Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-12 / 187. szám

2. oldal 1999. augusztus 12., csütörtök Balassagyarmat És Térsége í j. I Helyieket is foglalkoztat Beruházás ­Segély helyett ribizliprogram Becske - Az önkormányzat egy hektárnyi termőföldet ad a helyi szociális földprogramhoz, amely­nek révén feketeribizli-termesz- téssel tíz család jut majd jövede­lem-kiegészítéshez. A segélye­zésnél hatékonyabb, s ugyanakkor nagyobb társadalmi megbecsülés­sel járó lehetőségre pályázati pénzből az alapokat már megte­remtették. A talaj-előkészítést kö­vetően ültetési időszakban már az őszön megkezdődik a munka. kivitelezést végző cég társulásban I } Lakóingatlanonként ötven­ezer forint közműfejlesztési hozzájárulást igényel az a nyugat-nógrádi szennyvízhá­lózat-építési program, amelybe hét település együt­tesen vágott bele. Igaz, Becske, Szécsénke, Galgaguta, Nógrádsáp és Leg- énd nem nyert az állami céltá­mogatás idei, első köréből pénzt a beruházásra, Bereden és Nógrádkövesden azonban már javában folynak a munkák. E két utóbbi településen két évre szól a szennyvízhálózat­építési program, a kivitelezési munkálatokat egy fővárosi tár­saság nyerte el, amely helyieket is foglalkoztat - tudtuk meg a térségi program társgesztorától, Gyurek Lászlótól, aki Bércéi polgármester asszonyával, Ján- vári Andrásnéval intézi a beru­házás dolgait. Mint mondta, a környezetvédelmi célokat is szolgáló munkálatokhoz a la­kossági hozzájárulást nem egy összegben kell befizetni, a rész­letfizetésre vállalható koncep­ciót dolgoztak ki. A hálózat kiépítésén túl Gal­gaguta és Ácsa között szenny­víztisztítóművet is építenek. En­nek engedélyeztetési tervei már elkészültek, s a kivitelezéshez szükséges, támogatást is elnyer­ték. A tisztítómű kapacitásáról megtudtuk, hogy azt jóval a je­lenlegi igények fölé tervezték, s elképzelhető, hogy erre a jövő­ben Nézsa is csatlakozik majd, így nyolcas fogattá egészül ki a települések társulása. T. L. Költségvetési pénz az árvízkárosultaknak Kárenyhítő segítség Nógrádkövesd - A települé­sen három családi házban és | harminchárom kertben tettek kárt az egy hónappal ezelőtti nagy esőzések, felhőszakadá­sok . Ezért azv önkormányzat minapi - augusztus 5-ei ­ülésén úgy határozott, hogy a község költségvetéséből a vízkárokat szenvedett lakosok között négyszázhúszezer fo­rintnyi összeget osztanak szét a gondok némi enyhíté­sére. Örülnek, ha nem lesz veszteséges az esztendő a Palóctáj Szövetkezetben Visszaszorult a háztájiba a burgonya Lőrinc napja gutaütős meleggel indította a reggelt Őrha­lomban is. A Palóctáj Szövetkezet máriamajori telepén a szokásos hétórai eligazítással kezdődött a nap. A valaha számos ember munkahelyének számító majorban most nagy a csend. A szerelőműhely előtt úgy tíz ember állja körül Kanyó Istvánt, a növénytermesztés vezetőjét, hogy a nap teendőit megbeszéljék. Napraforgótáblák Őrhalom határában FOTÓ: RIGÓ TIBOR Akad munka erre a napra is. A tavasz árpából még hátra van 35 hektár aratni való, amiből 15 hektár vizes terület. Ennek a sorsa a Mindenható kezében van. Az aratható 20 hektáros táblára két E 514-es kombájn­nal ifj. Csendes József és Hor­váth András vonulnak ki a ki­szolgáló gépekkel. Id. Csendes József , aki hosszú évtizedek óta dolgozik a szövetkezetben, a 90 hektárnyi mustárban kezd, társával, Balázs István­nal két Claas Dominátorral. Arról beszélgetnek, hogy 10-15 mázsát megadhatja a mustár.- Ha a 25 hektáros táblával végzünk, a magaméba állok - mondja, a termetes, nyugodt tekintetű idősebb Csendes.- Csak ha végeztek - szól az eligazítás-vezető jóváha­gyása, ami után mindenki teszi a dolgát. Míg a gépek tankolnak, Ka­nyó István a géptelep irodá­jába invitál, hogy a valaha szebb napokat is látott szövet­kezet dolgairól beszélgessünk. Még Bállá István elnöksége idején országosan is jó híre volt az őrhalmi termelőszövet­kezetnek. Különösen a burgo­nya-termesztéssel értek el si­kereket. Aztán keserűbb évek jöttek és a hét faluból összeverbuvált szövetkezet sorozatosan állami támogatással úszta meg az egyre szűkülő esztendőket.