Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-09 / 184. szám

6. oldal Magazin 1999. augusztus 9., hétfő Bírság fenyegeti a sportolókat, bár jól szórakoztak Szerencsejáték tehénnel Az ausztriai Hundsheim falu sportegylete csak a bevételeit akarta szaporítani, amikor nemrég úgynevezett „tehénle- pény-rulettet” rendezett, most azonban attól kell tartania, hogy az amúgy sikeres játék miatt bírságot kell fizetnie. A „ruletthez” a magyar határ közelében, Lajtahídvég (Bruck an der Leitha) mellett lévő falu sportpályáját 3 000 négyzetre osztották, ezeket megszámozták, és az érdeklődők alig száz schillingért fogadhattak arra, hogy a pályára engedett tehén me­lyik négyzetben helyezi el első lepényét. Minden remekül ment, a fődíjat - egy Mitsubishi Carismát - egy, a szintén közeli Fi- schamendből érkezett hölgy nyerte el: a tehén az ő négyzetét tisztelte meg elsőnek. Most azonban baj van: kiderült, hogy a tehénlepény-rulett tiltott szerencsejátéknak számít, s ezért a sportegyletet 300 ezer schillingig terjedő bírság fenyegeti. Könnyű kiszámolni, hogy ez elviszi a teljes bevételt. Már más­kor is volt ilyen játék Alsó-Ausztriában: 1995-ben egy népün­nepélyen, akkor azonban végül öt óra elteltével eredménytele­nül szakadt meg, mert a Stázi nevű tehén sztrájkolt. A hundshe- imi sportolókat csak az vigasztalhatja, hogy jól mulattak ... Olasz termékenységünnep Az észak-olaszországi Udine közelében idén is megrendez­ték az ókori, illetve távol-keleti termékenységrítusokat idéző „férfiünnepet”, amelynek so­rán Vesta-szűznek öltözött ha­tat nők bevisznek az erdőbe egy kétméteres falloszt. A különös szokás a Montep- rato di Nimis nevű, dombtetőre épült helységben dívik már húsz éve. Minden esztendő augusztus 2-án, éjszakába nyúlóan meg­tartják a Férfiak ünnepét, amelynek során megválasztják ,Mr. Augusztus 2”-t. A válasz­tás után négy helybéli szűz bevi­szi egy közeli erdőbe és ott egy pagodában elhelyezi az ünnep jelképét, a fából faragott hatal­mas hímvessző-utánzatot, ame­lyet az ünneplő sokaság igyek­szik megérinteni, hogy termé­kenységet, boldogságot és sze­rencsét nyeljen általa. A férfiün­nepet csak évente egyszer tart­ják, de a pagoda - amelyet „ki­tapétáztak” e népszokásról a vi­lágsajtóban megjelent cikkekkel — egész éven át fogadja a látogatókat. Az ünnep a termé­kenységkultusz hívein kívül sok külföldi újságírót is vonz. A szervezők közölték, hogy idén is „ugyanolyan hajlíthatat- lanok maradnak, mint az ünnep szimbóluma” és diszkvalifikál­ták a versenyből a teremtés egyik koronáját, aki ádámkosz- tümben akart indulni a „Mr. Au­gusztus 2.” címért. A fesztivál rendezői nem akarják, hogy a Férfiak ünnepe pornográf eseménnyé fajuljon. Védőszemüveg a világtalannak Még el sem jött a napfo­gyatkozás, de a romániai Beszterce-Naszód megye egyik falvában máris ál­dozatává vált - egy világ­talan nő... A postás ugyanis arra kényszerítette a születésétől fogva vak asszonyt, hogy vásároljon védő napszem­üveget: a kézbesítő csak így volt hajlandó átadni az idős hölgyet megillető havi nyugdíjösszeget. A beszter­cei területi postaigazgatóság kézbesítőinek azt ígérték, hogy akinek sikerül 400 pár védőszemüveget eladnia, az komoly prémiumban része­sül. A kitűzött prémium el­nyerése reményében a pos­tások egy része úgy döntött, hogy eleve minden nyugdí­jasnak adnak egy védőnap­szemüveget csekély húsz­ezer lej (1,20 USD) ellené­ben, amit le is vontak az át­adandó összegekből. így Beszterce-Naszód megyében a teljes napfo­gyatkozásnak máris vannak kárvallottal. A Mikulásnak