Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-04 / 180. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. augusztus 4., szerda Békefenntartók voltak a Sinai-félszigeten - Kiérkezésük után kezdődött meg Irak bombázása - Homokvihar (1.) Mi is vagyunk olyan jók, mint más nemzetek fiai Az 1979-ben Camp Davidban aláírt egyiptomi-izraeli különbéke következményeként a két államot elválasztó határ mentén nemzetközi megfigyelő és békefenntartó erő állomásozik, s már 17 éve sikerrel őrködik a két közel-keleti állam békéjén. Ebben a békefenntartó erőben vállalt feladatot egy fiatal pár, Ludvai Dezső és felesége, a megyei rendőr-főkapitányság tisztjei. Egy évig teljesítettek békefenntartó feladatokat a Sinai-félszigeten. A következőkben izgalmas, érdekes munkájukról számolunk be, a régi ismeretség okán engedtessék meg a tegeződés. emberben. Sokat hallottunk a hazaérkezőktől, akik Kambodzsából, Boszniából, Nyugat- Szaharából és a Sinai-félsziget- ről jöttek haza, hogy megismerve más nemzeteket nekünk magyaroknak semmi szégyenkezni valónk nincsen. Vagyunk annyira felkészültek, vagyunk annyira jó rendőrök, katonák, annyira jó és tanult emberek, mint bármelyik más nemzet fiai. Szenvedélyesen mondja mindezt, s immár tapasztalatai birtokában meggyőződéssel. Hiszen látták és átélték, hogy akik tőlük jobbak, legyenek azok akár amerikaiak, akár franciák, akár más nemzet, norvég vagy olasz, ha jobbak, akkor legfeljebb a technikai felszereltségükben és az anyagi támogatottságban azok. A magyarokat nagyon szerették ott Sinán is, éppen ezért mert a magyar ember nagyon felkészült, tanult. Alapvetően művelt a magyar ember, sokat tud dolgozni, kitartó ezért külföldön a magyar munkaerő után két kézzel kapnak.- Csak a kalandvágy motiválta a döntéseteket?- Információink birtokában amikor már konkrétan a sinai- félszigeti misszió után érdeklődtünk felmérve a körülményeket, a lehetőségeket, az elhelyezést, döntöttünk, hogy kipróbáljuk ezt - magyarázza Dezső, majd folytatja. - Miután az egyetem az anyagi tartalékaA békefenntartók jelvénye-Mikor határoztátok el, hogy külföldi szolgálatra mentek?- Természetes, hogy mindenki arra kíváncsi először hogyan kerül be az ember egy nemzetközi misszióba - válaszolta a fiatal főhadnagy. Ludvai Dezső és felesége már a rendőrtiszti főiskolán találkoztak a külszolgálatra meghirdetett helyekkel, pályázatokkal. Sok évfolyamtársuk ment el Kambodzsába. Persze, hogy őket is megérintette a gondolat, hogy külszolgálatot vállaljanak, hogy idegen tájakat ismerjenek meg.- Persze nemcsak engem foglalkoztatott ez, hanem Hédit, a feleségemet ugyanígy. S ő volt az akiben nagyobb volt a kíváncsiság, hogy megismerjen más világokat is - magyarázza. - Ezzel az óhajjal nemcsak egyfajta kalandvágy támadt az Ludvainé és élete párja harci díszben inkát felemésztette és ez a két dolog együtt, az egészséges kalandvágy, valamint az anyagi erőgyűjtés a jövőre, ez ösztönözte a döntésünket. Sokat számított ebben, hogy angolul is tanultak. Igaz, Dezső olaszt tanult a főiskolán, neki nulláról kellett kezdeni az angolt az ISL nyelviskolában. Ezt a tudást is akarták kamatoztatni azzal, hogy beadták pályázatukat a sinai-félszigeti misszióra.- Lehetett választani is misz- sziót - folytatja Dezső a történetet - hiszen Bosznia is élő lehetőség volt, s azóta is az. Annak ellenére, hogy a Sinai-fél- sziget, hogy az anyagiakról is szóljak mintegy a negyedét fizeti a boszniainak, ugyanakkor az elhelyezése, a környezete, a varázsa mindenképpen arra inspirált minket, hogy oda jelentkezzünk. Tudtuk, hogy a Sinai-félszige- ten lévő misszió nem ENSZ misz- szió, hanem egy többnemzetiségű erőkből álló megfigyelő, rendfenntartó erő. Az ENSZ békefenntartó erők általában fegyvertelenek, ellentétben ezzel a misszióval.