-A fele szántót kivitték a változások után, így most 1400 hektáron dolgozik a növény- termesztés - magyarázza Ka­nyó István. A zömök, rövid szakállas, fiatalos mozgású szakember 36 éve dolgozik Őrhalomban, ide köti az élete.- Örülünk, ha nem lesz . veszteséges az év, aminek a megalapozása is gondokkal járt. Nehéz körülmények kö­zött szántottunk, még decem­ber elején is vetettünk. Meg is látszik - teszi hozzá keserűen Kanyó István. A 210 hektár búza aratásá­val végeztek. Úgy 25 mázsát adott a kenyérnekvaló hektá­ronként, magas víztartalom­mal. Az egyik cégnek szerző­dött mag még a magtárban van. Az állattenyésztést szűkí­tették. Jelenleg csak 160 férő­helyes anyakocatelep műkö­dik, ahol Kalmár István, Hor­váth József és Nagy Mónika gondozzák a kocákat és a sza­porulatot. A Czigland József vezette állattenyésztésnek ter­melik a 60 hektár kukoricát és ugyanennyi csillagfürtöt és ezt szolgálja az ötven hektár rét is. A 300 hektár napraforgóról 15-20 mázsás termést várnak, amit értékesítenek. A valaha nagy területen termelt burgonya a háztájiba szorult vissza. A 200 hektárnyi területet károsította a víz és ártottak a csapadékos idő­járás okozta növényi betegsé­gek. A termés nagyságával nem lesz hiba, csak a minősége mu­tatkozik kedvezőtlennek. A szövetkezet jövőjét behatá­rolják a jelenlegi lehetőségek. Kanyó István az elképzelések között megemlíti az állatte­nyésztés fejlesztését. A csirke és a szarvasmarha újra vissza­kerülhet a jövedelemszerző le­hetőségek közé, ha a felvásár­lási árak kedvezőbben alakul­nak. A lúdállomány elfogyott, a hugyagi és a csitári telep sza­bad. A gyarmati ipari ágazatból a tűzoltó készülékeket felújító részleg maradt meg. A nyírjesi faipari részleg Payer József bérleményeként működik. A 2000 hektár erdőt Chikán Jó­zsef erdész vezetésével gon­dozzák. A Palóctáj Szövetkezet 40 embernek ad megélhetést. Akik a Nagy József vezette földkiadó bizottság működése idején kivették a földjüket, azt jórészt keresetkiegészítésként használják. Patvarcon és Iliny- ben azért akadtak, akik a visz- szavett földön gazdálkodnak. Kinek így, kinek úgy sikerül. A szövetkezettel együtt a magán­gazdák is várják a mezőgazda­ság támogatási rendszerének gyakorlatiasabbá válását. Azok, akik a földjüket a közösben hagyták, a tízéves bérlet fejében aranykoronánként 15 kiló bú­zára, vagy annak árára számít­hatnak. Az őrhalmi szövetkezet dolgozói eddig a bérüket min­dig megkapták, igaz a megélhe­tésért pluszmunkát is kell vé­gezniük. A hét falu határát mű­velő két Rába, négy Zetor és a négy MTZ traktornak és kezelő­inek a lassan befejeződő aratás után a munka dandárja még hátra van. Az ősziek betakarí­tása után időben készülniük kell a jövő évre, hogy Csendes Jó­zsefnek és társainak meglegyen a kenyere. Szabó Endre Főiskola Gyarmaton - Szeptemberben tanévnyitó, eskütétel, zászlószentelés Oktatástörténelmet írnak A Szent-Györgyi Albert Gimnázium épülete lesz a távoktatás központja Szeptemberben mintegy harminc hallgató kezdi meg felsőfokú tanulmá­nyait Balassagyarmaton, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola kihelyezett tago­zatán.- A Szent-Györgyi Al­bert Gimnázium épületében a távoktatási formában ta­nulók - miközben az egész­ségügyi informatikus sza­kon előírt penzumot teljesí­tik-, oktatástörténelmet is írnak. Szeptember 25-én tartjuk a tanévnyitó-ünnep­ségünket, amelynek külső­ségeit a hallgatók eskütétele és a zászlószentelés adja majd.