meg sem kottyan a nyár Rövidujjú ingben és izzad- ságcseppekkel az arcán a Té­lapó kissé furcsának tűnik a svéd napfényben. Bár a szán­kója a színben van és a rén­szarvasai a sarkkörön túl le­gelésznek, a Mikulás azt tartja, nyáron is majdnem annyi a dolga, mint a kará­csonyt megelőző hónapok­ban. A Svédország középső ré­szén fekvő Móra város köze­lében lévő műhelyében na­gyon sok tennivalója van. Sok gyerek úgy gondolja, hogy az év nagy részében alszik a Mi­kulás, holott ilyenkor a kará­csonyi ajándékokat készíti a világ minden gyereke számára. A svéd Télapó-világ, a Santa- world, a Gesunda hegység ár­nyékában fekszik, 300 kilomé­terre északnyugatra Stock­holmtól és a Mikulás egyetlen igazi otthonának tartja magát, bár erről heves viták folynak finnországi és grönlandi riváli­saival. A Santaworld legenda szerint 360 millió évvel ezelőtt egy meteorit csapódott be a svéd Dalama tartományban és akkor keletkezett az a kráter, amelyben most a hegyekkel övezett festői Siljan-tó van. Mikulás csavargásai során megállt a Gesunda hegy csú­csán és annyira megragadta a csodálatos erdős táj képe, hogy az Északi-sark kemény éghaj­lata elől menekülve odaköltö­zött. A svéd Mikulás szerint a világ többi részén élő többi Mikulások, akik szintén az igazinak tartják magukat, csak az ő tanítványai. Vonatkozik ez a finn Rovaniemi falu Mi­kulására is, noha sokan tartják Rovaniemit az igazi Mikulás igazi otthonának. A svédor­szági Mikulás a nyári hónapok minden napján körbeviszi a lá­togatókat a Santaworld neve­zetességei között, éjjel elker­geti a gonosz törpéket, emel­lett a park főépületeit műhe­lyekké alakítja át, ahol a saját törpéivel együtt játékokat ké­szít a világ gyermekei szá­mára. Tavaly 120 ezer látogató kereste fel a Santaworld par­kot, a kétharmaduk nyáron. A Télapóval való találkozásért, a műhelyek munkájában való részvételért, a sétáért és a tavi horgászásért fejenként 95 svéd koronát (11 dollárt) kell fi­zetni. E nélkül a svéd Miku­lásnak is felkopna az álla. A szórakoztató park 1984 óta áll nyitva a nagyközönség előtt. A Mikulás-világ egyfajta szabad­téri színházként működik, a Mikulás és 45 törpe elvegyül a látogatók között, interaktív show-műsorokat és túrákat szerveznek a park területén. A Santaworldbe a legegyszerűb­ben a Santa expresszel lehet el­jutni Stockholmból. Az egy­napos utazás Móra városába, ahol a Mikulásvilág működik, nagyon népszerű a külföldi tu­risták körében. Mi sem természetesebb ...a hegyikristályt idéző felületű, egyéni megoldásokra csábító, egyszerűségében harmonikus új Alpesi Cristal tetőcserépnél, mely megalkuvás nélküli fedést biztosít a megszokott Bramac minőségben. ■ Az új Alpesi Cristal tetőcserepet augusztus 9-től bevezető kedvezménnyel kínáljuk Önnek: minimum 115 négyzetméternyi tető megrendelése esetén 15 m2 a Bramac ajándéka. Keresse a Bramac kereskedőknél az ország minden pontján! Szeretnék többet tudni az Alpesi Cristal tetőcserépről, kérem küldjenek címemre prospektust! építkezem tervező vagyok kivitelező vagyok Bramac Kft. 8200 Veszprém, Brusznyai Árpád u. 24. QlltUTiTSIUlAtUtlWSHM Ha már egyszer építkezik Beteljesült átkok - Múltidéző a középkorból - Magyar kapcsolatok Templomos lovagok a történelemben „Kelemen pápa! Guillaume lovag! Fülöp király! Egy éven belül Isten ítélőszéke elé idézlek benneteket, ahol elnyeritek méltó büntetéseteket! Legyetek mind átkozottak, tizenharmadíziglen, fajtátok végezetéig!” - kiáltotta oda bíráinak Jacques de Molay, a 880 éve alapított jeruzsálemi templomos lovagrend nagymestere, mielőtt