- Miért választottátok, ha veszélyesebbnek tűnt?- Nem volt veszélyesebb, ez egy 17 éve nagyon jól működő misszió, s most a Közel-Keleten béke van. Kiegyensúlyozottnak tűnik a helyzet annak ellenére, hogy időnként éreztük, hogy a hely egy puskaporos hordó. Ennek ellenére biztonságosabb misszió, mint akár boszniai vagy a koszovói. Jó ideig izgultak, hogy vajon mind a ketten elnyerik-e a pályázatot, de amikor kiderült, hogy igen, naA Sinai-félsziget térképe: a béke még nem köszöntött be a bibliai vidéken, de a ma- gyon örültek. Ők gyarok már tettek érte valamit! ügy adták be a pályázatot, mint a Magyar Köztársaság rendőrtisztjei és nyertek.-Az utolsó napig töprengtünk rajta, hogy visszamond- juk-e a részvételt, hiszen önkéntes küldetésről volt szó - magyarázza Dezső. - Ugyanis a második iraki válság éppen tavaly márciusban volt. S kiérkezésünk után nem sokkal meg is kezdődött Irak bombázása. Ha én azt mondom, hogy teljesen nyugodt szívvel mentünk oda, akkor valótlant állítanék, mert volt bennünk félsz. Nem tudták mikor érkeznek meg, mi lesz, mi várja őket. Azt tudták csak, hogy homokvihar pusztít. Ugyanis az előtte való napokban kapták a hírt, hogy a kairói repteret lezárták. A kontingens Tel-Avivba érkezett, s természetesen a homokviharban landolt gépük.- Filmeken láttam már, amikor megtapsolják a pilótát, illetve volt egyszer benne részem korábban is - emlékezik az izgalmas megérkezésre. - Ámde azt a kitörő örömöt, amikor a pilóta sikeresen letette a repülőgépet, látni kellett volna! (Folytatjuk). Pádár András Fokozott a vadveszély Az óvatos vezetésre hívja fel az autóvezetők figyelmét az Országos Magyar Vadászati Védegylet: javában tart ugyanis az őzek nászidőszaka. Az autósok a következő három hét során gyakrabban számíthatnak arra, hogy váratlanul az úttesten vadak rohannak át az erdők és mezők mellett egyaránt, s így rendkívüli baleset- veszélyes helyzetek alakulhatnak ki. A vadászok szerint emiatt különösen indokolt a veszélyt jelző táblák és a sebességkorlátozás fokozott figyelembevétele - természetesen Nógrád megyében is! A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Elegük van a szennyvízből Úgy vélem, városunk egyik szégyenfoltja a Salgó úti nyílt szennyvízcsatorna. Nem is az a probléma, hogy a csatorna nyílt, hanem az, hogy ez a kanális egyáltalán nincs karban tartva! A csatorna tele van föld- és téglatörmelékekkel, valamint egyéb szerves és szervetlen anyaggal, illetve ezek maradványaival. Jelenleg fő gond a Petőfi Sándor Általános Iskola melletti megálló, ahol a csatorna alulfolyója teljesen elzáródik időnként. Ez néha már annyira vészes, hogy komoly közegészségügyi problémát vet fel. Amikor az alulfolyó teljesen elzáródik, a felgyülemlett szennyvíz szárazabb időben csak „aszalódik”, majd a lakosok vízfelhasználásától függően csak a járdasziget mellett, közvetlenül a közúton tud tovább haladni, így feltölti a peron melletti gödröket. A helyi járati autóbuszok - bár a sofőrök vigyáznak - beérkezéskor a mélyedésekben lévő szennyvizet a buszmegállóra fröcskölik, s azutasok a szennyben taposnak. Esős időszakban pedig, az utasok a peront csak az eső- és a szennyvíz keverékében gázolva tudják megközelíteni, kitéve magukat a fertőzés veszélyének. Ha pedig a megállónál egy személygépkocsi hajt el sebesen, a várakozó utasok ruházata bánja... Nem beszélve arról, hogy zápor vagy felhőszakadás esetén a buszmegállót csak bokáig érő vízben lehet megközelíteni, mivel az ár az út közepéig ér. Tudomásunk szerint az