáza­ton állami és önkormányzati feladatok elvégzésére. A Zöldmunka programra há­rom kategóriában lehet pá­lyázni. A közösségi környezet­védelmi akciók pályázatán ci­gány civil szervezetek által kezdeményezett olyarij konkrét környezetvédelmi akciókat tá­mogatnak, amelyek - mozgó­sítva a helyi lakosságot - hosz- szú távon kínálnak megoldást egy helyi környezeti problé­mára, hozzájárulnak az életmi­nőség javításához. A programra legfeljebb 500 ezer forintos vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A cigány közösségek fenn­tartható gazdálkodási prog­ramjainak kidolgozását célzó pályázattal az alapítványok ah­hoz szeretnének segítséget nyújtani, hogy cigány vagy ve­gyes lakosságú közösségek a címben megfogalmazott prog­ramokat dolgozzanak ki. A pá­lyázatra elsősorban cigány civil szervezetek ötleteit várják. Nem cigány szervezetek csak velük együttműködve adhatnak be pályázatot. E pályázatnál ki­tétel többek között az, hogy a programok hosszú távú megél­hetési lehetőséget biztosítsanak a helyi lakosoknak, a helyi adottságokra építsenek, és megóvják a környezeti erőfor­rásokat. A kétfordulós pályáza­ton legfeljebb 2 millió forintos támogatást igényelhetnek a szervezetek. A programok megvalósítása legkorábban 2000. tavaszán kezdhető el. A cigány közösségek bekap­csolása fenntartható vidékfej­lesztési programokba elneve­zésű pályázaton cigány és nem (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents