Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-05 / 181. szám
2. oldal 1999. augusztus 5., csütörtök Kölcsön gázra Piliny - A község kül- és belterületén befejeződött a gázvezeték-hálózat kiépítése. A költségek fedezésére a falu képvi- selő-testülete hárommillió forint kölcsön felvétele mellett döntött. A visszafizetés időtartama öt év lesz. Szécsény És Térsége Három falu - Űj egyházi szolgálati rendszer Paphiány miatt átszervezés Endrefalva szerényen szólva nem fogadta örömmel, hogy az évek óta itt (és a két szomszédos faluban) szolgáló plébánost hirtelen máshová helyezték, hogy megüresedett a községi plébánia. Az emberek szeretnék tudni, mire számíthatnak, ki fog misézni, szolgálni a jövőben a három településen? A kérdésekre a Váci Egyházmegyei Püspökség irodaigazgatója, dr. Sánta János adott választ. Eszerint az említett falvak papja, dr. Faragó Artúr plébános három nagyobb lélekszámú település, Ujszász, Szászberek és Zagyva- rékas lelkipásztora lett. (Itteni elődjét, ezeknél is népesebb településekre irányította a váci megyés püspök.) A döntésekre azért kényszerültek, mert kevés a pap, s a megnövekedett feladatok teljesítéséhez szükségesek az átszervezések. Az irodaigazgató azt is tudomásunkra hozta, hogy a megyés püspök rendelkezése szerint augusztus 1-től lépett életbe az az új rend, amely szerint a három falut Kalácska Ferenc ludányhalászi plébános és Grúber Géza karancssági esperes látja el. A feladatok megosztásáról az esperes tájékoztatott: hozzá tartozik Piliny, míg Endrefalván és Szécsényfelfa- luban Kalácska Ferenc végzi el a papi tennivalókat. Kié lesz a legfinomabb? Egyházasgergei szakiskola az első mérföldkő után, szerepbővítés előtt Új leckével indul a tanév - Személyek és pénz Hullámokkal tarkított élővízhez hasonlatos egy iskola élete, világa, ahol a felszín csak keveset mutat meg a sajátos összetevők szerves egységéből. Minden iskola arculata más, de van sok közös vonás, mint például a változások folyamatossága. Ahol igazán jól mennek a dolgok, ott kevés a sablon, a holnapoknak mindig hozniuk kell valami többet, valami újat. A külvilág és a belső igények kettős elvárásának igyekszik megfelelni az egyházasgergei Szent József Katolikus Szakiskola, amely az elmúlt évben és az ezredforduló tanévében is vállalt, illetve vállalni fog új „leckéket.” A részleteket dr. Miklós Zoltán, az intézmény igazgatója mondta el lapunknak.- Mérföldkő volt az előző tanév a szakiskola életében: elbúcsúzott az első végzős csoport, kilenc fiatal, méhészek, illetve szakácsok. A vizsgaeredményeikkel ugyan nagyon nem dicsekedhetünk, de szégyenkeznünk sem kell. A felnőtteknek először indított méhész kurzus tizennégy résztvevője azonban nagyon jó teljesítményt nyújtott a vizsgán. A következő, ezerkétszáz órás képzést már most szervezzük, szeptemberben vagy októberben lesz az indulás - újságolta az igazgató. A szakiskola mozgalmas élete részben abból adódik, hogy zömmel hátrányos helyzetű gyerekeket fogad, s az első időszakban hátrányaik felszámolására összpontosít az oktatás-nevelés. Ezért nem osztályokban, hanem csoportokban tanulnak a diákok, s éppen ez az, ami más középiskoláknál költségesebbé teszi a működést. Persze a támogatási rendszer figyel erre. Év közben akadnak, akik lemorzsolódnak, nem képesek beilleszkedni a közösségbe, de a tanulói „mozgás” más, kellemesebb okok miatt is bekövetkezik. Erről is szólt dr. Miklós Zoltán.-Voltak olyan diákjaink is akik olyan jól teljesítettek, hogy egy másik intézményben folytatják tanulmányaikat. Az 1999/2000-es tanév újdonsága tevékenységük bővítését jelenti: a jövőben speciális szakiskola is lesznek, már alapfokon is f speciális, például gyógypedagógiai oktatásban részesült diákok fogadására. Ehhez kell igazítani a személyi feltételeket, ä tárgyiak nagyrészt adottak. Ami pedig az elsajátítható szakmákat illeti, azokat a már meglévő szakmamezőbe illesztik. Ehhez a pluszmunkához egy szintén speciális felkészültséggel rendelkező pedagógust keresnek. Dr. Miklós Zoltán jelezte: úgy tűnik, a Soros Alapítvány támogatási rendszerébe jól illeszthető a hátrányos helyzetű fiatalok oktatásának felvállalása. Az iskola, illetve civil szervezete évente sikerrel vesz részt pályázatokon, a legutóbbi jelentős összegű nyereményeiket a „felzárkóztatást célzó, modellértékű oktatásért,” illetve tehetséggondozásért kapták. Mihalik Az augusztus 20-ai, falunapi előkészületekre, is szentelt időt és figyelmet a napokban megtartott ülésén a nógrádszakáli képviselő-testület. Az ünnepi előzetes úgy szól, hogy a helyiek ezúttal sem maradnak le a reggeli zenés ébresztőről, az ügyességi és sportjátékokról, nem utolsósorban a szabadtéri Huszonhárom éve van folyamatosan működő óvodája Ipoly- tamócnak, ezt megelőzően a helyi igényeknek az időszakos, főként nyarankénti „gyermekóvó” is megfelelt . A huszonöt férőhelyes - egycsoportos - kisintézmény kihasználtsága százszázalékos - tudtuk meg Rozgonyi Antalné óvodavezetőtől, aki kezdettől - ’76-tól főzőversenyről, amelyen a férfiak is megcsillogtathatják szakácstudományukat. A versenyzőknek bográcsban kell elkészíteniük a finom falatokat, a kellékekről az ön- kormányzat gondoskodik. Délután lovaglás, pónihajtás, sörivó verseny, este pedig a hagyomány szerint bál lesz. látja el feladatait. Tevékenysége kapcsán elmondta, hogy az elmúlt csaknem két és fél évtized alatt évről évre emelkedett az óvodába lépő apróságok száma. Az idei kezdés tér el kissé ettől, most kevesebb volt a beiratkozó, így húszfős csoporttal indulnak. Ez a szám - az eddigi tapasztalatok szerint - az év folyamán még növekedhet. Emelkedik az apróságok létszáma Ipolytarnócon Óvoda a határ mentén Szeptemberben dől el - Iskolakezdéshez segítség Szécsény virágai, segély-előzetes Virágos arcát mutatja Szécsény, s ebben nem csekély szerepe van a tavasszal meghirdetett versenyszerű akciónak. Máté Csaba polgármesternek is tetszik a növénydíszes város, sőt, meglátása szerint virágosításnál többről van itt szó. Egy másik aktualitás a tanévkezdés, a kiadások mérsékléséhez ezúttal is igényelhető beiskolázási segély. Szeptemberre érdemes időben készülni, ebben a hónapban ér véget, ekkor dől el, kié, kiké a legszebb ház eleje, ki kapja a fődíjat. A műemléki, idegenmég hozzá lehet tenni, hogy a szép, aztán a szebb iránti igény állandósulhat, s ez csak előnyére válhat az idegenforgalomra sokat adó településnek és lakosainak. Csak a legutóbbi harminc nap alatt mintegy hatvan írásos kérelem érkezett beiskolázási segélyre a polgármesteri hivatalba. A további igényeket is fogadják, az elbírálás szintén folyamatos. Az egészségügyi és szociális bizottság tájékoztatása szerint az általános iskolások kétezer, a helyi középiskolában tanulók háromezer, a más köSzécsény legszebb épülete a kastély forgalmi és városfejlesztési bizottság tavasz óta szemlézi a portákat, a lakosok igyekezetére sem lehet panasz. Máté Csaba szécsényi városvezető azt vallja, az ilyen megmozdulás is erősíti az ösz- szetartozás érzését. Ehhez talán . FOTÓ: ARCHÍVUM zépfokú iskolákba járók négyezer, míg a felsőfokú tanintézetek hallgatói ötezer forint segélyben részesülhetnek. Sajátos esetek, rendkívüli szociális körülmények megléte alapján az összegek ettől eltérőek is lehetnek. M. J. Föld adta megélhetés - Mindennapok a mihálygergei végeken (1.) Elbújt falvak, szorgoskodó lakosok Nógrádban számos az olyan település, ahol még az ezret sem éri el a lakosság lélekszáma. Nehezen élnek itt ezen a vidéken az emberek, hiszen nem véletlenül tartja a mondás, csodálatos ez a megye, de nagyon mostoha. Mihálygerge kis falucska, jellemzően nógrádi dimbes dombos település. Itt mindenki ismer mindenkit. Az emberek közvetlenek, bizalommal vannak egymáshoz. Ámde fenyegető a jövő, hiszen a most alig hétszázötven lakos évről évre fogy. Döntően magyarok, az egykori szlovákoknak már csak a leszármazottaik vannak itt. Cigányság is van, nem túl jelentős csoportban, számarányuk a tíz százalékot sem éri el. Az egyik legveszélyeztetettebb réteg, közülük háromnak van állandó munkahelye. Abból élnek amit kapnak, jövedelempótló támogatásból, meg közmunkából. A polgármester elmondja, hogy a beilleszkedést úgy próbálják megoldani, hogy beindították a szociális földprogramot. Azt szeretnék elérni, hogy a cigányság megszokja a paraszti életformát.-Sokan vannak, akik disznót, tehenet is tartanak, nyula- kat - mondja a polgármester. - Az első évben ez a program abból állt, hogy kukoricát és árpát vetettünk nekik. Kicsit félresikeredett a dolog, mert az esős időjárás, meg az, hogy viszonylag jó földeket akartunk nekik adni, mélyebben fekvő területekre került a kukorica, s a sok csapadék bajt okozott. A következő évben az állat- tenyésztésre fogják őket. Először kisállatokat, nyulat, csirkét helyeznek ki náluk. Azért gondoltak erre, mert a kisállatok kevésbé igényesek, mint a nagyobbak és szaporábbak.-Ha beindul egy ilyen folyamat, hogy rájönnek arra, hogy ezzel tudják fedezni a család élelmiszer-szükségletét, jó lesz - folytatja Varga Imre. - A kakasokat levágják, a csirkék tojnak, a nyulak fialnak, kaszálnivaló van mindenhol. Lucemaföldet is terveztünk egy táblát kialakítani nekik. A mihálygergeiek többségének van munkahelye. Vannak azonban jövedelempótlósok, akik még mellette földet művelnek, és esetenként napszámot vállalnak. A faluban a privatizáció után akinek kellett föld, az kapott. Igény szerint válogathattak. Kinek mi kellett, erdő, legelő, szántó. Vegyes volt a kép. Az idősebbeknek a vérében volt, s sokan vállaltak. Már csak ezért is, hogy el ne vesz- szen. Néhány évig lelkesen művelték.-Nehéz a mezőgazdaságban boldogulni - panaszolja a polgármester. - Meg történt sok baklövés is. Amikor sok krumpli termett, még hoztak is az országba. Elment a parasztok kedve. Közbejöttek a természeti csapások. Itt a szárazabb időben jó a termés, most azonban elpusztul minden. Itt is, mint sok kis faluban, a legnagyobb gond, hogy fokozatosan elöregszik a népesség. Salgótarjánba sokan költöztek, maradtak az öregek, gyorsult a kihalás. A fiatalok ha maradnak is egy két gyereknél nem születik több. A megélhetési gondok miatt nem nagyon mernek többet vállalni. A népesség fokozatosan csökken.- En tizenhét éve vagyok itt s volt amikor nyolcszáz fölött is volt a népesség - jegyzi meg a falu első embere. - Most nincs hétszázötven. Évente nyolc-tíz fővel csökkenünk. Szorgos nép lakik itt a dombok ölén. A víz, villany viszonylag hamar megvolt. Itt van a Komra-völgyi víztározó, s a Vízművek is. A telefonért azonban sokat veszekedtek a többi községgel együtt. Van ahol még most sem készült el. Szerencsésebb helyzetben van ez a völgy. A határőrség miatt kiépítették az optikai kábelt s ennek köszönhető a dolog. Minden második házban van.-A gázt is sikerült bevezetni, de majdnem csődbe szaladt az önkormányzat - magyarázza Varga Imre. - Az utolsó pillanatban sikerült megmenekülni, mert eladtuk. Most meg a szennyvízcsatornázással próbálkozunk, nehezen megy. Megtudom, hogy a tizenegy községet érintő gázberuházás 550 millió forint volt, most pedig Egyházasgerge, Mihálygerge, Litke, Ipolytamóc szennyvízberuházása egymil- liárd-hetvenmillió körüli ösz- szegre rúg. Ez nagy különbség. De nagyon fontosnak tartják, hogy elkészüljön mert a szenny a víztározóban köt ki vagy a határban. Mindenképpen veszélyezteti a természetes vizeket és zavarja az ősleletek idegenforgalmát. A község költségvetése a csatomaberuházás nélkül mintegy 50 millió forint. Tavaly hasonló költségvetés mellett 15 milliós volt a hiány, vagyis a költségvetés 33 százaléka.- Amikor átvettem a polgármesterséget, nem tudtam, hogy az év végét megérem-e - emlékezik Varga Imre. - A fenyegető csőd miatt. Minden év elején így vagyunk. A legnagyobb segítséget a pályázatok adják, a karbantartási dolgokat néha ki tudjuk váltani közmunkával. Ä nagyobb dolgokra meg pályázgatunk. A pénzhiány miatt több dolgot el kell hagyni. A szennyvízre hivatkozással most az utak karbantartását „hanyagolják” el, mondván, hogy úgy is feltúrják. Kommunális adót fizetnek a helybeliek, kétezer forintot, de külön szemétszállítási díjat nem szednek tőlük. Sokallja mindenki. Iparűzési adót nem vetettek ki, de jövőre már meg kell tenni. Valamikor a vállalkozók is sokkal tevékenyebbek voltak. Van egy autószerelő, egy autófényező, autójavító, sírköves, meg egy kőműves is. Tavalyelőtt már kezdtek építkezni, egyetlen ház épült. Hosszú évek óta ez az első.-Mi itt élünk a végeken, Tarjántól is messze, meg Szé- csénytől is - mondja a polgármester. - Mindezt tekintve nyomorúságos a helyzetünk, pedig szép itt élni. A mihálygergeiek szeretik a falujukat, hírét is keltik szerte az országban és a világban. De erről a következő beszélgetésben. (Folytatjuk) Pádár András