önkormányzat foglalkozik a Salgó út csatornázási problémájával,-de addig is sürgős lenne a csatorna azonnali kitisztítása és az alulfolyó elzáródásának megszüntetése. Ez utóbbit havonta ellenőrizni, illetve tisztítani kellene! Mucsi Lajos Salgótarján Nógrád készülő környezetvédelmi programja - Még egyszer a szlovák-magyar egyeztetésről Tisztább, egészségesebb legyen a megye! Ez év nyarán a Nógrád Megyei Közgyűlés megbízást adott a váci székhelyű Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézetének, valamint partnerszervezetének, az Ipoly Uniónak a megye környezetvédelmi programjának elkészítésére. A program fő célja Nógrád megye környezeti jellemzőinek feltárása, a környezetet meghatározó emberi tevékenységek bemutatása, a problémák, konfliktusforrások felderítése, mindezek értékelése. További cél az értékelésen alapuló javaslattétel az elérendő állapotokra, prioritásokra, célkitűzésekre és a konkrét feladatokra. A program három fázisban készül el, végső formájában várhatóan ez év novemberében kerül a testület elé. A közgyűlés vállalta, hogy támogatja az említett szervezetek adatgyűjtési tevékenységét, továbbá megfelelő szintű képviselettel segíti a szükséges egyeztetési tárgyalások sikeres lebonyolítását. Az első ilyen megbeszélésre július 21-én került sor Salgótarjánban, ahol a megye és a munkát végző szervezetek képviselőin, továbbá Nógrád és a környező megyék közgyűléseinek közigazgatási felelősein túl jelen voltak szomszédos szlovákiai körzetek (kraj) és járások (okres) elöljárói is. A megbeszélés eredményeként megegyezés született arról, hogy a program létrehozásában érintett felek szorosabbra fűzik együttműködésüket az eredményes munka érdekében. Ennek értelmében a közigazgatási szervezetek rendelkezésükre álló, a program kidolgozásához szükséges adatokat, háttérinformációkat valamint saját elképzeléseiket a munkát lataikkal, indítványaikkal már a program kezdeti kidolgozási fázisában kivették részüket a tervek megformálásából. Október elejétől az érdeklődők Az épülő salgótarjáni ipari parkkal szemben a völgy bejáratát elborítja a szemét, veszélyes hulladékok is akadnak itt a patak partján, teherautószámra... fotó: faragó Zoltán végző szervezetek számára hozzáférhetővé teszik. Az ülésen elhangzott javasnyomtatott formában, az úgynevezett Kék Füzetben ismerhetik meg a program főbb irányelveit. A készítők addig is szívesen szolgálnak felvilágosítással bárkinek. A megyei környezetvédelmi program tartalmában és szerkezetében igazodik a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz. A létrehozása érdekében folyó munka gerincét három dokumentum elkészítése adja. Ezek egymásra épülő együttese megteremti az egységes, rendszerszemléletű cselekvés lehetőségét a megyei közigazgatási szervei számára az elkövetkező években. Az első dokumentum, a Zöld Könyv egyfajta helyzet- felmérés és értékelés, témája Nógrád megye környezeti állapota és annak jellemzői. Az ezt követő Kék Füzet (a megye Környezetvédelmi Koncepciója) az alapelvek, elsőbbséget élvező munkák, harmonizációs teendők és célkitűzések felvázolásán túl már tartalmazza a program főbb elemeinek bemutatását is, így alkalmas arra, hogy a lakosságot megismertesse a készülő programmal. A harmadik rész, a Fehér Füzet a megye tulajdonképpeni környezetvédelmi programja. Az előbbieken túlmenően részletesen taglalja az elérendő célállapotokat az egyes hatótényezők esetében, a program pénzügyi igényeit és lehetséges forrásait, valamint a tervezési, szabályozási és finanszírozási feladatokat. Göncöl Alapítvány, térségi kutatások intézete Munkácsi Zsolt programvezető Lévay Attila programasszisztens