a párizsi Zsidó-szigeten meggyújtott máglya lángjai örökre elhallgattatták. Az átok megfogant és egy esztendőn belül távozott az élők so­rából V. Kelemen, az első Avignonban szé­kelő pápa; a nagyhatalmú Guillaume de Nogaret pecsétőr és IV. (Szép) Fülöp, Franciaország királya. Fülöp király 1307. október 13-án - egy pén­teki napon - jól előkészített nagyszabású akció során az inkvizíció nevében eretnekség vádjá­val lecsapott a templomos lovagokra: letartóz­tatott és börtönbe vetett mintegy 15 000 lova­got, szétzúzva ezzel a rend franciaországi szer­vezetét. Az ellenük indított per éveken át folyt, az első év kihallgatásairól készült jegyzőköny­vek pergamentekercsei 22,2 méter hosszúsá­gúak. A vallatások során sokakat kegyetlenül megkínoztak, vezetőiket máglyára küldték. A templomosok rendje 880 évvel ezelőtt ke­letkezett, amikor 1119-ben kilenc francia lovag Jeruzsálemben szerzetesi közösséget hozott létre, amelynek tagjai megfogadták, hogy vé­delmezik a Szent Sírt és a Szentföldre látogató zarándokokat. Fehér ruhájukon vörös keresztet viseltek és később kórházi szolgálatot is ellát­tak. A rend élén a nagymester állott, székhelye előbb Jeruzsálem, majd Ciprus, végül pedig Pá­rizs lett. A „templomos” elnevezést a lovagrend onnan kapta, hogy első szálláshelyükről, a jeru­zsálemi királyi palotáról azt hitték, Salamon ki­rály templomának helyén épült. Később a párizsi „Temple” nemcsak a rend­nek, de részben az európai pénzforgalomnak is egyik központja lett. A templomos lovagok rendje Szent Bemát rendkívül szigorú reguláit vette fel. Harci érté­küket csak növelte, hogy háborúban egy lovag­nak három ellenféllel kellett felvennie a harcot, s ha fogságba esett, váltságdíjért nem válthatta ki magát. A kereszteshadjáratok idején nagy­szerű szervezőkészségről tettek tanúbizonysá­got. Jelentős szerepet játszottak a szaracénok (Palesztina), a mórok (Pireneusi-félsziget) és a mongolok elleni harcokban. A rend magyaror­szági házai közül a legjelentősebb az 1169-ben létesült vránai perjelség volt. A templomos lo­vagok elkísérték II. Endre királyt szentföldi hadjáratára, a mohácsi csatában pedig - nagy­mesterükkel az élen - az utolsó szálig elestek. A rend idővel egyre nagyobb befolyásra tett szert a korabeli Európában és a szó szoros ér­telmében ömlött hozzá az arany. A fejedelmek egész tartományokat bíztak az őrizetükre. Sehol nem fizettek sem adót, sem pedig vámot. Csakis a pápától függtek. A Szentszéknek és Európa legfőbb uralkodóinak' folyószámlájuk volt náluk. Zálogkölcsönöket folyósítottak, és ..előlegezték a foglyok váltságdíját. A XIII. század végére nagyhatalommá lett templomos rend megsemmisítése a Capeting- dinasztia egyik érdemekben gazdag uralkodója, IV. (Szép) Fülöp francia király nevéhez fűző­dik. Nemcsak féltékenykedett a rend hatalmára és önállóságára, hanem főleg annak vagyonát akarta megszerezni. Az európai történelemben sokak által még ma is példátlan méretűnek tar­tott per elindítására "egy titkos feljelentés szol­gáltatott okot, amely a legszömyűbb vádakkal - felvételkor a kereszt megtaposása, szodómiára (fajtalankodás állatokkal) való kötelezettség­vállalás, bálványimádás, ördöngösség és bo­szorkányság - illette a rendet és annak tagjait. A XIV. században Európa legjelentősebb ál­lama Franciaország volt, ahol - akárcsak Ang­liában - kialakult a központosított nemzeti ál­lam és megerősödött a királyi hatalom. Az itá­liai városállamok közül ezzel szemben egyik sem volt annyira erős, hogy elősegíthesse az egységes Itália kialakulását, Németországban