-Nagyon fontosnak tar­tom azt, hogy végre Balas­sagyarmaton is sikerült megteremteni a felsőfokú képzés, a diplomaszerzés lehetőségét - mondta el ér­deklődésünkre Kriskáné Szabó-Pap Krisztina, a tanin­tézet igazgatója. A távoktatási forma lé­nyegéből adódóan elférnek a befogadó tanintézetben, amely már eddig is fontos szerepet töltött be a város életében, s amely a dolgo­zók iskolájának befogadá­sával a korábbiakban is szé­lesítette az oktatási rendszer skáláját. Mint megtudtuk, szom­batonként! konzultációs előadásokkal - s természe­tesen az otthoni tanulással - készülhetnek majd a leendő főiskolások a vizsgáikra. Tanulmányaikat kiegészí­tendő pedig épületen belül rendelkezésükre áll a könyvtár is, amelyet a főis­kola jelentős szakkönyvál­lománnyal tölt fel a tanév­kezdés idejére. Az önköltséges képzésre jelentkezettek csoportja gyakorlatilag már kialakult, ám - információink sze­rint - érdemesnek látszik még az esetlegesen felsza­baduló helyek iránt pénte­kenként a balassagyarmati polgármesteri hivatalban érdeklődni. Tarnóczi László Utolsó intézményüket, az óvodát is kénytelenek voltak feladni Szécsénke szociológiailag alvó falu Júliusban megszűnt Szé­csénke egyetlen önálló intéz­ménye, az óvodája. Ezzel a szép fekvésű, dél­nyugat-nógrádi település szoci­ológiai értelemben alvó faluvá lett. A napköziotthonos óvoda rezsijét már nem bírta el a tele­pülés költségvetése, így hosz- szas viták után végül is július 1- jétől bezárták az intézmény aj­taját. Nyilván nem választották volna ezt a végsőnek látszó megoldást, ha a 320 lelkes fa­luban jelenleg nem csupán négy gyermek járt volna egyet­len intézményükbe, illetve, ha ettől lényegesen több óvodásra számíthatnának majd a követ­kező években. Akik most ovi­sok, azok Nógrádkövesdre in­gáznak majd az iskolásokkal együtt. Kísérőjük egykori da- dusuk lesz majd. Cserháthaláp, Debercsény és Magyarnándor új „konyhafonököt” kapott Térségi ellátó szerepre törekszenek tést igénylők, sem a felnőtt, il­letve a szociális ebédet igénybe vevők nem tapasztalhatnak pénztárcájukon érzékelhető vál­tozást. A vállalkozó alkalma­zásba vette a korábbi konyhai dolgozókat, így a megszokott ízek maradnak továbbra is az óvodában, iskolában és a házhoz vitt, ételhordókban szervírozott ételeknél. Ami viszont lényeges változás, hogy a konyha és az étkeztetés költségvetését levá­lasztják az iskoláéról. A forrás- hiányos költségvetésű település ettől is megtakarítást remél, en­nek technikáját, és működőké­pességét Bagóék már a szécsé- nyi közétkeztetésben bemutat­ták, bizonyították. A leválasztás azonban nem csupán adminiszt­rációval jár. Az iskolában mind a vízvezetékrendszert, mind pe­dig az elektromos hálózatot át kell építeni a költségek egyér­telművé tétele végett. A munká­latok jól haladnak, a szeptem­beri iskolakezdés zavartalansá­gát mindez nem befolyásolja. A konyhát nem csupán arra készí­tik fel, hogy a három körjegyző­ségbe tömörült települést el­lássa. Képesek lesznek innen nagyobb térségi feladatot is el­látni, s várhatóan nyitnak majd Kétbodony irányába is. Tarnó Egy év próbaidőben, majd ennek letelte után öt évre szóló szerződésben egyezett meg a magyarnándori, cser­háthalápi és a debercsényi önkormányzat a közös isko­lai, óvodai konyhájuk üze­meltetése, valamint az arra rászoruló idősek étkeztetése dolgában a szécsényi Bagó és Bagó Kft.-vel. Szeptember elsejétől már ezen szerződés szerint üzemel a közkonyha, ahol egyre nagyobb terveket is kifőznek mostanság. Ami egyik legfontosabb kérdés volt a helyiek részéről, azt megnyugtatóan rögzítették a szécsényi vendéglátó-ipari vál­lalkozóval kötött szerződésben: az új étkeztetési rendszerben sem lesz drágább a térítési díj. Mint azt Sándor Istvántól, Magyarnándor polgármesteré­től megtudtuk, az étkezési nor­mát az önkormányzat képvi­selő-testületének kell jóvá­hagynia, s ugyanúgy az idő­közben jelentkező nyersanyag- normával kapcsolatos változta­tási igényre is a testület áldása szükséges. Szeptembertől így a térítési díjakban sem a gyermekétkezte ­E konyhából óvodások, iskolások és idősek étkeznek

Next

/
Thumbnails
Contents