pedig - a császári hatalom hanyatlásával egy­idejűleg - mintegy 40 világi és 90 egyházi fő­hűbéres, valamint sok szabad város gyakorolt a császártól független hatalmat. Nem véletlen az sem, hogy a templomos lo­vagrend felszámolása Franciaországban a pá­pák hetvenéves - a zsidók babiloni fogságával azonos időtartamú - avignoni fogságának ide­jére esett. így a francia királyok nem ritkán ha­talmi érdekeik szolgálatába tudták állítani a - többnyire francia bíborosokból lett - pápákat. XI. Benedek pápa 1304-ben bekövetkezett ha­lálát követően 11 hónapon keresztül üresen állt a pápai trón, mert a Perugiában tartott konklá- vén a francia és az olasz bíborosok nem tudtak megegyezni az új pápa személyében. Végül a Szép Fülöppel jó viszonyban álló Bertrand de Got bordeaux-i érseket választották meg, aki az V. Kelemen nevet vette fel. A bíborosok meg­lepetésére Lyonban tartott koronázását baljós előjelnek tekintett esemény követte: egy leomló fal agyonütötte a pápa testvérét, őt magát le­verte lováról, koronája a porba hullott, s annak egyik drágakövét később sem találták meg. V. Kelemen jó szándékú, nagy tudású, de be­folyásolható, betegeskedő ember volt, akit fék­telen nepotizmus jellemzett, s ezért Fülöp ki­rály egyre inkább fel tudta őt használni céljai­nak elérésére. Az új bíborosok - köztük a pápa négy unokaöccse - kinevezése már eleve bizto­sította a franciák kétharmados többségét a bíbo- rosi testületben. Egyúttal azonban alkalmul is szolgált Fülöpnek arra, hogy túlzott rokonpárto­lással vádolja a pápát - aki minden rokonát nagy méltósággal és gazdagsággal halmozta el -és ezzel erős nyomást gyakoroljon rá. A pápa tiltakozott ugyan az elfogott templomosokkal való brutális eljárás, a kínvallatásuk ellen, de végül 1307-ben a többi fejedelemnek is megpa­rancsolta a templomosok letartóztatását és java­iknak az egyház javára történő lefoglalását, A rend egyházi feloszlatása az V. Kelemen által Vienne-be összehívott XV. Egyetemes Zsina­ton (1311-1312) történt meg. A zsinat legfő­képpen a templomos lovagrend ügyét tárgyalta, s jóllehet a részvevők többsége úgy vélte, hogy a vádat nem sikerült rábizonyítani a rendre, a pápa 1312. április 3-án kihirdette a rend felosz­latásáról szóló rendeletet. A bulla mindazonál­tal nem mondott ítéletet a templomosok felett. A zsinat a rend javait a johannitáknak ítélte oda, a vagyon jelentős részét mégis a fejedel­mek foglalták le, Szép Fülöp pedig „kivette a pápa kezéből a rend vezetői fölötti ítélkezést. Jacques de Molay nagymester 1314. március 18-i máglyahalála után pár héttel, április 20-án meghalt V. Kelemen pápa. Ravatala -meggyul­ladt a mellette elhelyezett gyertyáktól, és a pápa holtteste a lángok martaléka lett .... 2,-V „ A t emplomosok rendje hivatalos megszünte­tése után szinte azonnal újjászerveződött, mint titkos nemzetközi társaság, s az okkult tudomá­nyokkal foglalkozó nagymesterek neve egészen a XVIII. századig ismert. Egyes feltevések sze­rint ugyanis Jacques de Molay kivégzése után több templomos is Skóciába menekült, és ott keltette új életre a rendet. Mivel pedig a szabadkőművesség gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza (a „free masons” elnevezés először Angliában tűnt fel a XIV. században), ezért aligha meglepő, hogy André-Michel Ramsay (1686-1743) Discours című írásában a szabadkőművesek korai törté­netéből a Szentföldön járt keresztes lovagok szerepét emelte ki, más források pedig „temp­lomosoknak” (Templar) nevezik a szabadkő­műves páholyok tagjait.

Next

/
Thumbnails
Contents